Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-02-13 / 7. szám

JBiudapest, 1924 február 13. 3 ^xjmzo&iiígMp TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Kórképek A halhatatlan OKÁB. írja: Marclal. Egyetlen tollvakarintással életre vol/t liiva az Árvizsgáló Bizottság, mint ahogyan egy szempillan- tásnyi önfeledtség elegendő egy emberélet megfo- gamzásához. Az Ár vizsgáló Bizottságot azonban nem az önfeledtség é-s a mámor hozta létre, hanem az alaposan fontolgató tudatlanság és a közgazdasági babona. Az ,az általánosan elterjedt tévhit, amely mé­lyen bele van gyökerezve az emberek leikébe: hogy amikor kellemetlen, vagy fájdalmas drágaság tombol a piacon, akkor ez lelketlen gazembereknek a ma­chinációja, amelyet a hatóságok erejével és az állam büntető hatalmával meg lehet szüntetni. Nem uj ke­letű rögeszme ez, olyan irégi, mint minden társadalmi erőszakoskodás az emberek között. Még gorilla-ko­rából emlékezik az ember rá, hogy úgy is lehet kó­kuszdióhoz jutni, amikor valami okból hiány támad kókuszdióban, ha az erősebb kényszeri ti a gyengéb­bet, hogy engedje át a ínagáét olyan áron, amilyent az erősebb előir, esetleg két hatalmas pofon árán. Ez az őserdőben közigazgatás kiirthatatlan emlékeket hagyott az államokban szervezetit későbbi emberek lelkében és ez a közhangulat nálunk is és másutt is valósággal kényszeríti a táncba különben se valami iíelrezen vihető Katót, az államot, hogy az árakat pa­rancsszóval akarja megállapítani a piacon. Ebből a mentalitásból fakadtak a háborús orszá­gokban a különféle árszabályozó intézmények. A há­borús idők mindenkor buja melegágyai voltak min­denféle demagógiának. A szenvedő és folytonos élet­veszedelemben élő embereknek valami jót is kell nyújtani, hogy föl ne lázadjanak, ez a meggondolás és ez a kényszerűség hozza azután létre azokat a hatóságokat és hivatalokat, amelyek a közelkesere­désnek ezekben a szomorú és veszélyes napjaiban kényszerítik a gazdákat, hogy adják oda olcsóbban a termékeiket, mint adnák a piac természetes alaku­lása esetében és a kereskedőiket, hogy ne használják ki a javak hiányát az árak emelésére, ami pedig a legtermészetesebb dolog a világon. így születtek meg az Árvizsgáló Bizottságok is, amelyek az áriak ala­kulása körül ugyanazt a szerepet játszották, mint a cirkuszban azok a lisztes és kormos gentlemanek, akik óriási buzgalommal és szemmellátható jóakarat­tal ugrabugrálnak a szőnyeget le terítő, vagy felgön­gyölő munkások körül, azonban tulajdonképen sem­mit nem csinálnak: a munkát nélkülük is elvégzik a szolgák, de a közönségnek unalmas volna, amig ezek dolgoznak, erre való a lisztesnek és a kormosnak az ugrálása a munka körül. Korántsem akarom ezzel azt mondani, hogy e tiszteletreméltó árvizsgáló hatóságok nálunk is és máshol is maguk .se vennék komolyan .a munkát, amit teljesítenek. Csak azt mondom, hogy a valóság szerint ennek nincsen sok értelme. VJHol lennénk az Árvizsgáló Bizottság működése nélkül!“ — kiál­tott fel az ankénten Bieber Gyula, e bizottság elnöke, aki egész életében komoly munkát végzett azon a helyen, ahol éppen működnie adatott. Min­denki meg lehet győződve, hogy ő komolyan hiszi is, hogy az Árvizsgáló Bizottság nélkül a helyzet sokkal rosszabb volna, mint amilyen ezidőszerint és ez a negativ hit olyasmi, amit nem lehet megcá­folni. Ugyanezt hihetne az olyan hivatal elnöke is, amelyet egy istenfélőbb országban abból a célból állított volna föl az állam, hogy éjjel-nappal tartó buzgó imádsággal akadályozza meg a drágaság nö­vekedését. Ez is teljes joggal és teljes hittel mond­hatná, miként Bieber Gyula, hogy „igaz, pozi'tiv ered­ményeket nem tudtunk elérni, de hol lennénk, ha az Árleimádkozó Bizottság nem működött volna!“ Ámde ilyen Bizottságot sehol se létesítettek, sőt még fel­tűnőbb jelenségre is rá lehet e tekintetben mutatni. Mindenfelé általánosan el van még terjedve a szo­kás, hogy szárazság ellen, jégverés ellen, Défolasz- országban a földrengés és tüzokádó hegyek műkö­dése ellen, továbbá járványos betegségek megszűné­séért istentiszteleteket és könyörgő körmeneteket tar­tanak. De soha sehol, a legnagyobb kétségbeesés pil­lanataiban se jutott eszébe még a legbuzgóbb hívek­nek sem, hogy a drágaság ellen imádkozzanak, ha­rangozzanak és proccssziókat rendezzenek. Valahogy egyetértenek abban a legistcníélöbb lelkek is, hogy a drágaságon a jó isten nem tud segíteni. Ellenben, hogy az Árvizsgáló Bizottságok hatalmában áll ez ellen a veszedelem ellen megoltalmazni az embere­ket, ezt még a Kereskedelemügyi miniszter ur is hiszi, mert hiszen csakis ezen az alapon jelenthette ki, hogy nincsen szándékában megszüntetni a Biebei Gyula elnöklete alatt álló hivatalt. Az Árvizsgáló Bizottság tehát tovább fogja foly­tatná működését azon az elnöke által nyilvánosan megjelölt alapon, hogy pozitív eredményeket nem tud ugyan felmutatni a drágaság elleni küzdelemben, de ha ő nem volna,, akkor a drágaság még nagyobb volna. Miután e hitet csak akkor lehetne megdön- teni, ha előbb megszüntetnék az Árvizsgáló Bizott­ságot, ezt pedig a kereskedelemügyi miniszter ur ki­jelentése szerint nem hajlandók megcselekedni, ennél­fogva a próba örökre eldöntetlen marad és ezen az alapon ,a Veres Pálné-utcai hivatalt az előtte ácsorgó gyönyörű hivatalos automobillal együtt akár a világ végéig fenn lehet tartani. Mert se olyan eszeveszett drágaság nem sújthat le reánk, hogy ne lehetne azt mondani: az Árvizsgáló Bizottság nélkül a diriágasáig meg nagyobb volna. Se olyan liirehaílatlau olcsóság nem köszöniihet reánk, hogy ne lehetne mondani: az Árvizsgáló Bizottság nélkül az olcsóság kisebb lenne. Ezeken az okoskodásokon nem lehet kifogni és ezen az alapon az OKÁB mindaddig folytathatja működé­sét, arnig olyan kereskedelemügyi miniszter nem dönt a sorsa fölött, aki intézkedéseit a közgazdaság- tan tudományára és nem ,a hitre bázirozza. Rajongás Simáért. Végeszakadatlau hírek, minden nyomatott oldalon, amit széles e; hazában a rotáció­sok napvilágra szülnek, elől-hátul, egyenes vonalban, visszájáról, mind arról a szienzációról szólnak: S i m i megy. Amerikába. Szemünk vibrál, kezünk megre­meg, sziveinket éles sajgás szorongatja: oh, mi lesz velünk? Mert ő megy, visszavonhatatlanul. És elment és megérkezett. Newyorkba. Mikor partraszállt, fel­hőkarcolók hajbókoltak előtte és a fogadására meg­jelent fehérruhás szüzek csakúgy olvadozíak elbűvölő tekintetének lágyan sugárzó melegétől. Ilyenformán olvastuk nyomtatásban. A jenki bankárok, a Káhnok Ottójával az élén, körtáncot jártak örömükben, mert Simi leereszkedett hozzájuk. És jöttek a kábelteleg- rámok és ontották a hireket, hogy Sími tárgyal. Itt is, ott is, mindenkivel és a tárgyalások — kedvező mederben folynak. Tovább aztán nem is volt célja *a nagy Simoleon amerikai szezsűfozásának. A kábelo- gramok sok ezer mértföldnyi távolból újra világgá kürtölik: Sírni jön. A „Majestic“ szolgálatkészen előállt és nagy hazánkfia elindult hazafelé. Már Paris­ban van, már fogadja a világ minden tájékáról oda- sereglett újságírókat, akik lesve-lesik minden elejtett szavát, hogy azokból lapjaik számária szenzációkat gyúrjanak. Olvastuk, olvassuk. Titokzatosan hangza­nak a megnyilatkozások, csak az érzik ki belőlük me­legen, hogy Simiinek sok, túlsók igen jóakarója van, akik nagyon szeretik, agyonszeretik. Mert sehogysem tudjuk bölcsen elhinni, hogy Siminek túlságosan ked­vére volna az a túlzottan sok jóakarat, amely a saj­tóban megnyilatkozik iránta. Szerényen azt gondol­juk és ebben valószínűleg Simi is egyetért velünk, hogy az általános hosszban az Angol-Magyar Bank papírjai akkor is emelkednek, ha a lapok nem Írnak folyíon-folyvást róla és az ő útban levő hazai és ame­rikai terveiről, szándékairól. Simi egész biztosan hazaérkezik és a föld tovább forog: de minek ezt annyi sok változatban mindennap külön is hangoz­tatni? A Földhitelbank—Amerlkalbank iránt már New- yorkban is érdeklődnek. A tőzsdetanács hétfőn délután tartott ülésen hozzájárult, hogy a Földhi­telbank részvényeiből a kötés öt darabból áll­jon. Ezentúl tékáit a kisebb tőkepénzesek is könnyeb­ben hozzáférnek ehhezt a különösen tőkebefektetésre alkalmas papiroshoz, amelynek reális, belértéke, be­avatottak szerint a kétmillió koronát is megha­ladja. A részvények kedden már a 830.000 koronát is meghaladták és a nagy elánnal előretörő árfolyam bizonyára még itt sem állt volna meg, de a kurzus ily nagyarányú és gyors tempójú emelkedését maga az intézet sem tartotta kívánatosnak és eladásokkal iparkodott az árfolyamot némileg leszorítani. A bank vezetőségének ez a törekvése azonban csak átme­neti eredménnyel járt, mert a 810.000 koronáig leszo­rított árfolyamnál már oly nagy tömege jelentkezett a vevőknek, hogy a felfelé tendáló árfolyamalakulást már semmi mesterkedéssel sem lehetett megállí­tani. A Földhitelbank részvényeinek nagy népszerű­ségét természetesen fokozták ,a kiszivárgott hírek, hogy Pa up er a Ferenc elnök legutóbbi bécsi tar­tózkodása alatt több előnyös 'tranzakciót hajtott végre, amelyek a Földhitelbank újabban megszerzett érdekeltségével, a Magyar-Amerikai Bank- Ív a 1 is kapcsolatosak. Hire kelit annak is. hogy a Földhitelbank — Amerikai Bank érdekkörébe tartózd Margitsziget r.-t. iránt K r a u s z Simon is érdeklődik, Amerikában is tárgyalt róla és különösen Kahn Ottó érdeklődését sikerült fölkelteni, aki ál­lítólag a magyar főváros ékkövét, a Margitszigetet több millió dolláros befektetéssel világhíres fürdő­hellyé és látványossággá akarja fejleszteni. E hírek valódisága ellenőrizhetetlen, egy azonban bizonyos, hogy akár a Földhitelbank, akár az A m e- r lkai Bank Kahn Ottó dollármilliói nélkül is jóval nagyobb értéket képviselnek, mint ahogy e részvényeket ma jegyzik. Katona Béla előadása. Katona Bél kiváló kol­legánk. Az Újság közgazdasági szerkesztője, e hó­nap 13-án este, félhét órakor, a Fővárosi Kereskedők Egyesületének helyiségében (Irányi-utca 17.) Keres­kedelem és, vámpolitika címen előadást tart,, amelyen vendégeket szívesen látnak. Személyi hírek. Dr. L ó n y a y Zsigmondot, a Ma­gyar-Német Bank volt igazgatóját, a Holdings B a n k ügyvezető igazgatójává nevezte iki. — Kör­mendi Frim Ödönt, aki a Lloydbank Erzsébet- körníi fiókjának vezetője volt, a Magyar-Amerikai Bank a dr. Bányai Sándor igazgató vezetése alatt álló tőzsdeosztály diszponensévé nevezte ki. Erősen keresik a Rézbányáit. A Rézbányái, amelynek Erdélyben erdőségei, fatelepei és göz- fürészei vannak és amelynek részvényei 100 n. é. leírói szólnak, heteken keresztül igen lanyhán fe­küdt. Érthetetlen volt, 160.000 koronán jegyezték, pedig általánosan tudott dolog, hogy e papir bel­értéke az akkori kurzus többszörösét is megéri. Nem igen volt érthető, hogy miért a közöny e részvények iránt? Hát eláruljuk. A vállalat főrészvényese, Berger igazgató ur. az ő nem nagyon bizalom­gerjesztő külsejével, állandóan ott settenkedett a fapiacon és szinte elriasztotta azokat, akik netán Rézbányaiban kötni akartak. Néhány nap óta azon­ban megváltozott a helyzet. Berger urat örökös mo­sollyal az arcán Acél Pali. az Acél Pál és Társa cég közszeretetnek örvendő beltagja vál­! ACZÉL PÁL *s TÁRSA í BANKÜZLETE ! BUDAPEST, Y*., AMBRÁSSY'ÚT 29. | TELEFON 69-27 és 190-65. T&i&fon : 48*21,191 *45 SU?gínyeim: Luxautó Merkur bérautóüzem Budapest, Vfi. kerület Gróf Zicity 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom