Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-12-24 / 51-52. szám
Budapest, 1924 december 24. IJ^öinnasiAÍiffltíP TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Ahogy befordulok a kőkapun, amelynek bikaíékező legénye mintha a faínesei Herkules magyaros reminiszcenciája volna, teherautó dübörgése, társzekerek csörömpölése hangzik felém a széles kőkockás udvarról. A ködös téli 'reggelen hatalmas páratömegek szállnak fel az izzadó lovakról,, a kocsik csikorogva fordulnak le *ai hídmérlegekről, sürgés,-forgás mindenütt. tojásos ládák, hatalmas hustömegek, a nyulak egész légiója, száz és száz méter kolbász, lisztes, cukros, fűszeres zsákok röpülnek föl az autókra. Reggel nyolc óra és a kocsik másodszor fordulnak meg, ment már a kora reggeli órákban bejárták a város mindem zegét-zugát. A Községi Élelmiszer üzem teljes munkában! van. szinte azt mondhatni: itt van Budapest gyomra, nagy és imponáló dimenziókban; 'és mindenütt pedáns tisztaság, egy óra mechanizmusának sok száz kefékre, rugóra és csavarra járó szabatos összemüködése. ami természetes is, mert csak a legtökéletesejbb rend mellett lehet ennek az óriási iize|rnuek zavartalan és szabatos működését biztosítani. A Községi Élelmiszerüzem most az 1924. év végén a főváros üzemei közt. a legszámottle|vőbb szerephez jutott. Hosszú évek — s hozzá a legnehezebb és legválságosabb évek — megfeszített munkássága juttatta ide a legszerényebb kezdetből. Aki végigjárja, mint e sorok Írója is, n>z Élelmiszerüzem muwkahe)- lyiségeit, földszintet, emeletet, alagsort egyaránt és látja azt a nyüzsgő munkát, amelyet százak és százak kifejtenek, látja a húsnak, zsírnak, élelmiszereknek szinte házmagasságu és csak sok és súlyos mil- liárddal kifejezhető tételeit, annak aligha jut eszébe, hogy ez a mintaszerű és hatalmas vállalkozás a legszerényebb kezdetből indult meg. Pefdig az. amit a Községi Élelmiszeriizem fejlődésének mai stádiumában nyújt, elismetrés helyett legalább is egyet érdemelne meg: azt, hogy mozifelvételekbetn örökítsék meg és mutassák be ezt a dolgos és szorgos munkát, ami különb propaganda volna Budapest természetes erejének teljesítőképessége mellett, mint a leírások és alkalmi méltatások egész tömege. Tranzsirozzák az amerikai húst A Községi Élelmiszerüzem egyes helyiségeiben Hűek aligazgató volt szives kalauzolni. A központi irodával szemben az amerikai fagyasztott hús feldolgozó műhelye és a zsirolvasztó van elhelyezve. Az előcsarnokban óriási méretű kazánokban ollvad a zsír, a(me|lyet földalatti csöveken) át visznek a tisztítóba, ahonnan a zsir tejszerü fehérségben kerül bele a hordókba. A szomszédos teremben hatalmas tőkéken a mészárosok egész serege csattogtatja a bárdot. leemelik a kétszeresen is zsákba pólyázott súlyos amerikai marhákat a vasszögekről, fölszeletelik a sültnek és leveshusnak való darabokat, a csontokat tisztítják és gyors tempóban készítik előre az ejlárusitó helyek napi szükségleteit. Hideg van és a decemberi fagyban mintha sötétvörös, kristályos lemez boritahá a hús felületét. A padló kőkoükái itt is tiszták, nincs meg az a véres piszok, amefly velejár az olyan mészárosok munkájával, akik a frissen levágott húsban vájkáloak. Az ajtó előtt hídmérleg, minden, ami kivonul ezekből a termekből, gramnyi pontosággal meg van mérve, aminthogy szigorúbb ellenőrzést, mint amilyen a Községi Élelmiszerüzem telepén van. alig lehet másutt találni. Működik a hentesüzem A földszinti traktus másik szárnyában készítik a kolbászokat. Modern berendezésű gépekben kavarog hullámozva az össze vagdalt húspép s mellettük légnyomásos, egészen furcsa szerkezetű gépeken töl- 1 tik a virstlit, még pedig úgy, hogy az ördöngős masina ■a) kolbászt mindjárt párosával nyomja ki. Ha elgondolja az ember, hol marad a régi, a disznótorokból emlékezetes hurkát öl tögetés e mellett a százméteres virstlisebességgel dolgozó iram mellett!... A terem tőszomszédságában vannak a füstölő helyiségek. A padozat fölött magas csóvákban csap föl *a/ láng, amely fölött ott lógnak szabályos sorban 1a) sonkák, a szalonnák, diznóoldalasok. tarják, kolbászok és ezer más dolog, mind csupa szem, száj ingeire. Itt már a köd és gőz gomolygó párájában alig lehet látni, a munkások szilhuettjei úgy kavarognak bizonytalanul, mintha a gőzfürdő kamrájában járnánk, de legalább meleg van, mig a szomszédban, a hűtőkamrákban dideregve vonja magára az ember a télikabátot. Rizs, tojás, fűszer, vad és — stiglic Megyünk ki az udvarira, ahol a magas polcokon ezerszámra függ a sok tarka nyúl. Karácsonykor nagy kelete van Pesten a stapsifülesnefcd s úgy látszik, az idei vadászat pompás eredménnyel járhatott, mert az uradalmak ezerszámra ajánlják a nyulat az üzemnek és a friss szállítmányok egy kettőre) elfogynak. Hűek aligazgató fáradhatatlanul visz tovább — pedig hányszor mutogathatta meg ez a labirintust! — és szakszerű magyarázatokkal kisér mindent. Megnézzük a rizstömegeket, amelyek az üzem zsákjaiban, a hagyományos K. É. Ü. betűkkel (Községi Élelmiszer Üzem) kerülnek Budapestire, végigvándorolunk a fahéj-, cukorgarmadákon, azután le a pincébe, ahol frissen megy a palackozás, megállunk pár percre a vajszieletelő gépeknél, a tojásoknál, ahol a sötétben sürgő kezek lámpázzák ezerszámra a tojást. Mindenütt csönd és figyelmes munka, mintha az emberek % gépekkel kelnének versenyre. Azután végig a hivatalokon, a különféle osztályokon, könyvelőségen. föl, a könyvkötőüzemig, ahol minden bankot megszégyenítő korrekt rendben sorakoznak egymás mellé idő- és betűrendben az üzem iratai, levelezése. Az egyetlen hely, 'ahol a munka 'Szigorú fegyelmét valami enyhíti: a könyvkötőmester stiglice, amely kisétált a kalitkájából és vígan ugrál a szobában, ügy látszik, ö is jól érái magát a K. É. Ü.-ben, ment esze ágában sincs elrepülni. Tanulságos statisztika Ez a futó séta mein mond annyit, mint az élelmi- szieriizem áru- és értékforgalmi kimutatása, amelynek adatai tizenhárom évre visszamenőleg illusztrálják a vállalkozás gigantikus fejlődését. Az üzemnek az első évek 20 árusítóhelyével szemben) most 53 fiókja van; 1913- batn 4,003.133 koronát forgalmazott, a múlt évben 25.625,618.008, ami. a békekoronát a mai szorzószám átlagával véve, hatszoros forgalomnak felel meg. Néhány jellemző tétel a kimutatásból métermázsákban: fűszeráru 1914-bed 31.487, 1923-ban 69.075; baromfi 1914-ben 1182, 1923-ban 4548; tojásáru 1914- ben 7683, 1923-ban 13.587, tejtermék 1914-ben 7148, 1923-ban 13.522, hús- és hentesáru 1914-ben 4031, 1923-ban 20.649 q. A fagyasztott hús akció ter- mészetefsen csak az 1924. év évvégi kimutatásában fog szerepelni hatalmas tétellel. Reich vezér a parancsnoki hidon A Községi Élelmiszerüzelm parancsnoka Reich Samu vezérigazgató, még fiatalember, bár kezdettől fogva az üzem élén áll, jóban-rosszban, különösen a háború ínséges éveibe|n kitartott posztján, amelynek dekórumánál csak a felelősség súlya nagyobb. Párnázott ajtajú szobája a hagyományos „vezéri“ szoba; semmi hivalkodó pompa, csak néhány szép kép a falon. Asztalán az obiigát 'telelfon-klaviatuira, a könyv- szekrényekben magyar és német szakmunkák, árjegyző-kötetek, íróasztala mögött egy bájos kis lánygyermek portréja. REICH SAMU vezérigazgató az üzem históriájáról beszél, de zökkenőkkel, mert vagy a telefon cse|n:g. vagy hivatalos dologban keresik föl. Halkan beszél: Az üzem árszabályozójhivatása — Még 1911-ben volt. A hatóságok figyelmét felhívták iá drágaságra, hogy mar tenni kellene/ valamit, főleg a hús árát csökkenteni, ment a szegény néposztály nagyon megsínyli a drágaságot. A kép- viscjlőházban is erélyes felszólalások hangzottak el s ez adta az impulzust arra, hogy a főváros megpróbálkozzék a népélelmezés megkönnyítésével s határozatba is ment, hogy előbb a kolbászgyárat állítja föl, majd áttért a juhhus s utóbb ai vadhús árusítására, ek utóbbira főleg azért, mert áruk oly alacsony volt, hogy a vadásztársaságok nem is foglalkoztak az értékesítésével. A cél az volt, hogy nivelláló hatást gyakoroljanak az árképződésre, a (termelőktől közivetleluül vásárolják az árut s így juttassák — minimális rezsivel — a fogyasztóközönséghez. — Úttörő munkát végzett az üzem minden vonalon. Tejtermékeket hozott forgalomba, megszervezte a, vad- és baromfifellhozatalt, 1914-ben pedig áttért az akkor még magánkézben levő kórházi élelmezés ellátására, külföldi összeköttetéseket (teremtett. Hollandiával, Dániával, sajtot, vajat importált olyan racionálison, hogy sikerült letörnie az akkori budapesti sajt- és vajárakait. Persze támadásban is volt bőven része az érdekeflitségektől. de hogy volt szive a legjobbat a legolcsóbban adni,, azt elsősorban a fogyasztó közönség látta be, amelynek érdeklődése és ragaszkodása az üzelmet a mai forgalomhoz segítette. Bebizonyult megint, hogy a tisztesség a legjobb üzlet . . . Nagyszerű teljesítmények a háború alatt — Azután elkövetkezett a háború, a megpróbáltatás ideje. Az üzem most jutott el fokozatos jelqn- tőségéhez. A kötött gazdálkodás és a spekuláció magatartása arra kényszejritatte a hatóságokat, a kormányt is, hogy az egyesített 'központok utján a felhozott élelmicikkek ki- és elárusitását. valamint a szétosztást, főleg az élelmiszeriizemre, mint az egyedül altruista és mellékcél nélkül működő intézményre bízza, amely garanciát nyújtott arra. hogy visszaélések — (amint a tények is bizonyították — nem fordulnak elő. A háborús időkben különös súllyal eseltt latba az a momentum, hogy a hadikórházak ellátását, mivel a magánvállalkozók ellen egyre) erősödtek a panaszok, szintén az Élelmiszerüzem bonyolította le, aminthogy a szegényházak és e|gyéb kórházak élelmezésöt is ugyanannak a körülménynek lehet betudni, hogy iá többi vállalkozó az áruk minősége és ajánlati feltételei me|ssze elmaradtak mögöttünk. Vállaltuk iá háború alatt az udvartartás Magyarországra eső quótáját is, aminthogy a sertéstermékeket is mi dolgoztattuk fel az udvar megbízásából. — A forgallom persze lényegesen emelkedett az idők múltával. A háború első éveiben kénytelenek voltunk a fővárosi alkalmazottak élelmiszerszükség- leteirőt is gondoskodni, megszerveztük tehát a fővárosi alkalmazottak élelmiszerbevásárló központját, amely 53 községi elárusító helyen és 8 bevásárló központban működik. A „Frankfurter Zeitung“ elismerése — Hogy' volt-e mintánk az üzem megszervelzésé- n’él? A külföldi államok városai szövetkezeti alapon csinálták meg az első kísérletteket, a német-francia háború idején pedig a városok rátértek a városi élelmezés útjára. Kiderült, hogy az önálló irányítás jobban megfejlel a) kitűzött célnak, mint ia) szakkereskedelem irányítása. Hogy nem volt rossz, amit produkáltunk, bizonyság rá maga a külföld. Már 1914-ben vezércikkben méltatta üzemünket a Fr&nkfuTteur Zeitung és több idegen lap, amelyek sürgefttók, hogy Pestre kell jönni s az itt szerzett tapasztalatokat odahaza kell értékesíteni. Csak néhány adat .a látogatók könyvéből, kik fordultak me)g itten: Konstantinápoly polgármestere, Washington, Fiiad elfia. Indiamopol, Chicago városok megbízottai, külföldi gazdasági alakulatok képviselői, németországi városi tanácsosok, Bulgária, Szerbia, Oroszország. Lengyel- ország, Lemberg, Varsó, Moszkva, Hollandia, Svájc, Oxford, Antwerpen delegátusai. És végül, a sok ezer közül: Petrás Lajos, clevelandi városi tanácsos, aki határozóit vonásokkal magyarul irta be a nevét... * Jól esett volna még hallgatnom ennek iái kellemes és rokonszenves urnák az előadását, aki tizenhárom esztendőis munkássága után elgyszer sem mondta azt. hogy „'én' csináltam", ,,én indítványoztam“ — hane(m mindig csalk az üzemről beszél, a munkatársairól, a városról, ia hatóságokról. Az egész idő alatt csak egyszer beszélt első 'személyben. Telefonon tárgyalt s azt mondta: „nem adhatok többet nyolcvan- ezernél!“ A vezé r igaizgiaitó elbarrikádozhatta az első személyt a statisztikák sáncával: az energikus kereskedőnek ki kellett mondani a kemény szót: „Én nem adhatók!“ Mert Reich Samu van olyan büszke a jó kereskedő nevére, mint a vezérigazgatói méltóságára. És úgy látszik, e|zen a kis halk árnyalaton múlik az, hogy forgandó idők változatos sodrában biztos kézzel kormányozza a községi üzem hajóját . . . (W. G.) Krausz Simon és Kónyi Hugó karácsonyfájára. Két szegény, sorsüldözött és jobb napokat látott gyermek gubbaszt az Angol-Magyar1 Bank palotájában egy megtépázott karácsonyfa alatt és a szebb napok emlékeivel játszadoznak. Arról csevegnek, hogy valamikor más volt a karácsony és milyen jó azoknak, akik úgy gazdálkodtak, hogy az idei karácsonyfán is csillogva ringatóznak a szebbnél-szebb játékszerek. Minden irézvétiink ezé a két gyermeké, akikre ráillik Dantenak az a hires mondata: „Nincs fájdalmasabb dolog, mint szomorú napokban visszaemlékezni olyan időkre, amikor boldogok voltunk“. Mert ez a két gyermek valamikor valóban a gyermekek magatudatlan boldogságát élvezte és sejtelmük sem volt arról, hogy az idők kereke megfordulhat és vége lesz a boldogság napjainak. Bamkárosdlt játszottak, Angol-Magyar Bank- és Lloyd Bankpapírokból sárkányokat eregettek a magasba, fraur- cia frankokkal dobálóztak, papirból légvárakat épiFord 1 - a leggazdaságosabb és legolcsóbb teherautó! HALTENBERGER VILMOS leneraUIO Árakarosszeriával.forgalmi adóval 83»/, millió K, a FORD GYÁRAK autorizált képviseleténél prompt szállításra K a P n a t O VI., Nagym«ző-u. I9. Telet.: 68-15. Sürgönyeim: WILFORD BUDAPEST A Kontinens leämtnUuBsH élelmezési üzeme A községi élelmiszeriizem világhíre — Reich Samu vezérigazgató nyilatkozata
