Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-12-03 / 46-47. szám
2 Budapest, 1924 december 3. li u is z a d i k szakaszt eredeti szövegében fogadták e 1. Az első ötlet, ami a neparációra feftnuerült, természetesen a tizedik szakasz körüli lejátszódó események megismétlése lett volna. Meaeípet ősként hat azon báni, hogy a kormány, amely lónak tartja a kormányzói vétót a tizedik szakasznál, elzárkózik ennek alkalmazásától a huszadik szakasznál. Teljesen érthetetlen az a megokolása ennejk, hogy a kormány nem akar ,,mellékes részldtkérdé- sek“-nél ehhez az eszközhöz folyamodni. Szerintünk sokkal inkább „mellékes részletkérdés“ az, hogy a Tisztviselőtelep hol és miként szavaz, mirthogy a- Wolffék botrányos névjegyzékének goromba igazságtalanságait kiküszöböljék. A kormány most úgy tervezi a megoldást, hogy a házszabályrelvizió letárgyal,ása után vagy az in- demnitás egy szakaszával, vagy külön egyszakasizos törvénnyel Ikerü'ijön az az intézkedés a törvénytárba. Abban bizakodunk, hogy ezt az egyszakaszos javaslatot, amely az egész efllienzék kívánságát fedi, zökkenés nélkül, szinte percek alatt át lehet segíteni a parlamenti tietortán. Ezzel szemben felmerül és rendkívül jogos az aggodalom, hogy mégis 1 e S' z ebből az egyetlenegy szakaszból (törvény? Hiszen mindjeinki tudja, hogy most a házszabályrelvizió kerül napirendre, ameíy valószínűleg a legelkeseredettebb és legetvadultabb parlamenti harcot fogja felidézni. A korpnáryt intenciójában vezetheti a legjobb szándék, de a budapesti polgárság méltón fél tőle, hogy vagy elhalasztódik a választás ad grace as calelndas, vagy pedig a WoUf- féle választói névjegyzék alapján választunk, amely névjegyzékről mindenki tudja, hogy az a jogtalanságok tárháza. Útban a tüzbiztositási adó A főváros 1870 éta foglalkozik az adó bevezetésének tervével — Mennyibe kerül a tűzoltóság fenntartása? Néhány hét óta megint sokat beszélnek a íüz- biztosiltási adóról, .amelyről már egészen megfeled- ■Kföziett a publikum. A tüzbiztositási adó körülbelül két héttel ezelőtt merült föl ismét a feledés láthatára mögül, egy sereg másik adótervvel együtt. Fölmerült és őszinte izgalmat keltett. Azóta nyilatkozatok és ellennyilatkozatok is jelentek meg a tüzbiztositási adóról és mivel ugylátszik, hogy ebben a dologban most már teljes a konfúzió: szükségesnek tartottuk, hogy illetékes helyeken információt kérjünk a dologról. Ezekkel az információkkal a következőikben számolunk be: — A tüzkárbiztositási adó kérdésének az adott aktualitást, hogy R i p k a Ferenc kormánybiztos társaságában Csupor József tanácsnok, a pénzügyi osztály vezetője és Sebő Béla adóigazgató Becs város háztartását és adórendszerét tanulmányozták az osztrák fővárosban és tanulmányaik eredményéről úgy a belügyminiszternek, mint a sajtónak beszámoltak. A sajtó előtt tett beszámoló alkalmával szóba került, hogy Bécs városa már rég pénzel a tüzkárbiztositási adóból és hogy a bécsi tüzkárbiztositási adó egészen más báziison épült föl, mint az, amelyet Budapest akar életbeléptetni. Nálunk ugyanis a biztosító-intézetek fizetnék ezt azi adót, mig Bécsben azok fizetik, akik ingó vagy ingatlan vagyonukat biztosítják. Ugylátszik, hogy ebből az információból táimadt az a félreértés, mintha a pénzügyi osztály a budapesti tüzkárbiztositási adótervezetet is a bécsi mintára akarná átdolgozni. Egyelőre azonban erről szó sincs. A helyzet az, hogy a főváros törvényhatósági bizottsága még 1917-ben, szóval a B á r c z y-rezsim idején letárgyalta és elfogadta a tüzkárbiztositási adóról való .szabályrendeletet és annak rendje és módja szerint iölküldte a belügyiminiszterhez jóváhagyás céljából. A belügyminiszter hozzájárulás céljából átkiildte a kereskedelmi miniszterhez. Azóta nyolc esztendő telt el. de semmi válasz. A főváros tanácsa 1920-ham megsürgette a szabályrendelet jóváhagyását a belügyminiszternél, de erre a sürgetésre sem kapott választ. Az idén nyáron, amikor iát kormány a tisztviselők állami fizetési pótlékát beszüntette: ta városházán minden, régi és jóvá nem hagyott adótervet összeszedtek és felkiildték a belügyminiszternek, hogy hagyja sürgősen jóvá, 'mert szükség van a pénzre. Ezek között .aiz összeszedett holmik között volt a tüzkárbiztositási adó is. Erre sem kapott feleletet a főváros. És ezi ma a helyzet. Van a fővárosnak egy elfogadott szabályrendelete, '.amelyet ,a kormány mindezideig nemi hagyott jóvá. Pedig a városnak nagy szüksége lenne az uj adóra, mert a tűzoltói kiadások horribilis .súllyal nehezednek a háztartásra. és igazságtalan és méltánytalan, hogy ezeket a horribilis kiadásokat egyedül a főváros., a biztosító-intézetek minden hozzájárulása nélkül viselje, 7 fogásból álló vacsora 35.000 korona. [ Kitűnő SCHWEITZER-KECZíLYDü'Ó Szolid konyha! mt ÁLLANDÓ KÉPKI ÁLLÍTÁS ! -m árak ! LIPÓTVÁROSI KASZINÓ nyilvános éttermeiben, Zrlnyl-utca 5. ASZTALRENDELÉS TELEFONON : 7-f>7 amikor a tűzoltóság elsősorban a tiizkárbiztositó társaságok anyagi érdekeit szolgálja. A tüzkárbiztositási adó kérdése nemi uj a városházán. Története 1870-ig nyúlik vissza.. Már akkor megpendítették a városházán, hogy a biztosító társaságok fizessenek tűzöltójárulélkot és osztozkodjanak a fővárossal a tűzoltási kiadásokban; A főváros akciója azonban eredménytelen maradt. Az 1900-as években megint készült tervezet a tűzoltási járulékról, de minden ilyen terv megfeneklett valamelyik mi,misztériumban, ahol a társulatoknak a rájuk nézve terhes adót sikerül; elgáncsolni. Abban a tervezetben, mely jóváhagyás céljából nyolc év óta fönt fekszik a belügyminisztériumban : a tüzbiztositási adó úgy van kontempláiva, hogy 'a biztosító társaságok <a főváros területén fekvő ingatlanok és ingók tüzbiztositási dija után 10 Százalékot tartoznának fizetni a fővárosnak. 1912-ben a fővárosi ingatlanok 13.9 milliárd aranykoronára voltak biztosítva és a befolyt dijak összege 43.9 millió, a kifizetett összegek 29.4 millió aranykoronára rúgtok. A befolyt összegek 10 százaléka 4.4 millió aranykorona, 1912-ben 917.978 koronába került a tűzoltás. Az idén 2.5 milliárd papir- korona volt előirányozva, ami szintén 7—800 ezer aranykoronának felel meg. Egy időben szó volt -róla, hogy a főváros a tüzkárbizitositási adó helyett megcsinálja a városi tüzkárbiztosi,tó-intézetet és a saját ingatlanait ennél biztosítja; de ez is elmaradt. Ha Széchenyi tudta volna... A Lovaregylet, az Ügetoverseny-Egyesület, a főváros és a közönség Gróf Széchenyi István valószínűié,g tudatában volt annak, hogy mit cselekszik, amikor megveti a Tudományos Akadémia alapjait; die aligha tudta volna kiszámítani, hogy mi lesz az eredménye a lefuttatás propagálásának. Pedig most erre is megkaphatná a feleletet. Ebben a hanyatlóban levő esztendőben ugyanis Budapest közönsége 150—170 milliárd'ot költött -el a lóversenytéren. Nem sokailla- nánk ezt az összeget, ha történetesen küMößdi és vidéki közönsége is lennie bőven a budapesti lóversenyeknek; sajnos, azonban ezt a minimumra kell becsülnünk. Persze haszna van az államnak és a: városnak is (vasúti és vilt'amois- költség, total,itzatőr, adó stb.), de a szomorú itt megint az. hogy a bookmeke- rek csaknem annyit keresnek, mint az állam és a főváros együttvéve. Kétségtelen, hogy a fővárosnak mégis sok a jövedelme a lóverselnytierek'böl, amelyeket igenis fenn ke'l tartaná, de talán ideje lennie, ha a bookmeketr.ek eszeveszett nyerészkedését megfékeznék. Ugetosport és politika A Főváiroisii Hírlap nemirég foglalkozott a Budapesti Ügtjtőverseny E g y e s ü- 1 e t ama törekvésével, hogy a szűknek bizonyult Erzsébet királyné-uti pálya helyett más területiéit kér az ügetőverseny,ek céljaira. Akkor megelm'ékeztünk arról, hogy az érdekelteknek komoly kifogásai vannak az eddig fölmerült elhelyezési tervek ellen. Ám nagy protektorok jelentkeztek és matga R a- kovszkv Iván belügyminiszter is igen rokonszenvesen nyilatkozott az egyesület terveiről. Az egyesület a régi lóversenytérniek egy részét kérte a fővárostól. Ezt a telrüleitiet azonban város- rendezési célokra szánták, s ez volt az oka annak is, hogy a Magyar Lovaregylet szerződését sem újították meg többé. Nagyon nehéz leimre a tanácsnak még a legtiszteletreméltóbb szempontok figyelembe,vételiével is' tulterini magát egyszer már leszögezett és végrehajotít álláspontján. A legnagyobb akadály azonban, hogy a Budapesti Ügető- v e r,s e n y Egy ejs ü 1 e it. amely nagyobb beruházásokat akar eszközölni, ötvenesztendős szerződést kér. Ha ma a városrendezési tervedenak pénzügyi akadályai vannak is, nem lehet kétségels, hogy f é 1- századon belül mégis csak sikerül majd ezeket az akadályokat e| 1 h á r i - tani. Nem lehet tehát bátorsága a tanácsnak arra, hogy a Budapesti Ügeöverseny Egyesület kérését a saját szakállára elintézze. Arra a korrekt álláspontra helyezkedtek tieihát a városházán, hogy a döntést fönntartják az eljövendő közgyűlésnek. Hogy milyenek az iigetők kilátásai, ha a közgyűlés összeül? Erre a kérdésre igen világosan felet!,hetünk. Ha liberális többség kerül be a közgyűlésre, akkor v a l ó -s z i n, ü Le g megkapják, liai nem is ötven éves szerződéssel a régi lóversenytér Jegy- részét.. Ha azonban Wolffék. vagy a szocialisták kerülnek be többségben: akkor semmi reményük nincs. Ez az iigetűsport összefüggése a politikával. Mit fizet a közönség’ és mit a Lovaregylet ? Befejezéshez közeledik egyébként a M agya r Lovaregylet szerződésének revíziójáról szóló tárgyalás is. A főváros itt éppenséggel nem bizonyult uzsorásnak és a magyjövede'mü Lovaregylet nagyon előnyös feltételeket kap. A lóversenyből a fővárosnak tulajdonképen háromféle jövedelme van és pedig 1. a területhasználati haszonbér. 2. a vigalmi adó és 3. a bookmekelr fogadásokból a fővárosi szegényafapnak fizetendő egyszázalékos adó. A háromféle szolgáltatásokról kétfélét fizet a közönség és egyfélét a Lovaregylet. Lássuk előbb is, mit fizet a Lovai egylot? A lóversenytér 170 holdat tesz ki. Ezért mező- gazdasági haszonbér fejében jár a fővárosnak 340 métermázsa búza. Ha azonban a jövő tavasszal megnyílik a .lóvelrsenytér. akkor ehelyett a totaliza- tőrforgalom félszázalékát kapja a főváros, ez a félszázalék azonban nem lehet kevesebb a ma fizetett mezőgazdasági haszonbér kétszeresénél, tehát 680 méibermázsa búzánál. A búza mázsáját 465.000 koronás középáron számítva a jövő évben mezöagzda- sági haszonbér fejében 316,200.000 koronát kap a f ő v á r o s. Ezt: fizeti a Lovaregylet. Miután pedig a főváros tízmilliárdos jövedelemre számit a jövő évi lóverseny szezonban, alig lehet benne kétség, bogy a közönség vigalmi adó és szegényadó feliében vagy húszszor annyit iog fizetni, mint a Lovaregylet. Arcképes igazolvánnyal bíró KÖZTISZTVISELŐK lefizetés nélkül vásárolhatnak készpénzárban, több havi törlesztésre férfi- és női szövetet, lélikabátszövetet, velúrt, bélésárut, fehérneműt, sifont, vásznat stb. Az első rész et csak Január hó 1-én (Ízelendő Hungária Szalon ouüapest, IV., Ferenciek-tere 3. szám 1 . emelet 4. Pontos címre tcérfUK Ügyelni, félemelet is van ! ■BDBaBHaBHBBBaanMH Wagner- étteremben ANDRASSY-ÚT 44. SZ. minden csütörtök este HÁZ! DISZNÓTOR. Budapest székesfőváros Asványviz-Üzerne j HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telitett vize. • KAPHATÓ MINDENÜTT. —► TELEFON : Jóisel 112-S9. j hltÉFOp : fvl» KUHÜDIA VI., KtVAI-U* SZENZÁCIÓS DECEMBERI MŰSOR RÓTT és STEINHARDT felléptével. Kezdete ’l,S-lror.
