Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-11-26 / 44-45. szám
—---------— Bu dapest, 1924 november 26. 5 Télviz idején bizony megeshetik -— mi sem csodálkoznánk, ha megesnék — hogy a városi tisztviselők harmadrésze megbetegszik. De a budapesti városházán a szabadságos betegek szaporodtak meg és pedig olyanokkal, akik meglepetés esetén történetesen színházban, vagy moziban ülnek. Bizony nagyon kényes ehhez a témához hozzányúlni, mert a beteg, aki szabadságot kér, legnagyobbrészt nem ágyban íekvö, hanem olyan beteg, akinek a mai szociális nyomorúságban, ideg- romboló időkben, pihenésre, nyugalomra van szüksége. Talán Gaál Gasztónnak, aki tudvalévőén igen keveset tart a tisztviselőkről, a pompás idegeivel nem lehet ezt elképzelni: de akinek egyszer csődöt mondtak már az idegei, az bizony nem ül föl a hangzatos agitációnak, hogy a főváros beteg tisztviselőinek hetven százaléka moziban és színházban ül. Aki betegszabadságra ment, azt az orvos megvizsgálta, a szabadságolásért többé csak az orvos felelős és a betegszabadságon levő tisztviselő ellen nem is lehet razziákat vezetni. De ha mégis van ólaink valamin csodálkozni, akkor ez az, hogy honnan jut pénzük a mai szomorú viszonyok között a beteg ;tisztviselőknek mozira és színházra, amikor ma ezt az élvezetet még az egészséges bankárok sem igen engedhetik meg maguknak. „Önálló községi jövedelmi adót“ is fogunk fizetni ezentúl ama töméntelen más adó mellett, amellyel már eddig is megterheltek bennünket. Hogy ez az adó „önálló“, nem túlságosan vigasztal bennünket, mert ez csak azt jelenti, hogy azt a főváros önállóan szedi. És jelenti azt, hogy ebből most már „önállóan“ fizeti a főváros a tisztviselőit, akiknek állami hozzájárulását, mintegy harminc milliárdot beszüntették. A pesti ember valószínűleg büszke lesz arra, hogy nem szorul rá az állami támogatásra és illenék, hogy ezáltal ur is legyen a saját portáján. Ezzel szemben azonban azt látjuk, hogy szinte minden órában lecsípnek valamit, vagy le akarnak csípni valamit a főváros autonómiájából. Egyben, amilyen szépen rájött az állam arra, hogy a fővárosnak magának kell fizetni a tisztviselőit, éppen olyan ügyesen elfelejti, hogy neki is magának kellene fizetnie a maga betegeinek az ápolását. Valahogy az állam is úgy van a fővárossal, mint a vidéki ember a mai pénzzel. Amit elad, az olcsó, mert hirtelenében átszámítja az árát aranykoronára, de amit vesz az mindig drága, mert ilyenkor meg papiros-milliókkal kalkulál. Az ügyvédek, liberálisok és fajvédők pompásan összetartanak, amikor az adójukról van szó. Hívei lettek az átalány-rendszernek, s az ügyvédi kamara egyezkedik s az veti ki az adót az egyes ügyvédekre. Okosan és takarékoséul van ez igy és végre is talán igazságosabban tudják igy maguk elosztani a fizetni valót, mint ha a fináncok osztanák el. Nem is fáj ez senkinek, csak éppen szemünkbe tűnik a szám, hogy a pesti fiskálisok 221.100 aranykoronát fizetnek csak kereseti adó cimén.Hol van még a többi adó? forgalmi adó és egyebek? Hál még mindig annyit pörösködünk? De talán még érdekesebb lenne kiszámítani, hogy hány holdas dominium után keltene kétszázhuszonegy ezer aranykorona adót fizetni? Abból a domíniumból alighanem megélne egész Pest, nemcsak a pesti fiskálisok. Beavatott ke a. a magyar építőművészet legelismertebb szaktekintélye írja: A párisi olimpiád, a nemzetek e hatalmas versenyének lezajlása óta újult erővel került az érdeklődés előterébe ináluinik^is a nemzeti sport fejlesztésének nagyfontosságu és ezzel a régen tervbevett stadion építésének kérdése, amely most hónapok óta beható tárgyalások, helyszíni szemlék tárgyát képezi. A helykeresés tapasztalatai meggyőzték az illetékes köröket .áriról, hogy az uszóstadio nt kiülöm kell választandó k a sport többi ágazatait szolgáló pályáktól, ami azonban sajnálatosan bontja meg a> stadion egységét. Az uszóstadion elhelyezését elsősorban a vízi kérdése dönti el. Más niagy városok, pl. Párizs* Berlin stadionjai a városi vízvezetékeknek vizét használják fel; de ahol, ‘mint nálunk, a természet oly ritka bőkezűséggel gondoskodott gazdag ithermalis forrásokról, ott ezeknek igénybevételével kell megkísérelni az uszóstadion megteremtését. Szóba kerültek a városligeti artézi- f-onrá'S, a Szt. Gellért-fürdő forrásai, a Szt. Lukácsfürdő. a Császár-fürdő1 és végül a Margitsziget forrásai. Az eddigi tárgyalások a legkomolyabban a Margitsziget felé1 irányítják az érdekeltek figyelmét. Ennél a pontinál kapcsolódik ebbe a kérdésbe a fővárosi gyógyfürdők országos fontosságú ügye. Az e hó 16-ám a Gellért-szálló dísztermében: megtartott fürdőügyi nagygyűlés előadói és felszólalói feltárták azokat a súlyos, nehézségeket,, amelyek azi egész ország fürdőhelyeinek és a fővárosban lévő gyógyfürdőknek fejlesztését és prosperálását akadályozzák. Ezeket a nagyrészt gazdasági akadályokat nem szabad elhamarkodott, meg nem fontolt elhatározásokkal, végzetes hibákkal súlyosbítani. A Margitsziget a világ legszebb üdülő- és gyógyhelyeknek egyike, nemzeti vagyon,'.amelynek gyógyfürdő-jellegét féltve kell őrizni, csak fejleszteni szabad, de távol kell tartani tőle minden olyan, iniézmémiyt, amely ennek ártalmára lehetne. Éppen: ezért egészen kalandosan hangzik az a terv, hogy magát a nagy — a sport minden ágazatát szolgáló — stadiont a sziget feltöltött és még feltöltendő területére építsék. Ezt a lehetetlen gondolatot ugyan az illetékes körök már elejtették, de még mindig erősen kiiétit a világ m i n d e n u s z ó s t a d i o n j á t túl h a- 1 a d ó u s z ó s p o r it t e 1 e p létesítése a szigetem, 10—20.000 nézőnek berendezett négyemeletes magasságú tribünnel körülvett úszómedencével, 60 szobás sportszállodával, sztámos hivatalos helyiséggel, tornatermekkel, gyógyítói nt’é zettel, öltöző- és mosdócsarnoko'kkal, pihenőkkel stb. Ennek évekre terjedő kiépítése 80—100 milliárd költséget venne igénybe és megakadályozna a szigeten előreláthatóan: minden más fontos befektetési. Y b 1 Miklósi páratlan szépségű gyógyfürdője mellett nincsen egyetlen) valamirevaló szálloda vagy szanatórium, amely a gyógyulást és üdülést kereső vendégeknek igényeit csak félig-mied- dig is kielégíthetné, ami eddig is lehetetlenné tette az őszi és téli idéniy kifejlesztését; ugyanakkor képtelenségnek látszik — al?ár a sport iránti lelkesedésből, akár üzleti élelmességből eredő -— ilyen terv keresztülerősaakolása, amely nem hogy elősegítené, de inkább kivetköztetné a szigetet gyógyfürdő jellegéből és rendeltetéséből. Kételkedéssel kell tehát fogadni annak a kósza hírnek valódiságát, amely szerint a Közmunkák tanácsa, amely felismerve a sziget igazi értékét és jelentőségét, féltő gonddal dédelgette eddig a szigetei és őrködött minden fája és bokra fölött, most már elvbe« beleegyezését adta volna, vagy .adhatná ennek a szigetrontó tervnek ja k ár kisebb m ér v- ben v a 1 ó megvalósításához, A Margits z igét gyógyfürdő ré s z- vény társaságnak szerződéses: kötelezettsége, hogy 1925. év végéig meghatározott mérvű, 'a gyógyfürdő jellegét fejlesztő, a vendégek gyógyulását és üdülését, lakáskényelmét szolgáló építkezést hajtson végre. Erre a legkomolyabban törekszik is a r,-t. igazi- gatősága. Ebből a célból a Margitsziget r.-t. na-gy- szabásu szanatóriumot terveztetett, amelynek felépítése azonban, értesülésünk szerint, az építés nagy költségei miatt csak 1930. évig lesz teljesen végrehajtható. De tervbe vette a legközelebbi megvalósítás programijába a r.-t. a meglévő nagyszálló da korszerű átalakítását és kibővítését, uj vesz- tibiillel, csarnokokkal, éttermekkel, a Dunára néző árkádos terrasszal, a szobáknak hideg és meleg vízzel való ellátásával, fürdőszobák beiktatásával stb. Szavaztassa meg a sziget igazgatósága a gyógyulást és üdülést kereső, nagyközönséget és a balneologu- sókat, hogy mire van a szigetnek inkább szüksége: modern, kényelmet nyújtó s ® á 11 o d’ á r a-e, avagy sportuszodára s por tolóik hotelszobáival? A szavazás eredménj^e aligha lehet kétséges. Ennek az üdvös tervnek megvalósítása aránylag kisebb. 5—6 milliárd költséget igényelne és mégis nagymértekben mozdítaná eiő la'ztt a célt, amelyet a Közmunkák tanácsa a sziget fii.rdőigüzgatóságával egyetemben nem óhajt szem elől téveszteni; a sziget gyógyfürdő-jellegének fejlesztését. Már a strandfürdő é p i it é s e ellen is merültek fel annak idején aggodalmak. A strandfürdő azonban bevált; kedvelik, szép. melegvízül medencéivel páratlan a maga nemében és ennek kifejlesztése ellen, aligha lehetne kifogást emelni. De nehéz elképzelni, hogy ugyanazon a helyen, ahol ilyen gyönyörű szabadfürdő van, ugyanott azt uszóközönség inkább a négyemelet magasságú, csak a .versenyek alkalmával használt, de egyébként üresen tátongó tribünökkel körülzárt úszómedencét keresse fel. Az uszóstadion nem a Margitszigetre való. Még az uszióspont szempontjából sémi alkalmas, mert nehezebben közelíthető mleg. s a villamos megállójától is. a strandfürdőn túl feltöltött területig igen nagv az út. Ezt elárasztani naponta az iskolás fiuk csoportjaival, versenyek alkalmával ideges, a közlekedési eszközöket megrohanó tömegekkel. —• igazán nem lehet a gyógyfürdő-sziget igazgatóságának feladata. Az uszóstadion elhelyezése az uszósDort szempontjából is jobban és célszerűbben oldható meg más helven. A városligeti artézi-forrás nem elég vizböségii ily nagy úszómedence táplálására. Számba jöhet a Gellért-fürdő forrása. A Horthy Miklós-út és Orlay-út által határolt területen iá fővárosnak kis'aiátott telkei vannak. Erre a területre még a Gellért-fürdő építése alatt megtervezték a népfürdőt és a sportuszodát. Ennek a lehetőségét most újra mérlegelni lehetne. A Szent Gellért-forrás vizbősége, naponta 2,600.000 liter, bőségesen elegendő lenne az uszoda ellátására. Nem volna meddő munka ezirárnyban alaposabban tájékozódni. A Császár-fürdővel megindult tárgyalások tu (ltunkkal megakadtak. A dombtetőre való vizszi- vattvuzás költségei túhiagyok lettek volna. Komolyabban lehetne foglalkozni az uszóstadionnak ia Lukáos-fiirdö alatt elterülő parkba való elhelyezésével. Itt is van meleg viz bőven. A Margit-hidtól a Császár-fürdő végéig elterülő cca 900 m. hosszúságú és mintegy 20.000 négyszögölnyi parkterületben az alig 1000 négyszögölnyi területet elfoglaló, mélyített és alig 6—7 m. magasságig kiemelkedő uszóstadion- épüleit szépen, egyszerű, de művészies megoldással a park sérelme nélkül volna elhelyezhető. A főváros ezt az áldozatot bizonyára szívesebben hozza meg. semhogy elősegítve a Margitsziget gyógyfürdő-jellegének veszélyeztetését, hiai a sz iglet telekkönyvi légi nem is a főváros tulajdona. De a főváros közönségének, az egész ország lakosságának a tulajdona és dédelgetett, kedves üdülőhelye .a sziget és éppen ezért a főváros hatóságai sem nézhetnék közönnyel az ilyen végzetes elhatározásokat. A Lukács-fürdő r.-t. is kétségtelenül hajlandó lesz komoly tárgyalásokat folytatni a Testnevelési Tanáccsal és az Uszószövetséggel. Megközelíthetőség szempontjából a legideálisabb lenne az uszóstadionnaik ez az elhelyezése, amely ellen komoly érvlet felhozni egyáltalában nem lehet. Ezt a kérdést nem szabad elhamarkodni. ,ez nem üzletileg szerződő felek dolga csupán, hanlem komoly •országos érdekeket érintő fontos ügy. W = Opera Étterem és = 'W Vezeklőpince Étterem VI., Andrássy-út 25. A léli idényre újonnan átalakítva. Az Opera Étteremben brassói Kozák Gábor teljes zenekarával muzsikál, a Vezeklőben a bécsi Stimmungskapelle élén Bubi énekel. Naponta a halászlét és a halkülönlegességeket Bucsky Péter vendéglős és szakács személyesen főzi. Naponta Bucsky-féle élelkülönlegességek lesznek felszolgálva. A félemeleten külön éttermek állanak a n. é. közönség rendelkezésére, ugyanott zongora és bar-italok. Angol barmester. SztizitiillMa kerül az úszó-stadion megépítést A Margitsziget nem alkalmas a terv kivitelére — Veszélyeztetné a sziget gyógyfürdő-jellegét
