Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-11-12 / 42. szám
Budapest, 1924 november 12. Egyhetes vita a domiclllumról A ;y°kér-elmélet a nemzetgyűlésen Elmúlt egy hót és a nelmzetgyülés egész héten át a domiciliumról vitázott A liberálisok és a dü- mokraták a hatéves doiniciliiun leszállítását követelik', inig Wolffék Csillé.ry András száján át tízre akarják felcmeltcJtni. Ez természetesen, csak taktika, mert amit minden handle tud. azzal Csil- léryék is tisztában vannak, hogy ha tizet kémek, akkor reményük lehet a hatra. Ezzel szemben a baloldal is kompromisszummal jött. Pakots József sejtetni engedte egy határozati javaslat formájában, hogy — ha másként nem leihet — ám adják meg a községi választásoknál is ugyanazt a domicilimnot, ami az országos választásoknál van. Ám a kormány nem enged, Rakovszky Iván belügyminiszter ragaszkodik a hatéves egyhelyben lakáshoz, ami az,t jelefuti. hogy az törvénnyé is lesz. Erre pedig — ha maliciózusak lennénk és ha a kormánynak máshol nem lett volna összeütközése a mélyen tisztelt városházi kurzussal — azt kellene mondanunk, hogy mcigint a Wolffék győztek. Az egyhetes vitában azonban sok volt a komoly elem, sok okos szó esett. V á r n a i Dániel szocialista, képviselő például klasszikus tanúra. Tisza Istvánra hivatkozott, aki konzervatív politikus volt és mégis eletitette a domiciiiumot az ipari munkásokkal szemben. Természetesen a legliberálisabb álláspontot a szocialisták mellett N a g y Vince' foglalta ejl. a leg- reakciósabbat pedig — mint említettük — C s i 1- 1 é r y András. Meg is csóválta a fejét a derék V a n- czák János, aki a Károlyi-rezsim alatt már t'gy kicsit beleszagolt a városi dolgokba. Megcsóválta a fejét és kijelentette: — No ennél feketébb az ördög se lehet. Ez csak közbeszólás volt, de Peycr Károly nagy beszéd keretében mondta cl — körülbelüli — ugyanezt: de hozzátette még: — Bezzeg a háborúban neun kérdezték az emberektől. hány éve lakik egyhelyben, hanem besorozták és elvitték a frontra. R á k ócz i Ferencnek és Rothenstcin Mórnak is körülbelül vágott ezzel a véleménye. P rop- per Sándor pedig azt is kimutatta, hogy a hatéves domicilium a keresztény magyarság elleki van. A nagy ágyúval azonban Vázsonyi Vilmos jött. aki kijelentette, hogy a numkástársadalomrnal szemben olyan eklatáns a jogfosztás, hogy ezt már ntfm is kell bizonyítani-. — Egy polgári társadalom — mondotta emelt hangon —, amely nem tudja megvédeni magát, nem védelmezhető meg privilégiumokkal. Hallatlan derültséget váltott ki az azóta mór szállóigévé lett „gyökérelmélet“-ével: — Akadnak, akik azt hiszik, hogy csak annak lehet szava, akinek gyökére) van a városban. Ebből az egyszerű mondatból indult ki a kacagtató gyökér-elmélet. Megfogta ugyanis Vázsonyi a gyökeret és annyifelé forgatta, hogy mindenki a pocakját fogta a nevetéstől. — Szeretném tudni, hogyan adományoznak egyáltalán gyökeret? — kezdte az ötleit nyuzását. Hogyan lehet gyökeret adni annak, akinek a városhoz (menekültelk) egyáltalán nincs köze? Miért kap gyökeret a nemzetgyűlési képviselő, aki egyhavi helybenlakás után választható? Ez a politika bevitelié a közgyűlésbe az úgynevezett „gyökéradomá- nyozás“-sal. Es igv tovább. Most már a közbeszólók is csak gyökér-vicceket mondtak, mint ahogy az orfeumban a közönség vele énekli a szereplővel a Zerkovitz- kuplét. De! hogy komoly vége legyen a dolognak, Vázsonyi igen erélyesen követelte: — Ha van domicilium. akkor legyen, ha nincs, akkor senki számára se legyen. A „nagy-sláger“ azonban a terjedelmes és tanulságos domicilium-vitában Bárczy István felszólalása volr. aki engedelmet kapott, hogy a részleteknél általánosságban is beszéljen a javaslatról. Hát hogyne adta volna meg az engejielmet a tisztelt Ház, amelynek, ime, kezd érzéke lenni a pikantériák iránt. Bárczy nem is maradt hálátlan, mert kesztyűs kézzel bár, de doronggal agyabugyálta el Wolfíékat, meg a tekintetek tanácsát, amely úgy táncolt négy éven át. ahogy keresztény községiek fütyültek. De igen megszívlelni való volt. amit szorosan veltt tárgyáról. a domiciliumról mondott: — A domicilium megnyitja azt az ajtót, amelyen a visszaélésiek hossza sora fog bevonulni a választási harcba. A domicilium ugyanis semmiesetrel. sem jelenti azt a mértéket, amellyel mérni lehet azt az érdeklődést, azt a szeiretetet, amellyel a választók viseltetnek a főváros ügyei iránt. Amilyen igaz volt ez. éppen olyan örvendetes volt a jóslat, amejllyel Pikier Emil berekesztette a hetet. Hogy tudniillik a községi választások Isteni- itélet lesz, amely el fogja söpörni Wolfíékat. ______ TE LEFON: 14-22. KIS KOMÉDIA VI.. RÉVAI U. 13. SZENZÁCIÓS NOVEMBERI MŰSOR RÓTT és STEINHARDT felléptével. Kezdete 3/48-kor. ASZTALOSOK ANYAGRAKTÁR SZÖVETKEZETE BUDAPEST, X„ KEREPESI-UT 27. TELEFON JÓZSEF 46-74. Szállít mindennemű kemény- és fenyőfa asztalos, valamint építő anyagokat. Famegmunkálást rönkök feldolgozását saját üzemében vállalja ZfoMBoafliiieMP • • • • TŐZSDEI HÍRADÓ mellékletünk helyszűke miatt e számunkból kimaradt. Wollt Károly és • Emin bej. Amikor pedig eljött a kurzus, sétálni küldtek ép, erős. egészséges embereket. akiknek azonban természetesen hűségesen fizetni kell a nyugdijat, mert rNem vokak hűtlenek, nem voltak kommunisták, nem vétettek semmit. Hogy csak a sétálni küldök emberek épek és egészségesek voltak, ez még a kisebbik baj lett volna: a 'nagyobbik baj az volt. hogy veszedelmesen tehetségesek is voltak valamennyien. Ezeknek a sorában is kiemelkedett dr. Wild.’mer Ödön, akinek talentuma, tudása egész Budapest művelt lakossága előtt igen nagy tiszteletben állati. Csak Wolffék nem tudtak róla. Ök csak azt. az egyet tudták, hogy Wild-net nincs velük egy világnézeten és nem hajlandó magát befogni a kurzus-politika szekere elé. Nem volt tehát szükségük Wildii ?r Ödönre, aki azután a tudományos irodalom körül fejtett <ki igen magasrendü tevékenységet. Ha azonban Wolffék nem is tudják, ki az a Wiklncr Ödön, tudják Törökországban és tudja E ni i n bej, Korcsán tinápoly prefektusa- aki most Konstantinápoly egy része felépítésének megszervezésével kívánja megbízni Wilduer Ödönt. Ott kint áldják, nogy Bárczy István annál« idején W i 1 d n e r Ödönt és K a b d e b o Gyula műszaki .tanácsost bízta meg az iskolák és kislakásos városi házak felépítésével, az egész nagy építési Programm kidolgozásával és megvalósításával. Hogy ez az akció miért sikerült, mindenki tudja, tudják még Konstantinápolyban, is. De volt még egy munkája Wildner Ödünnek. ez is igen könnyen hozzáférhető, ha Wolfi Károly ismerni akarná. Amikor már a háború lefelé hajlott, Bá-rCiZiy István ismét, idejét látta egy uj építési Programm kidolgozásának. Es megint csak W ildner Ödönt bízta meg ezzel a munkával is. El is készült a hatalmas munka, s el volt ragadtatva tőle mindenki. Aztán jött a korrímün és jött a kurzus. Mind a kettő tehetetlen volt az alkotó munkában. De most. mióta Wolffék kihúzták a lábukat' a városházáról, ismét napfényre került a Wiklncr Ödön beruházási programúba. Ripka Ferenc kormánybiztos ugyanis, mihelyt megjeleni a városházán, építési programmot követelt, amit Lobima y ér Jenő tanácsnoknak' csak ki kellett venni a Wilduertől örökölt Íróasztal fiókjából. Mert hát. tómét aktuális a Programm, amelyet Wiklncr Ödön alkotott és amelyet, vagy amelyhez hasonlót meg is fog v alósítani — Konstantinápolyban. Hogy növekszik a drágaság? Igazán senki, még a legnagyobb ellenség sem mondhatja, hogy nem történik 'meg minden a drágaság leküzdésére. A kormánybiztos az összes bevált gyógyszereket alkalmazta, s maga a kormány is hozzájárult eme gyógyszerek elkészítéséhez. Ugyanakkor azonban a városházán gáncsot vetnek az egész drágaságlé,törő ákció- nak, amikor állandóan és makacs következetességgel emelik a vásárcsarnoki fülkebéreket és helypénzieket. Ma már van a vásárcsarnokban olyan 'fülkebérlő, aki irégyzetiméterenkint és naponkint pótdijjal együtt 12.000 koronát fizet. Ezért az összegért már szinte belvárosi üzletet lehet kapni, mert hiszen egy tíz négyszögméteres fülkénél ez negyvenhárom-milliós évi bért jelent. Ezt pedig annak kell megfizetnie, aki ennek!'a fülkének a bérlőjénél1 húst. főzeléket, vagy kenyeret vesz. Ilyen 'körülmények között nem lehet számítani az árak esésére, hanem csak újabb drágulásról lehet szó. Októberben megérkezik az amerikai fagyasztott hús, amely hivatott lenne lenyomni a belföldi hús. árát, ugyanekkor pedig novemberre, fölemelik a fiilkebéreket és a helypénzeket. Hát lehet-e igy sikeres élelmezési politikát csinálni? Ripka Ferenc kormánybiztosnak sürgősen utá-nnia kellene néznie annak, hogy — a közélelmezésiügyosztály munkájától függetlenül — miként sáfárkodik a vásárcsarnok ideiglenes vezetősége? Vakparádé. Budapest mindenkor nevezetes volt arról, hogy (mindent annak idején, a legpontosabban, a legalkalmasabb pillanatban intézett el. Volt egy idő. a konjunktúra idején, amikor ömlött a pénz: akkor az embereket éjjel két órakor kiküldték az utcára; most ellenben, hogy minden megállt és a szanálás keserű napjait éli mindenki, fölvetődött az ötlet, meg kell születni ai zárórát. Hiszen mi csak örömmel üdvözöljük mégis ezt a fordulatot, mert mindenféle szabadságnak örülünk, arait ennek a városnak ■számtalan bilinccsel megrakott lakossága kap. Ám meg kell mondani azt is. hogy az egész zárórafeloldás ma csak akadémikus értékű, mert — ha nem csalódunk — az idén majd csak a tollas-bálba járunk és a záróra feloldása esetén is. a tyúkokkal megyünk majd lefeküdni. Egyszóval az egész ötlet örvendetes. de csak: valkparádé! Megnyitották a Cyklop-garázst. Budapest egy régen nélkülözött intézménnyel gazdagodott: vasárnap ünnepélyes keretek között adták át a használatnak a Kertész-utcai óriási telepen épült Cyklop- garázst, amely 250 autó befogadására van berendezve. Az ünnepélyes aktuson Auguszta főhercegnő lányával. Zsófiával és József főherceg is teljes kíséretükkel megje/lentek. Az előkelő közönség soraiban ott voltak: Folkusházy polgármester. Ugró n Gábor, Tolnav Kornél. Kőnek ellentengernagy. Markot min. tan. és a főváros még számos előkelősége. A vendégeket Drasche- Lázár Alfréd üdvözlő beszéddel fogadta, maid Gräber igazgató és Vágó főtitkár végigkalauzolták őket a telepen. A Cyklop-garázs a város kellős közepén épült és igv könnyű felismerni azokat az előnyöket, amelyeket az uj garázs azoknak az autótulajdonosoknak biztosit, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy autójukat a saját otthonuk közelében juttassák fedél alá. Az ilyen autónak a mindennapi munka bevégzései után néha több kilométer utat kellett megtenni, amig valamely külvárosi garázsba eljutottak. A Cyklop-garázs ezen a bajon akar segitelni. amennyiben a városban biztosit otthont a különben is kényes gépezetül autóknak. Természetes, hogy a Cyklop-garázs nemcsak otthont nyújt az autónak, de icheitővé teszi a gépkocsik rendbentartását és gondozását. Gondoskodik arról is, hogy a so ff őr szállása az autó közelében legyen, ami azt jelenti, hogy a Cyklop-garázs sofíőr-hotelt rendezett be a maga épületében a softörök részére, akik itt nemcsak otthont kapnak, de a kényelem egyéb eszközeit is megtalálják. TŐZSDEI HÍRADÓ A kifosztott Lloydbank Mi lesz az Angol-Magyar Bank részvénycseréjével ? Krausz Simon az Angol-Magyar Bank elnökségére azzal szerzett érdemet és kvalifikációt, hogy kikukaíta, melyik, pénzintézetet lehelnie alaposan „kikészíteni“ és ennek vagyonát egv fillér befektetés nélkül a saját intézletének kisajátítani, Az uj peäti bankok között erre a vese-operációra legérettebbnek és érdemesebbnek a Lloyd Bank mutatkozott, amelynek nagy üzletkörié, számos értékes vállalata és a közhit szerint, a nagv hosszkonjunk- tura idejéből elég szép valuta-vagyona maradt, Krausz Simon egy ügyes fogással tehát megmarkolta a Lloyd Banknak ezt az értékes vagyonát és szőrös- töl-börös’tül bekebelezte az Angol-Magyar Bankba. Fizetett pedig ezért a v'agyonért nem a n © o 1 (fonttal, még csak n ie m is rossz magyar papírkor on aval, hanem még ennél i s r ossza b b A n g oLM agyar Bank részvényekkel. Azaz, hogy eddig még ezekkel is adós maradt. Tudjuk, hogy a Lloyd Bank közgyűlése jóváhagyta azt n réánézve rossz üzletet, amelynek értelmében a banktól elvont reália vágyómért Krausz Simi-részvényeket kapnak a falhoz állított Lloyd Bank részvényesek. még pedig egv Simi-részvénvre 11 Lloyd Bank-részvényt kell beszolgáltatni. A közgyűlés óta elmúlt több mint egv hónap, de ?i részvény-csere még mindig nem történt meg. Az An g o 1-M agyar Bank haza vitte a Llovd Bank v a- g yon át, de az árat megfizetni eddig nem nagyon sietett. A részvény-csere helyett most a: szegény Lloyd Bank-részvényesek arra a meglepetésre ébrednek, hogy e hó 22-ére meghívót kapnak a Lloyd Bank temetésére. Krausz Sírni elvan alaposan látta el a félév előtt még gazdag és virágzó Lloyd Bankot, hogy röviddel i Krausz Simi-féle viszony megkötése után máris felszámolni kénytelen. Tudjuk, hogy ez mit jelent. Azt jelenti, hogy a Llovd Bank hitelezői, ha minden simán megy, talán hozzájutnak a követelésükhöz. iellenben egész bizonyos ma már, hogy a részvényesekre ia: fölszámolásból egv fillér sem jut. Ami netalántún jutott volna1 nekik, azt eltranz- akciózta Krausz Simi. Sőt még többet is elvitt amennyit a kifosztott részvényesek tudnak, mert azt csak a legibenfentesebb Lloyd-vezérek tudják, hogy Simi. az önzetlen, a hazafi, a pénzügyi zseni, az amerikai és az angol tőkekapcsolatok beigérője a Lloyd Bankon végrehajtott halálos műtétéért 2000 millió operációs honoráriumot közvetített ki magának. Még aranyra átszámítva is ez a legnagyobb iigynöki-kurtázs. amelyet viharos életében ez a tőzsde-matador egv kötésen megkeresett. Előadás a gazdasági tömörülés céljairól és hatásairól. C setényi Józsei. a jeles közgazdász, a Pesti Hírlap közgazdasági szelrkesztője, előadást itartott a Tőzsdetagok Gazdasági Szövetségében arról a szerepről, amelyet az egyesületeik a gazdasági válság megoldásában játszhatnak, ha hivatásukat céltudatosan fogják fel. Az előadó az utolsó öt év gazdasági jelenségeiből, az életlehetőségeik súlyosbodásából és az egymás ellen irányuló harcok kiélesedéséből azt a következtetést vonta le, hogy ilyen körülmények mellett a kollektiv gazdasági alapon való szervezkedés szükségessége egyre inkább fokozódik. Erre a belátásra jutva, azt fejtegette, hogy a Tőzsdetagok Gazdasági Szövetségét hogyan iehefcne a Szövetség létkiizdelmé nek harci eszközévé fejleszteni. Csetényi nagyon helyesen mutatóit rá arra. hogy valamely érdek- szövetség csak az esetben érhet el sikert, ha érdekeit összhangba tudja hozni a nagyközönség érdekeivel. És itt tért rá az érdekek védelmének gyakorlati eszközeire, amelyek között ejsö helyen áll, hogy a tőzsdetagoknak tömörülésükkel csökkenteni kellene! azt a veszedelmet, amely a közönséget minden tőzsdei fizetésképtelenségből fenyegeti. Csetényi úgy véli. hogy az úgynevezett Egyezménybe tömörült tőzsdetagoknak egyetemes felelősséget kellene vállalni a közönséggel szemben.
