Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-11-12 / 42. szám
Budapest, 1924 .november 12. Az uj rezsim a tanács felét indexre teszi ftárezy István lesújtó kritikája a tanácsról — Tökéletes behóuolás a kurzusnak A fővárosi törvényjavaslat vitájában nem isten esett szó a főváros személyzeti ügyeiről. Mindössze V á z s o n y i Vilmos vágott egy csípőseit a tekintetes tanács felé; del még érinél is lesujtóbb az. amit a higgadt, mindig tárgyilagos, jóindulatú Bárczy István mondott. Bárczy szavainak súlyát hatalmasan megnöveli az, hogy nemcsak a közigazgatásban tökéletesein járatos, de egyben a szereplő személyeket is saját, tapasztalatai alapján ismeri. Elmondta Bárczy. hogy a keresztény községi párt vezetősége sokkal inkább felelős a főváros ügyeiért, mint a demokrata vezetőség volt annak idején, mert hiszen a főváros tanácsát ez a keresztény községi párt többsége választotta. A városházán Bárczy István szavai igen erős hatást keltettek, aminek az oka az, hogy Bárczyban a jövő embeirét látják. Hiszen Bárczy exponense annak a mérsékelt politikának, amelyet a kormány a jövőben a városházán uralomra kivan juttatni és hogy a kormány bizalmát milyen mértékben birja, azt mutatja, hogy a külföldi adósságok dolgában csak nemrégiben kapott igen fontos kormány-megbízatást. Beszédének ebből a részéből azt a tanulságot vonják le, hogy a főváros mai tanácsának a jövö szempontjából nem igen lehetnek rózsás reményei, ha a jövendő többség legobjektivebb és legmérsékeltebb vezéregyéniségei is ilyen kritikában részesítik. Szinte lesújtó volt Bárczynak az a másik kijelentése. amelynek az az értelme, hogy a t e k i n- t c' t es t a n á cs tökéletesen behódolt a kurzusnak, amit a volt polgármester szelíden és finoman úgy fejezett ki, hogy a tanács minden tekintetben ennek a pártnak a kívánságait honorálta. Annak idején, amikor a demokraták voltak uralmon, a tanács teljesen független volt a közgyűléstől, mórt a tanácsot nem ez a közgyűlés választotta.'Maga Bárczy. a polgármester sem tartozott semmiféle párthoz, ami nagyon jellemző, mert a kurzus uralnak első dolga volt a tanács tatíjait bekényszeriteni a keresztény községi pártba. Ennek a módszernek azután nem is lehetett más eredményei minthogy a kurzus teljesen a maguk jármába törte bele a tanácsot, s ezért rótta lel Bárczy a tanács hibájául, hogy ,,határozatait a bizottsági tagok kívánságaitól tette függővé“. Mindezek igein súlyos vádak, amelyekkel szemben. Budapest polgársága sem nem tudja, sem nem akarja megvédeni a tanácsot. A tanács tényleg elfelejtette, hogy a közgyűlés ellenforradalmi alakulat, amelynek túlzásaival, kilengéseivel szemben elfelejtette a fék szereipét játszani. A jövendő többség — minden jel arra mutat — nem veszi majd rossz néven azt, hogy a tanács tagjai elfogadták a kurzus-többségtől a megválasztásukat, mert hiszen ez kenyérkérdés volt számukra. Ellenben igenis rossz néven veszik, hogy akadtak, akik az ellcjaíorradalmi demagógokra is rá akartak cselekedeteikkel és intézkedéseikkel licitálni. Sőt rossz névem veszik azt is, hogy — bár ez módjukban lett volna — egyesek a legkisebb mértékben sem igyejkeztek fékezni a kurzus urainak túlkapásait még abban az esetben sem, ha véletlenül ezek az intézkedéseik igen közel jártak a törvényesség árokszéléhez. Úgy mondják a városházán, hogv ezek után, ha uj többség jön. lehetetlenség a tanácsot a maga egészében megmenteni, sőt ugv számítsák, hogv a tanácstagoknak mintegy felét ki fogják buktatni. Mindez természetesen ma még csak kombináció és igy nem volna célszerű ma még nelveket emlegetni. amikor mindenki tudja, hogy az indexre kerülők névsora majd csak az utolsó órákban alakul ki. Egyelőre azonban már bizonyosnak látszik, hogy a kurzus bukását követő , nagv földomlást a tanács a maga egészében semmi szin alatt sem fogja megúszni. Megvalósulás elüt a főváros idegenforgalmánaK fejlssztése Fürdőügyi kongresszus Budapesten — A Gellérí-szálíó belépett a nemzetközi üniti-szövetsógbe Bánlaky Géza és Zilahy Dezső nyilatkoznak a kongresszus jelentőségéről A jövö hét vasárnapján Budapesten fürdőügyi kongresszus nyilik meg., amely méreteiben és jelentőségében erősen feliilmulia a különféle érdekeltségek szokásos nagygyűléseit. Egv olyan akcióról van szó. amely a mai kritikus időkben a közelmúlt súlyos és végzetes hibáit van hivatva jóvátenni, mert a kongresszus valósággal a tizenkettedik órlában ül össze, amikor döntenie kell affélétt. megvan-e még a lehetősége annak, hogv a határaiban megcsonkult Magyarország és legelsősorban Csonka-Magyarorszáe fővárosa megkapja azokat a föltételeket, amelyek az ország gazdasági jövedelmeinek természetes fokozásával járnak. Magyarország a békeszerződés íolytán természeti szépségekben bővelkedő sok és híres fürdőhelyét vesztette el és mai megfogyatkozott formájában mindössze a Balaton és Budapest az. amelyre, néhány .kisebb jelentőségű fürdőhelytől eltekintve, az idegen- forgalom szempontjából számítani lehet. Budapest fürdővárossá való kifejlesztése régi ideálja volt a háboruelöíti fővárosi rezsimnek. Ezt a célt szolgálta a Gellért-fürdő hatalmas palotájának és tündéries fürdőjének megteremtése, a Sz é c h e n y i-f ii r d ő kiépítése, a Rudas-fürdő rendezése és még sok szép terv. amelyet csirájában fojtott meg a háború és a forradalmak vér- és anyagi vesztesége. A gazdasági leromlással természetesen velejárt az életstandard leromlása s ennek folytán a fiirdökulturának megfogyatkozása is. a tőzsdei konjunktúra idején rohamosan fölszaporodott vagyonok gazdái azonban n magvar fürdőhelyeket elhanyagolták, mert n belföldi drágaság aránytalan emelkedéséhez képest úgy találták, hogy n külföldi fürdőhelyek ugyanazért n pénzért több kényelmet, jobb ellátást nyújtanak, mint, a magyarországiak. Az idei tfürdőszezon, amint ez Bánlak v Géza vezérigazgató alábbi nyilatkozatából is kitűnik, különösen katasztrófális volt és éppen a kellő időben hangoztatta dr. Ripka, Budapest ui kormánybiztosa is beköszöntő programújában azt a rendkívül fontos tételt, hogy Budapest idegenforgalmának régóta elhanyagolt ügyét napirendre kell tűzni és mindent cl kell követni abban az' irányban, hogv Budapest az idegenforgalom és a fiirdőiigv terén arna a magaslatra jusson el. amelyre nagyszerű fekvése, a.z európai fővárosok viszonyaihoz mérten is értékes műkincsei, legelsősorhan pedig a természet bőséges áldása; a gyógyító forr !á sok utalják. Érthető érdeklődéssel váriák Budapesten a kongresszus tárgyalásait, azokat a javaslatokat, amelyek körül bizonyára értékes vita indul rrieg és amelyektől elsősorban remélhető az annyiszor emlegetett idegenforgalomnak föllendülése. A kongresszuson a kérdés legkiválóbb szakemberei vesznek részt, akik közül már most — a kongresszus előkészítő stádiumában -r- megszólaltattuk Z i 1 a h v Dezsőt, a székesfőváros idegenforgalmi hivatalának igazgatóját, akinek kitűnő iniciálé tehetsége mindenütt a legmelegebb elismerést érdemelte ki és Bánlakv Géza vezérigazgatót, aki Budapest legelső fürdő-intézményének és szállodájának, a G e 11 é r t n e k kifejlesztésén és magas színvonalának megóvásán rendületlen buzgalommal és pompás eredménnyel dolgozik. Zilahy Dezső a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta; — Én a magiam részéről a legintenzivebb, legfrissebb és legkiterjedtebb propagandában látom a biztató jövő útját. Előadásom is éppen a kérdés sokoldalúságára. akarja a figyelmet fölhívni, miért az illetékes tényezőket meg takarom győzni1 annak az álláspontnak a helyességéről, hogy csak teljes egyöntetű eljárással, minden erőnek és eszköznek tömörítésével lehet a, magyarországi — mindeneklelőtt pedig a budapesti — idegenforgalmat fokozni. Budapestnek, mint par excellence fürdővárosnak az ügye egészen speciális feladatkör: az enyém az idegenforgalomé. amielv természetesen belekapcsolódik az előbbi kérdés komplexumába is. Ebben az irányban tehát mozgósítani kell az Összes Ifürdőérdekeltsége- ket is. Én mindenesetre konkrét határozati javaslatot leszek, amelyben nemcsak a propagandaerők egyesítésére hivom föl a figyelmet — mert az eddigi szétforgácsolt, minden cé Ltudat osság nélkül való ötletszerű eljárás eredményei eléggé ismeretesek —. hanem indítványozni fogom, hogv propagandisztikus munkánkat elsősorban az Európaszerte rendezett nemzetközi áruminta- vásárokra terjesszük ki. szóval azokra a helyekre, ahol az utazni vágyó viliág legnagyobb tömegekben fordul meg. Amint ezek az áruminta,vásárok évenkint meghatározott időben rendszeresen megismétlődnek, ugv kell a. propagandisztikus munkát is szabályszerű időben és helyen kiterjeszteni a különböző országok megfelelő városaira; Becsre, Pozsonyra. Reichenbergre. Lyonra. Zágrábra. Milánóna, Frankfurtra. Lipcsére. Phágára stb. Azt hiszem, hogyha az idegenforgalom propagandáját ezen a ponton fogjuk rnee. akkor ez magában- véve is számottevő eredményt jelent Budapest idegenforgalmára. Bánlaky Géza, a Gellért-szálló és fürdő üzem vezérigazgatója, aki egyben az Uniti néven tömörült szállodák világszövetségében Budapestet reprezentálja, a következőket mondotta munkatársunknak. aki az „Uniti“ organizációjáról is kérdést intézett hozzá; — Bár az Uniti (a Kontinens legelőkelőbb szállodáinak nemzetközi szövetségle) nem kapcsolódik 5 össze közvetlenül a kongresszussal, elmondhatom, hogy ez tulajdonképpen n szállodák magántermészetű társulása a kölcsönös propaganda és egv bizonyos márka, vagy klasszis alapján, hogv a különféle városokban lévő elsőrangú hotelek mintegy garanciájául szolgáljanak a megszálló idegeneknek arra, hogy a legjobb helyet választották ki maguknak. A szövetség eszméié Olaszországból indult ki. most azonban Svájc. Ausztria, Németország. Egyiptom stb. szállodái is csatlakoztak a szövetséghez, valamint Magyarország is. különös tekintettel arra, hogy az idegenforgalom szempontjából Olaszország, mely a mozgalmat megindította!, ránknézve Ls igen fontos. Az Uniti egyik módja és eszköze mindenesetre annak, hogv az illető fővárosban a megforduló idegen >a legjobb benyomásokat szerezze; jóllehet. ez az idegenforgalom szempontjából csak mint specifikum jöhet figyelembe, miért az Uniti elve az, hogv egv városban fegföljebb egv-két szálloda tartozik a .szervezetbe. (Budapesten például a G e 1- 1 é r t-sz á 11 ó.) — Ami a í ii r d ő-n a g y g y ii 1 é s t illeti, ebben a tekintetben az előkészítő bizottság még a hét végeidé előzetes tájékoztatót fog kiadni; annvi azonban bizonyos, hogy n (fürdők é.s az idegenforgalom ügyét a legteljesebb nyomatékkai kiyíánjuk képviselni mert még egv olyan szezon, mint az idei volt, súlyos katasztrófáját jelentené a inaevar fürdő-ügynek. — Számítunk a hatóságok támogatására, die a magunk erejéből is rajtaleszünk, hogy mozgalmunk sikerrel járjon. Tisztában vagyunk azzal, hogy a rriagva.r közönség 37 idén a fürdőinket elhanyagolta a külföldiek kedvéért és tudiuk, hogv legelső sorban ezen a lehetetlen állapoton kell változhatnunk. Tiltó rendelkezésekkel, mint például a Németországban behozott „Auslandsteuer"-rel ezt megakadályozni nem lehet, csak azzal, hogv fölvesszük a versenyt a külfölddel és a közönségnek többet és jobbat akarunk nvuitani. — Világos, hogy a hatóságok közreműködésére, is számítanunk kell. mert köztudomás szerint a magyar fürdőhelyek drágaságának alapvető oka az, hogy sehol a világon annvi adó és annvi teher nem sújtja a fiirdőzökat és a fürdővállalatokat, mint Magyarországon. — Különös fontosságot tulajdonítok annak a körülménynek, hogy dr. Ripka kormánybiztos űr* aki már ni hivatala elfoglalásakor hangsúlyozta a,-, idegenforgalom és a fürdőügv föllenditésének fontosságát, a nagygyűlés védnökségét elvállalta és úgy tudom, hogy a tárgyalás során fel is fog szólalni és kifejti programmját. amely elé érthető érdeklődéssel’ néznek mindazok, akiknek szivén fekszik Budapest föllenditésének sorsa. I' Budapest székesfőváros Asványviz-Üzeme 1| I HARMATVIZ • a Hungária-gyógyforrás szénsavval telheti vize ! ? KAPHATÓ MINDENÜTT. — ___IELEFON : 112-59. || DR EHER Dr. PAJOR Sanatorium és Vizgyógyintézet Vili., VAS-UTCA 17. SZ. Közös szobák a legmérsékeltebb díjazás mellett. RUHÁZATI CIKfCgKE? kedvező' fizetési feltétellel vásárolhat Erzsébetvárosi Textil- és Divatáruház B,-T>-nál BUDAPEST, VII., DOHÁNY-UTCA 36. Hatalmas választék férfi- és női szivetekben, selymekben, mos<5- és konfekcionált árukban. SÁTORI MÓR ISgyesii/t Gips?.-, Műtrágya- és VegyészetPgyárctk R.-T. BUDAPEST, V., Wurm-ulou 2. síim. :: Telelőn: 181-71., 181-72, Mindenfajta gipsztermékek versenyen kívül t
