Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-11-05 / 41. szám

Budapest, 1924 november 5. ^ávÁKCAíJlimxp TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Foszlányok Km Simon élettörténetéiből Hi történik nz Angol-Mogynr Bőnk portiján ? — Hőnyi Hugó, a ksuciós alelnök-vezérigszgotó Az élet minden pillanatában az e m- b e r nem k e v é s b b é az. amivé lenni fog, mint az. ami volt. Ezt a mély gondolatot nem valamely közgazdasági iró munkájából, hanem Wilde Oszkár utolsó müvéből ragadjuk ki. D e Prof und is a könyv elme, amelynek fentidézett mondatára kellett gondolnunk, amikor felvonultattuk magunk előtt mindazokat az eseményeket, amelyek Kirausz Simon életének legjellegzetesebb fejezeteit alkotják. De Proíundis! — Gyászének... Talán már az is. jellemző, hogy egy gyászénekből csendülnek ki a fenti sorok, amelyek Krausz Simon pályafutá­sára emlékeztetnek. Idézzük még egyszer a mély filozófiai gondolatot: az élet minden pillanatában az ember nem kevésbbé az. amivé lenni fog, mint az, ami volt. Vagyis az élet minden tettében benne van úgy a leendő, mint a múlt ember egész egyénisége. És valóban: a 20 éves Krausz Simon első pénzügyi mű­veletében benne volt a 30. 40 és 50 éves Krausz Simon bankári egyénisége. Mágnásokat hozott össze akkor egy csoportba valamilyen börzei manőver véghezvitelére. A ma­nőver kudarccal járt és szinte pénzügyi katasztró­fáját okozta a Schossberger-cégnek. amelynek Krausz Simon alkalmazottja volt. Ez a vakmerőség, kíméletlenség, hazardirozás, a sikernek ez a vad haj­szolása más emberek vagyonának kockáztatásával volt rugója mindennek, amit Krausz Simon idáig a magyar gazdasági életnek inkább kárára, mint hasz­nára cselekedett. Ami azóta, e súlyos kudarccal végződő börzei csíny után történt Krausz Simon életében, az mind ennek az egy cselekedetnek javított vagy rosszab- bitott. bővített vagy kicsinyített kiadása. Mikor a Krausz és B e 11 e 1 h e i m-cégböl áttette műkö­désének terét a Magyar Bankba, vele együtt bevonult a bankba a megha-so n. 1 á s, in­trikák és egyéni ambíciók groteszk játéka. Krausz Simon a maga különös egyénisé­gének bélyegét akarta rányomni a vezetése alatt álló bankra és ebben a törekvésében szembe került L á íKzy Leóval, a Kereskedelmi Bank néhai elnök­igazgatójával. A Magyar Bank akkor sem tartozott a vezető pénzintézetek közé. de üzletei, ha nem is voltak mindig korrektek, bizonyos, hogy mindig a részvényesek érdekeit tartották szem előtt. Ez az üzleti szellem Krausz Simon bevonulásával megváltozott. Az intézet ettől fogva többet beszéltetett magáról, mint amennyi az üzleti érdekek szempontjából kívánatos lett volna. Krausz Simon nem alkalmazkodott ahhoz az elvhez, hogy a jó bankról és a jó asszonyról nem szabad sokat beszélni. Az uj vezérigazgató szakított a tradíciók­kal és abban, ahogyan előretörekedett a pénzvilág­ban, volt valami par v e n ü s z er ii s é g, ami­nek hamarosan az lett a következménye. hogy Krausz Simon és a bankja szinte izo­láltan állottak a piacon. Ebben az izoláltságban igen nagy része volt annak, hogy Krausz Simon mindig en gard állásba helyezkedett Lánczy Leóval szemben s természetes, hogy ez az örökös* harci állás egyáltalában nem járult hozzá ahhoz, hogy Krausz Simon kétes nép­szerűségét jobb színben tüntesse fel. Az arroganciá­nak bizonyos érdessége tapadt minden mozdulatához s a közönség nem tudott attól a benyomástól sza­badulni. hogy Krausz Simon fi e m tudta le­rázni magáról az.elbizakodott tőzsde- ügynök tempóit, amikor a Krausz és Bettei- heim-cég irodájából átvonult a Magyar Bank elnöki szobájába. Ez a megmosolyogni való elbizakodottság ágas­kodott benne, amikor az összeomlás borzalmai nehe­zedtek az országra. Krausz Simon túlértékelte a maga erejét és befolyását és elsőrendű hatalmi té­nyezőnek képzelte magát. Képzelt hatalmát a Habsburgok és legitimis­ták szolgálataiba állította és ez a szolgálat robbant ki azokban a támadások­ban. amelyeket Károlyi Imre gróf, a Magyar Bank elnöke intézett Károlyi Mihály ellen. Ezek a támadások csöppet sem használtak a legitimizmusnak, de ártottak a Magyar Banknak. Ez azonban nem sokat számított. A bank csak instrumentum volt Krausz Si­mon kezében bizonyos egyéni ambíciók ki­elégítésére és ha Krausz Simon gyarapithatta azt a hirt. ame­lyet mint pénzügyi Napoleon oly drágán szerzett magának, azzal nem sokat törődött, hogy erre a szerzeményére a bank ráfizetett. iÉs mert úgy vélte, hogy a proletárdiktatúrával való kacérkodás is gya­rapíthatja a zseni tekintélyét és presztízsét. bár nem kételkedünk benne; hogy ezzel inkább ár­tani, mint használni akart a vörösöknek. De a vi­szony mégis következményekkel járt és Krausz Simont a proletárdiktatúra után el­távolították a bankból. A tőzsdetanács rehabilitálta valahogyan Krausz Simon t, aki a Marconi-t á rsas á g g a 1 k ö t ö 11 megállapodások u t á n, mint a társa s á g megbízottja tért vissza a bankba, amely most már az Angol-Magyar Bank nevet vette fel. Az angol pénzcsoport 500.000 Magyar Bank rész­vényt vett át darabonként egy font sterlingért. A iont 346,000 papirkoronán áll. ellenben egy Angol-Magyar Bank-részvény 45.000 koro­náért kapható ma. Megismétlődött, hát a 30 év előtti eset: egy pénzcsoport egész befektetése el­úszott azon. hogy Krausz Simon hajó­jához kötötte uszályát. De a. portré nem teljes még. A legjellegzetesebb vonásokat csak ezután vetette vászonra az a hata­lom, amely Krausz Simonnak és a kezeiigyébe került pénzintézeteknek a sorsát intézte. Itt, a bécsi tranz­akció, melynek vezetőgondolata laz volt. hogy a Brit t-0 s z t r á k Bankból egy oszt r á k pénzintézeti k ö z p o n t o t csináljon az összeomlásban levő osztrák bankók szán álás ár a. Krausz Simon fényes lakomákat rendezett Bécsben, aranyserlegekből ittak a jövendő alakulás boldogságára, de a tranzakció meghiúsult azon, hogy az osztrák kormány — mint azt előző szá­munkban megírtuk nem ismerte el nagy­banknak az Angol-Magyar bankot. Ez nem szép dolog az osztrák kormánytól. Hi­szen Krausz Simon bankvezéri egyénisége mint nagyhatalom bontakozott ki azokból az interjúkból, amelyeket Krausz Simon nap-nap után adott a pesti és bécsi lapoknak. Miért nem adott, hát hitelt az osztrák kormány ezeknek ^•nyilatkozatoknak, miért nem hitte el, hogy csak nagybank lehet az olyan intézet, amelynek élén Krausz Simon áll. És az osztrák kormány mégse hitt. mégse bízott. Ez iga­zán sértő eljárás— De az események igazolták az osztrák kormány bizalmatlanságát: Lloyd Bank beolvasztási kísérlete az gol-Magyar Bankba An­kacérkodni kezdett a vörösökkel, oly jelenségeket produkált, amelyek megnyugtathat­ták az osztrák kormányt affelöl. hogy helyesen gondolkozott, amikor: visszautasította az Angol-Magyar Bankot, mint annak a 30 m i 11 i á r d n ak a ga ran ci á j á t, melyet az osztrák k o r m án y kért Krausz S i- m o n t ó 1 a 30 milliárdos kormányhitel biztosítékául. Vagy csakugyan nagybank az olyan, amely a Hazai Banktól hoz magának egy kauciós vezérigazgatót. Kőnyi Hugó sze­mélyében? Kónyi Hugó csak akkor ülhetett be vezérigaz­gatói székébe, amikor kötelezettséget vállalt, hogy hároiumilliárd értékű Angol-Magyar Bank­részvényt vesz át a saját számlájára a kibo­csátandó papírokból. Ilyenre aligha volt még eset a magyar pénzinté­zetek történetében. Főpincéreket, szövetkezeti pénz­tárosokat, villamosvasúti kalauzokat csak kaució el­lenében alkalmaznak. De vezérigazgatókat, alelnökö- ket!... No de reméljük, Kónyi ur pénze jobb helyen van, mint a íőpincéreké. Egyelőre azonban csak az látszik bizonyosnak, hogy Kónyi Hugó nr van jó helyen. Mert alighogy elfoglalta helyét a bankban, megkezdte a harcot az igazgatóságban neki nem tetsző kollégái, .különösen dr. Salusinszky Imre igazgató ellen. A harc megindítására jó alkalomnak kínálkozott, a Lloyd Bank likvidálására szükséges pénzösszeg előteremtése, iüMtM Szterényi József báró. mini a Lloyd Banknak az Angol-Magyar Bankba delegált igazgatósági tagja azt követelte, hogy az Angol-Magyar Bank vállaljon kezességet a Pénzintézeti Központnál ama 15 milliárd korona ereiéig, amely a Lloyd Bank likvidá­lására szükséges. Kónyi tiltakozott ez ellen, ami heves összeüt­közésre vezetett Kónyi és Szterényi között. Az összeütközés következménye, hogy Szterényi már ott is hagyta az Angol-Magyar Bankot. amely átvette ugyan a Lloyd Bank minden aktíváját, de a likvidálásról nem akar gon­doskodni. Jól jártak tehát a Lloyd Bank hitelezői! Es eb­ben a bankfcjezetbeni megint ráismerünk Krausz Si­monra, a harminc év előtti Krausz Simonra és iga­zat adunk a halhatatlan angol Írónak, amikor azt irta: Az élet minden egyes pillanatában az ember nem kevésbbé az, amivé lenni íog^ mint az. ami volt. Az elhibázott vasuti díjszabás következményei. A szénbányák már is redukált üzemmel dolgoznak cs ha a szanálás őrülete nem enyhül, a redukciót még fokozni kell és a munkanélküli bányamunkások száma lényegesen emelkedni fog. Es mindezt a mi szerencsétlen vasuti tarifánk okozza, amely a vasúti bevételeket úgy akarja fokozni, hogy a tarifák eme­lésével tönkreteszi a legtöbb iparágat. A kisebb bá­nyavállalatok a magas fuvardíjak miatt nem tudják eddigi piacaikra elszállítani a kitermelt szenet, a nagyobb bányavállalatok pedig nem versenyképesek a külföldi piacokom, mert a kiviteli tarifa a kedvez­mények ellenére is sokkal magasabb, semhogy a hazai szén felvehetne' a külföldi piacokon a külföldi hasonló minőségű szénnel a versenyt. Hogy ez a tarifa-rendszer micsoda gazdasági károkkal jár, igen könnyen kiszámítható. Az államvasutak a magasabb tarifa ellenére is kisebb jövedelemhez jutnak, mert a csökkenő forgalom magasabb tarifa mellett nem halt annyit, mint amennyit a régi normális forgalom hajtott egy alacsonyabb szállítási díj mellett. Es mert nem hihető, hogy száz vagont felemelt szállí­tási dija annyi legyen, mint kétszáz vágón normális dija, a vasút a. csökkenő forgalom mellett kénytelen lesz folyton drágítani a .szállítás; dijat, hogy bevé­telei és kiadásai egyensúlyát, fenntartsa. Minthogy azonban minden újabb tarifaemelés újabb forgalom- csökkenéssel jár, a vasút végül is egy vágón szállítási dijat kénytelen lesz a végtelenségig emelni. Ez azon­ban úgy a vasút, mint a bányaipar halálát jelenti. De jelenti azonfelül százezreknek munkanélküliségét, ami szintén nem utolsó gazdasági katasztrófa. Mert végeredményben minden tizem az emberér t van s minden üzem gazdasági jelentősége akkora, amek­kora számú embernek kenyeret és jólétet biztosit. Úgy látszik, nálunk a vasút öncél, amely azért, hogy önmagát fenntartsa, felfalja az ország iparát és kereskedelmét és munkanélkülivé teszi az embe­reket. Ennek a vasuti politikának szükségszerű kö­vetkezménye, hogy a vasút végül felfalja önmagát. Ez az eredmény nyilvánvaló és ezért szinte értbe­Low Sándor ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Ő CS. és KIR. FENSÉGE JÓZSEF FŐHERCEG KAMARAI SZÁLLÍTÓJA BUDAPEST, Vili., JÚZSEF-KŰRUT 81, TELEFON: József 52-68. A MÁV. SZERZŐDÉSES ÓRASZÁLL1TÓJA KAKAÓ MAGYARORSZÁGI VEZÉRÜGYNÖKSÉG: CSOKOLÁDÉ LŐWI M.és KANDIA KERESKEDELMI Rt. PRALINE BUDAPEST, VIII., MÁTYÁS-TÉR 15. SZÁM BUDAPEST, X., DREHER-TEL.EP. :: TELEFON : József 56-40. TELEFONSZÁM: JÓZSEF 25—21. PARÁDI VÍZI Mohai Ágnes-forrás gyomorhetegeknek, vérszegényeknek, gyógyital. természetes szénsavas kit flat Üdilö borvsz. — Egyedárusitáu: sszbili Ital. —- Boszorozhoto s Forrástermék és Ásványvíz Kereskedelmi r.-t. V., Vigadó-utca 2. sz. Telefont 45-65.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom