Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-01-23 / 4. szám
Budapest, 1924 január 23. 3 TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Kórképek # * * Megjegyzések a börzejátékról írja: Marcial. Nagy Emil szigorú törvényt akar hozni azok ellen, akik tőzsdejátékra animálják az embereket. És én, aki soha életemben senkit se animáltam tőzsdejátékra és ezentúl se akarok senkit animálni, azt állítom, hogy Nagy Emilnek ez a szándéka reakciö- nárius, amin azonban a legkisebb mértékben se csodálkozom, mivel Nagy Emilt mindig reakcionárius férfiúnak ismertem. A aeakcionáriusságnak persze vannak fokozatai intenzivitás és veszedelmesség dolgában. A kettőt nem egy mértékkel kell mérni. A legintenzivebb reakció nem egyszersminit a legveszedelmesebb is. Sőt minél nyíltabb, durvább és erőszakosabb, annál kevésbbé veszedelmes. Az igazi veszedelmes reakció az, amelyik kenetteljes, amely jószándéku, hipokrita és köntörfalazó, amely fclvl- lágosodottnak és humánusnak akar látszani és amely úgy szerkeszti meg a biintetőparagrafusokat, hogy akit meg akarnak általa büntetni, azt meg lehet, akit nem akarnak, azt nem lehet. Nem az a veszedelmesebb reakció, amely világos rendelkezésekkel rekeszti ki a zsidókat, vagy reformátusokat valahonnan vagy valamiből, hanem amely ezt olymódon cselekszi meg, hogy a tilalom megkerülhető vagy letagadható legyen. Hoór Tempis Mór uir nem akkor veszedelmesebb reakciós, amikor kereken ki akarja rekeszteni a nagyváradi zsidókat a magyar egyetemekről azért, mert zsidók, hanem akkor veszedelmesebb, amikor felháborodva tiltakozik az ellen, hogy a nagyváradi és kolozsvári zsidókra ne legyen érvényes a numerus cl a u sus-tör vény, mivel ezt csak a magyarországi zsidókra csinálták és ég felé fordított szemekkel kérdezi, hogy hát azoknak, akik igy értelmezik a törvényt, Nagyvárad és Kolozsvár, Újvidék és Pozsony már nem Magyarország? Ez az igazán veszedelmes reakció, ez a szemforgatás! Mert Hoór Tempis Mór éppen oly jól tudja, mint mindenki más, hogy Nagyvárad és Kolozsvár, és Újvidék és Pozsony bizony — sajnos — nem Magyarország és hogy nem csupán a szegedi és pécsi egyetem tanári kara nem tekinti annak, hanem az egész hivatalos magyar állami apparátus sem, amely útlevelet követel a nagyváradiaktól éppen úgy, mint a palermóiaktól és chicagóiaktól, amely azoknak, akik Újvidékről jönnek fel Budapestre gyógykezeltetés céljából, ridegen megtagadja, hogy 14 napon túl meghosszabbítsa itt-tartózkodási engedélyüket, amely vámot szed azok után az árucikkek után, amelyeket Komáromból akarnak Budapestre szállítani és nem enged élelmiszert kivinni az éhező rutének vagy árvamegyei tótok számára sem, ha ennek a tilalma általában fennáll a külfölddel szemben. Igen, a tőzsdejátékra való animálásnak bűncselekménnyé való avanzsáltatása reakcionárius intézkedés, mint minden, amely gyámságra szoruló gyermekekké degradálja a felnőtt embereket. Az emberi szabadság az évezredes reakció után akkor kezdődött, amikor az embereket a kormányzó hatalmak megszűntek gyermekeknek tekinteni és rájuk magukra bízták önsorsuk intézését. Ennek a dicső elvnek kegyetlen tulhajtása volt az a szélső manches- terizmus, amely a liberalizmus szabadsága alapján elnézte, hogy részeges apák tiz-, nyolc- és hatéves, sőt négyéves gyermekeik napi tizennégy órai munkájából dőzsöljenek a csapszékekben. Sok küzdelembe került, amíg a szociálpolitika ideája áthatotta a liberalizmus eszméjét és az emberi nem sohasem ért meg olyan dicső korszakot, mint amely a liberalizmus és a szociálpolitika nászából született. Most Középeurópa apró országocskáiban. de sehol annyira, mint a mi szerencsétlen megcsonkított országunkban, nem a bolsevizmus reakciójaképen, hanem annak egyenes folytatásakép, ismét kiskorusitják az embereket. A nyolcvanas évek, Matlekovicis Sándor korszakának ipartörvénye nem volt jó Hegyeshal my Lajosnak, a saját’ lelktilete szerint csinált uj ipartörvényt Csonkamagyarországnak és inig az elszakított országrészekben mindenütt a liberális Magyarország törvényei vannak ma is és lesznek még sokáig érvényben, addig mi itt a magunk szűk kis területén sorra csináljuk a törvényeket, amelyek megtagadják Magyarország ujjátereintö szellemét, a világszerte hires magyar liberalizmust. A börzejátékra animálás, mint bűncselekmény nem csupán illiberális, hanem a mellett céltalan és oktalan intézkedés is. Nem azért öltött tebolyodott arányokat a tőzsdejáték Magyarországon, mert gaz csábítók vitték rá az embereket, hanem azért, mert a koronaromlás legegyszerűbb, legkönnyebb és leg- teketóriátlanabb ellenszere volt az értékpapirvásár. Abban a pillanatban, amint ez az alkalom megszűnt, semmiféle ördögi csábitó varázsereje nem tudja többé az embereket a tőzsdére csábítani és egy év aílatt se kötnek a tőzsdén annyi üzletet, mint ama kritikus idők egyetlen üzletnapján. Apukor pedig azok az idők jártak: akkor bölcseség és jótétemény volt az emberekkel szemben a börzejáték és az lett volna rezonábilis — ha az ilyesmi egyáltalában rezo- nábilis — ha az államhatalom azok ellen hozott volna büntető rendelkezéseket, akik az embereket lebeszélték volna a börzejátékról. Ugyan kérem, hagyják már békében az embereket. Jobban tudják azok, hogy mi a teendőjük, mint a miniszter urak. Vagy ha ők maguk nem tudják, akkor százezer miniszter se tud a bajukon segíteni! Mit szól hozzá a Bankárszöveíség? A deviza- botrány első ítélete elhangzott: a Devizaközpont fegyelmi tanácsa Barth bereue elnöklé-sével és dr. Stein Emil, dr. Metzler Jenő, dr. Rooz Jenő és K o ó s Zoltán részvételével a Stux Gyula és Hugó céget százmillió korona birsaggal sújtotta, ezenkívül kötelezte, hogy a jogtalanul átutalt elszámolás és a mai árfolyam különbözeiét megtéríteni tartozik és végül a céget kizárta a Devizaközpont tagjai sorából. Nem szabad kételkedni benne, hogy az előkelő tagokból álló fegyelmi bíróság a szóbanforgó krimen szigorú elbírálásával hozta meg súlyos ítéletét. Mert nem a száz, esetleg többszáz millió korona ' megfizetéséről van csak szó, ez a bagatell összes a Stux-cégnelk, vagy Molnárnak a Stuxtól — mint ahogy a tőzsdén a Stux-cég disponensét hívják — meg se kottyan, de ha a Devizaközpont az előkelő céget kiküszöbölte tagjai sorából, —asz más, az már súlyos erkölcsi defektus. így aztán jogunk van Stux Hugó ur magánszemélyéhez is hozzányúlni, mert a cégtulajdonost nem vagyunk hajlandók a privátembertől elválasztani. Ilyen minőségben pedig Stux Hugó ur alelnöke az igen számottevő érdekterületnek, a Bankárszövets'égnek. Nem gondoltjuk, hogy ez a tiszteletreméltó testület az alelnökét ért megbélyegző Ítélet fölött nemes gesztussal napirendre térhetne. Talán várják, hogy Stux Hugó urban fölülkerekedik önként a jóizlés ’és lemond az állásáról. Ám ha ez nem történnek meg, a Bankárszövetségnek nincs ideje 'tétovázni: tisztább erkölcsökkel ékes al- elnökrűl kell gondoskodnia. Sürgősen. A testület tiszta lepléről a szégyenfoltot le kell törülni. Dr. Weisz Gyula szózata a Just-gyár részvényeseihez. A Dr. Just-féle izzólámpa és villamossági r.-t. a lapokban „Részvényeseinkhez!“ cimü hirdetést tett közzé, amelyben elmondja, hogy az izzólámpakartel szabadalom- bitorlás címén, régóta húzódó, port indított a vállalat ellen, amelyet az most a Szabadalmi Felsőbíróság végítéletével megnyert. A pör tárgya az volt, hogy a Jnst-gylár lámpáit a kartel tulajdonát képező és szabadalommal védett fonalakból készíti. Dacára, hogy a Just-gyár pörnyertes lett, mégis szükségesnek tartja kijelenteni, hogy az izzólámpa- karte! szabadalmazott fonalait tulajdonképen nem is használta, hanem lámpáit saját szabadalommal védett fonalakból állítja elő. Ez a baj. Elmondunk egy esetet, hogy a „saját szabadalommal védett fonalak“ mennyire váltak be a gyakorlatban. A főváros üzemei, hivatalai és intézetei évenkint mintegy 150.000 darab izzólámpát fogyasztanak. 1922 tavaszán a Just-gyár e lámpák szállítására a fővároshoz ajánlatot nyújtott be. amely olcsóbb volt a kartel árajánlatánál. A főváros a Justram-lámpákat a műegyetemen fotometráltatta és a mérési eredmények kedvezőnek bizonyultak. Erre a főváros a Just-gyár- ral egy évi időtartamra szállítási szerződést kötött. A használatban azonban kitűnt, hogy a Justram- lámpák nem elégítették ki a hozzáfűzött reményeket, mert a kartel-lámpák watt-fogyasztása, égési időtartama és azok fényhatásának effektusa sokkal kedvezőbb. E tapasztalatokon okulva, a főváros az év leteltével nem ujitotta meg a szerződést és a s z ü k- séges lámpákat most újból az izzó- kartel szállítja. A Just-gyárnak ilyen előzmények után tehát nem célszerű avval hivalkodni, hogy lámpáit saját rendszerű fonalakból gyártja, mert a fővárosnál szerzett megfigyelések azt bizonyítják, hogy azok kevésbbé oly jók, mint a kartel szabadalmazott fonalai. Van aztán még egy észrevételünk. A Just-gyárnak. véleményünk szerint, izzólámpagyártás a mestersége és nem a vállalat részvényeinek kedvező plasziro- zása. Furcsának találjuk tehát, hogy dr. Weisz Gyuláék „Részvényeseinkhez!“ intézik közléseiket, tudomásukra hozván, hogy a lecsúszott árfolyamú Just-részvényeket most már Ismét nyugodtan vásárolhatják. Talán Ízlésesebb lett volna a szabadalmi pör eldöitéről a fogyasztóközönséget informálni, mert egy gyárvállalatnak mégis az a hivatása. hogy gyártmányait helyezze el. nem pedig a részvényeit. Földhitelbank — Magyar-Amerikai Bank. A Földhitelbank és a Magya r-A m e r i k a i Bank között létesített érdekközösségről a Tőzsdei Híradó multheti számában már részletesen beszámoltunk. Értesülésünk szerint a Földhitelbank 1.700,000 darab Amerikai Bank részvényt, tehát a majoritást szerezte meg. A két intézet belső organizációjában egyelőre lényegesebb változások nem történnek, mert a harmonikus együttműködés a két bank különálló struktúrájában is biztosítva van. A nagyirányu tranzakció további kiépítése most van előkészítés alatt, evvel kapcsolatban pedig mindkét intézet rövidesen közgyűlést tart. ahol az igazgatóságokba kölcsönösen beválasztják delegáltjaikat. Nagyszabású előkészületek folynak mindkét intézet további fejlesztésére nézve és e téren angol és amerikai összeköttetéseik is megfelelő szerepkörhöz jutnak. E kapcsolatok szorosabbá fűzése céljából dr. Paupera Ferenc, a Földhitelbank elnöke és Barna Bertalan, az Amerikai Bank igazgatója rövidesen Londonba ’és onnét Amerikába utaznak. Megtört a csavarkartel monopóliuma. A Tőzsdei Híradó értesülése szerint a L i p t á k-g y á r legújabban mindenféle dimenzióju csavarok gyártásária is berendezkedett. Mint ismeretes, a csavargyárak, élükön a Magyar acélárugyárral és a Kaszab-gyárral, eddig eladási kartel- egyezmény alapján árusították gyártmányaikat és minthogy a piacon versenytársak nélkül dolgoztak, áraikat tetszés szerint szabhatták meg. A kedvező helyzetet természetesen igen jövedelmezően hasznukra fordították, mert behozatali tilalom folytán versenyáru nem került a piacra. Most azonban a helyzet lényegesen megváltozott. A Lipták-gyár kar- telen kivül áll 'és nagy teljesítményével és szolid áraival az egyezményes gyáraiknak erős konkurren- ciát támaszt. Vezérigazgató — főorvos. A Schwartz er Szanatórium igazgatósága dr Ugrón Gábor elnöklete alatt tartott legutóbbi igazgatósági ülésén dr. Komló« Jenő vezérigazgatót a szanatórium főorvosává nevezte ki. — A Tőzsdei h ir a dó A Magyar őstermelő részvénytársaság igazgatósába. Ielügyelőbizottsaga és tisztikara mélv megilletődéssel jelenti, hogy az intézet elnöke méifóságos Kronberger Lipöt ur magy. kir. udvari tanácsos, a Ferenc József rend középkeresztese stb. stb. e hó 20-án elhunyt. A megboldogult bölcs előrelátásával, nagy tudásával, sokoldalú tapasztalataival az intézet alapítása és felvirágoztatása körül hervadhatatlan érdemeket szerzett. Emlékét soha el nem múló kegyelettel fogjuk megőrizni! Budapest, 1924 január 21. A Magyar általános takarékpénztár rt. igazgatósága, felügyelő-bizottsága és tisztikara mélységes gyásszal tudatja, hogy Kronberger Lipót m. kir. udvari tanácsos, a Fereno iézsef rend kSzépkeresz- tese, a Magyar általános takarékpénztár rt. elnöke 1924 január 20-án elhunyt. A megboldogult több mint 40 éven át részben mint vezérigazgatója, részben mint elnöke, élén állott a takarékpénztárnak és nagy tuoá'ával, gazdag tapasztalataival, példának beillő ragyogó jellemével vezette a takarékpénztárt a megerősödés és fejlődés utjain. A megboldogult jóságos szívével, belátó mélránvosságával mindnyájunk nagyrabecsülését és szeretetét vívta ki magának. Emlékét i?az tisztelettel és meleg szeretettel fogjuk megőrizni és ápolni.
