Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-10-22 / 39. szám

2 Budapest, 1924 október 22. Ez alkalommal indult meg. talán nem is minden tendencia nélkül a demokraták volt kerületében, a Terézvárosban, a liberális polgári szervezkedés, amikor is R i p k a Ferenc kijelentette, hogy itt az utolsó alkalom az egységes liberális front megteremtésére. Ez az egységes, liberális front meg is lesz, győzni is fog a községi v á 1 a s z t á s o k o n, iia a kormány megfogadja Ugrón Gábor jó taná­csát. Ma igenis a kormányon íiigg minden. Ha győzni akar, ha egy táborban akarja látni — leszá­mítva egy kis csoportot — az egész polgárságot, akkor nem szabad olyan beszédeknek elhangzania, mint amilyet gróf K 1 e b e 1 s b e r g kultuszminiszter mondott a soproni diákok ügyében. Vázsonyiékka! szemben is győzni lehet, de annak feltétele, hogy — amint Ugrón Gábor hangoztatta — a kor- m á n y minden e g y es tagja támogassa R i P k a Ferenc kormánybiztos programmját. Sze­rencsétlen országos politikával nem szabad tönkretenni egy szerencsés városi politikát. Vegytisztáiéban a Wolff-rezsim Feljegyzések a fővárosi törvényjavaslat parlamenti tárgyalásán A tüzérségi állóharcban — katona viselt emberek emlékezihetnek rá — járta az a szokás, hogy a csöndesebb napokon az egyik fél leadta a köteleizö sorttizet s azutáni ,aizi ellenség udvariasan visszaadta a megfejelő számú gránátot, vagy srapnelt. A parla­ment is átvette ezt n gyakorlatot: Wolífékblind- sch ii ssa.ira most az ellenzék felel, de! ,a lövések erősebben robbannak s már harcképtelenné tettek es!v- pár wolffiistát. Pedig a nagyágyúk. Vázsonyi, Ras sav még hátravannak és az országházon kivid Erek v Károly is beleszól a háborúságba és Wolff Károlyiak a főváros adósslágailról, pénzügyi helyzetér ről szóló, a zárszámadásokból vett, tehát , megcáfol­hatatlan“ adatait pozdorjává fogja zúzni. A legfrissebb elöcsatáiro zások azonban már nem egy gyengéjére,' Rámutattak a keresztény községi pártnak, amely pozíciójában megingathatatlannak hiszi magát. Először is Wolff pro,grammjával, a ..ke­resztényi szeretettel“ végeztéik, ami szivén találhatta Wolff Károlyt. Pikier Emil egyszerűen felolvasta a németi: katolikusok vezérlapjának. a G e rm á n i á- ii a k az Erzberger-gyilkosok kiadatási eljárásáról szóló cikkét, amely azt mondja, hogy „mégis csak különös, hogy mikor Magyarország fővárosában a I keresztény irányzat van uralmon, éppen a keresztény­ség vetzérei veszik védelmükbe a német katolicizmus vezérének gyilkosait“ ... Hát bizony ezi az! A szegény Petrov á c z hasztalan kiabálta, hogy az egész csak viszonossá­gon ailapuil, — ezt ,a krisztusi szeretettet katolikusok bélyegezték meg. nem ztsidók s a német centrumnak meglehet a maga különös véleménye Budapest ke­resztény vezérférfiairól. Az ilyen szeretet mellett nem csoda, hogy egy nagyváros békéje fenekestül felfordul. Budapesten pedig úgy dühöng a szeretet, hogy mindenki arról koldul. Wolffék imádják a; köz­üzemek munkásait, de valahányszor esett a korona, mindannyiszor sztrájkkal fenyegetőzitek az. utcasep­rők. a villamosvezetők, ai gázgyár munkásai, hogy a bér jav i tást kicsikarhassák. Pőrére vetkőzhetve áll lassanként Wolff Károly uralma és atz érdekelt urak szemmeHá'íhatóan didereg­nek. Lassan-lassiain kiszállingóznak a tetemből és a folyóson tanácskoznak. Maraid ugyan bent egy-két szövetséges, de hát Viczián István közbeszólásat sem nem szoroznak, sekn nem osztanak. A barosa- bajuszu mozisziociáliz'áló már régóta titkos fegyver­társa Wolíféknak, ha a szélsőjobbon táborozik is de ha nyíltan szint v a liana, azzal sem ártana, ment reá is illik az esopuszi mese rókájának klasszikus kiía- kadása: „mily dicső ábrázat — de hol van a v-elq?... Ám most égvserre F r ii h w i r t h Mátyás emel­kedik 'föl szólásnál s a gyorsírók idegesen hajolnak papírjuk fölé. A jó Mátyás elkezd hadarni és gyer­mekesen éneklő hangon ontja, önt i a a szót. dől belöki a biöilcseség. per.cenkimt hatszáz sziótagos ,sebességgel. Rémes dolog hallani is ezt az ambiciózus sviáb fiatal­embert. aki lázasan gruppirozza Wolffék tevékeny­ségéit' hogy valaminek lássék. Valóságos megváltás, mikor az elnök megrázza csengetyüjet és figyellmez- tetJ a „szónokot“, hogy a tanácskozásra szánt idő letelt, tessék abbahagyni. Minden megrendelt himnuszon, ömlengésen túl azon­ban Wolff Károly bíboros tógája alól kilátszanak a rongyok. Budapest lezüllcyní: ez a kendőzetlen igaz­ság. állapikotta meg P e i d 1 Gyula. A város piszkos, vizét elzárják, villamosai legdrágább, éket vertek kö­zéje és a vidék közié s elfelejtettték. hogy Budapest nemcsak a gyomor szerepét tölti be. hanem azt agyét is. Szabad letvegő kell végre ahhoz, hogy ez a meg- saiiiyargatptt, ereiében leköttött főváros kifejthesse meglevő elmergiáit. Ki kell végre mondani ezt az igazságot, hogy Budapestet egy kisebbség kormá­nyozza s ennek az erkölcsteilen rendszernek végé; kell szakítani. Most Budapest mlásik kedvence. Zilahi Kiss Je­nő kclriilt sorra víisielt cselekedeteivel együtt. Ö, ez a név. e dicső név. amely annyit szerepelt a legutóbbi évek városházi krónikájában! Mennyi könny hul­lott miatta, hány ököl szorult miatta össze fdnyege- töe.n! És szelleme még most is hogyan kísért azi is­kolákban! Mai a sits Géza. a győri képviselő, aki azonban Pesten születet és a külső városrészeket ismeri legjobban, hű képet festett azokról a potem- kiniádákról. ameRyeket a kurzus vezérei1 festettek Pestről. Áltisztaság a belső városrészeken, szenny és piszok odakiinn: ez jellemzi a wolffiánus uralmat. lÉS Potemkin-számók a főváros nagyszerű gazdasági vi­szonyairól. amelyek mögött előlegek kunyorálgatása a kormánytól és a kurzus gazdálkodásának ideig-óráig való laviroziása húzódik meg. Budapesten nemzetközi köztisztasági kongresszus lesz A főváros elektromos szemetes targoncákat és Krupp-féle mammuth-locsoRógépet szerez be A német birodalmi városok köztisztasági1 igazga­tóinak egyesülése most tartotta meg Hannoverben ezidei! kongresszusát, melyre Balló Alfréd buda­pesti köztisztasági igazgatót is meghívták. Balló igazgató a napokban érkezett vissza és tapasztala­tairól most számolt be a tanácsnak. A hannoveri vá­rosháza dísztermében tartott megnyitó ülésen, a kongresszus elnökei meleg szavakkal üdvözölte Bu­dapest kiküldöttjét, aki válaszában a főváros tanácsa nevében 1926. évre Budapestre hivta meg a kongrelsz- szus.t. E meghívást örömmel fogadták el és elhatá­rozták. hogy az 1926. évi köztisztasági kongresszust Buda­pesten fogják megtartani. dacára annak, hogy ugyanezein időre több német vá­ros és Becs is pályázott ai megtiszteltetésre. A köztisztaságii szolgálat műszaki részének meg­beszélésénél. a kongressus kimondotta, hogy eső­sorban oda kell törekedni, hogy a városok utcáinak berendezése és különösein burkalata olváin legyen, hogy az a köztisztaság fentartását modern eszkö­zökkel lehetővé tegye, mert rosszul berende­zett és rossz b u r k o 1 a 11 a. 1 ellátott utcákat kifogást a 1 a w u 1 tisztán t la: r- tan i még a legtökéletesebb c s zik ö- z ö k alkalmazása ni e(. 11 e 11 sem 1 e h e tt. E végből szükségesnek tartotta a kongresszus, hogy a városok utépitöhi'vatalai mindenkor előzetesen hall­gassák meg az: illekő város köztisztasági hivatalát is, mielőtt egy utclát, vagy teret kiépítenek és burko­lattal ellátnak. Kümondotita továbbá ;i kongresszus, hogy úgy az úttisztító, pormenteisitö. valamint a sze­métszállító gépeknél idejét múlta n lóüzem és az egész vonalon az lautomobiliizemre kell áttérni. Ft is alapfeltéteti azonban. hogy a vláros utcái a® aiutomobil- iizem követelményeinek megfelelőéin legyenek ki­építve és burkolva. A kongresszussal párhuzamosan a mérné It ipar nagyszabású kiállítást rendezett, melynek keretében belmutatták ,a legmodernebb köztisztasági eszközöket és gépeket. A tárlaton több mint 50 k ülöm éle auto­mobil üzemű utcaseprő-, locsoló- é,<; mosógép, továbbá szemétszállító automobil szerepelt. Különösen fefltü- nést keltettek az esselni Krupp-gvár automobilüzemü seprőgépjei és monstruózius utcalocsoló aiüto mobil isii, melyek kétszer. sör hláromszor annyit vizeit tudnak egyszerre felvenni, mint a Budapesten most ibeívezetétr locsoló-automobilok. A Krupp-féle utcalocsoló auto­mobilok úgy vannak megszerkeisztve. hoev mint Fiz­ol tófecskendök, mint hófuvarozó kocsik, minit aiszfalt- mosógépek stb. is használhatók. Feltűnést keltettek a kiállításon az automobilipar legújabb termékei, az úgynevezett elektromos, ta r g oncák. Ezek egészen apró, .alacsony elektromos meghajtású minia­tűr teherautomobilok. melyek 1500 kg. súlyt a leg­nagyobb könnyedséggel!, fiirgesíéggiel tudnak 9 kilo­méter órámkinti sebességgel továbbszáilitani. Bemu­tattak ezenfelül még számos más köztisztasági etsz- közt és szerszámot is. melyek között a legnagyobb gyakorlati értéke egy téherautomobil elé & ze ríe liíh e ti ö hóekének van. melv leheitővé feszi. hogy a nyláuon locsolásra használt automobilo­kat télen hóekézésre használták. Bal ló Alfréd igazgató a szerzett tapasztalatai alapján, most javaslatot tett a főváros tanácsának, hogy a Bel v á r o si b a n és a. L i p ó t v á ro ,s b e 1- s ő r észébe n, ahol a:zi útburkolatok elég tiirhetők, az u teas e p r ö k elek f r o ni o « ü z e mii s zi e- m e t e s t a r g o n c á k a it k '&.• P i a n a: k. továbbá, hogy az összes automobilüzemü lőcs o- 1 ó g é p el k hóekékkel szereltesse in e k f e 1. Javasolta még, hogy egyelőre ki sé r 1 et i célra e ® v Krup p-f éle óriási locsoló- g é p, végül, hogy a kövezett u t dák int et n- z i v e b b 'tiszta n t a r t h a t á s a c é 1 i á b ó 1 t ö b b a u t o m o b i 1 ii z e m ti utcaseprő g é p szerezte s s é k b e. PMRÁDI WZ gyomorheSeqeknek, vérszegényeknek. gyógyital. Üdítő borviz. — Egyodárusitás: Mohai Ágnes-forrás természetes szénsavas kitűnő asztali ital. — Beszerezhető: Forrástermék és Ásványvíz Kereskedelmi r.-t. V., Vigadó-utca 2. sz. Telefon: 43-65. 90« A régi sebeket nem szívesen szakgatjuk fel, nem szívesen beszélünk már arra! sem, hogy ki szer­kesztett névtörvényeket a Károlyi-rezsim alatt, ami tulajdonképen nem bűn, csak éppen nem illik néptörvény szerkesztés után kurzusvezérré vedleni. Jó tudni az ilyesmi­ket ; annál kevésbbé beszélünk azonban szívesen az atrocitásokról, Klub-kávéház- ról, Britanniáról, Dohány-utcáról. Mégis kikivánkozik azonban valami a toliunk he­gyén, ami ezekre a dolgokra vonatkozik. A parlamentben az egyik szocialista szó­nok fölhány tor gáttá, hogy a budapesti vá­rosházán nem hangzott el egyetlen szó sem az atrocitások ellen. Nagyon helye­sen tette a képviselő, hogy ezt is leszö­gezte, mert ez is hozzátartozik a kurzus fotográfiájához, felhorkant azonban Wolff Károly és valami olyasfélét mondott, hogy ez nem igaz. Bevalljuk, szégyeneljiik a memóriánk fogyatékosságát, de valami ko­moly, határozott, nyílt és férfias tiltako­zásra mi sem emlékezünk. Koncedáljuk, dadoghattak valamit, szerkeszthettek is valami sápadt határozati javaslatot, amitől azonban egyetlen gyilkosnak sem görbüli meg a haj asz dia sem. Kinos és izzadságos kertelés lehetett az, amire most alibiként hivatkozik a megjuhászodott Wolff Károly. De fogadni mernénk, hogy egyetlen egy olyan kemény mondatot nem mondott a legelvetemültebb gyilkosról, mint amilyen a legszelídebb mondata volt — a zsidókról. Közép-Európa centrumává lehetett volna tenni Budapestet, ha a kur­zus le nem ziillesztette volna. Ezt állapítot­ták meg a parlamentben a napokban. Bi­zony ez olyan öreg igazság, amilyen öreg maga a mélyen tisztelt kurzus. Lehetne iíi ma kereskedelem, idegenforgalom, vasúti és hajózási központ: de mi minden félórá­ban láttuk a veszedelmes kezeket, amelyek akadályokat hengeriíettek ennek a fejlődés­nek az útjába. Valósággal megtűrt foglal­kozási ágnak tekintették a kereskedelmei, szinte szerencse, hogy rendőri felügyelet alá nem helyezték a kereskedőket és ki- utálták, szidták, agyongyötörték az ide­gent, aki idetévedt. Nemcsak zsidókról be­szélünk, de beszélünk az olyan jótékony leiekről, az olyan igazi keresztényről is, mint amilyen a kedves Pedlow kapitány volt, s akinek maga Wolff Károly hm-apótt az ikrájába saját külön vezéri fogaival. A szocialisták eddig nem voltak bent még soha a város parlamentjében és mi az egész polgárság­gal egyetemben úgy tálcájuk, hogy ez nagy hiba volt és igen fontosnak tartjuk, hogy a munkásság képviselői is résztvegyenek a város igazgatásában. A fővárosi javaslat tárgyalása alkalmával azonban ismét föl­merült a szocialista fenyegetés, hogy eset­leg passzivitásba mennek, hogy megfonto­lás tárgyává teszik, belemenjenek-e ebbe a játékba... Így mondották. A fővárosi ja­vaslat egyes intézkedései ellen van ugyanis kifogásuk. Még azt is kijelentjük, hogy ezek a kifogások is jogosak. Szeretnénk azonban, ha nem fenyegetésekkel, hanem argumentumokkal harcolnának a módosítá­sokért, amelyeket mi is egész lelkűnkkel akarunk és követelünk. Legkevésbbé sze­retnénk azonban, ha ténylegesen passzivi­tást vállalnának, nem mintha a kormány feje fájna nekünk, de mert meggyőződé­sünk, hogy bármily „reakciós“ intézkedé­sek vannak is a javaslatban, a munkásság igen jelentős képviselethez jutna a közgyű­lésen. De mindenekfelett a szocialista urak a saját szempontjukból ne igen hangoztas­sák a passzivitást, mert a polgárság még arra a meggyőződésre talál jönni, hogy a szocialisták félnek a városházától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom