Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-10-15 / 38. szám
Budapest, 1924 október 15. 3 TŐZSDEI HÍRADÓ ................................................................. A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Megfeneklett az „olcsósági hullám" Ripka kormánybiztos küzdelme a drágasággal Még nincs szó annak a drágaságellenes programúinak végleges meghiúsulásáról. melyet Ripka Ferenc hirdetett, amikor hivatalát! átvette. Egyelőre a dlrágaiságellenes küzdelem megfenekléséröl beszélhetünk csak. mert hiszem néev hét alatt egv ilyen progrninmot még akkor sem lehetne megvalósítani!, ha az előfeltételek sokkal kedvezőbbek volnának, mint amilyenek a valóságban. De mindjárt hozzátehetjük. hogy tartanunk kell a kormány- biztos hősies küzdelmének meglii u- sulásá'tól. ha mindenkitől magárahagyatva folytatja ezit a 'heroikus harcot a rettenetes drágaság ellen. És a jelek odamutatnak, hogy ,a harcot nemcsak hogy egymagának kell megvívnia, de még fokozni is kell erejét, mart porondralépése óta megszaporodott ellenfeleinek a száma, akik a leglehetetlenebb rendelkezésekkel és intézkedésekkel kontrakarirozaák programúdat. Amióta az ni kormány- biztos elfoglalta hivatalát, a vár őshazán egvéb- r e 8 e m gondol n ak. mint ni adók k i- vetésére, u j vámok r e n dl s z e r_e s i t é s é r e. Magától értetődik, hogy végül is mindezt a fogyasztóval fizetteti meg a kereskedő és termelő. Hogy a drágaság ilyen körülmények között csak fokozódik, ezt láthatjuk ai vásárcsarnoki hivatalos árkimutatásokból, amelyek mindennél ékesebben bizonyítják. hogy a városházán milv sikeresen dolgoznak Ripka Ferenc programmiának meghiúsulásán. Tulbecsiilnők a. városházi urak erejét, ha azt mondanék, hogy csak az ő drágitási törekvésük teszi lehetetlenné Ripka akcióját. Azi akciónak nemcsak a városházai, de egész gazdasáEii és pénzügyi rendszerünk az ellenséges amíg ezt az ellenséget nsm kénvszerlthetiük a fegyverek letételére, vagv a támadások enyhítésére, mindaddig hiábavalónak látszik a küzdelem e naev túlerővel szemben. A magyar kormánypolitika hat év óta iparés kereskedelem-ellenes. Ezt nem egyszer vallották be burkoltan aiz ország kereskedelmi miniszterei. Hiszen emlékezhetünk Hegyeshalrny Lajos nyilatkozatára. Mikor megvádolták. hogv ellensége a kereskedelemnek, a miniszter csak ennyivel védte ki ezt a támadiást: Nem állithaitó. hogv ellensége vagyok a kereskedelemnek. Hát nem példátlan valami. Jiogv eev országban felmerülhet ai vád, hogy az ország kereskedelmi minisztere kereskedelemellenes1 politikát csinál? És e váddal szembeni hiábavaló minden védekezés, m er t törvények és r e n d e 1 e t e k b i z o n y i t- j Iá k. hogy a politikánk csakugyan kereskedelemellenes volt és még ma is áz. A gazda akármilv magas árakat kért terményeiért. nem követett el árdrágítást. De a kereskedőt a legképtelenebb bírságokkal, sőt fogházbüntetésekkel sújtották, ha piát fillérrel drágábban adta az árut, mintahogyan ,azt az árvizsgáló bizottság igen szerény, méretü bölosesége megállapította. A drágaságot már akkor olyan ponton akarták letörni, amelyen az. letörhető nem volt. Ezt jól 'tudták s ha mégis itt vették fel a küzdelmet a drágaság ellen. ez. csak azért volt. mert sohasem akartak komolyan küzdeni! ai drága8ág ellen, hanem inkább csak port akartak hinteni a közönség szemébe. Éti a politika máig sem szűnt rneg. A mezőgazdát nem sújtják oly elviselhetetlen adóterhekkel. mint a kereskedőt. A föld szinte nebánísvirágszámba vnegv. de az állam mostohagyermeke még mindig az ipar és a kereskedelem. Hasonlítsák össze, mennyi kény szer kölcsönt vetettek ki az egész magvar földbirtokra és mennyit az iparra és kereskedelemre. Aztán hasonlítsák össize, hogy an állam évi költségvetésében mekkora összes van prelimínálva a föld. a- kereskedelem, meg az ipar után. A számok meggyőző erővel bizonyítják, hogv az országnak gerince nem a mezőgazdaság, de az ipar és a kereskedelem s hogy az állami szükségletek nagyobb részét nein a földből, de az iparból és kereskedelemből sajtolják ki. Itt. és csakis itt kell keresnünk az okokat, amelyek miatt Ripka Ferenc drágaságellenes akciója nem tud eredményeket elérni. Az ország gazdasági és pénzügyi politikája iát drágaságra van alapozva és. (akárhogyan erőlködik Ripka. Budapestet nem függetlenítheti ettől az elhibázott gazdasági rendszertől. Budapest nem lehet olyan szigete az országnak, ahová nem csapnak át a drágasági hullámok, amikor a politika csak arra törekszik, hogv ezek a hullámok éppen Budapestet csapdossák a legkíméletlenebbül. Hogyan lehessen itt sikere egv olcsóságr akciónak, ha a budapesti k e- r e s k c d ő t és i p a r o s t a 1 e g ké p t e 1 e n e b b kénysz erkölcsönökkel és a 1 e g ö n kényesebben kivetett adókkal nyomor- gát i á k. Ezekhez tjársulnak a horribilis boltbérck I és helypénzek. De még ez se minden: a háztulajdonos a rá kivetett állami és községi terheket áthárítja n ! bérlőkre és a bérlök a fogyasztókra. Aztán jönnek a községi' adók. fogyasztó s i adó k, forgalmi adók. Ezek ar. adók négyszer-ötszőr megíiadzanak. amig a termékek a termelőitől eljutnak a fogyasztóhoz. Még nem szólottunk az arany p a- r i t á s o s á 11 a m i és k ü 1 ö in községi vámok- r ó 1. Aztán itt vannak a lehetetlen vasúti t a- r i f á k. amelyeket úgy szerkesztettek meg. hogy az árú olcsóbban Jusson el külföldre, mint Budapestre. És ha hozzátesszük még. hogv a. n y e r s t e r- ménv 'behozatalát megnehezítik, ellenben a mezőgazda Ság ii termények kivitelét megkönnyítik, egv hozzávetőleges struktúráját adtuk aratták a rendszernek, amely Budapestet a világ legdrágább városává züllesztette le. Az ipar és kereskedelem nem követhet altruisz- tikus célokat, mert az altruizmussal megásná a maga és az ország sírját. Az iparnak és kereskedelemnek minden költséget bele kell kalkalulni az, eladási árba és egy tojás, meg egv liter tei piaci ára mutatja, hogy micsoda borzalmas terhek nehezednek az elsőMegint szétfoszlott. semmivé lett egy á'knfl. Pedig milyen szép dalokat dúdoltak a közönség fülébe. hogy aludjék és álmodjék tovább is szépeket a Lloyd-Bank karriérjóről. kápráztató jövőjétől. Alig másfél éve, hogy a Lloyd-Bank papírjait bevezették a tőzsdére s másfél évi dicsőség után odajutott a bank, hogy maholnap kiesik a tőzsdén jegyzett papírok sorából A nagyszerűnek beígért jövőből siralmas jelen lett és akiket szép álomba ringattak, sajnálatraméltó valóságra ébredtek s most szemeiket dörzsölik, hogy csakugyan vége van-e az álomnak s az álomból' csakugyan nem maradt-e rneg más, mint — Ktausz Simon? Micsoda ördögi játék volt. amit a közönséggel űztek? Mi történt, hogy nem maradt meg más, mint az a-.szépen csengő ígéret, hogy a Lloyd-Bank ezután osztozni fog az A n g o 1-M agyar Bank dicsőségében. A dicsőség, ah. a dicsőség... Még az se jelente in e sokat, ha azzal biztat- n á k. hogy osztozni fog az A n g o i-M agyar Bank nyereségében. De lássuk, hol kezdődik a nagy karrier derékbetörése. Ezi év elején a Lloyd- Bank néhány igazgatósági tagja a bank részvényeinek felvételére szindikátust a i a- k rt o t í. minthogy a magyar kereskedelmi törvények úgy rendelkeznek, hogy részvénytársaság nosztro-számlára nem vásárolhat saját társulati részvényt. A szindikátus a következő igazgatósági tagokból állott: Herzog Ignác (Losonc). Einhorn Henrik (Amsterdam), báró Szt erényi József, dr. Salusinszky Gyula és még egy ötödik igazgatósági tag. A Lloyd-Bank a szindikátus számlájára és megbízásából felvásárolta a piacra kerülő Lloyd- Bank-rész\ ényeket 50.000 koronás árfolyamtól lefele, a tőzsdei kurzusok mindenkori hullámzásának megfelelően. Ezekből a vásárlásokból a szindikátust liarmincmiiliárd veszteség érte. amely összeggel a szindikátus a Lloyd-Banknak tartozik. Nem firtatjuk, mi szükség volt erre a műveletre, de attól tartunk, hogy az események alakulása önként kirobbantja majd ezeknek a műveleteknek a titkait. Természetes, hogy a Lloyd-Bank niem birt el ekkora tehertételt s .módot tóleiilt találni, hogy a bank hogyan szabadulhatnia attól a tehertől, amelyet a szindikátus óriási összegű tartozása zúdított a nyakába, A we n t «gondolatot Krausz S imon s z á 11 i f o 11 a. A mentőgondolat abból állott. hogy az Angol-Magyar. Bank érdekközösséget vállal a Llovd-Banknál. aminek .együk következménye, hogy az Angol-Magyar Bank átveszi a Lloyd-Bank egész papírállományát. rendű közszükségleti cikkekre. Egv tojás ezer koronáért kapható a falun s mikor a fogyasztóhoz ér. k é t e z e r k é t s z á z, korona az. ára. Egv liter tejet kétezer koronáért adnak a falura. Mire Budapestre ér. hatezer korona az ára. de itt már éreziziük Ripka akciójának ,a hatását, mert ennek előtte 6500 korona volit az ára. Ebben az eev tolásban és egv liter tejben tükröződik gazdasági rendszerünk rákfenéje, amelyet amerikai zsírral és amerikai hússal nem lehet kigvógyitani az ország testéből. Az ilyen gyógyítási kísérletek aiz első pillanatban könnvebbülést. valamelyes javulást idéznek elő, de. ez csak a dl d 1 g tart. amig a gyógyszer hatása érvényesül. A hajt organikusan kell gyógyítani s nem palliativ módszerekkel. Láttuk a itőzisdén, hogy mit érnek az ilyen injekciók. Egy-két napig éreztetik a hatásukat, aztán újból beáll a régi' állapot. Budapest a szive az országnak, de a szív nem tartható életben. Ina az egész szervezetet ellepték egv beteges gazdasági rendszer ártalmas mikrobái. Egy olcsó Budapest csak egy általános olcsóbbodó si [folyamatból alakulhat k i. de ehhez szükséges, hogy a kormány radikális revíziónak vesse alá gazdasági és pénzügyi politikáját. ami körülbelül húszmilliárd korona. Erire a tranzakcióra azt a szépségű astro- moit ragasztották, hogy a L 1 o y d-B arak egyelőre nem számol fel. Ez az egyelőre csak annyit jelien,t. hogy nem számol fel a legközelebbi közgyűlésig. De a beavatottak tudják, hogy a felszámolásnak akkor okvetlenül be kell következni, már csak azért Is, mert a Lloyd-Bank értékpapírjainak átadásával megvált minden ipari és üzleti érdekeltségétől. A Lloyd-Bank tehát máris csak névleg létezik... Hogy a bank hogy intézi el a követeléseit a szindikátussal szemben, nem tudjuk, de reméljük, hogy a szindikátus mindén tagja: azzal a nobílitásisajl fog eljárni és.azzal a korrektséggel tesz eleget a bankkal szemben fennálló anyagi kötelezettségnek, amily korrektséget és nobilitást Herzog Ignácz itanu- sitott. Herzogot a szindikátusi veszteségnek egyötöde, vagyis hatmi'lliárd terheli. Azonban Herzognak ,e haihmllliárdos veszteséggel szemben huszonhat- miliiárd követelése van 'a banktól. Herzog az Angol- Magyar Bank és a Lloyd-Bank közötti létrejött megállapodás szerint elíogaidítia azt a feltételt, hogy a Lloyd-Bank ellen fennálló követelését csak az összes hitelezők kielégítése után követelheti. Hisszük, hogy a szindikátus többi tagja követi ezt a keimes példát és a tartozás kifizetésével megkönnyíti az Angol-Magyar Banknak azt az elvállalt kötelezettségét, hogy az összes hitelezőket kielégíti a sajátjából, ha a követelések a Lloyd-Bank tömegéből ki nem elégíthetők. Ezek a megállapodások mindennél iobban rávilágítanak arra. hogy a Lloyd-Bauknál minden széoiígetés és tagadás ellenére, bekövetkezett az agónia. A haldokló családtagjai már be se várják n halált. hanem elsietnek a beteg ágva mellöl: az összes számottevő igazgatók, mint pl. Mándy, Dréhr és Hajdú kilépnek a bank kötelékéből és az ügyvezetést Déri igazgató egymaga viszi tovább. Természetes, hogy Krausz Simon itt sem tagadhatta meg közismert korrektségét, amit a következő eset bizonyít: Az október 4-iki közgyűlésig dr. Sál u- sinszky a Krausz Simonnal történt miegállapodás értelmében abban a hiszemben élt. hogy ő lesz az A n g o 1-M agyar Bank vezérigazgatója. Csak a közgyűlést előző napon, egy hírlapi közlemény indiszkréciója folytán tudta meg Salusinszky. hogy Krausz Simon elejtette, mert fölébe v e z: érigazgat ó-a 1 e 1 n ö k n e k Kónyi Hugót, a Hazai Bank igazga- t ó j á't nevezte tit e ki, akinek viselt pozíciója a bécsi Meller és S a 11 e r bank cég ismert ügyéből kifolyólag egyébként is megingott. Nem tudjuk, ez a cselekedet. vagy más egyebek isi közrejátszottak abban, PARÁDI VIZ Mohai Agnes-forrás gyomoridegeknek, vérszegényeknek, gyógyital. tormószofos szénsavas kitűnő üdítő borviz. — Egycdárusitás: asztali Ital. — Beszorozható: Forrástermék és Ásványvíz Kereskedelmi r.-t. V., Vigadó-utca 2. sz. Telefon: 45-65. KAKAÓ MAGYARORSZÁGI VEZÉRÜGYNÖKSÉG: CSOKOLÁDÉ LÖW1M. és KÁNDIA KERESKEDELMI Rt. HHUKHBBNHBKB9S9IHHHflKS3G9BHHEÍKHHHIH99HMB PRALINE BUDAPEST, Vili,, MÁTYÁS-TÉR 15- SZÁM BUDAPEST, X , DREHER-TELEP. :: TELEFON: József 56-40. TELEFONSZÁM: JÓZSEF 25—21. Tetemrehivás a Lloyd-Bank ravatalánál Krausz Simon megbízhatósága Szükség-garnitúra az Angol-Magyar Bank igazgatóságában
