Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-10-05 / 37. szám

Budapest, 1924 október 5. ^omko^íJÍJÍí^p TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs ő Castiglioni és a többiek Alig negyvenötével, még nincs másfélévtiziede, hogy a közgazdaság széles birodalmában kalózkodik és már másfélsziázmillió aranykorona vagyont szer­zett magának. Másfélszázmillió aranykoronát! Euró­pában nincs azaz D p a r-f e i e d e 1 e m. nincs az a bankvezér, aki egy egész élet ko­moly munkájával ekkora vagyont tu­dott volna összegyűjteni. Az ember a tiz ujján összeszámlálhatja azokat a békemii Hornosokat, akik munkásságuk gyümölcseként másfélszázmillió koronát, hagytak örököseikre. Igaz1, hogy az örökö­seire Castiglioni se hagyta. Be az ö életében volt mégis egy pillanat, amikor ekkora vagyon felett rendelkezett. S ha kapzsisága nem tüzeli a vérét s idejében visszavonul a fosztogatástól, ma ő lenne Európa leghatalmasabb ura. Másfélszázmillió arany­korona! Papirkoronában több mint az egész ma­gyar bankjegyforgalom. S ma mégis idegesen meg­rázkódik. valahányszor a lakása ajtaján zörgetnek és ő maga csodálkozik a legjobban, ha a betoppanó idegen nem így szólítja meg őt: A törvény nevében! De egy napon hallani fogja ezt a megszólítást ö is, mint ahogyan sokan hallották már ő előtte és sokan hallják még ö utána. De hát hogyan történhetett mindez, máról-hol­napra? Az aranyhegyek hogyan olvadhattak el pil­lanatok alatt? A kérdésre kérdéssel kell felelni: Az aranyhegyek hogyan emelkedhettek pillanatok alatt a magasba? A meggazda­godásnak, a horribilis vagyonszerzésnek ez az irama elképzelhetetlen volt a béke éveiben. És elképzel­hetetlen volt az is. hogy másfélszázmillió pillanatok leforgása alatt elússzon. Tizenöt év éppen csak arra volt elég. hogy a gazdagság alapjait lerakja valaki. De Krözussá lenni és nyomban leszegényedni, ilyes­mire csak a mesékben van példa. Tengeri kalózok sorsa volt. hogy az imént rabolt kincseikkel zá­tonyra futottak és elsüllyedtek. A rabolt vagyonnak csak pillanatokig örülhettek, s alig hogy kiült ar­cukra az öröm pírja, már nézniök kellett n pusz­tulás borzalmát. Ez a sorsa Castiglioninak is. Laikusok a sors, a végzet, vagy a gondviselés müvének mondják az ilyen tragédiákat, mi gazda­sági törvényszerűségnek nevezzük. A gazdasági törvények kérlelhetetlensége nyilatkozik meg abban, hogy homokzátonyra épített exisztenciák nem tarthatják fenn magukat sokáig. Castiglioni min­den vállalkozásának azi alapja a kalandorok vakmerősége és a desperádók lelket- lensége volt. Elpusztult országok kétségbeesett népeinek lelkiállapotára volt alapozva minden speku­lációja. Ezek a kétségbeesett népek vagyonuk ron­csait akarták megmenteni a katasztrófától, amellyel az elértéktelenedő korona és márka fenyegette őket. Biztonságba akarták helyezni pénzüket, védekezni akartak az elértéktelenedés, veszedelme ellen:. És ebben a rettenetes lelkiállapotban találkoztak Cas- tiglioniv'al, aki elébük varázsolta a menekülés lehe­tőségét. A rossz papirosért még rosszabb papirost adott cserébe; a rossz papírok mö­gött ott állt az állam, de a még rosszabb papírok mögött nem állott mlás. csak Castiglioni'. Vállalatai, ipartelepei voltak, amelyekben alig termeltek. Bank­jai voltak, amelyeknek páncélszekrényeiben: nem volt más. mint az ö vállalatainak papírjai. Miiliárdokra értékelt üzemekben alig pár munkás lézengett és aki pár esztendő leforgása alatt másfélszáz millió arany­koronát szerzett, alig pár száz munkást foglalkoz­tatott. Nem a termelés, nem u j értékek előállítása, hanem a papírok forgalom­ba h o z á s a, elhelyezése volt a vagyon­szerzés eszköze. Nem termékeinek keresett fogyasztókat, hanem papírjainak teremtett piacot. A papir volt minden s a vállalkozás csak jogalap, hogy a pap i r okkal a törvény védelme alatt űzhesse szélhámosságait. És a tőzsde odaadta magát e szélhámosságok eszközéül. Nem ő az egyetlen, aki azi utolsó években a tőzsdekinálta lehetőségeket kiaknázta. A tőzsde mó­dot nyújt arra. hogy a vállalkozások részvényei egész független életet éljenek. A részvénynek leg­többször semmi köze a vállalathoz; a részvény kar­riert csinálhat, holott a vállalkozás dögrováson van. És megfordítva: a vállalkozás virulhat, de a papir napról-napra sorvad. És mialatt a vállalkozás defi­cittel dolgozik, a papirokon meggazdagodhatnak a részvényesek. Csak a játékban kell ügyesnek lenni, a többi egészen mellékes. És Castiglioni értette a tőzsdejáték sztratégiáját. Énre a sztratégiára rávilá­gít azi a botrány,, amely mostanában nálunk a Sza­lámi-papírokban játszódik le. De megvilágítja ez a botrány nemcsak a sztratégiát. hanem a tőzs­dének egész s t r u k t u r áij|á t és a notórius tőzsdejátékos vagyonszerzési módját. Castiglioni el­adott papírokat, amelyek mögött nem volt komoly vállalat. Mások eladnak papírokat s csak azután akarják beszervezni a vállalatot. Üzletek, milli­árdos üzletek köttetnek, amelyeknek se reális, de még p a p i r-a 1 a p j u k sincs. És ezi az irreális üzlet egyik kézből a másikba megy át. mig eljut valahová, ahol egy formahiba követ­keztében elemeire bomlik és feltárul a lényege, a semmi. Semmi körül folyik a játék, semmiből gyűlik a vagyon, a semmit adják el egymásnak és a semmit veszik egymástól. És elpusztult or­szágok népeit rávették arra. hogy vagyonuk mara­dékát ebbe a semmibe fektessék és ezzel a semmi­vel konzerválják. De a fikciók nem lehetnek örök- életüek. És ha a bécsi sajtó meg is indította a nagy mentőakciót, hogy Castiglioni megmentésével élet­ben tartsa a megcsaltakban azt a hitet, hogy érté­ket tart a kezében, amikor a Castiglioni-papírokat szorongatja a markában, a kijózanodás folyamata megkezdődött és az emberek milliói bosszút állanak a nagy és kis Castiglionikon. A végzet szöges kor­bácsával kíméletlenül végigsuhint rajtuk: a tőzsde hajdan becézett Napóleonján éppúgy, mint a szalámi- dzsungel hírhedt matadorjain. Elpusztulnak, mert a gólemek korszaka már letűnt. Hol az Ofa mérlege? Két év óta se akisem tudja az országban, hogy az Ofa (Országos fatermelő n.-t.) üzemei milyen eredménnyel dolgoztak. 11a kissé tolakodó vagy és a mérleg után érdeklődök kaironfognak. kisétálnak veled a Stefánia-utra és rámutatnak egy újonnan épült villára. A villa re­mekműve a modern építészetnek és a: háborús kon­junktúra nemes hajtásának. Sonnenfeld Lajos vezérigazgatónak a tulajdona. A pompás épület azonban csak annyit, mond. hogy az Ofa vezérigaz­gatójának lenni igen nagy szerencse, de koránt­sem mondja azt is. hogy az Ofa részvé­nyese i Sí oly szerencsés, mint az O í a vezérigazgatója. Ez a meggyőződés annál jobban megerősödik benned, minél mélyebbre ha­tolsz a villa belsejébe. Csupa művészet itt minden s még a félreeső helyek falai is nuditásokkal vannak díszítve, mert a vezérigazgató nr anyagcseréjének lebonyolódását kedvezően befolyásolják az olajba festett női aktok. Azonban az elkápráztató szépsé­gek mellett** is van még annyi józanságod, hogy mindez nem válasz arra a kérdésre, hogy h o l m a- radnak két év óta az Ofa mérlegei és z, ár számadásai? Ez a kérdés annál jogosul­tabb. mert tőzsdei körökben különféle kedvezőtlen hírek keringenek az Ofa csehországi üzleteinek ne­hézségeiről. És mintahogyan a pesti részvényesek aggályait nem osztatja el a vezérigazgató Stefániá­nk villája, azonképpen nem oszlatja el a csehorszá­giak pesszimizmusát a z a sok d á r i d ő. amelye­ket a vezérigazgató a pozsonyi C a r l- it o n-s z á 11 ó b a n r e n die z. Mert !ez is csak a vezérigazgató jódolga mellett bizonyít, ami nem nagy vigasz a részvényesnek, akiket jogos: aggoda­lommal tölt el az a szokatlan eljárás, hogy a rész­vénytársaság igazgatósága nem enged nekik bete­kintést a sáfárkodásba. A pesti tőzsdére tar­toznék valamelyest, hogy követelje a részvénytár­saság mérlegének Magyarországon való publikálá­sát. de rátartoznék ez valamelyest a budapesti kereskedelmi törvényszékre i,s. mert a magyar államkincstárra se lehet közömbös, hogy a s v á j c i a s i t o 11 magyar adóalajnyt ho­gyan elégítik kJ — adózás szempont­jából. De nem lehet közömbös a mérleg közzé­tétele már azért sem. mert a budapesti tőzsdén kü­lönös jelenségnek vagyunk szemtanúi. A tőzsdén dr. Lengyel Mihály, a társulat vezértitkára mened­zseli a. papírokat, aki állandóan ott ténferee ai tőzs­deteremben és kellemes dalokat dudol a tőzsdések fülébe « igy akarja a részvények árfolyamát felhaj­tani. Jelnek ez semmiesetre sem kedvező. A rossz benyomások eloszlatására csak egy mód kínálkozik: tessék Magyarországon publikálni a mérleget és a zárszámadásokat, hadd lássák a részvénytulajdono­sok. arányban áll-e az évi osztalék az üzemek hozadékával. A Hitelbank burgonya-osztályt létesített. Ma­gyarország legnagyobb burgonyatermő vidéke, mint ismeretes. Szabolcs megye. Csonka-Magyarország háromnegyedrészt innét szerzi be burgonyasziikség- íetét. de ami még ennél is fontosabb, a főváros is csaknem kizárólag nyírvidéki burgonyát fogyaszt. Budapest évenldnt mintegy 12—14.000 vágón burgo­nyát hoz föl Szabolcsból és ennek a nagy kvantum­nak igen jelentékeny részét a Hatósági Zöldségüzem hozza forgalomba. A szabolcsi burgonyabevásáriás szezonja október végén kezdődik és a fővárosi bur- goniyakereskedők és a Hatósági Zöldségüzem máris érdeklődnek a téli burgonyabeszerzés iránt. A sza­bolcsi burgonyabevásárlás az utóbbi években a kis- várdai M i 1 h o f f er cég kezében összpontosult, amely ezt a nagy üzletet a Kisvár dai Taka­rékpénztárral együtt bonyolította le. Értesülé­sünk szerint a Milhoffer cég most a Magyar Ál­talános Hitelbankkal lépett érdekközösségbe, a bank külön burgonya-osztályt állított fel. amely­nek élére Milhoffer. a szabolcsi burgonyakirály került. Erre a megoldásra azért volt szükség, mert a téli burgonya bevásárlására óriási összegek kelle­nek. amelyekét a vidéki pénzintézet már alig képes kielégíteni. A Hatósági Zöidségiizem idei burgonya- akcióját már a Hitelbank közbemjöttéve! fogja lebo­nyolít an i. A Pesti Tözsdé-nek. Kallós János bravúrosan szerkesztett) közgazdasági lapjának, legújabb száma olyan teriedelembein, és olyan szenzációs tartalom­mal jelent meg, hogy ezt az újságszámot a ma­gyar közgazdasági újságírás legszebb produktumának kell mondanunk. A miagyar gazdasági életnek töké­letes tükre a Pesti Tőzsde minden száma, mert nem 'történhetik és, nem készülhet esemény ,az egész magyar gazdasági életben anélkül, hogy arról ennek a lapnak olvasóközönsége gyorsan és pártatlanul tu­domást ne szerezne. A most megjelent legújabb számnak, amelyet művészi raizok is ékesítenek, ki­emelkedőbb közleményei: A Castiglioni iigv ni be­állításban. A szalámi iigv újabb szenzációs fejlemé­nyei, Hogyan lehetne talpraállítani a tőzsdét?, Ba­lassa Imre: Elek Pál .regénye. A kamatlábemelés okai. hírek, tárcák, gazdag rovatok az elszakított területek közgazdlaságil eseményeiről, árúpiac. autó­rovat stb. A 32 oldalas lap ára 5000 korona. Az Angol-Magyar Bank tőkeemelése. A F ő v á- r o is i Hírlap már megemtékezeí'ti arról a tranzak­cióról, amelyet az A n g o 1-M agyar Bank a Lloyd Bankkal létesített. E tranzakció lebonyolításához szükségessé vált az Angol-Magya,r alaptőkéjének föl­emelése. amelyhez az e hó 4-én tartott közgyűlés hoz­zájárult. Az Angol-Magyar Bank közgyűlése elhatá­rozta, hogy felemeli alaptőkéiét 2400 millió K-r ó 1 1,100.000 db. e g y e n k é n 1 1000 K n. é. u i részvén y kibocsáj fásával 3500 millió K-ra. Az uj rész­vényekből 568.181 darabot az Angol—Magyar Bank átenged a Lloyd-banknak, amelytől az Angol- Ma g y a t B a n; k megvásárol it a az egész értékpapírtárcát, vagyis a Lloyd- bank összes: vállalatait. A fennmaradó körülbelül 532.000 drb uj részvényt az Angol—Magyar Bank külföldi üzletbarátai veszik át, az intézetre nézve előnyös, különböző tranzakciók fejében. Az Angol— Magyar Bank e tőkeemelésével tehát a tőzsdét és pénzpiacot egyáltalán nem terheli meg. A Magyar általános hitelbank érdekkörébe vonta a debreceni Általános forgalmi bankot, amelynek több iparvállalata van. Olcsóbb lett a koksz és már egy métermázsát is lehet venni. A gázgyár a koksz árát október 1-t ő I lényegesen leszállította. A koksz ára mé- termázsánkint az óbudai telepen a darabos 921000 K, a dió 96.000 K, a többi telepen: a darabos koksz 96.000 K, a dió 100.000 K. A koksz megrendelhető' VIII., Tisza Kálmán-tér 20, továbbá ,a Révész-utcai, ferenc­városi (Soroksári-ut 68.) és. budai (Margit-körut 75—- 77.) koksztelepeken kívül a felszerelő üzletekben (IV., Aranykéz-utca 6. és II. kér. Szilágyi Dezső-tér 1.) is. Hogy a kisebb háztartások is beszerezhessék a kokszot, a koksztelepeken, lm-ár egy méte r- mázsát is kiadnak. Harmadfél imétermázsától kezdve pedig a gázgyár a házhozszállítást is vállalja. A Metax magyar izzólámpa rt. (VI.. Teréz-körut 19.). mely a: Wiener Bankverein érdekkörébe tarto­zik, 1924. március 31-én lezárt mérlegében 5 millió K alaptőke mellett 2,015.852 K tiszta nyereséget mu­tat ki. szemben az előző évi 4,001.134 K-val. A tár­saság október 1-ére kitűzött közgyűlése a cégszö­vegnek Orion villamossági rt.-ra való meg­változtatását fogja elhatározni. A Hazai íésiisfonó- és szövőgyár r.-t. (V., Bécsi­utca 8.) szeptember 30-á.n tartott közgyűlése elhatá­rozta a 200 K n. é. részvényeknek 10.000 K n. é: rész­vényekre való összevonását és a 380 millió K alap­tőkének 12.54 milliárd K-ra való felemelését 1,216.000 drb 10.000 K. n. é. uj részvény kibocsátása utján. Min­den 10.000 K-ra összevont régi részvény darabonkint 15,312.50 K lefizetése ellenében 32 uj részvény átvé­telére jogosít; az elővételi jog a Magyar általá­nos hitelbank és :ai Kohner Adolf fiai cég pénztáránál október 15-ig gyakorolható. PARÁDI VIZ gyomarbetegeknek, vérszegényeknek, gyógyital. Üdítő borvlz. — Egyedárusitás: Mohai Ásnes-forrás ttrmésietsi szénsavas kitűnő asztali Ital, — Beszerezhető: Forrástermék és Ásványvíz Kereskedelmi r.-t. V., Vigadó-utca 2. sz. Telefon: 43-65. MAGYARORSZÁGI VEZERÜGYNÖKSEG: KAKAÓ CSOKOLÁDÉ LOWIM. és KÁNDIA KERESKEDELMI Rt. w WBBKUBSUSHBKSSBUBtK&äSBUSSBBEEnSBUEBBUM&EBBäBB&BSL PRALINE BUDAPEST, Vili., MÁTYÁS-TÉR 15. SZ\M BUDAPEST, X., Dsí£HER-TELEP. :: TELEFON: József 56-40. TELEFON SZÁM: JÓZSEF 25-21. ISHB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom