Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-10-05 / 37. szám

Tizenharmadik évfolyam Ära 2000 kor. Budapest, 1924 október 5. 37. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 100.000 korona. Félévre 50.000 kor. Állandó mellék­let: TŐZSDEI HÍRADÓ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ DAC SÓ EHÍL Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Ví. kér., Sziv-utca 18. sz. Telefon: 137—15. szám Külföldi szakértők a fővárosi üzemek felülvizsgálásánál HígKtt kormánybiztos uiaskodásn o drfíMíO Napról-napra emelkednek az árak Ripka Ferenc kormánybiztos tagadh'atalanul sokat dolgozott, nagy igyekezettel akarta megvaló­sítani koncepciózus terveit, s az is bizonyos, hogy a kormány is nagy jóindulattal sietett! elébe, szándé­kainak megvalósításához jelentős segítséget nyújtva. A drágaság kiirtása, a budapesti áraknak minimálisan a bécsi nívóra való leszorítása: ez volt a nagy kor­mánybiztosi Programm legelső pontja és egyben ge­rince is. Mi, akik a legteljesebb rokonszenvvel fo­gadjuk Ripka kormánybiztos vállalkozását, úgy lát­tuk, meggyőződéssel és hittel indul a nagy küzde­lembe, amelyben a győzelem Budapest lakosságának hozott volna igen nagy előnyöket1. Nem osztottuk azoknak a nézetét sem, akik azt állították, hogy a drágaság-le törési akció korte scélokat szolgál, mert Ripka Ferencben nem politikust, vagy ueim kizárólag politikust, hanem egyben a polgártársaival érző, pol­gártársai javáért áldozatokra kész polgárt láttuk. Ilyen körülmények között nem liehet politikai tendenciája annak sem. ha éppen a Fővárosi Hírlap áll elő és aggodalommal konstatálja, hogy Ripka Ferenc drágaságenyhitő akciója a meghiúsulás stádiumába jutott. ' Sok jel mutat arra, hogy ez a fájdaímas ered­ménytelenség tényleg fenyeget. Mindenekelőtt arra ■mutatunk rá, hog*' a Budapestnek adott ta­rifakedvez m é n y e k fel fogják inge­relni a falu . 1 a kosságá t a íő v áros fogyasztóközönsége eile ni és igy ellen­séges indulattal eszközük majd a> főváros élelme­zését. Beteljesedhetik az, amit RaaSisay Károly mondott minapi beszédében, hogy tudniillik ezek a kedvezmények önkéntelenül is előidézői lesznek a lassan inán elmúló diniem tét felidé­zésének, amely Budapestet évekig gyűlölettel állította szembe az or­szág’ többi városaival és lakosságá­val. Sokkal veszedelmesebb jelenség azonban az, hogy Csak két momentumot iktatunk ide. Az egyik, hogy Bécsben a zenei hét alkalmával kevésnek bizonyult a sok szállodai szoba, amelyek­nek száma bizonyára tízszerese a budapestieknek. A másik, hogy a budapesti szállodások azon pa­naszkodtak. hogy megöli iparukat a tizenötféle vá­rosi és a hétféle állami adó. Ugyanakkor statisztika jelent meg arról, hogy naponta százhatvan idegen fordul meg Budapesten. Ez pedig azt jelenti, hogy Budapesten kongnak az ürességtől a szállo­dák. Budapesten nincs idegenforgalom, ez a város halott és semmi reménye a feltámadásra. Mindennek pedig mi lehet a természetes ered­ményle? Az. hogy amíg Bécs „vörös“ polgármesterei és tanácsnokai 637 milliárd fölöslegről számolnak be a zárszámadásban!, akkor a „keresztény“ Budapest­nek nincs zárszámadása, de ha lenne, minden buda­pesti polgárnak könnyes szemmel kellene azt át­lapoznia. Bécs szociálpolitikai kiadásokra 208 milliárdot költött, nálunk pedig a íonyódbélatelepi árvaházi üdülőtelepre szükséges csekély 320 milliót koldulva kell összegyűjtenie az illetékes tanácsnoknak. Bécs város lényegesen jobban fizeti alkalmazottait, mint Budapest és amig Bécs zavartalanul fizeti ki a havi 64 milliár­dos havi személyzeti illetményeket, addig Budapestnek az ugyanerre a célra szolgáló 16 milliárdot az államtól kel! kölcsönkérnie. Amig Budapest lakossága nélkülöz. Bécsben mindenki simán, nyugodtan él. Bécsben féláron kap­ják az emberek a húst. a zsírt, a krumplit, a tojást, a vajat és tejet, mint Budapesten, a tejjel-mézzel folyó agrár-kanaán fővárosában. Odaát mindez ön­ként. magától, természetszerűen megy. mig miná­Budapesten az árak. amióta a Ripka-iéle akció kezdetét vette, rohamosan emelkednek és ta drágaság erős iramban növekszik. Oka ennek az, hogy a nagy pont felveri kor­mánybiztosi Programm,tói meglehetősen megriadtak az árfelhajtásban gyakorlott elemek és en garde ál­lásban várják a fejleménye két. Nem hagynak azon­ban egyetlen! percet sem kihasználatlanul: napról- napra verik fel az árakat, úgy hogy ha majd kény­telenek lesznek a kormány és egyéb intézkedések sú­lya alatt bizonyos árengedményeket ttenni: akkor majd megint csak ott leszünk, ahol voltunk, amikor a kor­mánybiztos programimját hirdetni kezdte. A tarifá­ik edvezmények és más intézkedések u g y a n i s nem nyomhatják le az árakat jobba in, m;;i n it a in ef|n n y i v e) 1 t a z o k a‘!t a kormánybiztos tárgyalás a i n a k ideje alatt felsrófolták. Nem sok bizodalmánk van azonkívül az ame­rikai z s i r behozatalának ármérséklő hatásában sem. Az amerikai zsír ugyan; olcsó lesz és fogyni is fog, de ugyanakkor a hasai zsír ára nem csökken. Ennél azonban sokkal nagyobb fiaskó lesz az amerikai hús behozatala, mert ezt semmiféle kormánybiz­tos? ajánlólevél sem teheti igazi közfogyasz­tási síkké. abból az egyszerű okból, hogy a budapesti közönség­nek — a legszegényebb iicposztályt is beleértve — ez a hús még olcsóbb áron sem kell. Hisz tudjuk, Budapesten már volt amerikai hus-akció, amely azon­ban fiaskóval végződött. Aggodalommal látjuk a kormánybiztos akciójának fenyegető sikertelenségét. Nem érdekel bennünket, hogy politikai célok is zátonyra jutnak ezáltal, mi pusztán és kizárólag azt sajnáljuk, hogy akadt végre egy ember, aki olcsó életet akart adni Budapest1 la­kosságának, de még neki sem sikerült. Imik kormánybiztosi hadüzenet hangzik el a drága­ság ellen, miközben a drágaság újabb rohamot intéz a kifosztott lakosság ellem Bécsben félannyiba kerül a villamosjegy, amig a villamoskalauzoknak kéíamivi fize­tésük van. mint a budapestieknek és iámig a villamos százszor jobban közlekedik, mint a mienk. És mégis ott a villamos tizienkétmilliárd fölösleggel zjárjai mérlegét, de sajnálatunkra, nem tudjuk megállapítani, mennyi jövedelme van az ottani Buday Dezsőnek. Harmincnégy millióért vettek Bécsben telkeket, hogy lakóházakat építsenek. « ugyanakkor nálunk nem akar elülni a vád az egykori liberális-rezsimmel szemben, hogy aziok még békeidején telkeket merészeltek vásárolni és a külföldi! kölcsönöket ha­talmas értékű objektumokba’ fektették. És jön a kor­mánybiztosi Programm, amely megszámlálhatatlan milliárdokat akar beru­házni. de nem látunk egv kapavágást, amely fundamentumot akarna rakni, nem mozdul a vakolókanál és tétlenek a csákányok, a; kalapácsok- a gyalu padok. Húsz százalékkal csökken a szén ára, de nem olcsóbb a villamos, a gáz. a villany, a viz. ami Bécsben szintén nem kerül annyiba, mini Budapesten. Nem igen lehet elhinni, hogv a bécsi szociális- táknak csodaszerei lehetnének a drágaság kiirtására, a községi üzemek haszonhajtására, a zárszámadási fölösleg előállítására. De mégis bizonyos, hogv vaíamiképen másként gazdálkodnak ott. mint Budapesten. Hogy mit csinálnak, aligha lehet titok, hiszen a vá­rosigazgatás. az üzemek vezetése a legnagyobb nyilvánosság előtt történik. Csak körül keil tehát nézni az osztrák fővárosban és kipuhatolni a két városigazgatás, között való különbséget. Uj választói névjegyzékek alapján tavasszal lesznek a községi választások Szerdán, hosszantartó tanácskozás volt Ra­kó v s z k v Iván belügyminiszternél. A tanácskozá­son a belügyminiszteren kiviil gróf Bet hiten István miniszterelnök és Ripka Ferenc dr.. Budapest szé­kesfőváros kormánybiztosa, vtettek részt. Ez a ta­nácskozás a közvélemény előtt váratlannak tűnt föl: ezzel szemben azonban a Fővárosi Hírlap arról crtlesü!. hogy a megbeszélés tervszerűen történt. Információnk szerint, most. hogy a kormány- biztos elvben befejezte a drágaságellenes akciót, sor kerül programmia többi pontjainak meg­valósítására is. A drágaságellenes lépéseket Ripka dr. már az elmúlt héten véglegesen letárgyalta a kormány ille­tékes tagjaival, ami ezen a téren most következik, az intézkedések megtétele és azok végrehajtása, részben már szintén megvan, részben más faktorok feladata. A kormánybiztos csak ellenőrizni fogja a végrehajtást, e mellett azonban ideje lesz egyéb programmpontjai megvalósításának utján elindulni. Mielőtt ez megtörténnék, a kormánybiztos szüksé­gesnek tartotta felkeresni a kormányelnököt és a belügyminisztert, akikkel most már a tennivaló rész­leteiről tárgyalt. Természetesen az a körülmény, hogy a megbeszélésen a miniszterelnök is résztvett. annyit jelent, hogy politikai kérdések i s szóbakerültek. Politikai körökben, tudni vélik, hogy legelsősor­ban a választói névjegyzékek nagyon sú­lyos kérdésében történt döntés azon az alapon, hogy az ellenzékről — valószínűleg intervencióra — újab­ban olyan hangok hallatszottak, hogy a választói névjegyzékek becsületes, korrekt és igazságos meg- csinálása fejében hajlandók belemenni a fővárosi községi választásoknak tavaszra való elhalasztásába. Hogy e tekintetben a hármasban lefolyt tanács­kozáson milyen döntés történt, arról egyelőre ter­mészetesen semmit sem lehet tudni, de valószínű, hogy a fontos kérdés megoldásáról csakhamar auten­tikus nyilatkozat hangzik el. Nem lehet kétség benne, hogy a kormány honorálni fogja az ellenzék kíván­ságát. hiszen a választói névjegyzékek botrányát már felelős miniszteri székből is megbélyegezték. Az uj névjegyzékek összeírásához azonban idő kell és igy kétségtelennek kell t e k i n t e n i, hogy a választásokat csak a tavasz- s z a 1 ejtik meg. Az utóbbi időben megint sok szó esett és igy a tanácskozáson is valószínűleg szóbakerült a fegyelmi utón elbocsátott, valamint a B- íistára helyezeti tisztviselők és tanerők ügye is. Tudjuk, hogy Ripka Ferenc dr. kormánybiz­tost e tekintetben is a legjobb szándék vezeti, de természetesen úgy .azt előterjesztése, mint :a kormány tagjaival való megbeszélés eredménye a revízió kér­désében ismeretlen. Sokkal pozitivebb formában beszélnek azonban arról, hogy a kormányelnökkel és a belügyminisz­terrel sikerült végleg megállapodni az üzemek felül­vizsgálatának kérdésében, s ennek a megállapodás­nak eredményeképen talán már a legközelebbi napokban megtörténik a szakértők, köztük a külföldi szakértők meg­hívása a főváros üzemeinek megvizsgálására. Az üzemek felülvizsgálásának követelését tud­valevőleg már Ereky Károly vetette tel. amikor még a keresztény községi pártban foglalt helyet és a pártból való kilépésének is egyik főoka az volt, hogy ezt a követelését Woifíék csak közgyűlési ha­tározattal honorálták, de a gyakorlatban eszük ágá­ban sem volt azt megvalósítani. Később Ra­kó v s z k y belügyminiszter kezdett érdeklődni Ereky Károly iizempolitikai tervei iránt. Volt is ankét a belügyminiszternél, de Ereky terveit Wolffék itt is elgáncsolták. Végre Terstyánsziky Kálmán kormánybiz­tos is ígéretet tett az üzemek felülvizsgálása kórdé­A vörös Bécs és a „keresztény" Budapest Hogyan nehéz és hogyan könnyű a kormánybiztosi feladat?

Next

/
Oldalképek
Tartalom