Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-08-23 / 31-32. szám

2 Budapest, 1924 augusztus 23. Ripka Ferenc megbízatása ideiglenes misz- szió. Meg kel le1 tít hoznia az áldozatát: vállalkoznia kel­lett. A főváros azonban a gázgyár élén sem nélkülöz­heti, legföllebb rövid időre, amiig a kitűnő Rózsa. Károly igazgató helyettesifi. A kérdés most az, milyen hangulattal fogadják majd a pártok az ő kinevezését? A válasz igen egyszerű. Az ellenzéken ellenszenvet nem kelthet, meri Ripka becsületes konzervativizmusa ezer per- c e n,t e s javulást jelent a városi kormány­zás terén. Nem került a kormánybiztosi székbe bal­oldali politikus, de erre neun is számított senki. De kétségtelen, hogy Wolffék napja leáldozott, nem ter­rorizálhatnak, nem brealizálhatnak 'tisztviselőket és nincs, módjuk többé senkit a törvényes keretek áthá­gására kényszeríteni, nem lesz módjukban a választói Fonyód-Béiatelep, augusztus 20. Kedves Szerkesztő Uram, tudom, maguknak, kommunális dolgokkal foglal­kozó embereknek, nagy öröm lesz Ripka Ferenc kormánybiztossügai. Nem kell a politikához sem ér­tenie annak, aki ezt meg akarja állapítani és mi asszonyok, akik — mi tűrés-tagadás benne — utál­juk a politikát, mégis megéreztük valahogy, hogy ez •a helyes, ez az igazi megoldás. De bocsásson mieg, nem arra akarok én vállal­kozni, hogy akár politizáljak, akár a politikát becs­méreljem, hanem inkább asszonyi hivatásom magas­latára emelkedve, pletykázni óhajtok egy kicsit. Mert bizony igen pikáns-eset volt azl, ami itt történt, valószínűleg párját ritkítja majd Budapest történeté­ben, hogy R i p k a Ferenc úszónadrágban hallgatta végig Rakovszky Iván belügyminiszter megtisz­telő felhívását, hogy üljön be Budapest kormány- biztosi székébe. Hát persze, itt Fonyód-Bélatelepen nagy esemény egy-két eleven miniszter, hát még az olyan nagyíontossUgú esemény, hogy pont itt aján­lanak fel valakinek ilyen magas méltóságot. Mindez azonban elhalványul amellett, hogy ez a valaki a bélatelepiek bálványozott Ripka Ference, aki talán még Budán sem olyan hallatlanul népszerű, mint itt., ezen a ked.Vesi, szép kis fürdőtelepen. Persze sokat, nagyon sokat beszélgetünk itt er­ről az esetről; kinyomoztuk az esetnek egész kü­lönleges hátterét és miután pontosan mindenről ér­tesültem, közlöm azt önnel is, mélyen tisztelt Szer­kesztő ur, tálalja fel olvasóinak ezt a furcsa históriát. Hát igenis az történt, hogy Rakovszky Iván belügyminiszter a bélatelepi strandon ajánlotta fel Ripka Ferencnek a kormánybiztosi méltóságot és Ripka Ferenc a megtisztelő ajánlatot úszónadrág­ban hallgatta végig. (No, mondja kedves Szerkesztő ur, nem élünk mi igazán demokratikus világot?) A nagy jelenetnél természetesen mi asszonyok is ott voltunk, sajnos azonban, akkor, abban a pillanatban nem tudhattuk milyen országos jelentőségű ese­ménynek vagyunk a szemtanúi. El kell mondámon mindenekelőtt, hogy Ripka Ferenc bélatelepi villájának, amely hires a vendég­szeretetéről, gyakori vendége szokott lenni Va'ss József, helyettes miniszterelnök, aki ha csak pár órát szakíthat is magának, hirtelen itt perein a béla­telepi Strandon. Ezúttal is itt járt a hét valamelyik napján és hozta Rakovszky Iván belügyminisz­ter üzenetét, hogy vasárnap szeretné meglátogatni Ripka Ferencet bélatelepi villájában, ahol igen fontos kérdést óhajt vele megbeszélni. Hát persze, hogy Ripka Ferenc is, meg min­denki tisztában volt vele, hogy a budapesti kormány­biztos-problémáról lesz szó, csak éppetn azt nem sejtette senki, de senki, hogy se nem Biárczy Ist­ván, sem nem Bessenyei Zenó a legújabb' jelölt, hanem maga Ripka Ferenc. Miután mi bélatelepi asszonyok mindent tudunk, elárulhatom magának, Szerkesztő Ur, azt is, hogy Rakovszky belügyminiszter ur szombaton sem volt Budapesten. Kirándulásra ment Albrecht /főherceg társaságában és erre az útjára a kegyel­mes asszony is elkísérte. Két autón mentek Bada­csonyba, de — amint az már mint minden ai főváros dolgával összefüggőiben levő autóúttal történi szo­kott — baleset történt. Mind a két autó de­fektust kapott. Pedig már vasárnap volt és Rakovszky * \ névjegyzékek körül folytatott machinációikat végleg kiépíteni. W olffcknak és faj védőéknek pedig .nem lehet kifogásuk Ripka Ferenc ellen, aki már akkor is „kon­struktiv" politikus volt, amikor ők még ki tudja milyen „destruktiv" vizeken eveztek és talán éppen a nemzeti, tanácsnak tettek hűségeskiií. Ripka kineve­zését mégis provok álásnák: tekintik, ami azonban sem a kormányt, sem az uj koránybiztost nem alterálfa. Ez egyszersmind felelet arra a bárgyú híresztelésre Is, hogy Bethlen azért ment: Párádra, hogy Wolffék kegyes beleegyezését kérje Ripka kinevezéséhez. A legszerencsésebb megoldás következett be és most már Budapest polgárságának és munkásságának joga és oka van hinni, hogy az elkövetkezendő vá­lasztások, bár szűk választói jog mellett, de igazságos irányítással folynak majd le. Iván szereti beváltani az. Ígéreteit. Az egész kis társaságot szétzüllesztette tehát a baleset. A1 - brecht főherceg átrándult Keszthelyre, R a'k o v s z- k y n é kegyelmes asszony vonatra üli és Pest felé vette útját.1 A belügyminiszter azonban még mindig tanácstalan volt. Vonattal csak igen nagy kerülővel lehet Badacsonyból Bélatelepre jutni. Erre a kerü­lőre .azonban már nem volt elegendő idő. Gondolt h)át nagyot és merészet: vitorlásra ült és azon igye­kezett Bélatelep felé. A Ripka-villában ekkor már régen várták a minisztert. Ott volt a házigazdán kívül V a s s: Jó­zsef helyettes-miniszterelnök és egy képviselő isi, Bárt os János, akiről itt a:zt mondják, hogy Hu­szár Károly-párti. (Én ugyan nem tudom, melyik az a Huszár Károly-pjárt, de azért nem értek a po­litikához, hogy jogom legyen az ilyen dolgokat nem tudni.) Vártak, vártak, a miniszter nem jött. Már •abban a hitben voltak, hogy nem is jön. Vass ke­gyelmes ur már nagyon türelmetlen volt, mert ő el nem engedi a Balatonban való fürdést. A r,ap is gyönyörűen sütött, a reverenda is nagyon meleg volt. Olyan a strand ilyenkor, mint a mágnes. Fogták hát magukat, nekivágtak a strandnak és csak mikor már javában lubickoltak, akkor hallották a fürdözök izgalmát, hogy második miniszter is érkezett. Vass, Ripka és B a r t os kibújtak a vízből, fürdőköpenyt öltöttek és siettek Rakovszky Iván fogadására. A belügyminiszter fekete gummiköpenye. get viselt. Néhány perc múlva három fürdőköpenyes és egy esököpenj.eges ur állott az érdeklődési közép­pontjában, amint nagyban tárgyaltak. Senki sem sej­tette, miről? Most azután m!ár tudjuk. Szinte hallani vélem, amint Raikovsziky miniszter kapacitálja Ripka Ferencet: — Édes Feri bátyám, okvetlen vállalkoznod! kell. Senki más, egyedül te vagy az. aki a: mi intencióink szerint meg tudod oldani a dolgot. István .is teljesen ezen- a véleményen van. Mégis a te páratlan nép­szerűséged ... És igy tovább. S mindez fürdőköpenyben, úszónadrágban, eső- köpenyben. Strand, vitorlás, autódefektus, kormány- biztosslág... Hát nem igazi nyári történet ez? Szerkesztő urnák őszinte hive és alkalmi plety- k ázó ja: Fiirdőző Nimfa. Mondja meg szakácsnőjének hogyan főzünk valóban jó kávét. Ä fődolog: vásároljon csak jóminőségü kávét és tartsa meg az elkészítési előírásunkat. Tiszta bab­kávé minden pótlék nélkül élvezet és gyógy­szer egyaránt. Meinl Gyula r.-t. Mindennemű vegyszerek, olajok, gyanták, nehéz chemlkáliák és az összes savak Radio Foto éa Vegyipar Bálint István ás Társa Budapest, IX., Mester-utca 8. :: Telefon ; József 68-S1 és 31-43. Sürgönyeim: Raulofot :: A magyaróvár! ipartelepek rt. (salét­romsav) budapesti vezérképviselete. <0 O 0 Tyutyimak hívták, — ha elég hálásak vagyunk még jól emlékezni — azt a kis vízilovat, amely a budapesti állal kertet tisztelheti szülő­földjének és amely ama boldog német állat- kereskedőhöz vándorolt, aki lzét-három hét alatt vagyont szerzett rajta. Tyufyu fel­tétlenül karriert csinált, beír azl szokták mondani, hogy a víziló, ha Amerikába viszik is, víziló marad. Tyutyut pedig oda vitték másfél milliárdért, ami olyan nagy összeg a budapesti vétekír fölött, hogy a nemei állat kereskedő még harminc milliós adósságát is elengedte ráadásként a buda­pesti állatkertnek. A szomorú ebben a szé­gyenletes eladásban az, hogy senkit sem lehet felelősségre vonni miatta, hiszen a víziló árfolyamát még a Frankfurter Zei­tung, de még a Manchester Guardian köz- gazdasági kiadása sem jegyzi. A hiba ott van, hogy a budapesti álltaikért élén esz­tendők óta egy szimpatikus számtanácsos áll, szakszerű vezetője azonban nincsen. Szakértelem nélkül pedig egy pár csirkét sem tud venni az állatkerti igazgató úr fele­sége, — nemhogy az állatkert szemefényét, Tyutyut cl lehetett volna adni nélküle. Sohasem kételkedtünk benne, hogy a választási harc, amely el fog követ­kezni, olyan lesz, hogy mindenki összeszo- ritott ököllel, csikorgó fogakkal fog küzdeni — ki az elveiért, ki meg a hatalomért. Akármilyen elkeseredett is azonban a küz­delem, nem szükséges a morális falakat ledönteni, amelyek megakadályozzák a pártszenvedélyt attól, hogy ) kifogásolható lépéseket tegyen. Hát mi e tekintetben sem nagyon bíztunk Wolff ókban. De uraim, hol vagyunk még a csikorgó fogaktól, az össze­szorított öklöktől és önök már ma, amikor még törvényünk sincs, végigházalják a ha­talmukban levő tisztviselőket, hogy az önök kortesei legyenek? Hogy ez csak kapaci- tálás? Ugyan kérem, ne tessék álszentes­kedni, hiszen aki nem engedelmeskedik, a kisujj tikkal morzsolják össze. Mit prédikál­junk önöknek lelkiismereti szabadságról és mi mindenről, amit önök mind szamárság­nak, liberális mételynek tartanak? Egysze­rűen tudomásul vesszük az önök eszközeit és annál elkeseredettebben fogjuk megtisz­títani önöktől a városházát. Mert jegyezzék meg, hogy önök a legtörvénytelenebb esz­közök igénybevételeiével sem tudnak többé nyeregben maradni, de önöket csak a leg­törvényesebb módon lehet a városházáról kipusztítam. De ezzel aztán biztosan. X nyilvános árlejtéssel soha sem rokonszenvezett a tanács, vagy helyesebben annak egyik-másik tagja. Ahol csak lehet, sutba dobják ezt az intézményt. A héten is többször hallottuk firtatni hogy most itt, most amott dobták el a nyilvános áj'lejtést. De hallottuk a védekezési is. Fol- kusházy alpolgármester úgy védte a nyil­vános árlejtés-nélküliséget, mint anyatigris a kölykét. Hogy ma, a mai gazdasági vi­szonyok között nem lehet ezzel a kitűnően bevált módszerrel operálni... Hát ha a mai viszonyok alatt a kurzus politikáját érti az alpolgármester úr, aki annak fűi szolgája volt (és ma is az); azt megértjük, mert nyilvános árlejtéssel nem lehet nume­rus klauzust csinálni, nem lehet antiszemi- tás kodul, nem lehet a városnak anyagi kárt okozni. De ha már elmúlt volna az az idő­szak, akkor miért nem próbálják ki egy­szer újból azt, amire a törvény kötelez? Amit az ember nem kóstolt meg, az még mindig lehet jó is. És Wolffék sok minden okos dolgot nem kóstoltak meg. Kormánybiztos-aVatás úszónadrágban Rakovszky belügyminiszter a bélatelepi strandon ajánlotta fel Ripka Ferencnek a fővárosi kormánybiztosi méltóságot

Next

/
Oldalképek
Tartalom