Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-06-18 / 24-25. szám

4 Budapest, 1924 június 18. talanságot és iel:kieserle|dést keltenek a> tisztviselők között, akik existenciájukat féltik. Sokkal nagyobb gondot okoz azonban az„ hogy kiket állítsanak .a fuzionáló intézetek vezetői közül az újjáalakuló intézet élére? Ma megismétlődni lát­szanak azok a harcok, amelyek akkor törtek ki, ami­kor Orimódy Vilmos vezérigazgatót néhány év előtt, akarata ellenére, nyugdíjba küldték. Az ő örö­kébe jogosan a közben elhunyt B a labán igaz­gatót kellett volna helyezni, aki nemcsak legrégibb vezető tisztviselője volt a társulatnak, de egyben biz­tosítási szaktudását Európaiszer te ismerték. Ezt a csöndes, munkás embert azonban elgáncsolta egy palotaforradalom, amely a rangban hátrább álló, mű­ködésében. szakismeretében tőle távolálló Gergely (Gutthard) Tódort állította előtérbe. Ravasz ügyes­kedéssel kierőszakolta, hogy őt tették meg ügyvezető igazgatónak.. Akkortájt ugyanis majorizálási harcok folytak az Első Magyar részvénytöbbségéért, s ez a harc Gergely Tódor malmára hajtotta a vizet. Castig- lione Caimillo, a Magyar-Olasz Bank révén nagy tömeg részvényt vásároltatott össze és már-már úgy látszott, hogy a betörés sikerrel is jár. Ebben az esetben, a visszalépő Ormócly Vilmos helyébe, aki nemcsak vezérigazgató, hanem igazgatósági el­nök is volt, Castiglone ült volna be, mig az alelnöki állást 'Éber Antal foglalta volna el. A harc azon­ban másként dőlt el és hamarosan kitűnt, hogy a többség az úgynevezett „magyar penzcsoport“ ke­zében maradt, amely aztán elnöknek Teleszky Jánost választotta meg. És itt érvényesült Gergely Tódor ügyes és ravasz taktikája. Az utolsó pillanatig a csöndes megfigyelő szerepét játszotta, a majari- zációs harcba bele nem avatkozott, hanem várta, ki marad fölül. Szint csak akkor vallott, mikor a harc hevében nyilvánossá vált, hogy Castiglone elvesz­tette a játszmát. Ekkor Gergely Tódor, mintha vé­gig a győztes oldalért lelkesedett volna, gyorsan a magyar csoporthoz csatlakozott, amely aztán őt tette meg ügy vezető-igazgatónak, bár a csoportban igen sok hive volt Mihályi Zoltánnak, a Magyar- Francia vezérigazgatójának is. Azóta tehát Gergely az ügyvezető-igazgató, akit a palotaforradalom és az ügyes taktikázáson kiviij a hivatalnoki kar együttes állásfoglalása is jelenté­kenyen efőrelenditett. Gergely azonban a legkevésbbé sem mutatkozott hálásnak kollégáival szemben, akik­nek irokouszenvét azóta fokozatosan elvesztétte. Még kevésbbé volt hálás volt főnökével. 0 r m ó d v Vil­mossal szemben, akinek az Intézet székhazában levő fejedelmi lakosztályait mindenáron a maga részére akarta megszerezni és mindent elkövetett, hogy Or- módyt onnan kilakoltassák. Ez a terv azonban nem sikerült. Hasonlóképpen megváltozott a tisztviselői kar­ral szemben is. Uralmát, hatalmát minden megnyilat­kozásában éreztette velük, előtörtek zsarnoki hajlamai, gőgös lett és őbenne van a gyökere annak az antiszo­ciális szellemnek, amely az Első Magyarnál uralkodik. Most azután a változások küszöbén megint ki fog újulni a harc az ügyvezető-igazgatói _ állásért. Máris igenhatározott formában beszélnek róla., hogy a fuzionáló vállalatok élére nem Gergely Tódor, ha­nem Mihályi Zoltán kerül, mig Gergely nyuga­lomba vonul. Gergely Tódor maga is tudatában vám ennek és értesülésünk szerint máris tárgyalásokat folytat e.gy külföldi biztositó társulattal, amelynek képviseletét Budapestre akarja telepíteni, hogv annak vezetését átvegye. Klein Gyula kudarca a Gummigyárnál. Szombaton volt a G u m m igyál' közgyűlése, amelyet szenzációs „ hírek előztek me.g és igy a közgazdasági világban rend­kívüli várakozással néztek a közgyűlés eseményei elé. Mindennek dacára azonban a szombati közgyűlés a legteljesebb nyugalommal, simán, az előre hirdetett' szenzációk elmaradásával folyt le. A legendás hírek, amelyek tieteken át cirkuláltak a .sajtóban, nem bizo­nyultak valóknak, bár bizonyos oldalról mindent el­követtek, hogy ennek a kitűnő vállalatnak a tulajdon­jogában változást idézzenek elő. A Gummigyár — mint ismeretes — a Wiener Bankverein érdekkö­rébe tartozik. Hetek előtt feltűnt, hogy az általános lany- haság közepette, feltűnő módon emelkedni kezdtek a Gummi-részvények, amelyek a kiinduló 300.000 koronás árról csaknem 700.000 koronáig szöktek fel. Nyilván­valóvá lett, hogy majorizálási törekvések vannak fo­lyamatban és hamarosan, kiderült az is, hogy eme tö­rekvések mögött Klein Gyula, a Hitelbank ügyve­zető-igazgatója áll. Klein Gyula törekvései azonban, amint azt a közgyűlés lefolyása és eredménye ekla­tánsán igazolja, hajótörést szenvedtek. Pedig Klein Gyula elszánt akarattal, hatalmas apparátussal csi­nálta meg a betörési kísérletet, úgyhogy sikerült 160.000 darab részvényt összevásárolnia, amelyeket társzekéren kellett a Wiener Bankvereinhez szállít­tatnia, hogy szavazati jogát a közgyűlésen érvénye­síthesse. A .százhatvanezer darab részvény azonban nem biztosította számára a rész vény többséget, úgy­hogy a majorizálási harc csődöt mondott és Klein Gyula a rendkívül értékes, tekintélyes Gummigyárat nem tudta megkapariatani a maga és családja szá­mára. Klein Gyuláiról azonban érdemes ebből az ap- ropos-ból egyet-mást elmondani, mert ami a Gummi­gyár körül lefolyt, az az ő közgazdasági tevékenysé­gében nem egyedülálló jelenség. Klein Gyula mintegy harminc esztendő előtt, mint a Heller Gyula és társa gyapjú kereskedő cég kis hivatalnoka kezdte meg pályafutását. Innen, amikor a Hitelbank gyapjú- osztályát megszervezték, ide került vezető állásba., később pedig mind magasabb és magasabb pozíciókba jutott a Hitelbanknál, ahol ma báró Ullmann Adolf után a legelőkelőbb pozíciót foglalja el, mint ügyve­zető-igazgató. Közben, aránylag rövid idő alatt, szé­dületes vagyonra tett szert, úgyhogy ma Magyar- ország leggazdagabb emberének hírében áll. Az utóbbi időben azonban feltűnt, hogy Klein Gyula nem m i n d énkor d o 1 g o z i le h armo n i k u s a n i n- t é z e í 6 v e 1, a H i t e 1 b a n k kai, bane m egyé­ni akciókkal szerepel a közgazdasági életben és valósággal államot alkot az államban. így megszerezte többek között a Gáti z~D a n u b i u s részvények egy hatalmas pakett­jét, ugyancsak bevonult a G e o r g i a főrészvénye­seinek sorába is. B á r m i n d e n ti 11 c s a k k i s e b b- s é g i részvénye k k el rendelkezik, eze­ket a v á il 1 a 1 a t o k a t teljese n a kezében í a r t j a é s m i n d e g y 1 k n é 1 e g y-e g y fiát helyezte el é ,r d e k el i n e k m egvédésé r e, előkelő pozícióban. Ezzel a manőverre'; mindkét vállalatnál érdemes, régi tisztviselőket szo­rított háttérbe, a két Klein-fín legázoilt egy csomó embert, akik természetesen rossz érzésekkel tekin­tenek uj főnökeikre. Teljesen ezzel a módszerrel akart eljárni Klein Gyula a Gummigyárnál is, ahol pionír­ként szintén elhelyezte egyik fiát. ugyancsak előkelő pozícióba, A gummigyár esetében azonban nem elé­gedett meg a kisebbségi részvények jogán, való labilis hatalommal, hanem feltétlen uralmat akart magáinak biztosítani. Ez azonban — mint láttuk — nem sike­rült, aminek legfőbb oka az volt, hogv a Hitelbank nem bizonyult hajlandónak Klein Gyula manővere számára eszközként szerepelni. A Hitelbank és a Wiener Bankve r e i n évtizedes becsületes megértéssel működtek eddig is együtt, ha elvétve felmerültek is üzleti differenciák, azokat mindig békésen elintézték egymás között, nem történ­hetett volna tehát meg a Hitelbank részéről az üz­leti etika súlyos megsértése nélkül, hogy gáncsot vessen a Wiener Bankveréinnak. A Hitelbank tehát nem azonosította magát Klein Gyula egyéni akció­jával és nem nyújtott segitőkezet ahhoz a manőverhez, amelynek'célja volt a Gummigyárat kiragadni a Wiener Bankverein kezéből. Kénytelen volt. tehát ügyve­zető-igazgatója ellen fordulni és így a birtok á- b a mi be v ö részvények szavazati jogát a Bank véréi n-c söpört m e 1 il e 11 adta le. Egészen világos ebből a különös közgazdasági harc­ból, hogy lehetetlen helyzet az, amely i 1 y e n f o m á n a H i t e 1 b a n k és ü g y vezető- igazgatója között előállót t„ s a m.e 1 y- b öl K il e i n G y u 1 á n a k le kell v on n i a k o n- zek venciákat. Hiszen kétségtelen, hogy a Hi­telbank erkölcsi presztízse nem arra való, hogy Klein Gyula tipikus tőzsdei hazardirozását fedezze, már csak azért sem. mert kifelé, a laikus közönség előtt az egész ódium a- Hitelbankra hárulna. Báró Schossberger Henrik bankosztályának uj igazgatója. Kral Gyulát, a Standard Bank volt vezérigazgatóját, a Se has betget He murik cég meghívta bankosztályának kiépítésére és vezetésébe. Král igazgató a meghívást elfogadta és működését már meg is kezdte. A Nemzeti Hitelintézet R.-T, rendkívüli, közgyű­lése elhatározta az alaptőkének 3 milliárdról 6 m i 1- liátd K-r a emelését, amely tranzakció az inté­zet alap- és tartaléktőkéit 18 milliárdra növeli. Az uj részvények 20 : 1 arányban, folyó évi junius hó 18— 26-ig vehetők át a. részvényesek által az intézet köz­pontjánál és 31 fiókintéze.ténél, .6000 K kibocsátási áron. Az igazgatóságba újonnan megválasztattak: II award B a c k (London), Iván Leschi-ns z k y gróf (London), Nagy Dezső, Kossal ka János és L á n g József. A Magyar Ruggyantaárugyár Részvénytársaság ’e hó 14-én megtartott kögyülése részvényenként 150 százalék = 3000 korona osztalék kifizetését és jóléti alapjának 300 millió koronával való javadalmazását határozta el. A Pesti Tőzsde pénzügyi és tőzsdei compaszt ad ki. Kallós János, a Pesti Tőzsde fő- szerkesztőjének gazdasági-, pénzügyi- és tőzsdei évkönyve 1924. évről a legkitűnőbb szakemberek be­vonásával fog megjelenni. Az évkönyv szerkesztősége és kiadóhivatala VIII., Rökk Szilárd-utca 9. szám alatt van. , Az Affinéria R.-T. rendkivüli közgyűlésén elhatá­rozta, hogy üzletkörét kibővítve, bizományi osztályt állít fel és ehhez, most megkapta a (miniszteri enge­délyt is. Mig a vállalat eddig csak saját számlájára vette és adta a nemesfémpiac áruit, addig most, ami­ként a tőzsdebizományos az -értékpapírüzletben, az Affinéria a nemesfémforgalom terén bizományi meg­bízásokat "vállal és hajt-végre. A forgalmat ez ol­csóbbá teszi, amennyiben csak néhány ezrelék jutalék terheli majd. Schlick-Nicholson Gép-, Vagon- és Hajógyár 1923. évi osztalékszelvénye a Magyar Olasz Banknál június 5-töl 800 koronával váltható be. A Magyar óloniámgyár és FémkereskedeímJ R.-T, i’n.1jus ^-én me£tartOitt közgyűlésén iigyvezeíő-igazga- ojat, Báró H Jenőt az igazgatóság tagjává válasz- t ott s. A_ Wömer J. és Társa Gépgyár Részvénytársaság közgyűlésé az 1923. évre szlelvényenkint 500 korona osztajek kifizetésiét határozta^ el. Az osztalék folyó tor, ° ,kf?fdve-a íá'rsasá* Pénztáránál (V., Váci-ut 48.) keiul kifiztetesre. A Concordia gőzmalom r.-t. 1923. évi részvény- szelvenye közgyűlési határozat folytán f. hó 16-átóí kezdve 2000 koronájával kerül beváltásra a Hazai Dank ir.-t-nal, vagy a malom pénztáránál. A Villányi Pezsgőgyár és Borpince R.-T 1923 évi merlege 18 millió K alaptőke és 124,687.51^ K nyers- jövedelemmel szemben 67,290.395 K tiszta nyereség gél zárul. A Phöbus villamos vállalatok r.-t, közgyűlése a kinin láto tt 616 millió kon*orra* nyereségből részvényen- ..cent 1000 korona osztalékot állapított meg. a szelvé- nyek íolyo hó 16-től kezdve a Belvárosi takarékpénz- trii fő intézetén él válthatók be. Az igazgatóság Herz- féld Dezső vezérigazgatót alelnökké válaszotta, Unger Emil h. igazgató igazgatóvá, Nádasdi Vil­mos cégvezető h. igazgatóvá, V a r g a Ernő felügyelő cégvezetővé neveztetett ki. A Magyar Kender és lenipar r.-t., előbb Salzmana és társa r.-t. 1923. évi osztalékszelvénye a Magyar­olasz banknál Vagy a társaság pénztáránál 1500 K-val váltható be. A Juta- és Kenderipar r.-t. 1923. évi 19. sz, osz­talékszelvénye a társaság pénztáránál, vagy ,a Ma­gyar-olasz banknál 3000 K-val válthatók be’ A Rt, Villamos és Közlekedési Vállalatok számára (1 rust) 6. számú osztalékszelvénye.a Magyar Általá­nos Hitelbanknál 2000 koronával váltható be. A Francia-Magyar Abadie Papír R,=T. 1922. évi mérlege 30 millió K alaptőke és 138,456.334 K nyers- jövedelminél szemben 10,857.457 K tiszta nyereséget tüntet föl. ACZÉL PÁL ÉS TÁRSA BANKÜZLETE BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY«Ú¥ 29, TELEFON 69-27 és 100-66. „PYRAMIS“ Magyar Földbirtokosok és Földbérlők Kereskedelmi Részvénytársasága BUDAPEST, VI., YERÉZ.K&RUT 23. Bank-, gabona-, liszt-, erőtakarmány-, mű­trágya-, mezőgazd. gép- és műszaki osztály. Elektromos gépek javítása FRANK és BERBER BUDAPEST, Vili., BEzERÉOi-ÜTÜA 3 Telefon : József 74-05. Gyár : X., LIGET-UTCA 22. Telefon : József 60-GB. erős, tartós, víhartáiló i j&IenkoT legjobt tetőfedólemeze Több millió négyzetméter használatbar Gyártja és tetőfedést vállal a Grazit, aszfalt- as ürányfaroÉgyií Budapesf , Gyáruk!, Gyömröí-trt 44*^zám j Telefon: 67—9«. TUNGSRAM-L ÄMP Brilliáns fény! Legtakarékosabb lámpái Izzólámpa és Villamossági R,«T, Újpest«

Next

/
Oldalképek
Tartalom