Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-06-05 / 23. szám
Ara 1500 kor. Tizenharmadik évfolyam Budapest, 1924 junius 5. 23. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Megjelenik minden szerdán, évre 80.000 korona. Félévre Szerkesztőség és kiadóhiva40.000 kor. Állandó mellék- tál: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. let: TŐZSDEI HÍRADÓ felelős SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Telefon: 137-15. szám Ripka Ferenc nevét mindenkor tisztelet és megbecsülés övezte A legtökéletesebb budapesti polgár tipu'sa volt ö mindenkoron, a polgáré, aki nem tört méltóságra, nem futott a hirnév után, nem könyökölt, nem öklelt, nem tülekedett az érvényesülésért. Megmaradd mindig egyszerű polgárnak, aki .azonban mindenhol és mindenkor ott volt, ahol a köznek parancsai voltak a számára. Vezeitő egyénisége volt és maradt ennek a városnak, vezető egyéniség, akinek azonban nem voltak egyéni érdekei. A budai társadalmi életben rendkívüli szerepet játszott mindenkor, senki nála nagyobb tekintélyt nem szerzett abban az érdekes, speciális társadalmi életben, amelyet Budának hívnak. Aztán egyszer kezdtünk nem sokat hallani Ripka Ferencről. Budán is fölkapta a forgószél mindázt, amiről azt hititük, hogy örök, maradandó és értékes. Uj alakok vetődtek fel, akik öblös hangon, hegyesre kiképzett könyökkel törtek utat az érvényesülés felé és otromba csizmákkal taposták le munkás évtizedek gazdag vetését. Ripka Ferencnek nem volt és nem lehetett ez az ízlése szerint való és amig seregestül álltak be a régi emberek közül is az üvöltő farkasok közé, addig ő visszavonuld a: magánéletbe; de nem csinált belőle titkod egyetlen pillanatra sem, hogy nem ízlése szerint való a kurzus, nem vezére Wolff és az1 ő keresztényi szeretete a demokráciát, az emberi jogok megbecsülését egészen másként értelmezi, minit azok .az urak, akik négy esztendőn át — lévén a gázgyár városi üzem — a nyakán ültek és vigyáztak tailán minden lélekzetvételére. De nem dejferált, nem adta be a derekát, lállt és várt, amikor eljön az ideje, hogy ismét ki lehet göngyölni ,a régi lobogót. Most végre-valahára eljutott idáig. Mi, akik nem voltunk, nem vagyunk és talán nem is leszünk égy politikai hiten vele, mi konstatáljuk, hogy nagy öröm, nagy boldogság, nagy megelégedettség lehet Ripka Ferenc számára, hogy. a Budai Társaskör megalapításával, megszervezésével és megteremtésével megindíthatta a folyamatot, amely hivatott a múlt politikáját jogaiba visszaiktatni. Klubok, kaszinók alakításáról nem szokásunk himnuszokat zengeni, mert meggyőződésünk, hogy minden uj kaszinó, csaknem kivétel nélkül, uj kártyabarlangot jelent; ezúttal mégis azt kell mondanunk, hogy a Budai Társaskör megszületése országos jelentőségű esemény. A magyar liberálizmus, vagy ha úgy tetszik, a józan magyar konzervativizmus döngeti újból a kapukat és visszabocsátta.tást követel. A magyar liberalizmus reneszánszának pionérja lett Ripka Ferenc és a Budai Társaskör az első, újonnan kiépített bástyája ennek a nagyszerű, de szám kivetésre ítélt gondolatnak. Csak el kellett kezdeni és meg vagyunk róla győződve, hogy a megkezdett utón nagy gyorsasággal, tiszteletreméltó igyekezettel fognak szaporodni a hasonló akciók, amelyek hivatottak kiirtani végleg és mindörökre a gyűlölet politikáját, amelynek magját olyan mélyen vetették el és kiirtani a jelszavakat, amelyek olyan súlyosan fertőzték meg a lelkeket. Nem, törődünk vele, hogy milyen politikát kíván Ripka Ferenc folytatni, bár alig lehet benne kétség, hogy Bethlen István pártjját szervezi, nekünk az a fontos, hogy a szélsőségek irtását ott kezdte meg, ahol annak tűzfészkét láttuk mindig, abban a városrészben kezdte meg, amelyet Wolffék a maguk klasz- szikus hazájának tekintettek. Ripka Ferenc ebben a harcban .talpig férfinak bizonyult, mert sokat kockáztatott, amikor az elveit nem tagadta meg, exisztenciáját tette kockára olyan emberek kezén, akik sohasem voltak szentimentálisak, amikor a hatalmukat dicsőíteni nem tudókat hideg vérrel tették el láb alól. Ripka Ferenc esztendők óta van indexen, esztendők óta nem szívelik, most pedig egészen bizonyosan hajtóvadászatot rendeznének ellene, ha. a hatalmuk el nem fogyott volna. Elnéztük a közigazgatási bizottság tárgyalását, ahol a fővárosi javaslat van napirenden. A W^iff-társiaság nem küzdött semmelyik szakasz ellen sem olyan vehemenciával, mint amilyennel az összeférhetetlenségi kérdésben harcba ment. Nem ideális, nagy célok érTersty'ánszky Kálmán kormánybiztos a főváros közgyüléspótló tanácsülésén — mint emlékezetes — bejelentette, hogy <a kormány a, külföldi kölcsönök ügyében folytatandó tárgyalásokon való részvételre dr. B á r c z y István ny. főpolgármestert és W o 1 í í Károly nemzetgyűlési képviselőt kérte fel. Ez a tény természetesen igen nagy feltűnést keltett legelsősorbian kurz.usberkekben, ahol szégyennek, provokálásnak tekintették azt, hogy Wolffot beosztották Bárczy mellé statisztálni. Most azután az ügynek u.j pikantériái derülnek ki. amelyek közül mindenestre ismert dolog azi, hogy a főváros külföldi tartozásainak ügyét a külföldi hitelezők sürgetésére legközelebb dűlőre kell vinni. A küljröldi hitelezők megbízottja, a Schweizerischer Bankverein, amellyel Wolff kötött megálapodásoka.t Baselben. érintkezésbe is. lépett a fővárossal a tárgyalások újra felvétele dolgában. A Wolffék ad.hoc bizottságát fel is kérte a tanács a dolgok további intézésére, de ehhez a lépéshez nem kapták mee a. kormány hozzáiárulását, hanem ekkor érlelődött meg a belügyminiszterben az elhatározás, hogy Bárczy Istvánt kéri fel a tárgyalások vezetésére. Szó sincsen azonban arról, amit fajvédő oldalról terjesztenek, hogy tudniillik, a külföldi hitelezők Wolff Károly részvételét kívánták volna. Ezek az emberek üzletemberek, akik nagyon jól tudják, hegy Wolff. csillaga Budapesten leáldozott Gróf Bethlen István miniszterelnök felhívása a budapesti városháza uj rezsimjének megalkotása érdekében hetekkel ezelőtt hangzott el. Akkoron nem voltak tisztában a politikai körökben azzal, miképen képzeli el a miniszterelnök a városházi uj rezsimet. Azóta is többféle kombináció és többféle verzió járta... Legtöbb hitelre talált az hir, hogy a miniszterelnök Wolff pártjának mérsékeltebb részét kívánja megtenni egy koalíciós, vagy kooperációs alakulat központjává. Ezzel szemben sokan tudtak arról, hogy a miniszterelnök igenis, teljesen uj pártot, egy városi egységes középpártot íkiván alakítani. Most azután egészen világossá válik, hogy a miniszterelnök igenis ui párt alakításának tervével foglalkozik és csendben máris megkezdte a puhatolódzó és előkészítő munkálatokat. Az uj városi párt megszervezésének munkájához mindenekelőtt alkalmas embert keresett és választása Görgey István nemzetgyűlési képviselőre esett. dekében küzdöttek, hanem úgy akarták a törvényt a maguk testére szabni, hogy Ripka Ferenc valamiképen be ne kerülhessen a közgyűlési terembe. Csapot, papot, mindent eljrelejtetíek: csak ez ,az egy volt a fontos. Ebből is látszik, hogy senki nagyobb sebet nem ejtett hamarosan rajtuk, mint ez az egyszerű, önzetlen budapesti polgár, akinek mostani cselekedeteit valóságos hőstettként fogja megörökíteni a magyar liberalizmus története. és a múltnak milliószor több köze van ehhezi a városhoz, mint ennek a véletlen félmultnak, amely Wolff Károly nevéhez fűződik. Ezzel szemben tény az, hogy a kitűnő gazdasági tudásu és gyakorlati Sir H. Strakoschnak, aki Mr. Smithnek itteni működését megalapozni volt hivatott, jutott_ eszébe, hogy itt csak Bárczyval lehet tárgyalni a főváros múlt és iövö ügyeiről. Sir H. Strakosch volt azi, aki határozottan azt a kívánságát fejezte ki, hogy a belügyminiszter Bárczy István nyugalmazott főpolgármestert kérje fel a hitelezőkkel való tárgyalásban való részvételre. Bárczy és W o Ff f baseli utjának előkészítése most van folyamatban. Ezzel a céllal Csupor József tanácsnok, a pénzügyi ügyosztály vezetője Svájcba és Párisba utazott. hogy B ár c z y István számára előkészíttesse a tárgyalásokat. Csupor, úgy tudjuk, külföldi utján nemcsak adminisztratív intézkedéseket tesz, hanem egyben taíálkozik a szintén külföldön tartózkodó T e - lesz, ky Jánossal is, aki a legutóbbi tárgyalásokat tulajdónképen intézte. Csupor Bárczy István nevében tárgyal Teleszkyvel, aki ezidöszerint nem jöhet haza, mert a magyar kölcsön ügyében külföldön kell tartózkodnia és dolgoznia. Teleszky közölni fogja szakvéleményét Csuporral, aki viszont hazaérkezve Bárczy Istvánnak fog referálni. Úgy mint ez régen volt... akit felkért arra, hogy W'olff Károly pártjának mérsékelt elemeivel lépjen érintkezésbe és igyekezzék biztosítani a pártalakulás sikerét. Görgey István ebben a munkájában két Wolff- párti volt városatyát vett magia mellé, akikről tökéletesen bizonyos volt, hogy Bethlen Isvánnak lelkes hívei. Ez a két városatya dr. Kozma Jenő és dr. Jatzkó Pál, aki valaha függetlenségi képviselő volt, ma pedig tagja gróf Bethlen István egységes pártjának. Görgey István ennek a két urnák a, társaságában kezdte meg a szervezkedő munkát, amelynek során ők hárman végiglátogatták mindazokat az urakat, akiket elég mérsékelteknek és elég értékeseknek Martának arra, hogy a kurzusból az ui rezsim számára átmentsék. Mondanunk sem kell, hogy igen tiszteletreméltó áikert értek el. Számadatok természetesen nem állanak rendelkezésünkre, de tény az, hogy gróf Bethlen István meg van elégedve azzal az eredménnyel, amelyet Görgey eddig fel tud mutatni. Bethlen városi pártjának szervezését Görgey István képviselőre bízta Kozma Imre és Jatzkó Pál szerepe — Wolffék bizalmat gyűjtenek Pénteken a Lipótvárosi Liga robbanását várták lárczy teli Kiküldetésének kulisszatitkai Csupor Menők Svájcba és Párisba utazott
