Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-04-18 / 16. szám
4 Budapest, 1923 április 18. Budapest többmilliárdos hitelt kér a kormánytól | A magyar városok együttes akciója Budapest székesfőváros anyagi helyzetét éppenséggel nem lehet virágzónak mondani. Az összes közüzemek, vízvezeték, világítás, mind nagyarányú javításra szorulnak, az' utcák kövezetét helyre kell hozni, a terek és ligetek siralmas kopársága sem maradhat meg örökké, világ-csúfjának téve ki Budapestet. Ráadásul az 'újabb drágasági hullám keresztül húzta az összes számításokat, amelyeket a főváros háztartásáról, csináltak. Végül pedig mind közelebb jutunk az időponthoz, amikor végül mégis csak meg kell kezdeni a külföldi hitelezők kielégi- tését. Ilyen körülmények között, lra fájdalmasan érint is bennünket, de nem tudunk csodálkozni raljita, hogy a városházán újabb és újabb adóemeléseket és az üzemi produktumoknak újabb és újabb növelését határozzák el. Elsősorban a vigalmi adó felemelését kell kiemelnünk, amely most van folyamatban és amit helyesnek és méltányosnak kell mondanunk, mert legelső sorban azoknak kell a főváros háztartásának rend- behozatalához hozzájárulni, akiknek szórakozásra is jut pénzük és nem azoknak, akiknek a betevő falatjuk is alig van meg. Ugyanakkor azonban, amikor a főváros tanácsa uj adó- és áremelésekről gondoskodik, egyben nagyobb hitelművelet lebonyolításává is gondol. Miután a hitelnyújtás a mai gazdasági viszonyok mellett nem lehet a bankok üzletága, külföldi hitelre pedig egyelőre nincs kilátás, a főváros legközelebb a pénzügyminiszterhez fog fordulni, akitől többmilliárdos hitel folyósítását fogja kérni. Szombatom dr. Sipőcz Jenő poligár- mlester Kállay Tibor pénzügyminiszternél járt és vele hosszabban tárgyalt. Értesülésünk szerint ez a tárgyalás’ elsősorban az immár rendkívül nyugtalan főváírosi alkalmazottaié rendkívüli segélyéinek folyósítására vonatkozott; de valószínű, hogy a polgármesternek alkalma nyílott már ezúttal! amlitést tenni a főváros több- i ni 11 iar dós h iteligény ér öl. A nagy kölcsönt Budapest nem egyedül fogja kérni, hanem az összes magyar városokkal egyetemben, amelyeknek háztartása a mai súlyos viszonyok között szintén a csőd szélére jutott. A Városok kongresszusa a múlt héten határozta el ezt a döntőjeleinitőségü lépést és a városok akciójába belekapcsolódik Budapest székesfőváros is. A városok memoranduma már elkészült és azt mielőbb a kormány elé fogják juttatni. A memorandumban-sötét sziliekkel festik a helyzetet. amelyből a menekvést másként el sem lehet képzelni, csak kormánysegedelem révén,. Az államnak is nehéz a helyzete, de viszont nehéz helyzetben van Németország is, amely többször nyújtott már a városoknak igen jelentékeny segedelmet. Ha Budapest megkapja a kölcsönt, ha rövid időre is, de némileg könnyebben fog lé- lekzeni. ben: „Fokozni mezőgazdaságunk, iparunk és kereskedelmünk termelését, hogy ezáltal ni e g j a v i t v iám kereskedelmi é s fizetési mérlegünket, mee- i a y u 1 y án a valu t a éis i g v az árak vissza, fejlődjenek“. Ugyanakkor pedig a gazdasági eleibe bevonul a szolidság, halálos csapást mérva a haiziardőrségre és a féktelen nyerészkedési kedvre. Hatalmas tisztító szellem vonul be ezzel gazdasági életünkbe és ha nem teljesen romlott még a magyar társadalom, akkor megtaláltuk az utiát n [gazdasági konszolidációnak. Buzáth Jánosról, tíuzáth János személye szinte törvényszerűen került közép-pontjába annak .a válságnak, amely ma a városházát és a városházi adminisztrációt fenyegeti. Törvényszerűen került oda, mert hajlithatatlan a dereka, de egyben kissé makacs a koponyája is. Azzal, amit most cselekszik a miin- káskérdésben, nem tudunk vele tökéletesen egyetérteni, mégis a legelszántabb védelmére kell kelnünk ennek a férfias, erébres és a bárhonnan jövő politikai befolyással és terrorral szemben is rendületlenül álló íőtisztviselőnek. Ha a munkások bérkövetelésével szemben való állásfoglalását elfogultnak és károsnak valljuk is, de tudjuk és méltányoljuk, hogy Buzáth János szemében semmi a világon nem fontos, csak a főváros érdeke. Az ő puritán felfogása nem számol azzal, hogy sehol a világon nem fizetik olyan szégyenletesen a munkát, mint Magyarországon és ha már a magyar kapitalisták katasztrofális szük- látókörüséggel és szükkeblüséggel a saját vesztükbe rohannak. Budapest székesfőváros ne adjon ezen a téren példát nekik, vagy legalább is ne haladjon velük egyazon utón. Szöges ellentétben van tehát a mi véleményünk Buzáth János egyéni meggyőződésével és mégis éppé n m a, éppen ebből az alkalomból sietünk öt méltatni szerény és halk szavakkal, mert azon az oldalon, ahol a legmesszebbmenő módon kellene öt támogatni, ismételten brutális és ízléstelen támadásokban van része. És ezen mi egy pillanatig sem csodálkozunk, hiszen ismerjük a dolgok rugóját. A könnyek csorognának a szemükből, úgy ünnepelnék, éjjeli zenét adnának neki, mint egy ártatlan falusi bakfisnak,, véresre tapsolnák a tenyerüket a tiszteletére, ha Buzáth János beadta volna a derekát a kurzusnak. De nem adta be épp úgy, amint nem hódolt a forradalomnak, közéjük rúgott a kommunistáknak, de nem volt lakája a demokrata-rezsimnek sem. Számtalanszor szemben állott azzal a Bárczy Istvánnal, akiről ma is nyíltan és hangosan elismeri, hogy rezsimje büszkesége lesz mindörökké Budapestnek. Az ilyen gerinces, ösziiíte, hitvallásukat, meggyőződésüket a halál torkában is valló emberek azonban nem kellenek a kurzusnak, amelynek sajtója kvaüíikálha- tatlan módon támadja azt a férfiút, akinek erkölcsi felfogására állítva kellene felnézniük. Buzáthnak nincs igaza, sokszor is nem volt igaza, de mindig férfi volt és voltak idők. amikor ezt a hajthatatlan jellemességét nem támadták alacsony fegyverekkel és lesz még idő, amikor a minden oldalról jött széllel való szembeszállását, a sorban minden oldalról megnyilatkozott terrornak való fittyethányását őszintén és melegen ünnepelni fogják. Mert lesz még idő, amikor megbecsülik az igazi férfiakat. A villamosjegy névértéke. Lehet már a villamoson utazni, van annyi hely, hogy az ember alkar hálófülkének képzelheti a kocsit. Helyesebben mondva csak felszállani lehet a villamosra, de utazni nein lehet vde, mert íolyton-fölyvást állunk-álldogálunk, ami testvérek között is megér nyolcvan koronát. Unalmunkban elővesszük a jegyet, amelyen igen értelmesen rajta ájl: Ara 100 korona. Egyszóval a villamosjegy néyértéke száz korona, de nyolcvan koronáért kerül forgalomba. Csak úgy. mint a hadi- kölcsön, de azután nem is sok papirt ismeítink, ami ma névértéken alul volna kapható. A* dolog azonban igen egyszerű. Wolff Károlynak meg kellett vívnia nagy harcát a százkoronás villamosjegy ellen, ez a harc azonban nem volt annyira véresen komoly, hogy a villamos igazgatóságának érdemes lett volna kétféle jegyet nyomatni. Vagy ahogy a kalauz mondta: — Ne tessék törődni vele. hogy száz korona van rányomatva, mire le tetszik szállni, már tényleg száz korona lesz. ____________ Á magyar korona jégszekrénye A buzakőtvény: út a magyar gazdasági élet konszolidációjához A husvétot követő hétien a Magyar Olasz j Bank. — nemcsak a közgazdasági világot — de az egész magyar társadalmat meglepte a buzahitel és a buizsakötvények rendszerének váratlan és merész bevezetésével. Amis: a_ pénzügyminisztérium tanakodik, aaikétezik, addig Éber Antal és biaimkia cselekedtek és hosszú terméketlen időszak után itt van előttünk az első nagy idea. amely méltó e,gv igazi bankvezérhez. Hogy pedig az idea jó. életrevaló és termékenyítő hatású, annak jeleivel lépten-nvomon találkozhatunk. A kávéház börze-szaktudósai élénken kezdenek a komoly banküzlet iránt érdeklődni, kisemberek. kisegzisztciíciák csoportokba verődve hozzák össze a százezerkoronás minimális buzubetétet. a társadalom-tudós pedig nekilelkesedve szavalja: — Úgy érzem, mintha Éber Antal ifelralálía volna a magyar korona számára a jégszekrényt, amiélv megóvja az ember vagyonkáját ,-a romlástól. Ha ma van százezer koronám, amelyből m a egy öltözet ruhát csináltathatnék, de a ruhára még nincs szükségem; akkor „a búzáitól csőn biztosítja számomra, hogy hat hónap múlva is megkapom a pénzemért ugyanazt az öltözet ruhát. Valaha, amig valutát lehetett venni, a legtöbben a dollárt használták ilyen financiális jégszekrénynek. Mert a dollár mindig dollár maradt, a búza azonban még m.' kább buza marad mindörökké Igaz. hogy a dollár- vásárlás tulajdonképen a magyar korona kontremi- nálá'sa volt, mig a buzakötvénvek ugyanazt a szolgálatot teszik ,a.z egyénnek, de ugyanakkor nemzet- mentő munkát végeznek. Ellesett kávéházi beszélgetés ez. de ielentöség- teljesébb. többet mondó, mint bármilyen ünnepélyes, nyilatkozat, mert spontán lelkesedő és a közhangulatnak méltó kifejezője. Nem láttunk még gazdasági tervet, amely nagyobb, komolyabb és őszintébb érdeklődést váltott volna ki. mint a buzakötvénvek ötlete. Magyarázata ennek rendkívül egyszerű. Az emberek legfőbb vágya ma már a pénz stabilizálódása. A tőkés éppen ugv ezt kivánia. punt a* munkás. vagy Qi középosztály bármely tagja. Ebben. a mérhetetlen pénzügyi káoszban pedig, amelyben élünk, atz Eber Antal nagyszabású terve adta meg az első fix pontot, amelynek la legkisebb pénzösszeg is nekivetheti a lábát és m.egtámaszkodhatik az el_ sodorhatóság veszedelme nélkül. A mezőgazdák természetesen a legnagyobb elragadtatással beszélnek á tervről és a parlament folyosójának azon a részén, ahol a „csizmások szoktak tanyázni, napokon át nem beszéltek másról, mint a Magyar Olasz Bank biizlakötyénveiről. Itt fejtegette az egyik egységes párti képviselő: — Hiszen ezt akartuk hónapok óta és nagyon boldogok vagyunk, hogy egy bank önmaga all oda és igyekezik megteremteni a mezőgazdasági hitel lehetőségét. Nem tartom olyan üzletnek, amelyen a bank keres a legtöbbet. Lehetetlen objektív szemmel észre nem venni, hogy van ebben a isesztus- ban nemes és országmentő önfeláldozás, hiszen a -bank jobbam is tudja jövedelmezteitni a pénzét, mint ezzel az üzletneinme 1.'amélyön a betevő is. meg a kölcsön vevő is jobban jár. mint a bank. amely csak közr vetít. De amit a Magyar Olasz Bank csinált, nem miás. mint becsületes törekvés a visszatértre ,a bankok eredeti hivatásához. Nem csinálunk belőle titkot. a mezőgazdaság ezen ai módon olvau hitelhez jut. amelynek költségeit meg lehet fizetni, különösen akkor, amikor az utóbbi időben már csak kosztpénzt tudtunk kapni legsürgősebb fizetnivalóink teljesítéséhez. vagy a falu uzsorásai adtak pénzt, amelyért egy-két hétre mázsa búzát kellett kamatnak, fizetni. A gazdaközönségnek az a része, amely nem börzézett és nem adta kosztba a pénzét. Iranern komolyan és becsületesen az ország érdekében többtermelést kíván produkálni, nagy örömmel fogadja Éber Antal pompás újítását. Ez a falu álláspontja, a falué, amely agresszív volt a várossal szemben és ime. most ai város siet spontán a falu megmentésére. Mindezért nem kivált* a falutól mást a város közönsége, mint ltoev a búzával telt magtárak állandó, változkatatlan értékével védje meg a városi lakosság keservesen kunorgatoit koronájának a stabilitását. A város lakossága örömmel menekül attól a hazardörsóttlöl. amelybe bele- kényszeri tették a körülmények és amelytől önmaga félt legjobban, hiszen az idők (folyamán meggyőződött róla mindenki, hogy a tőzsdén nemcsak nyerni, de veszíteni is lehet, sőt a kosztpénz-üzlet sem mindig biztos. Hiszen már a kosztpénz is csak arra volt jó, hogy a kistökének biztosabb fedezéket nyújtson a víadutaromlás pergőtüzével szemben.' mint nyújtott a bizonytalan és a laikusok számára számtalan veszedelmet rejtő közvetlen tőzsdespekuláció. Nos. ha a kosztpén7 biztosabb fedez.k volt a valubaromlással szemben, altkor a buzakölcsön megvivhatiatlan fellegvár lesz a tőke számiára. amely tökéletesen megvédi ,a valuta romlásával szemben. Ugyaniakkor pedig a buzakötvénvek kibocsátása tagadhatatlanul a irt a- g y a r valuta javulását fogják fokozatosan előidézi ni. mert módot ad u mezőgazda- sági termelés fokozására. Ha pedig más téren és nagyobb területeken is hódítana a állabil-kölesŐinö'k rendszere, akkor nemsokára elérjük, hogy az ipar és kereskedelem is hozzájuthat búzára —- vagy egvéb állandó értékre — átértékelt kölcsönökhöz, amint Például a német iparnak is meg van ma már a maga vas-hitele. Ha pedig ez így lesz. akkor megkezdődhetik a termelés minden vonalon, hocv^elér- liessünk a pompás lehetőséghez, amelyet éppen £b e r Antal festett meg egyik legutóbb megjelent cikkéBUDAPESTI TAKARÉK- ÉS VÁsARPÉWZTAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest székesfőváros alapítása. IX., Soroksári-út 58. Telefonszám : József 39— 06. Vágóállat bizományi eladása. Bankügyletek.
