Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-03-07 / 10. szám
4 Budapest, i023 március 7. Feleki Béla halálára Csak könyfátyolos szemmel lehet leirni iá nevét, hogy most eltávozott közülünk: F eleiki Béla nincs többé. Elment közülünk az, akit egyik legokosabb, egyik legjobb embernek ismertünk valamemy- nyien, itthagyta finom, tiszta, harmonikus életét és itthagyta mindazokat az ember-ezreket, akiknek mindig szükségük volt az ő jótanácsára, vagy gyámolitó erős kezére. Egyenletes,, magas vonalban futó pályafutását, regényes elem és meglepetések nélküli idilli életrajzát leirni újra, amikor ez az újság búcsúzik tőle, talán fölösleges volna; de emlékezni rá szeretett kötelességünk. Es nekünk közünk volt hozzá, a Főváros, H i rl a p-nak és ki kell kérnie a maga részét a gyászból. nemcsak mert F e 1 e k i Bélának legkedvesebb munkaterülete a kommunális élet volt. hanem azért mert ezek a hasábok sok olyan okos és szép dolgot hirdettek, amelyek Feleki Béla kis egyablakos, intim, udvari dolgozószobájában születtek meg. Mindig szívesen és értékesen informált, minden kérdésről elmondta a véleményét 'és számtalan rétori értékeket is rejtő interjúja jelent meg ebben a mi újságunkban. E sorok Írója szinte hétről-hétre vendége volt a kis szobának! és boldog örömmel hallgatta mindenkor F e 1 e k i Béla bölcs gondolatait, mélycsengésü hangját. Fél-Budapest aludt még olyankor, amikor Feleki Béla már üdén, frissen öntötte magából az ötleteket, véleményeyket, mindenkor decens, előkelő kritikákat. Beültetett nagy karosszékébe az íróasztal mellé, meggyujtotta a villanylámpát, ő maga meg hatalmas füstfelhőket eregetve járt föl és alá a kicsi szobában. Ez volt a reggeli sétája, amely közben játszva termékenyített meg nehány ujsághasábot. Újságíróval négy fal között lenni, órák hosszat elbeszélgetni: politikusok, közéleti emberek számára nem mindennapi csemege. Hatalmas eszköz ez, rendesen azonban nem arra, hogy a közvéleményt becsületesen informálják, hogy az ujságiró kritikáját egészséges irányban befolyásolják. Ezek az intim csevegések legtöbbször mást jelentenek: az ellenfél eláztatá- sát, a riválisok lebecsülését; apró tüszurások és nagy bombák elhelyezését némi kis öndicsérettel elegyítve. Feleki Béla esztendők aljaitt soha nem ment túl az igazságos, szordinós kritikán, soha nem mondott senkiről rosszat,' soha kísérletet nem tett, hogy ártson valakinek. Igaz, őszinte, jólelkii ember volt ebben a helyzetben is, amely a legrátartósabb, közéleti szereplőket is az intrikájlás, az ár-tás, az öndicséret bűnére szokta csábítani. Negyedszázados újságírói munkám alatt ő volt az első és egyetlen, aki négyszemközti beszélgetés közben senkit sem gyanúsított meg. Még az utolsó esztendők során is, inkább keserűen, szomorúan, fájdalomtól lenyügözöíten, mint haraggal beszélt azokról, akiket benső meggyőződéssel és teljes joggal Budapest katasztrófája felidézőiként látott. De hitt rendületlenül, mert szerette, ismerte ezt a várost, amely annyit köszönhetett az ö okosságának és jóságának. Boldog reménykedéssel várta, hogy ismét azok kezébe kerül a hatalom, akik annak kezeléséhez nemcsak értettek, de akiknek szivük és becsületük is volt ahhoz, hogy ,a hatalmukkal vissza ne éljenek. Ezt várta, bár a legtisztább önzetlenséggel, legfeljebb a munka őszinte vágyával. Nem érhette meg és ez senkinek olyan fájdalmas nem lehet, mint nekünk. Az ö termékenyítő, nemes gondolatait nem lesz módunkban többé olvasóinknak tolmácsolni.. Ebben a pillanatban azonban azt érzem, hogy amig a toll ki nem hullik a kezünkből, amikor Budapest dolgairól Írunk, sokszor fogunk aara gondolni, mit szólana hozzá a mi szelidlelkii, jóságos, okos, öreg barátunk: Feleki Béla. Pogány Bála. Katasztrófa előtt a főváros tej ellátása Napról-aapra csökken a felhozatal — Gombamódra teremnek a sajtgyárak és fölszippantják a tejet A tejjel való mizériák oly általánossá ésl any- nyira tűrhetetlenné váltak, hogy most Búd János közellátási miniszter ankétra hívta össze az érdekelteket, a bajok .gyors orvoslására. Az értekezleten megjelentek Prónay György báró közélelmezési államtitkár, az Árvizsgáló Bizottság, a Tejforgalmi Tanács és az OMGE vezetői, utóbbiaik mint a tejtermelők képviselői. Sirahhas dolgok derültek ki, amelyek együtt és külön azt eredményezik, hogy Budapest lakosságának tekintélyes része, betegek, apró gyermekek kénytelenek lemondani a tejről, mert még uzsoraáron sem kapják. Harminchét nagy tejtermelő közül harmincnál több apasztotta a tehenek számát és igy csökkentette a termelést. De ibebizonyithatóan karácsony óta rohamos százalékarányban csökkent a tejfogyasztás is. Így januárban húsz százalékkal kevesebb volt. mint az előző hónapban. februárban már újabb harminc százalékkal kevesebb, mint januárban volt, most, márciusban pedig még feltűnőbb a napi csökkenés. Értesülésünk szerint a közélelmezési miniszter az Árvizsgáló Bizottság és az OMGE információja s számadatai alapján úgy dönt, hogy a tej literje legközelebb annyiba kerülhet, m in,t amennyi két kilogramm korpa. Azaz: a termelő már a legközelebbi napokban 110 koronát kaphat a tej literjéért, a közönség pedig „normális/“ körülményeit közt 130—1401 koronát lesz kénytelen fizetni. A Fővárosi Hirla p-ot ezek után már csak az érdekli, vájjon az uj áralakulás után lesz-e Budapest lakossága számára kellő mennyiségű tej? Erre irányuló információink, sajnos, elriasztók: szó se lesz megoldásról, az uj intézkedés dacára a tejmizériák a legközelebbi napokban csak fokozódnak, ugyannyira. hogy az általános tejhiány a betegek és gyermekek számára egyenesen katasztrofálissá alakul. \ mostani intézkedés ugyanis egyáltalán nem vonja maga után azt a következményt, hogy a tehenészetek. illetve a nagyobb tejtermelők általában Budapest részére tejet szállítsanak. A hivatalos intézkedések. ahogy az utóbbi hónapokban, éppen úgy most is lehetővé teszik, hogy az ország jó és nagy kvantumi! tejtermését egyenesen elvonják, ellopják a fővárosi lakosság szájától. Ezeket a termékeket másutt, más célra, más minőségben használják fel, érthetően csak azért, mert t öbb üzletet, nagyobb profitot biztosíthatnak magukmk. Fejt-"'",") jelenséggé vált, hogy Budapest környékén, őszebb a vidékeken is, pár hónap óta gombamódra nőttek ki a főidből a vajgyárak és sajtgyárak. Ezek okozták, hogy lassankint a tej eltűnt, kezdett uzsoraáruvá, dugott élelmicikké válni, ellenben a vaj és sajtfélék sok száz árnyalatai, valódi és hamisított raktárai sárgultak mindenfelé. Hogy milyen csodálatos jóüzletté vált a tejnek vajjá és sajttá való feldolgozása, annak! illusztrálására közöljük a Sajt- és Vajnagykereskedők Országos Egyesületének alábbi körlevelét, amelyet a múlt hónap végén küldött meg a tagoknak : ,-Felhivjuk nagybecsű figyelmét a következőkre, miheztartás végett: az Ár vizsgáló Bizottság legújabb határozata szerint meg van szabva úgy a sajtgyárosok, mint a sajtnagykiereskedők számítási haszna. Ezen határozat értelmében a sajtgyáros és vajgyáros a bruttó forgalom tizenhárom százalékát számíthatja fel, mig a sajt- és vajkereskedő további tizennyolc ^ százalékot, ugyancsak a bruttó-forgalom után.“ Hogy ez mit jelent, erre vonatkozólag közöljük egyik nagy tej vállalat igazgatójának alábbi magyarázatát : — Az Átvizsgáló Bizottság eme szabályozása^ a mértéktelen uzsoralehetőségek csimborasszója, példátlan a hivatalos árdrágitási engedélyek történetében. A teljes, bruttó-bevételhez szabni a százalék- hasznot, hozzá ilyen arányban és úgy, hogy a minőségre tekintettel, se legyenek: ez egyenesen abszurdum. Tessék néhány számadás: Valaki vesz egy kilogram vajat a kereskedésben. Ennek az anyagát a vajgyáros jóminőségii tej alakjábian kapta. A jó tej egy részét lefölözött állapotban sajttá gyártják, úgy, hogy abban egy grammnyi zsír is csak véletlenül tévedésből jut . . . Most a gyár kimondja, sőt bebizonyítja, hogy a vaj kilója neki 1400 koronában van; ez az önköltségi ár. Hozzácsap az Árvizsgáló Bizottság engedélyével tizenhárom százalékot, tehát az ára 182 koronával több. A vaj a nagykereskedőhöz kerül, a kiskereskedőhöz, a mindenféle kiadást számítva, a ■vaj kilója 1800 koronára emelkedett — egyelőre. Mert — ismét az Árvizsgálő Bizottság engedélye alapján —• ehez hozzá kell számítani tizennyolc százalékot, azaz 324 koronát. íme, csak egy kiló vajnál az ár alakulási mérete. ilyen körülmények közt egyenesen tudatlan vagy gyengeelméjű az, aki a rosszabb üzletet választja, a tej közvetlen fogyasztói eladását. — Ha tíz koronával többet kér, akkor uzsoráz. ha vizet kever, akkor hamisít; csakugyan, igy igaz. De amit a gyártással müveinek, az hivatalosan is korrekt árkalkuláció, abba .senki bele nem szólhat, mert hisz maga az Árvizsgáló Bizottság a jóváhagyó... Ilyen körülmények között rövidesen még sokkal drágább áron se kerül megfelelő mennyiségű tej a fővárosba. Ez oly bizonyos, mint a kétszer kettő, hacsak lehetővé nern teszik, hogy a tej ára összhangba kerüljön a sajt és vaj árával, azaz precízebben; ne lehessen jobb üzlet a sajt- és vajgyártás, mint a tejárusitás. Értesülésünk szerint a fővárosi tejüzemek oly súlyos dilemma^ előtt állanak, hogy helyzetüket a napokban föl fogják tárni az illetékes helyeken. Mi csak arra hívjuk a figyelmet, hogyha a tej kérdését rendezni kívánják, akkor rendezni kell az egész tejtermékek ügyét is, annál Inkább, mert Budapest közegészségügye szervesen összefügg ezzgl s mert a mai körülmények között a főváros lakossága tej nélkül marad. a © « Befellegzett az ötórai zárórának. Az öttórai zárórának Ls befellegzett végre. A rendőrség beszüntette a mulatók hajnali dorbézolásait, amelyeket a jótékony_ cél örve alatt űztek hónapokon keresztül. A Fővárosi H i r 1 a p erőteljes küzdelmet folytatott ez ellen az anomália ellen és minden alkalommal kimutattuk ezeken a hasábokon, hogy a jót é- k o n y cél eltörpül a. szent egyéni célok mellett és amig a jótékony célra csak garasok jutnak, addig a m u 1 átló he 1 y e k tulajdonosai bőségesen zsebeltek. Hol van azonban akkor még mindig a szegényes kis jótékony adakozás mellett a mérhetetlen erkölcsi kár, amely szinte minden hajnalon botrányokban tör ki? Csak egyetlen, esetet említünk. Azt. amelyet a Fővárosi Hírlap irt meg és amely a Cercle des Et rang er s-ben történt és egy iparos véres fejbeverésével, kilökésével, valamint háromszázötvenezer koronájának eluszásával végződött. Ezt az eseiiiet és a többi sokat vette figyelembe valószínűleg a rendőrség, amely belátta, hogy a jótékony cél koldusfillérei mellett az erkölcs aranyakat vészit. Örömmel kell venni a rendőrségnek ezt az intézkedését;, csak egyetlen kívánságunk van nekünk és a józan, ko-molv publikumnak is és ez az, hogy a rendőrség ne inautguráljon kivételeket, mert a kivételek megölik ,q szabályt. Die Stunde. E címen uj napilap indult meg Becsben. Délután 2 órakor jelenik meg és fürgeségével, élénk tartalmával és jólértesültségével már az első napokban valóságos forradalmat keltett az osztrák fővárosban. Főszerkesztője és irányitója a lapnak B é k e s s y Imire, a Die Börse tulajdonos-főszerkesztője, aki elismert művésze az újságírásnak és szerkesztésnek. A Die Stunde Budapesten, is tart szerkesztőséget, amelynek vezetője kiváló kollégánk B é k e f f y Géza, A V i 1 á Lg p i a c érdemes telelős szerkesztője. A Die Stundé-.t egyébként a megjelenés napján este fél kilenc órakor már Budapesten is árulják a rikkancsok. Zerkowitz Emil fraláía. A sűrűn hulló, sűrűn elmúló magyar értékek között is fájdalmas, hogy Zerkowitz Emil sincs többé. Amikor eibucsuzióban leírjuk itt a nevét, föltűnik, hogy nem tudunk melléje főiglalkozást Is jegyezni. Zerkowitz Emilnél nem az volt a fontos, hogy milyen imasz-tálnál ül, vagy milyen küldetésben száll hajóra Amerika felé. Zerkowitz Emil bárhol dolgozott, bárhol járt, mindenütt a magyarság egyetemes érdekeiért harcolt. Tudása és összeköttetései révén annyit cselekedett Magyar- országért, mint talán senki más a mai retrenetes. elhagyott, árva mivoltunkban. A jóbarátot, a kollégát, a tapasztalt szakembert is gyászoljuk benne, de legelső sorban azt a magyar hazafit, aki a szétdarabolt oinsizágért olyan sokat akart és tudott tenni. A Liget-Klub jubilál. A Liget-Klub. amely dr. Márkus Jenő miniszteri tanácsos, volt székesfővárosi tanácsnok elnöklete alatt a VII. kerület számottevő területén politikailag és társadalmilag irányitó szerepet tölt be, e hó 8-án fennállásának tízéves jubileumát üli meg. Ez alkalomból a kerület polgári testvéregyesületei képviselőinek részvételével ünnepi vacsorát rendez. Az \nglobank tisztviselőinek táncestélye. Az Arigol-osztnák-bank budapesti fióktelepe tisztviselői sportegyesületük javára f. é. március 10-én a Budai \ igadóban jónak ígérkező, vidám müvészestéllyel egybekötött táncestélyt rendeznek Dömötör Ilona. Harmath Hilda, Radnay Erzsi. Z. Molnár. Kabos, Dénes György és P e t h e s Sándor közreműködésével.
