Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-02-21 / 8. szám
4 Budapest, 1923 február 21. Bonyodalmak a telefon-szaknévsor kiadása körül Harc a postaigazgatóság és nyolc vállalkozó között A muljt év .novemberében és decemberében a fővárosi kereskedők, vállalatok és telefonelőfizetők kilincseit kézröl-kézre adták a különböző telefonszaknévsorok ügynökei. Civilruhába öltözöttek, postásegyenruhás emberekkel együtt, naponta két-három csoport is kereste fel. őket, részint hirdetést, mészint előfizetést gyűjteni. Óriási konkurrencia volt a vállalatok között. Mindegyik a maga szaknévsorát mondotta a valódinak, a Itöbibfit pedig értéktelen utánzatnak, a korikurrens ügynököket pedig szélhámosoknak, A nagy tülekedésről terészetósen csakhamar tudomást szerzett a postaigazgatóság is, amely szintén készül hivatalos telefon-szaknévsort kiadni. A postaigazgatóság, amink megfelelő adatok birtokába jutott, azonnal a rendőrséghez fordult és följelentést tett a szerinte illetéktelen szaknévsor-kiadók ellen. A följelentésben a postaigazgatóság elmondta, hogy telefon-szaknévsor kiadását csakis a kereskedelmi minisztérium engedélyezheti és mintán a különböző vállalatoknak miniszteri engedélyük nincsen, azok sem hirdeftiést, sem előfizetést ném gyűjthetnek, kéri tehát a rendőrséget, hogy az eljárást indítsák meg, a készülőiéibe]! lévő és kész szaknévsorokat pedig a nyomdákban foglalják le és akadályozzák meg, hogy azok a közönség kezébe kerüljenek. A postaigazgatóság följelentésére a rendőri nyomozás meg is indullt András Dénes detektivfő- feliigyelő csoportja hetekig folytatta a nyomozást, most pedig Bart ha főtanácsos beidézte a szaknévsor kiadóit és kihallgatta őket. A kihallgatások eredménye érdekes, mondhatni Itrágikomikus fordulatot adott az egész ügynek. Kiderült, hogy mindegyik vállalatnak joga van szaknévsort kiadni, csak éppen a postaigazgatóságnak nincs. A detektívek nyomozása azt állapította meg, hogy a fővárosban nyolc vállalat van, amelyik szaknévsort akar kiadni. Három közülük nyomdász, a többi pedig csak alkalmi vállalkozó. Mindegyik rengeteg sok ügynököt alkalmazok, főleg nyugalmazott postásokat, akiknek a szabályzatok szerint joguk van postásegyenruhát viselni és akik így is jártak a szaknévsor ■ nevében hirdetőiket és előfizetőket gyűjteni. A kereskedők .nagyrésze a posStásegyen- ruhás ügynöknek adott is hirdetést vagy előfizetésit, abban a hiszembein, hogy a posta hivatalos kiadású szaknévsorának adták. Akkor kaptak csak észbe, mikor rhég aznap, vagy másnap beállított egy másik postás és szintén előfizetésit kért egy másik szaknévsorra. A detektívek összegyűjtötték a kereskedők nyugtáit és Így nem volt nehéz megállapitaniok, hogy melyik nyolc vállalkozó dolgozott ily módon. Ám mind a nyolc kiadó bemutatta, hogy a szaknévsor kiadására engedélye van a kereskedelmi minisztériumtól. Megállapitoltták, hogy a miniszteri um tényleg adott ki engedélyeket, anélkül, hogy a postaigazgatóság erről tudomást nyert volna. Az előfizetés1 és hirdetésgyüjtéshez .tehát ezeknek -joguk volt. A postaigazgatóság, miután erről az oldalról nem Ituclta megközelíteni a vállalkozókat, újabb beadvánnyal fordult a rendőrséghez és csialás miatt tett ellenük feljelentési azon. az alapon, hogy az ügynökök poskásegyenruhában keresték föl a feleket és igy azt a hitet keltették, mintha hivatalos minőségben, a postaigazgatóság megbízásából járnának el. Miután pedig ez szándékos megtévesztés, tehát a vállalkozók és ügynökeik csalást követtek el. Énre az újabb föl jele, nlt'ésrfe a szaknévsor-kiadók csaittanós. választ adtak. Valahogyan rájöttek arra, hogy a postaigazgatóságnak egyáltalán nincs is miniszteri engedélye a szaknévsor kiadására. A vonatkozó rendelet ugyanis határozottan kimondja, hogy a telelőin,előfizetők névsorának kiadásához ' mindenkinek engedélyit kell kérnie a kereskedelmi minisztertől. A postaigazgatóságnak (természetesnek tartva a szaknévsor kiadásának jógáit) eszébe sem jutott, hogy ez a rendelet reá is vonatkozijk és sohasem kért még engedélyt, mig most a konkurrensek kiderítették ezt a mulasztást és 'tiltakoztak az ellen, hogy a posta- igazgatóság beleavatkozzon olyan ii g y b e, a m e 1 y i k h e z a 1 a p j á b a n véve semmi köze sincsen. A rendőrség úgy határozott, hogy a komplikált ügy összes iratait áttette a bírósághoz, döntsék el ott, hogy kinek joga a szaknévsor1 kiadása és hogy fennforog-e egyáltalán visszaélés? Alaptalan vádak az újpesti árvíz miatt A hatóság nem követett el mulasztást — Dr. Fábián Béla nyilatkozata A Duna áradása nyomán a kedélyek ma is erősen őr vény lenek és, hírek szólnak arról, ' hogy a fővárosi ellenzék heves támadásra készül. Állítólag úgy a székesfővárosnál, Megvernél, de a vidéken is, súlyos mulasztások történtek. Tudni vélik, hogy megfelelő óvatossággal és idején jött intézkedéssel! elkerülhettük volna a cSa'toTmabe- omláslt és a hosszú, nehéz vízhiányt. A legsúlyosabb mulasztás azonban — e hírforrá-. sok szerint — Újpesten történt. Ott a lakosság ezreire nehéiz helyzetet hozott az árvíz, sokan ma is lakásukon kívül bujdosnak, mert még mindig nem térhettek haza. Holott a hatóság ideién megkapta a figyelmeztetést, hogv a katasztrófa megelőzésére megfelelő óvintézkedést tegyen. Több oldalról szerzett információnk szerint Újpesten igy állítják be a helyzetet: Szakmunkások észrevették a Duna példátlan gyors áradását s jelentették, hogy Újpest ilyen roham folytán pár napon, belül vízbe kerül s megjelölték, mely oldalon kell a védőgátat emelni. Az ottani szociáldemokrata- oárt titkára küldöttség éllién megjelent a:z' uipestii polgármesternél, a veszedelemre idejekorán figyelmeztette é'si fölajánlotta segítségét olv irányban, hogy az újpesti szervezett munkásság — tehát a lakosság zöme — kész a gát emelésére, hisz a tűzhelyét védi. Állítólag a hatóság nem vette komolyan a figvelmeztöfcésit és, csak napok múlva, tehát elkésve fogott a gát emeléséhez. ^ Ezt az esetet több fórumon szóba akarják hozni, a főváros kölzigvülésén is, ahol a székesfőváros intézkedéseit az ellenzék kritika tárgyává fogta, tenni. A Fővárosi H i r 1 a P ez ügyben: dr. Fábián Bélához, a fővárosi ellenzék egyik tagjához fordult, miután, ő Újpestnek nemzetgyűlési képviselőié is. Fábián a következőkben világítja meg a, kérdést, mielőtt akár a fővárosi közgyűlésen, akár Újpest közgyűlésién, akár pedig a nemzetgyűlésen valaki vita tárgyává tenné: — Helyes, hogy ai Fővárosi Hírlap a mende-monda dagad ás a előtt tárgyilagosán akarja a kérdést megvilágítani, Újpest helyzete ugyanis még mindig olyan, hogy inkább gyors segítségre van rászorulva, semmint arra, hogy bűnbakot keressünk. Fn az első veszedelem óta szinte áliándólan megjelentem Újpesten, személyesen igyekeztem meggyőződni mindenről. -így érdeklődtem az iránt is, hogyan áll a hatóságnak — a polgármesterrel az élén — állítólagos mulasztás^? — A dolog ,a következőképen történt: A helyi szociáldemokratapárt titkára csakugyan megtette bejelentését az árvízveszéllyel kapcsolatban. A hatóság azt illő komolysággal tudomásul vet tg annál inkább, mert fn}ár tudott a »Duna rohamos áradásáról. Újpest érintkezési keresett Budapesttel, a megfelelő helyeken azonban hivatalosan azt az értesítést kapta, miszerint a beérkező jelentések az utóbbi órákban apadást jeleznek és a Felső-Duna mentén felfogott mérési eredmények egyéríeltmileg amellett szólnak, hogy a közvetlen veszedelem szünöSéiben van. — Sajnos, a hivatalos jelentések dacára az ár ismét emelkedett, s a Duna oly váratlanul, olyan hirtelen érte el az ismert magasságot, hogy a következmények elkerülhetetlenné váltak. De meggyőződésem, hogy Újpest, mint helyi hatóság, erről oem tehet, ő az illő szervekkel, a kompetens helyeken idején érintkezést keresett, miheztartás végett s a jelentések hivatalosan adták tudtlára, hogy a közvetlen veszedelem malóban, mert hiszen a folyam apad . . . Miután erről meggyőződtem beszerzett információk alapján, a miagam részéről, dacára,, hogy a fővárosi ellenzékhez, tartozom, nem kívánok felszólalni, csak akkor,- ha valaki, pártállásra víaló tekintet nélkül, ezt az ügyet előhozza. — Láttam, hogy Újpestem mindenki tőle telhetőén a kötelességének igyekezett eleget tenni. Ez pedig nagy szó, mert Újpesten több ezer ember közvetlenül érezte az árvíz pusztítását és sokan még ma se térhettek vissza hajlékukba. Szerencse, hogy házak nem dőltek össze, de az ingatlanokban és ingókban, a kár mégis megrendítő. Legalább egy milliárd koronára értékelhető az a kár, amit Újpest összesen elszenvedett az árvíz pusztításai folytán. — Most a legfontosabb teendő, ho,gy az árvíz károsultjai érdekében minél oagyobbszabásu segélyezési mozgalom induljon meg. Ha Újpesttel kapcsolatban valaki valamit tenni akar. mindenekelőtt a jótékony segítséget ajánlom a figyelmébe.... • • • A Közmunkatanács élni akar. A Közmunkatanács immár hosszadalmas haláltusájában ahhoz a sajtóhoz fordul védelemért, amely sajtó mindemre rásülti a zsidó érdeket. Meg kell tudnunk végre, hogy a Közmunkatanács a 'kereszténység utolsó védőbástyája és ha a Közmunka/tanács megszűnik, akkor elpusztul a kereszténység és jön a zsidóuralom. Úgy adják elő ezen az oldalon, mintha a főváros és a miniszteriumolk!, amelyek a Közmunkatanács hivatásiát és halt ás kör ét át fogják venni, nem lennének képesek ezeket a feladatokat teljesíteni. Pedig tud- niolk kellene odaáll is, hogy a városházán ma —• legalább egyelőre — éppen úgy W o 1 í f Károly uralkodik, mint a Közmunkatanácsban. Méltatlan dolog tehát feltételezni, hogy ha Wolít Károly a Közmunka- íanácslban meg tudja védeni a keresztény érdekeket, elárulná azokat akkor, amikor a városházán bízzák rá. Ha pedig netalán megváltoznék a városházi rezsim, akkor meg fog változni a Közmunkatanács rezsimje is. Nevetséges azonban azt mondani, hogy Budapestét csak a Közmunkatanács tudja megvédeni az építési anarchiától és hogy a városházán nem lehetne megakadályozni, hogy a belső övezetékben bűzös gyártelepeket és műhelyeket á'llildsanak fel. Ezt azonban nemcsak mi tudjuk, de tudja a belügyminiszter is, s ilyenformán jámbor., óhajtásnál nem egyéb az a híradás, amely 'tudni véli, hogy a Közmunkatanács megmarad és csaik korszerű reformon fog keresztülmenni. Ez a korszerű reform tudniillik az._ lesz, hogy^ a v K ö z m u n k a t a n á c s hatáskörét meg fogják osztani a"' minisztériumok és a fővár os között. .Jótékony“ lebujok — éjié! után. A legközelebbi napokra a rendőrség egyes mulató-slrató helyeknek engedélyt adott arra, hogy a záróóra után is nyitva maradjanak. A jótékonysági akció címén nemesit: ezt a kései diorbé’zoBást, • mintha nem egyszerűbb volna ae. akció céljára bizonyos 'százalékot kivetni, avagy nem erkölcsösebb lenne a lebujokat egyszerűen bezárni vagy megrendszábályozni. Milyen jótékony akció lenne ez, hány száz, hány' ezer ember kerülné el azt a fertőt, amibe igy sírva- vigadva belezuhan. Dehát a jótékonyság minden formában kötelező s alább közöljük 'az egyms mulatóhelyeket, amelyekben záróéra után jótékonykodnak. Tehát: 19-én hajnalban a Casino de Paris, a Magyar Ház, az Imperial Grill, 20-án a Faun, Intim Pálmakert, Piccadilly, 21-én a Párisién Grill, a Bonbonniere, Britannia Télikert, 22-én a Simplicissimus. 23-án Trocadero. 24-én Cercle des Etrangéres. Gyönyörű, nemzeti és magyar elneve-. zésii névsor, idegen szavak értelmetlen majmolása, magas színvonal, eredeti jókedv, ősi humor, tiszta művészet valamennyi, nem? . . . Nem! Ez a ,.mu- lató“-uévsor még jótékony akcióval se hat. Vallóban megdöbbentően érthetetlen, mikép nyújtanak segítő kezet a záróéra után folytatható dorbézolásokra. Nem okvetlenül helyeseljük a záróó.ra intézményiét. főleg ilyen jótékony bővítésekkel fűszerezve, etetve és itatva, de ha egyszer »a záróórát mellőzik, miért nem teszik — mondjuk — a tisztességes éttermekben, vendéglőkben, kabarékban, kávé- házakban is? Ez a -iótékpny“ záróéra, meg rosszabbul jár. mint a fővárosi nyilvános órák, pedig azok nem is járnak. SZÓRAKOZÁS Manuka, a táncosnő. A Fővárosi Operettszinház- ban szombaton, február 24-én,. kerül bemutatóra a Marinka. a táncosnő, Jean Gilbert legújabb operettje, Petrá'sis Sárival! a címszerepben, Biller Irén, Kertész Dezső. Halmay Tibor. Ujváry Lajos, Vendrey Ferenc és Zátony Kálmán játsszák a nagyhírű újdonság főszerepeit. A Marinka. a táncosnő első nyolc előadására már árusítják a jegyeket. A bemutatóig a Tatárjárás és a régi Népszínház nagyjainak vendégszereplése váltakozik. Vasárnap délután Blaha Lujza. Pálmay Ilka és Kiiry Klára lépnek fel Verő György hármas alkalmi darabjában. Kálmán Imre Budapesten. A bajadér világhírű komponistája, Kálmán Imre Budapestre érkezett és darabjának a Király-színház szombati 100-ik előadásán az élőzenét és közzienét személyesen dirigálta. A jubiláns előadáson egyébként a kiváló szereplők: Fedák Sári, Honthy Hanna, Ráttkái, Nádor. Latabár léptek fel. A daljáték, amely most is állandóan táblás házakat vonz,, e héten is teljesen, betölti a színház műsorát. Vasárnap délután Offenbach kerül színre 3 órakor, mérsékelt helyárakkal.
