Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-02-14 / 7. szám
Budapest, 1923 február 14. 3 e « » fehet-e harcolni egy olyan célért, amelynek megvalósulásában maga a harcos sem hisz? Harcolni lehet, de célt érni nem. Budapest vezérei és apostolai ádáz harcot vívnak a drágaság ellen, mindennap legalább öt szónoklatot eresztenek világgá az olcsóbbodás mellett és ugyanakkor ama reményüknek adnak kifejezést, hogy minden drágulni fog, tehát fel kell emelni a gáz és villany árát. Igen, minden drágulni fog. Ennyire bíznak ők az olcsóbbodásért folytatott harc sikerében, ennyire bizakodnak a maguk erejében és a harc komolyságában. Budapest népe reménykedett az olcsóbbodásban, mert e remény nélkül beleszédülne a kétségbeesésbe. Ök, a vezérek és apostolok megfojtották most benne ezt a reményt is. De hát miért vezérek és apostolok ők, ha még egy ilyen remény életbentartására is képtelenek? És miért maradnak meg helyükön, ha gyöngének, erőtlennek érzik magúkat a helyzet megjavítására? Mi sosem hittünk bennük. De azt gondoltuk, hogy ö k talán mégis hisznek magukban. Ebben is tévedtünk. De hát minő jogon követelnek másoktól bizalmat a maguk és politikájuk részére, ha még nekik sincs bizalmuk sem magukban, sem politikájukban! Ax árvizet és a vízszolgáltatás körül támadt mizériákat senkisem varrhatja a nyakukba. Hiszen Budapesten sem voltak, tehát nem tehetnek arról, hogy távollétük alatt hogyan okve- tetlenkedik a Duna. Azután meg a megyeri vízmüvek nem az ő uralmuk alatt készültek, tehát mindenképpen a régi rezsim felelős a bajokért. Azt hisszük, kár lenne sok időt vesztegetni azzal, hogy ki a felelős. Bizonyos, hogy a vízmüvek nem most készültek, de az még bizonyosabb, hogy a katasztrófa most éri bennünket és a katasztrófa elhárításáról mégis Csak azoknak illett volna gondoskodni, akik most vezetik Budapest ügyeit. Erről van csak sző és nem a felelősségről. Az urak azzal az Ígérettel jöttek, hogy mindent jobban, okosabban fognak csinálni. Nos, a természet gondoskodóit róla, hogy alkatom adódjék az Ígéretek beváltására. Budapest közönsége vizet követel és nem felelősség-megállapítást. Aki pedig ilyenkor a felelősség meg- állapításává! bajlódik, az csak a vizmizériáról akarja elterelni a ügyeimet. Hogy a mizérián hogyan kell segíteni, ez az urak dolga. Igen, az uraké, akiknek a jó isten hivatalt adott, akik tehát joggal követelhetik most az egek urától, hogy a hivatal mellé a szükséges észt is adja meg nekik. Tovább tart a vízhiány Keresik, de Bem találják az okát — Kajlinger vezérigazgató nyilatkozata A (főváros tanácsa szükségesnek látta, hogy falragaszon tájékoztassa a közönséget a vízhiányról, annak okáról és a szükséges tennivalókról. A polgárság tőle telhető fegyelmezettséggel igyekszik a bajon segíteni, de izgató kérdés marad, vájjon hosszabb ideig eltart-e a mostani kinos állapot. A tanács a fővárosi vízmüvek vezetőségének véleménye alapján bocsátottat ki- hirdetményét,' amely nem dérit fényt arra, mi a hiba s mikép óhajtanak azon segíteni. A Fővárosi Hírlap tehát magához Kajlinger Mihályhoz, a vízművek vezérigazgatójához fordult felvilágosításért, aki a gövetkezőkben vázolja a helyzetet s a várható megoldást:, — A városi tanács kiadta tájékoztató plakátjait, amelyek ,nemcsak arról szólnak, hogy mihez kell tartania magát iá la'kos- * Ságnak, hanem elmondják a vízhiány okát is. A helyzet tárgyilagosan csakugyan ez, alapjában véve tehát ahhoz nincs hozzátenni valóm. Mégis, mert a Fővárosi Hírlap a legújabb fázist kérdezi és fölvetette a joggal kínálkozó kérdést, nem lehetne-e a baj kiküszöbölését valahogyan siettetni, a következőkben válaszolok: — Bármiképpen próbáltuk is a baj forrását megtalálni, ilyen kiséírletünket eddig nem koronázta siker. A hiba megközelítése lehetetlenné vált. Beláttuk, hogy egyetlen módon találhatjuk meg a hiba forrását, ha a Duna annyira apad, hogy a víztömegek eltávolodása folytán hozzáférhetünk. Mivel a folyam apad, előreláthatólag a map okiban ez az állapot bekövetkezik, de még legalább is félméteres apadás szükséges. — A dolgok természetéből következik, hogy precízen nem körvonalazhatom és nem jósollliatomi, hány nap múl via lesz a főváros vízellátása ismét normális. Hiszen előbb meg kell tudnunk, hol, mekkora defektus támadt és az mikortól kezdve válik reparál'hatóvá? Csupán olyan elvi kijelentést tehetek ma még, hogy amint a munkához hozzáláthatunk, azt a legnagyobb erővel, az elképzelhető legsürgősebb módon végrehajtjuk. Hogy ez mikor, melyik- napon kezdődik és hány napig vagy hány óráig tarthat, arról ma inég fogalmunk sincs. A vízművek vezérigazgatója tehát egyelőre nem sok vigasztalóval biztatja a főváros közönségét. Most teltót csak a reményben kereshetünk megnyugvást, hogy a vízszolgáltatás zavartalanságának nem lesznek huzamosabb ideig tartó akadályai. A liosz- szabb lejáratú vízhiány ugyanis nagy katasztrófával fenyegeti a fővárost és az közegészségi szempontból is leírhatatlan veszedelmet jelentene. <'™~tue}jaua*r^ >—«jeas»— - rrr i in—i ifi ■!— \* i—nm i Nyomorenyhités felekezeti alapon Panaszok a főváros inséiyakciőja ellen — itt is a numerus klau- znst alkalmazzák — A Közjótékonysági ügyosztály nyilatkozata Emlékezetes, hagy Bethlen István gróf már az ősz elején bejövendölte, hogy az idei tél gazdasági és szociális szempontokból rettenetesnek ígérkezik. A kormányelnök szavára megmozdult a társadalom. Az intézmények és magánosok siettek áldozataikat leróni a jótékonyság oltárán. Válogatás nélkül. Mert a jótékonyság nem ismer megkülönböztetést, csak — nyomort, amelyen segíteni kell. A népjóléti miniszter mségenyhiie-akciója A legmagasabb helyről jött felhivás folytán, a társadalom jóvoltából egymásután jöttek létre tehát a nyomorenyhitő-akciók). A közadakozás tette lehetővé a kormányzó őfőméltóságának nagyszerű jótékonysági kampányját. És ugyancsak a társadalom szivének megmozdulása hozta meg Huszár Károly nemes és diszkrét akciójának nagy Sikerét. A jótékonysági mozgalmak között azonban a népjóléti miniszter mségenyhitő-akciójának különösen nagy a jelentősége. Ez az akció a székesfőváros egyes társadalmi rétegeinek nyomorát öleli föl és a többek között programszerűen bonyolítja le az iskolás gyermekek, az anyaság előtt álló nők, a szoptatós anyák és a felnőttek rendszeres étkeztetését. (Úgy, amint azt a múlt évben a külföldi misszióik! csinálták.) Azonkívül Vass miniszterinek e nagyszerű akciója keretében jutnak a székesfőváros Ínségesei mérsékelt áron ruházati cikkekhez, élelmiszerekhez, tüzelőanyagokhoz és egyebekhez. Száz- és százezrek nyomorát van hivatva ez a nagyszerű akció enyhíteni. / Áz mség’akeiő organizmusa Sajnálattal kell -azonban megállapítanunk, hogy amennyire tökéletes volt a közadakozás működése: annyira tökéletlen az adományok elosztásának rendszere. Az akció keretében többszázmiüió értékű maturaliát kapnak a szegények. Az. adományokat a népjóléti minisztérium adja a főváros tanácsának, mely azt saját apparátusa, a Népjóléti Központ utján osztja él. Az egész akción veres fonalként a bürokratizmus húzódik kérésziül. Azzal kezdőjük, hogy a segedelmet igénylő jelentkezni tartozik. A jelentkezőnek űrlapot nyomnak a kezébe, melyben kikérdik: hol születet t, hányszor volt beoltva, ml a vallása? Mintha bizony az oltási bizonyítványnak, főként azonban a felekezeti b é 1 y e g z e 11 s é g- siek köze volna a nyomorenyljitéshez. A kérdőiv után következik) a környezettanulmány. Ezt a furái tanulmányt a népjóléti megbízót- t a k ejtik meg avégből, hogy jmegállapitsák, vájjon nem álnyotnorgóval van-e dolga a kerületi se- g i t ő b i z o 11 s á g n a k. Ez, híj megtörtént, az következnék. tigy-e bár, hogy most már kielégítik az igénylőt. Jóllakatják, felöltöztetik teletömik a zsebeit és küldik haza. Szó sincs róla. .A kerületi segitőbizott- ság ad referendum veszi az egyébként önkéntesen jelentkezett népjóléti megbízottai jelentését és a kerül e t i elöljáró elnök ete alatt tartani szokott rendes heti üléseken döntenek a segítés mérve ielett. így is jól van. A fő az, hogy a nyomorgók végre segítséghez jussanak. Tévedés. Nem jutnak, mert a heti üléseken le-leszavaznak sok-sok igényt. Maga a népjóléti bizottság sem tekinthető olyan szervezetnek, mely hűen tükrözné a (főváros népességének összeállítását. Kerületenként löO—110 népjóléti megbízott működik, akik nagyrészt a ma uralkodó politika híveiből rekrutálódtak. Ugyanilyen összetételű a kerületi segitő-bizottság, melynek minden kerületben 16—16 tagja van. Esritka- ság, ha egyik-másik kerületben egy-egy aaziág-lzraeliía akad köztük. így például a VII. kerület segítő- bizottságában Petrova ez Gyula társelnökön és 14 megbízható tagon kívül az egyetlen G r ü life 1 d Miksáné képviseli a zsidókat. Meüozcttek panasza Ilyen körülmények között nem lehet csodálni, ha panaszok hallatszanak, hegy segélykérőket felekezeti okokból elutasítanak. Mondani sem kell, hogy ez az organizáció tág lehetőséget nyújt abban az irányban, hogy úgy a népjóléti megbízottak, mint a kerületi segitő-bizottság és végül a pallosjoggal döntő kerületi elüljáró úgy szelektáljanak, ahogyan akarnak. A válogatást megkönnyíti a kérdőív fatális ,,m i a vallása?" rovata. A Közjótékonysági ügyosztály nyilatkozata Az egyik kerületi elöljáró ekem aki prononszéro- zoüt zsidókerület élén áll, avval a panasszal fordultak hozzánk, hogy az elöljáró, aki a wolffi idők előtt állandóan oti sürgőit a macesz-klubban és újévkor, ourimkor. hosszunapkor ő kívánt iegharsá- nyabban Ehrlich G. Gusztávnak hosszú életkort. rendre elutasítja a zsidó-szeeénvek se- giíségkérelmeií. , A Fővárosi Hírlap munkatársa ebben az ügyben az illetékes ügyosztályhoz fordult felvilágosításért, ahol a következőket mondták: — Eddg semmiféle panasz sem ide, sem a népjóléti minisztériumba nem érkezett, mely arról szólna, hogy a segélyezésnél szelekció gyakoroltatnék. A népjóléti miniszter a fővárossal karöltve bonyolítja ie az inségenyhltő akciót. És távolfekszik ez akciótól a szándék, hogy a segélynyújtásnál felekezeti szempontokat vegyenek figyelembe. — Előfordulhat ugyan, hogy egyik-másik kerületi segitő-bizottság izraelita telek kérelmét elutasítja. Ez azonban rendszerint azért szokott történni, mert a zsidó hitközség nagyarányú segítő-intézményieket tart fönn, amelyeknél a jelentkezők egyrésze már igénybe is vett segítséget. — Egyébként, hogy Vass miniszter jótér konysjági akcióját felekezeti szempontok nem vezetik, azt az a tény jellemzi legjobban, hogy a fővárosba Kazinczy- és Akácfa-utcákban külön izraelita étkeztetőket tart fenn. A magyarázatot 'tudomásul vesszük. De sehogy- sem látjuk be, miért állították úgy össze a környezet- tudós és a kerületi segitö-bizottságokat, hogy azok nem felelnek meg a felekezeti arányoknak. Kifogásolnunk kell azt is, hogy a kerületi segitő-bizottság ülésein a kerületi elüljáró a hivatalból kirendeli elnök I
