Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-12-21 / 50-52. szám

ft Budapest, 1923 december 21. 8 idején feltétlenül számit a demokrata vezér. Nem mondott le azonban arról sem, hogy megegyezzék Bárczy Istvánnal és Ugrón Gáborral. A többi liberális frakcióval, elsősorban a íleinrich-párttal nem kíván egy utón haladni és inkább a szociáldemokrar iákkal menne bele a választási küzdelembe. Erre azonban aligha fog sor kerülni, mert az aránylagos választási rendszer mellett nincsen szükség szoro­sabb választási paktumra. Mindenesetre fájdalmas látni a liberális polgári egység meghiúsulását, de ebben a pillanatban tény­leg olyan a helyzet, hogy nem lehet számítani az összekovácsolódásra. S?pesti ember iKépiéiért természetrajzi tanuímdny Középtermetű, azaz százhatvan és száznyolcvan centi közt habozik. Bessz idején öt centivel rövi- debb, hossz esetén öttel hosszabb a rendes nagy­ságánál. (Rendes nagysága, recte: kicsisége — tu­lajdonkép nincs is.) Ruhája szürke, bőre fakó, mellét, kezét és szivét fekete sörte,szerű szőr borítja, haját a nachtkaszli fiókjában gyűjti, vagy már mint kész parókát hordja a fején valamely vidéki tanító. — Arcáról a szőrt borotváltatja, a ráncokat ellenben hosszúra növeszti. Lelkiismeretét a körmei alatt hordja, de időnként onnan kimanikíirözteti. — Já­rása gyors, a vállával jár, a kezével beszél, lábait arra használja, hogy üléskor velük harangozik. Hangja pont ellenkezője a Carussoénak: kicsit náthás, kicsit asztmás, kicsit légcsőhurutos, reszelés és fá­tyolos, tossz üzlet esetén rikácsolóvá válik. Szem­héja kicsit vörös, köthártyája kicsit gyulladt, gyo- morsavtultengése holtbiztos, idegzetének állapotán saját maga nevet. Testsúlya 60—80 kiló, de úgy érzi, hogyha egyszer konkurrense, vagy ellensége hasára állhatna, 200 kilót is tudna nyomni. A pesti ember Budapest egész területén min­denhol előfordul, még a lakásokban, sőt néha, legin­kább hajnaltájban, még a saját lakásán is. Előfordul továbbá a vidéken, külföldön, sőt Amerikában is, A felsorolt helyek valamennyién csupán szórványo­san található, de csapatosan tanyázik a kávéházak­ban, a villamosmegállóknál, a villamoskocsik lép­csőjén, a kártyaklubbokban, a tőzsdén és a Markó- utcában. — Tápláléka napi ötven-hatvan memphis, vagy tiz-husz portorico, ezenkívül valami ételt is eszik, néha feltéttel, néha a nélkül. Az így nyert kalóriák szervezetében gyorsan alakulnak át ener­giává, melyeket aztán a megélhetés gondjaiban hasz­nál el. A megélhetés gondjain felül még kultuiréletet is él a pesti ember, naponta tiz-tizenöt újságban ol­vassa el, hogy hogyan ütközött össze a vicinális a villamossal és hogy a riporter a malomtiiz alkal­mával miként jelent meg sajátkeziileg a lángok közt, ahol is hosszabb ideig tartózkodott, bár még mindig nem addig, ameddig kellett volHa. Újságolvasáson felül még nagy figyelemmel hallgatja Zerkovitz ze­néjét, nézi Griffith filmkölteményeit, Anita Berber klasszikus táncmutatványait és elmegy a Trónörö­kösbe. Műélvezet után órákig csodálkozik azon, hogy Rembrandt mért nem festett inkább egykorú tőzs- déseket, Beethoven mért nem komponált operetteket és Dosztojevszkij mért nem irt budeszkeket. Ja igaz, akkor még nem volt film! Szegény Dosztojevszkij, pechje volt, legalább a kártyán nyert volna; bizto­san rosszul állt meg egyszer ötre s onnan kezdő­dött az egész. A pesti embernek társadalmi nézetei is vannak. Sőt azt lehet mondani, hogy valamennyi pesti em­ber egy-egy kész szociológus, teljesen kidolgozott társadalmi rendszereket hord az agyában s azt meg is írná és kiadná, ha a kiadó nem lenne szintén pesti ember, azaz ne fizetne a könyvért olyan keveset, amennyi az írás közben elhasznált feketekávé és szivar árának a fele. E társadalmi rendszerek mind­egyikének sarkalatos része az, hogy kit-mindenklt kéne a gutának megütnie, hogy azután a megma­radtoknak, azaz a köznek jól menjen a dolga. A köznek a dolga pedig — minden pesti ember elkép­zelése, azaz rendszere szerint — akkor menne leg­jobban, ha ő maga, lehetőleg egyedül, autón járna. A pesti ember részint a Dob-utcában, részint a Práter-utcában születik, életkora mindig tiz évvel több, mint amennyit a pesti nőnek bemond. Pénze, ugyancsak annál, amit a Pesti nőnek bemond, tlz- szerte kevesebb. De még mindig elég kevés. A pesti ember filozófus is. Világkörutna hivatott alapigazságok születtek már Pesten. Archimedes azon tételének analógiájára, mely szerint a testek vízben annyit vesztenek a súlyúkból, amennyi az általuk kiszorított víznek a súlya, itt született meg az a tétel: „Minden ember annyit ér, amennyi kellemet­lenséget tud másoknak okozni“. De a Pesti ember született humorista is. Es ez enyhítő körülmény. Nem kell tehát őt olyan szigo­rúan venni összes rossz és még rosszabb tulajdon­ságaival együtt, mert még megsértődik. Különben ha megsértődne is, haragja csak a leg­közelebbi hosszig tart. Hossz esetén e kép egyes tulmarkáns vonásai lényegesen enyhülnek. A pesti ember élete részben a krachig, részben haláláig terjed. A halál oka: tüdővész; veszteség; jól megy a konkurrensnek; a villamos áll, de ha elindul, rögtön elgázolja az embert; mérgelődés; ál­talános szervezeti bessz. ♦ A pesti ember, halála után, a mennybe, azaz az örök, egyenletes és állandó hossz országába kerül, ahol is tárcájában egy-egy kötés Nejitunnal, Sirius- szal, Jupiterrel és Saturnusszal állandó aggodalom­mal várja a föltámadást. Nagy Lajos. A Hattyúdal Amikor Wolff Károly „mérsékelt“ — „Demokrata“ beszéd Wolf fék óriási tüntetése közben Költségvetési vita in sich Wolffék ugylátszik ambicionálták, hogy ,,tiszta munkát)“ végezzenek. Mindenáron költségvetést akartak produkálni, pedig a költségvetés akárhány­szor bűnjelként marad az utókorra. Általaiban azonban elegius hangulatban vtan a búcsúzó rezsim. Légióként pedig masa a rettenthe­tetlen vezér, aki úgy ellágyult nagy búcsúzó beszé­dében, mintha soha sem tetszelgett volna a kérlel­hetetlen lovag szerepében. Az utolsó szereposztás­ban nem lett volna' érdekes Wolff Károly, ha eddig nem játszott volna égéseiéin ellentétes szerepeket. Engedékeny, békés, csöndes volt az alaptonusa an­nak a beszédnek, amely közben nem egyszer szinte olvadozini kezdett. Előbb vádakkal kezdte. Hogy a demokrata-re­zsim nem adókkal, hanem kölcsönökkel fedezte a deficitet. Agföressziv azonban nem volt és szinte bo­csánatot kérve mondta Bohn Józseféknak: — Kijelentem, hogy ezt a kérdést leljes jóhisze­műséggel. az objektivitás szempontjából akarom ke­zelni. Nem is helyeseltek ennek a kijelentésnek. Nem beszélünk ebben a pillanatban erről, hogv helyesek voltak-e aiz adatai; de egészen bizonyos, hogy a kurzus elején látott és hallott Wolff Károlyra nem ismertünk rá egy pillanatra sem. Mi hazita ezt a változást? Az-e. hogy a siralom- házban ül a kurzus, vagy az-e, hogy gróf Zichy Já­nos előkelő oldalán vár hely Wolff Károlyra, akinek le kell szoknia — no a puffogó szólamokról ugv sem lehet, — de le kell szoknia a demagógia rikítóbb tor. májáról. Ezúttal a demokraták nem voltak forra­dalmárok, kommunisták, talán még zsidók sem és olyan furcsám, idegenül, hatástalanul hangzottak el Wolff izzó szavakhoz szokott ajkán aiz ilyen szürke mondatok: — Ez nem helyes pénzügyi politika. Meg kell gondolni a do’got. A Zichy-féle előkelő­ség nem fog jól állani Wolff Károlynak, aki hozzá van szokva, hogy tiiziet vessen a szó, amely száját elhagyja. Inkább Ereky Károlyt szerette volna kompro­mittálni, mint iá demokratákat és ma már szinte az látszik rajta, hogy inkább ő egyezne meg a demokra­tákkal, mintsem a baloldali tábor magáénak valljon olyan értéket, mint, Ereky. Azután csiak védekezett. Vagy hogv dicsérte önmagát és önmagukat. Ebben azonban túlzásba ment, mert ö maga sem Ív de el azt a sok minden szépet, amit pártjának tevékenységéről elmondott. A hattyúdalról azonban néni szokás kritikát Írni. Legyen meg a hattyúnak az az öröme, hogy utoljára úgy énekel, ahogy neki jólesik. n< A közgyűlések tömeges fölvonulásában ez tör­tént szerdán. Valóságos üninnep volt ez, de — gyász- ünnep. Pénteken azután eredeti Petrovfáczot kaptunk. Úgy megtapsolták, hogy szinte még Csilléri is meg­irigyelhette volna ezt a dicsőséget. A következő szónokot a keresztény községi párt kőnyomatosa azziail tünteti ki, hogv odaírja a neve mellé: (demokrata). írhatta volniai ugyani, hogy (volt demokrata) is, de amikor ez igy hatásosabb. Szilágyi Ká­roly. mert hiszen csak ő róla lehet szó, nagyon ér­dekes dolgokat mondott. Olyan érdekeseket, hogy szinte föl kellene jegyezni, mert a napilapok nem közölték. De a közönségnek látnia keli annak az embernek a portréját, aki a demokraták által történt megválasztása utján Wolffék karjaiba ugrott. Az ellenzék lemondását forradalmi lépési­nek nevezte. Kijelentet te. hogy Wolffék nem rom­boltak. hiszen — el vagyunk kápráztatva — itt van a deficifmentes költségvetés. Wolffék ..teljes mérték­ben met? védték a város vagyoni „érdekeit“ (Zajos helyeslés a többségi párton és Korányi Már­tonnál). Aztán már úgy beszélt, mintha azt mondta' volna, hogy ásó-kapa válasszon el bennünket: — Nem volt szükségünk a trieszti kal­márok haszonleső millióira . . . óriási helyeslés. Zajos taps. — Nem kellett Éber ur! — zúgja egy érdes hang. Aztán még beszélt a tatárjárásról, meg a szo­ciáldemokratákról, akik felé keményen megrázta síziabadkőmüves öklét. Egyéb baj nem is igen történt. Hogy Szilágyi ur belépetit-e már ,ai Wolff-pártba, erről eddig nincs értesülésünk. A frigy azonban már perfekt. * Ettől kezdve azután lefelé hanyatlik a költség- vetési vita. Joannovich Pál mint választási szakértő lépett föl. Törökné Kovács Hermin jó- szivre valló beszédet mondott. M ü i 1 e r Antal, a Krátky-bukitató. pedig vállalkozási kérdésekkel fog­lalkozott. Egy kis politikumot csak Sz ő k e Gyula vitt bele a szürke vitába. Oly kedvesen egyszerű és őszinte volt. hogy még azt is elmondita. hogv a je­lenlegi nehéz viszonyok között kár a főváros pol­gárságát kitenni egy választás izgalmainak. így mondta, de valószínűleg saját pártját féltette csak a választás izgalmaitól. — Hai a vidéki törvényhatóságok mandátumát — mondotta — meg lehetett hosszabbítani, miért ne lehetne ugyanezt megtenni a fővárosi törvényható­sággal is. Ez bizony tényleg szomorú. Magyar általános I naflanbank R.-t. Eadupest. Alapítási év 1906. Az intézet elnöke: báró dr. Madarassy-Beck Marcel, a Magyar le­számítoló- és pénzváltóbank vezérigazgatója. A'telnökök: dr. Horváth Lipóí m. kir. kor­mányfőtanácsos. a Magyar álta'ános taka­rékpénztár r.-t. alelnöke és dr. Goszthony Mihály földbirtokos. Vezérigazgató: dr. Ha­lom Dezső m. kir. kormányfőtanácsos. Igaz­gatók: Dénes Ödön, Szikra Károly. Schób r Károly, Leimdörier Ferenc és Leopold Rudolf. Az Intézet ügyköre: ingatlanokkal kapcsolatos mindennemű tranzakciók Budapesten, a főbb vi­déki városokban, küEöldön is, igy Berlinben, Ab­báziában Cseh-Szlovákiában, építési ipari gyárak és te'e^ek; szálloda és fürdőüzemek, építési anyag- keoeskedelsm, szénkereskedelem, építési vállakó­zás-. parcellázás- és minden bankszakmabe i üzlet. Ingatlanüzletek: az év folyamán ingatlanállomá­nyát még olcsó áraknál növelte. VÁLLALATOK: Budai Cementgyár r.-t. (III., Ürömi-utca 24—32.) Óbudai Mészégető- és Gözíéglagyár, Leopold és Fia Utóda (Külső Bécsi-ut 3036—40.) Százha'ombattal telep. # Cserépgyártó-berende­zése legmodernebb az országban Malomsoky József asztalosárugyár r.-t. (VII., Francia-ut 11.) Leimdörfer és Révész (I., Horthy Miklós-ut 149—51.) Fatelep. Pallos és Perelis Épltőanyagkereskedelml és Ipari r.-t. (IV., Deák Ferenc-utca 17.) VIDÉKI ÉRDEKELTSÉGEK: Budafoki Fa- és Épitöanyagkereskedelml r.-t. (Budafok, Törley-tér). Győri Ingatlanforgalmi és Építőipari r.-t. Győr. Szabó Samu takaréktüzhelygyár. Győr. Cementárugyár és Építővállalkozás, Győr. Székesfehérvári Építőipari és Kereskedelmi r.-t. Gyöngyösi Cementárugyár r.-t. Gyöngyös. Nagykanizsai Városépítő r.-t. Nagykanizsa, ame­lyek mind építési vállalatok és cementárugyárak. FÜRDŐ, SZÁLLODA, SZANATÓRIUMI ÜZEMEK: Hungária-fürdö r.-t. (VII., Dohány-utca 44. Continental szálloda. Ujtátrafürédi dr. Szontagh Szanatóriumok r.-t. Uitátrafüred. (Cseh-Szlovákia). Dr. Szegő Szanatórium, Abbázia. Egyéb ipari és kereskedelmi vállalatok: Vidor József Tüzelöanyagkereskedelml r.-t. (VII., Rottenbiller-utca 66.) Star Filmgyár és Filmkereskedelml r.-t. (IV., Kossuth Lajos-utca 13.). BELVÁROSI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉN9TARSASAG BUDAPEST IV., PETŐFI SÁNDOR.UTCA 2. Telefon: 48-21,191-46 Sürgönyeim: Luxautó Merkur bérautóüzem

Next

/
Oldalképek
Tartalom