Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-07-20 / 29. szám

Budapest, 1923 julius 20. 3 fiz üsyészségtől a parlament küszöbéit Egy városatya karrierje Use tty Fare,ne halála, különös meglepetéseket hozott. Még el sem földelték a kommunális életnek ezt a köztiszteletben álló alakját, amikor máris le­hullott a lepel azokról a különös dolgokról, amelyek nyomon követik az ő elmúltát. Mindenekelőtt üresen hagyta U set tv Ferenc a budapesti déli választói kerület egyik mandátu­mát. Az uj választói rend értelmében természetesen nem lesz választási a Ferencvárosban, hanem a megüresedett helyre automatikus an be fog vonulni az az ur. aki a választási lajstromon Usetty Ferenc után következett. Ebben az esetben Petrovác Gyula fogja méltóképen képviselni a Ferencvárost a nemzetgyűlésen. Buday Dezső társaságában. A déli kerületi listán eredetileg Er nsiti Sándor és Usetty Ferenc kerültek be a parlamentbe, idők folyamán azonban mind a két hely más kezébe került. Ernst Sándor az ipolysági mandátumot tartotta meg, he­lyére jött Buday Dezső, Usetty Ferenc meghalt és az ö komoly, higgadt szereplését Petrovác Gyula fogja pótolni. Petrovác a közgyűlés ma leg­ismertebb alakjai közé tartozik 'esi az ellenzék soha­sem kiváti a maga számára nagyobb kaliberű, tekin­télyesebb ellenfeleik mint ö. Valószínű azonban, hogy azt a hangos szereplést, amelyről a városhá­zán hires, nem igen fogja folytatni a parlamentben, ahol más erők, más viszonyok vannak és ahol Wolff Károly nagysága is némileg homályba vész. Annyi azonban bizonyos, hogy Petrovác Gyulának nagyon jól fog állni a képviselői méltóság és Huszár Ká­roly. a pártvezér, valószínűleg boldogan öleli keb­lére azt a férfiút, akinek értékeivel most pártja gaz­dagodni fog. A ferencvárosi mandátum sorsánál nagy érdek­lődést keltett az a körülmény, hogy ha véletle­nül nincs egy Petro vácunk, akkor Ci­gány Sándor, a keresztény községi párt kimagasló alakja kerül be a nem­zetgyűlésbe. Cigány Sándort — mondani sem kell — igazságtalanul vádolták meg az ekrazitos ügyben és miután végigszenvedte a rendőrségi és Usetty Ferenc halála Nem jelentek meg betegségéről bulletinok, nem olvastunk állapotáról hírlapi jelentéseket, csak leg­belsőbb barátai tudták, hogy Usetty Ferenc beteg, éspedig katasztrofálisan beteg. Meglepetésként hatott tehát, amikor a nagyközönség hétfőn reggel a halá­láról ’értesült ennek az életerős fiatalembernek, aki a kurzussal együtt került be az események forgata­gába. de aki kialakulásával sok szimpátiát tudott magával szemben ébreszteni. Usieitity Ferenc tanárember volt és szakkörökben nagy ibecsüliefcet ívivott ki tudásával és becsületes törekvéseivel. Érdeke®, hogy Usetty Ferencről az első hirlapi cikkeit! J á s z i Oszkár irta akkor, amikor a háború alatt a megszállott Szerbiában Usetty ren­dezte az iskola ügyet éspedig olyan kiválóan, hogy az ölt! akkor megismerő Jászi is elragadtatással adó­zott munkájának. Amikor a háború után Usetty haza­tért, Jásizi pedig nemzetiségi miniszter lett, sietett a kiváló pedagógust, akinek nyelvi és nemzetiségi ismeretei nagyon szükségesek voltak, bevinni mi­nisztériumába. Becses és szép munkált! végzett itt is. A kommunizmus Usettyt is az ellenfonradalmárok közé sodorta, politikus kitt belőle és amikor a kurzus megszületett, már tekintély volt a keresztény- szocialistapártban. Eleinte, mint annyian, ő sem tudta tökéletesen fékezni temperamentumát, később azonban, mind higgadtabb, mind nyugodtaíbb és mindinkább belátó lett. Mindjárt az első nemzetgyű­lésnek tagja lett, ahol Huszár Károly mérsékelt politikájáért 1 elkesie ddtlt. Amikor a budapesti községi választásokra került a sor, igen előkelő szerep jutott neki, de mint) a keresztény községi párt alelnöke, mégsem juthatott komoly hatalomhoz. A többségi pártban uralkodó ál­lapotok megfosztották annak lehetőségétől, hogy a vezetés az ő kezében fusson össze. Megadták neki a tiszteletet, de nem engedték, hogy a pántban érvé­nyesüljön az ő mindinkább mérséklődő irányítása. Ezek a dolgok nagyon elkedvetlenitették és ő, aíki állandóan Huszár Károly társaságában élt, lassan visszahúzódott a községi politikában és az utóbbi hónapokban egyáltalán nem is láttuk öt a közgyű­lési teremben. Változhatni szeretett volna a dolgokon, de nem tudott, revideálni alkairta a községi párt poli­tikáját, de útjában álltak az in t ranz igen sek és Usetty Ferencnek nem volt módjában egyéb, minthogy ki­felé orientálódjék. Az utolsó hetekben nagyon sokszor hallottuk a nevét. Wolffék körében valószínűleg sú­lyos! megütközést keltett, hogy Usetíty az utolsó idő­ben az ellenzéki vezérférfiakkal tárgyalt állandóan, de meg^ kellett tennie, mert lelkiismerete kényszeri- tette /rá és mert (katasztrofálisnak tartotta azt az utat, amelyen Wolffék haladtak és amelytől a leg- őszintélbib szó sem tudta őket eltéríteni. Végül is Usetty lemondott a pártban viselt alelnöki állásáról, otthagyta a kijetölőbizottsági tagságot és mindenki várta az elkövetkezendő lépését, amely a közgyűlési teremben való erő viszonyok lényeges megváltozását hozta volna meg. A halála a magyar közéletet nem­csak egy értékes embertől fosztotta meg. de súlyos kái t szenvedett Budapest közönsége is, rrtert az az ügyészségi mártiriumát. íme, eljutott a parlainenlí küszöbéig. Amilyen önzetlen emberneik ismerjük Pet­rovác Gyulát, nem lehetetlen, hogy elhárítja magá­tól a mandátum révén neki jutó megtiszteltetést és átadja helyét Cigány Sándornak. Megérdemli ezt az a férfiú, akit csak a héten ünnepelt Wolff Károly, a párt vezére, amikor kifejtette. Hogy a keresztlény községi párt a nyugodt és békés társadalmi életöt akarja és csak a törvények alapján álló harcokat vivja. Elmondta Wolff, hogy amikor az ekrazitos üggyel kapcsolatban Cigány Sándor szóbakeriilt, a párt elnöksége nem tartotta helyesnek, hogy az ügybe beleavatkozzék, mert a törvényitiiszteletet szem előtt tartva, a független magyar bíróságok tekintette illetékesnek az ügy elbírálására. A bíró­ság döntött az ügyben — mondta Wolff — és igy az egész ügy Cigány Sándornak a legtelje' sebb értelemben vett személyes ügye. Ezt a „személyes ügyet“ a pánt. elintézte és*nem lehet más a közérdek, mint hogy Cigány Sándor az ország ügyeibe is beleszólhasson. Usetty Ferenc egy bizottsági tagságot is ha­gyott örökül. Itt azonban sokkal nagyobb a bonyo­dalom, mint a nemzetgyűlési tagságnál, mert előál­lott az a különös helyzet, hogy a keresztény párt listájáról már kifogyott az utolsó póttag is. akit be lehetne hívni. A városatyák körében meglehetősen élénken vitatkoznak arról a problémáról, hogy mi történjék most, mert ilyen eset még nem igen fordult elő. Sem általános, sem pedig kilencedik kerületi választást ezen az alapon elrendelni nem lehet, arra is aligha hajlandó a többségi párt, hogv a kisebbség póttagjai közül hívjanak be valakit, ilyenformán aligha lehet más megoldás, minthogy Usetty Fe­lre n c váró S:.a t y a i mandátuma árván m a r a d. Ebben az esetben azonban vitatkozni sem lehet azon a tényen, hogy a közgyűlés csonka lesz. Az ellenzék bármikor arra a jogos álláspontra helyezkedhetik, hogy a közgyűlési csonka, amivel azonban a többség aligha fog törődni, hiszen ennek a többségnek már sokkal cifrább dolgokat! is vágtak a szemébe. lember távozott az élőik! sorából, aki a kaotikus és ideggel már alig bírható városházi állapotokban meg tudta volna hozni az annyira szükséges kialakulást és tisztulást. Mi nem voltunk egy párton Usetty Ferenccel és bármire határozta volna e! is magát, nem kerültünk volna vele egy táborba; de mindig elismertük benne a lojális, a megbecsülendő ellenfelet, a becsületes törlelkivéselket és/ azt, amit mi egy városatyánál leg­többre becsülünk, hogy őszintén és melegen szerette Budapestet. Ennek a szer e'tet én ék nemcsak kortes- beszédekben adott hangot, de számtalanszor hallot­tuk őt fölszólalni a parlamentben, ahol mindenkor védelmére kelt Budapestnek ési nemes meggyőződés- isieil harcolt a főváros érdekeiért. A múlt esztendőben a Ferenc József-intézet kormányzójává nevezték ki, méltó’Siágos uir lett, nyugalmas élethez jutott, de meg­őrizte puritánságát, megőrizte egyszerű, közvetlen föllépését és modorát, amellyel sok szimpátiát éb- rleisztett magával szemben. Utoljára, mint parlamenti vizsgálóbiztos szerepelt Zsirkay János mandátumá­nak ügyében és Beregböl azzal a hírrel tért vissza, hogy ezt a mandátumot nem lehet megvédeni, tanú­ságot téve ezzel is pártatlanságáról és jóindulatáról. Budapest székesfőváros közgyűlése mindenesetre ér­tékes, tiszta sizándéku embert veszített el Usetty Feirencben. . . : D di ! j • • • Megegyezett a főváros és a Közúti Milliárdos és esetleg évtizedekig tartó pörös- ködésnek vette elejét az a megegyezés, amelyet a főváros és a Közúti Vaspálya kötött a Közultii Vas­pálya megváltása dolgában. Ezt a megegyezést köl­csönös engedékenység jellemzi. A Közúti a meg­állapodás értelmében odaadja a városnak, illetve a Székesfővárosi Közlekedési Rész­vénytársaságnak a tárcájában levő vicinális, Búr. és Földalatti vasúti részvényeket. Bérbeadja huszonhat esztendőre tizenkét pesti és vidéki házát, melyekben ezidöszerimt a B. Sz. K. R. alkalmazottai laknak és hivatalai vannak elhelyezve. És átadja négy milliárd koronára értékelt nyersanyagkészle­tét és berendezési tárgyait. Ezzel szemben a fővá­ros, illetve y, Székesfővárosi Közlekedési .Részvény- társaság elvállalja a régi Közúti adósságainak tör­lesztését. Törleszti a részvénytőkét és fizeti a rész­vények után az átlagosztalékot és az élvezeti je­gyek után a felül-osztalékot. Úgy a részvények névértékét, mint az osztalékot ési átlagosztalékot ötvenszeres szorzó számmal kell meg­szorozni a megállapodás értelmében, ha meg akarjuk állapítani, hogy mekkora lesz ez az összeg, amelyre a Közúti részvényesei reflektálhatnak. Ez az ötvenszeres szorzószám azonban csak a TVs centim c-o s korona mellett maradna ekkora. Ha ugyanis a korona Zürichben esik vagy emelkedik, olyan arányban esik vagy emelkedik a szorzószám is. A dolog úgy áll, hogy ha Zürichben közben gyengül a korona kurzusa, akkor a gyengü­lés arányában emelkedik az ötvenszeres szorzó­szám. ha pedig közben Zürichben megjavulna a korona, akkor a javulás arányában csökkenne a szorzószám. Ma hat centime-os a zürichi korona- jegyzés. Ez pedig azt jelenti, hogy az egyezség megkötése óta már busz százalékkal emel­kedett a s z o r z ó s z á ni is. Ebben a pillanatban tehát a szorzószám többé már nem ötvenszeres, hanem hatvanszoros, ngy hogy a részvényesek részvényeik névértéke gyanánt ma nem 10.000, ha­nem 12,000 koronát kapnának. A részvények tör­lesztése cs az osztalékok kifizetésiének a kezdete csak a jövő év első napjával kezdődik. Ez a meg­állapodás nagy előnyöket biztosit a fővárosnak, de ugyanolyan értékes előnyöket biztosit a Közúti vál­lalatnak. illetve a Nova részvénytársaságnak Is. A legnagyobb előny, hogy a Köznti, illetve a Nova megszabadul minden kötelezettség­től és végre valahára csakugyan szabadon rendel­kezhetik a saját vagyonával. Nag.v előnye ennek a megállapodásnak az is, hogy ez .a megállapodás zü­richi korona bázisán történvén, egyszerre valuta- papirrá avanzs áltatta úgy a Közúti-, mint a Nova-rész vény eket, A harmadik nagy előnye pedig az, hogy a Nova többi között megszabadult a vicinálisaitól is. amelyek papíron ugyan nagy érté­ket képviselnek, egyelőre azonban rengeteg deficittel operáltak és csak arra valók voltak, hogv segítsenek fogyasztani a Nova többi nagyszerű és jövedelmező vállalatainak a jövedelmét. A fővárosnak átengedett vasutakért a Nova óriási valorizált járadékot kap huszonhat esztendőn keresztül. Egyébként .a Közúti és a Nova augusztus elsején tartja rendkívüli köz­gyűlését és az igazgatóság ott fog beszámolni ezek­ről a megállapodásokról. * Tatarozzák a városházát. A tanács már régeb­ben elhatározta, hogy a központi városháza összes udvairi és Károly-köruti, valamint a nagy világító- udvarra néző homlokzatát tataroztatni fogja. Ezek a munkálatok az eredeti terv szerint 840.000 koronába kerültek! volna, amit annakidején a közgyűlés meg is szavazott. Az anyagárak és: a munkabérek azonban az utóbbi időben olyan mértékben emelkedtek, hogy ma már1 ezek a (költségek elérik az előirányzott ösz- szeg tízszeresét, úgyhogy ma már a szükséges ösz- szeget 9,300.000 koronára kontemplálják. ötvenmillió forgótőke az Állatkertiek. A főváros legutóbbi Ikiözgyülése az Állatkert számára ötven­millió forgótőkét szavazott meg, amelyet a községi, alap kölcsönpénzeiből bocsájtanak az Állatkert (ren­delkezésére. amely ezután az összeg után nyolc szá­zalékos kamatot fog fizetni. Értesülésüniki szerint ezen az összegen az Állatkert igazgatósága takar­mányt, tűzifát és stz enet fog besze­rezni, mert azt reméli, hogy az id-ejében és gyorsan foganatosított beszerzések névén jelentős megtakarí­tást tud majd felmutatni. Az Állatkert ezután az ötvenmillió forgótöke-kölcsön után évi négymilliót fog a községi alapnak fizetni, amit a mai árhullámzások mellett a beszerzéseknél tényleg játszva meg lehet takarítani. SZÓRAKOZÁS Az egyetlen szinház, amelyben nem venni észre a nyár beálltát, a Fővárosi Operettszinház. Minden este úgy megtelik, mint a szezon teljében esi oly kellemesen hűvös a nézőtere, hogy a for-róságból mitsem venni észre. Jól is érzi magát a (közönség és lelkesen ünnepli a főszereplőket: Biller Irént. Harmata Hildát, Mészáros Pauíettet, Halmayt, El­vár yt, Vendreyt, Kompóthyt, Komlóst. Péntek, szombat, vasárnap A lőcsei fehér asz- szony, Jókai regényes színmüve kerül színre a Budai Színkörben. A szinház drámai együttesének szine- java vesz részt Jókai nagyszerű alkotásának előadá­sán, mely Faragó Jenő dinamatizáilásában a legna­gyobb sikert Ígéri. Jegyeket a nagy érdeklődésre való tekintettel A lőcsei fehér asszony első három előadására árusít a Budai Szinlkör pénztára és vala­mennyi jegyiroda. A Kert-moziban amerikai vigjátékesték: „Ne járj a tilosban“ (5 felvonásban), „Pünkösdi lord“ (5 felvonásban, főszereplő Tom Moore), ,,Snuby és a szesztilalom“ (burleszk) és az Angol Híradó. Elő­adások kezdete 8 és 10 órakor. DR PAJOR SZANATÓRIUM Budapest, Vili., Vas-utca 17. szám Ideg-, belbetegek és üdülők gyógy­helye. Vizgyógyiniézet. Diétás konyha. Sebészeti-, urolog- és orthopädiai osz­tályok. Külön szülészeti és nöosztály. Árak mérsékeltek. A-------­SZ IGETI ERNŐ bankUzlet AZ EGYEZMÉNY TAGJA V, HAJNAL-U. 8 TELEFON IIO-I8

Next

/
Oldalképek
Tartalom