Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-06-06 / 23. szám
Budapest, 1923. j uni us 6. 3 mos-menetdijak emelésének ódiumát azonban senki el nem háríthatja a mai többség feje fölül. Rossz időben, tőke nélkül, kizárólag hatalmi célok érdekében átvenni a villamost, ez olyan klasszikus kormányzati hiba, amelyért igen súlyos felelősséggel tántoznak az urak. Csak mielőtt változtatni lehet a dolgokon, be ne következzék az összeomlás a sok vihart látott villamosvasútnál. A grafikon panaszai Mibői élnek a főváros tisztviselői? Láttam a napokban egy grafikont, amely ismeretlenül is nagyon keservesen panaszkodott. A gia- fikon elsírta, hogy milyen keservles a sorsa .a szegény fővárosi tisztviselőknek. Amig a régi fizetések vonala becsületes lejtőn fut fölfelé, addig a mai fizetések vonala szomorúan fekszik el a. sik lapon. Kiderül ebből a grafikonból, hogy a inai fizetések mint aránylanak a régiekhez. Csak néhány példában mutatom be ezt a szomorú képet: Békekoronákban a mai a régi fizetés Polgármester ...........„ ... ... 1504 25.000 j I 1212 21.000 Alpolgármester j fl- *......... 1210 19.000 Tanácsosok í 1................. 964 13.000 Elöljáró I II. — — — 963 12.000 r I 864 8.000 Főjegyző stb. j n_____ _ 861 7.5C0 Elé g ez, ai példa akkor, ha tudjuk, hogy ma b é k e p ar i t á s b a n a kenyér kilója öt fillérrel, a borjúhús 1:20 fillérrel, iái zsir 80 fillérrel^a_ cukor 52 fillérrel, a vászon méterje 61 fillerrel, a cipő parjia hét koronával, a szén mázsája 50 fillérrel, a szappan kilója kerek egy koronával drágább, mint a háború megkezdésekor volt. Ilyen körülmények között ugyebár meg kell! érteni, hogy a fővárosi alkalmazottak aranyparitásban kívánják aiz illetményeiket? Meg kell érteni annál inkább, mert nem olyan módon lépnek fel, mint azt a KANSZ-nál láttuk. Nem szabad a,zonban többé 'elfelejteni, hogy amióta a: főváros alkalmazottai aranyvaluta helyett papirvalutát kapnak, illetményeik nő tton fogytak. Valósággal minden hónapban szőkébbre szorult a hurok a nyakúikon és ma már alig tudnak lélekzeni. Nem akarunk elvi kérdéseket belevinni ma e vitába, de míeg kell említenünk, hogy sok mindent elvontak a kedvezmények közül és az elvont kedvezményeket a legkisebb mértékben sem pótolták. Szerintünk sem az állami, sem a fővárosi alkalmazottnak. sem a fcghazafiasabb társadalmi egyesületeknek nem jár vasúti kedvezmény. Ez tette tönkre többek között az államvasutakat. De e z a kedvezményük a tisztviselőknek m é g i s csak m le g v o 11 és azt most elvették. Az elvétel helyes, de a szerény kárpótlás kötelező. Megvonták továbbá a cseléd után járó természetbeni ellátást is. Legjobb szeretnénk már a természetbe™ ellátásról nem is hallani, dje ez mégis csak jogmegvonás. Nem szabad megfeledkezni a lakáspénznek igdizán nem a törvény szelleme szerint való leszállításáról sem. Ce- terum censeo: az arany paritásos fizetés az egyetlen becsületes megoldás és boldogan látná mindenki, ha a pénzügyi anarchiából való kibontakozásnak első sikeres kísérletét a főváros csinálná meg. Ami eddig történt, iá® mind ügyetlen foldozás volt. Pillanatnyi, de rendesen későn érkezett segedelem volt. amit eddig juttattak. A fővárosnál pedig ez is mindig későbben jött. mint az államiaknál. Az elnökiben minden egyes esetben hetekig elpiszmogtak a megoldáson. Mikor a pénz jött. már régen nem lehetett érte vásárolni. Hiába, he kell vallani, hogy a sérelmek és jogfosztások egész sorozata érte a főváros tisztviselő- karát és elismeréssel kell áldozni ezeknek a mar- tiriummal sújtott embereknek, akik ilyen körülmények között is meg tudják tartani önuralmukat. Kopenrikus. Kitört a hidvám-háboru A kormány és a főváros vitája a hidak fenntartásáról Az utóbbi időben igen sokat beszélnek a hidvám visszaállításáról. Voltak olyan lelkes ellenzékiek, akik még ezt is Wo Ifi Károly ártatlan fejéhez akarták vágni, nem tudván, hogy a hidvám a pénzügyminisztert illeti meg. Alkalmat adtak egyben ezzel W o 1 f í Károlynak. hogy igazságtalanul üldözöttségének mar- tiriumát mutogassa. Illetékes helyen a hidvám kérdését igy ismertették: — A kereskedelmi miniszter leiratban értesítette a fővárost, hogy a hidvám kérdésében ankétet tart, amelyre a fővárost is meghívja. A főváros a hidvám megszüntetése érdekében már 1912-ben akcióba lépett, de hiába, mignem 1918-ban a Károlyi rezsim alatt a hidvám megszüntetése végre tényleg megtörtént. — Az egész kérdés az 1836. évi XXVI. t.-c.-kel alakult ki a Sina György báróval kötött szerződés alapján. Az 1870. X. és XXX. törvénycikkek értelmében a liid az állam tulajdonába ment át és ez alapon minden fenntartást az állam látott át a vámszedés rogának ellenében. — A város azért, hogy a szemeteskocsik ingyen járjanak át a hídon, vállalta a locsolást, a szeméthordást és a hóekézést. Ezeket a főváros a hidvám megszüntetésével továbbra is végezte, mert ezzel hozzá akart járulni a maga részéről a hidak fenntartásához. Az állam azt mondja, hogy a vám megszüntetése a főváros érdekében történt és egyéb kompenzációkat is kért, a hidak fenntartását, az ingyen világítást és tisztántartást. így álltak a dolgok akkor, amikor legutóbb megtartották a hidvám-ankétet. Ezen az ankéten a főváros kifejtette, hogy nincsen módjában lemondani a váltságüsszegről. Ez a kérdés 1936-ban lesz aktuális és Így az akkori pénznek értéke ma teljességgel ismeretlen. Ma valorizált értékben ez a váltság 500 milliót jelentene. A főváros tehát kérte a kormányt, hogy a kérdésnek ezt a részét kapcsolják ki. A főváros sem a fenntartást, sem a világítás, és tisztántartás terheit nem vállalhatja. A kormány képviselője erre kijelentette, hogy ebben az esetben kénytelenek lesznek a hidvámakat visszaállítani, hogy igy a költségekre sziiksiéges összegeket előteremthessék. Válaszul a főváros képviselői azt a kijelentést tették, hogyha a pénzügyminiszter hajlandó a fedezethez hozzájárulni, a főváros nem zárkózik ell a tisztántartás elvállalásától. Egyelőre tehát a hidvámok visz- szaállitását még nem határozták el és talán el is lehet azt kerülni. • • • Hátrább az agarakkal. A háztulajdonos uraknak túlságosan megjött a hangja és az étvágya'. Elmondhatja ezt a Fővárosi H i r 1 a p, amely ai ház>- öérek kérdésében, a közérdeket becsülettel akarván szolgálni, a legobjektivebb álláspontot foglalt el minidig. Most azonban meg kell mondani iaiz uraknak, hogy hátrább az agarakkal. Mi történt tulajdonkénen? Az, hogy alig egy hónapja életbelépett egy miniszteri rendelet, amely a lakók vállára hatalmas terheket rótt minden átmenet nélkül. A rendeletet maguk a háztulajdonos urak sürgették ki és az inkább az ő, mint a mi száj útik ize sz/erint való. ^ azt meg egészen határozottam mondhatjuk, hogy többet álmukban sem véltek elérhetőnek, mint amennyi a harmincszoros és még fokozódó béremeléssel az ölükbe hullott. Mindez — ismételjük, — alig egy hónapja történt és ma már ugv megnövekedtek a követelésleik. olyan szélsőséges és szenvedélyes hangot használnak, hogy ezt már egy kicsit soknak találjuk. Ennek a városnak nyugalma érdekében mondjuk tehát niekik. maradjanak békességben, mert ha ők szervezkedni tudnak, lesz erő. akarat és elszántság a lakókban is. hogy szembeszálljanak a törekvéssel, hogy megvédjék a kormány rendeletét, amelybe a lakók már valahogy belealakultak és amely a lakók számára a továbbiakban is uj terheket. a háziurak számára pedig uj előnyöket biztosit. A Margitsziget uj vezérigazgatója. Multheti számában a Fővárosi Hírlap elsőnek adott hirt róla, hogy S-chiffed Miksa és társaitól a Margitsziget Részvénytársaság részvényeit a M a g y a r-A m erikái Bank megvette. A bérleti szerződés „átruházása az uj tulajdonosokra most van folyamatban a Közmunkatanácsnál. A Margitsziget szebb jövőjébe vetett bizalmat misem fokozhatja jobban, mint az a körülmény, hogy a Margitsziget részvénytársaság vezérigazgatója dr. Faludi Jenő, a Magyar-Amerikai Bank igazgatója lesz, aki nagy műveltségével, rátermettségével és finom ízlésével annakidején a Vígszínházát a főváros első színházává fejlesztette. A közlekedési dzsungelból. A nagy váll amosjegy- ineformon még magodnak. Lehet, hogy a komikum és a bosszantás elemeit ki tudják még szedni a nagy reformból, de ismerve a villamos nyomorúságos helyzetét, előre látjuk immár, hogy a nagyarányú tarifaemelés teljesen, elmaradhatatlan. Lassan any- nyit fogunk fizetni egy villamosjegyért, amennyit jó ibéike idején fizettünk a MÁV-ofl az éves bérletjegyért. Hát azt csak megértjük még valahogy, hogy a főváros a maga vállalatával szemben jószivü, de nem látjuk okát araiak a jószívűségnek, amely a bérkocsis urak felé irányul. Ezek csak most kaptak 300- szoros taksát és máris 500-szorosat kémek, hogy holnap jelentkezhessenek az ezer szemesért és felhozzák régi argumentumukat, hogy' ezerrel mé.gis csak a legkönnyebb — szórózn i. Nem értjük a jószívűséget és előzékenységet, hogy még csaik szóba is lehet állati i az ilyen fantasztikus kívánságok előterjesztőivel. Legalább átlagban egy hónapig tartanának ki egy-egy tlariía mellett. De nem, ugylátszik. erőszakosan Bécset akarnák csinálni Budapestből. Az Állatkert önállósította a vízvezetékét. Az Állatkertben, amely Bérezel Jenő tanácsnok kivételes gondoskodása folytán, _ ellentétben Európa még megtevő összes állatkertijeivel, folytonosan fejlődik, igen érdekest újítás_ történt. Az Állatiért ugyanis függetlenítette magát Káposztásmegyertől és kiépítette saját vízvezetékét. Ez az önállósitási művelet mintegy kétmillió koronába került és azt jeleníti, hogy amíg egyrészt a vízműveket jelentékenyen sikerült ezáltal tehermentesíteni, addig az Állatkertnek módjában van az eddiginél is bővebben öntözni. A növényzet frissebb, a levegő egészségesebb lesz ezáltal. A vezeték belső furásu kutból kapja a vizet és igy nem szükséges vele takarékoskodni. Ugyancsak a pálmaház is bővebben részesül ma a viz áldásaiban, de fontos ez az állatok egészségének is, merit! elejét lehet venni ezáltal a már- már fenyegetően, fellépett tuberkulózisnak. SZÓRAKOZÁS A Fővárosi Operettszinház ul revüoperettie. „A három grácia'-, szerdán kerül bemutatóra. A partitúrában egymást érik a hatásos dalok és táncok. Példátlanul ragyogó a második fölvonás, amelyben a Casati-kastélyban rendezett ünnepély tündöklő fény és pompa kifejtésére ad alkalmat. Különösen itt érvényesül Szabolcs Ernő rendezése. Biller Irén. a gyorsan népszerűvé lett uj primadonna és kitűnő partnere. Halmay Tibor egészen újszerű duetteket adnak elő. Harmatit Hilda és Komlóss Vilmos játszók a hálásnál halasabb főszerepeket. A „Sárga kabát“ minden este. Lehár Ferenc nagysikerű daljátéka, minden este színre kerül a Király-Szinházban a bemutató kiváló szereplőivel. „Kovácsné“ és „A válóperes hölgy“ fölváltva kerül szinre a Magyar Színházban. Beöthy László „Kovácsné“ című vigjátéka, szerdán és péntekem. Vajda Ernő nagysikerű darabja. ,,A válóperes hölgy“ csütörtökön, szombaton és vasárnap. Mind a két darab a bemutató kiváló szereplőivel van' műsoron. A Vígszínház hete Le'opoldine Konstantin és kitűnő társulata vendégszereplésének jegyében fog lefolyni. Szombaton a „Clarissa's halbes Herz“ cirnii uj vígjátékot adják. Szerdán és pénteken a Schniitz- lar-féle „Literatur'1 és1 Strindberg „Julia kisasszonya“ kerül szinre. Csütörtökön „A gyémántköszö- rüs“ szerez derült órákat a közönségnek, vasárnap esi hétfőn Molnár Ferenc „Farisang“-ja szerepel a műsoron. Valamennyi előadás fél 8 órakor kezdődik, csak a szombati és vasárnapi német előadási kezdődik 10 és fél órakor. Ezeken a napokon a Vígszínház együttese a „John Gabriel Borkmant“ játsza 7 órai kezdettel. A „Névtelenek“ bemutatója. Szombaton, 9-én., mutatja be a Belvárosi Színház Lenormamd „Névtelenek“ cirnii rendkívül érdekfeszitő darabját. A Belvárosi Színház hetek . óta a legnagyobb ambícióval készül a kitűnő darab előadására, amely méreteinél fogva is nagy föladatot ró a darab rendezőjére, Somlayra, aki egyúttal a darab férfi főszerepét is játsza.. Szereplőtársai: 'titkos Ilona. T. Halmy Margit, Simon Marosai P. Tárnoky Giza, Z. Molnár, Bársony. Körmendy és Szegheő. A bemutatóig szerdán és pénteken a „Sári biró“-t adják, csütörtökön á nagysikerű „Kékszatóáll nyolcadik felesége“ cirnii vígjátékot. A „Szépaszonv kocsisa“ minden este. Rajna— Czobor elmés és szép zenéjíi operettje, a „Szépasz- szony kocsisa“, minden este szinre kerül a Blaha Lujziai-Szinházbian, mindannyiszor a bemutató kiváló szereposztásában. Zsúfolásig megtelt a Budai Színkör tágas nézőtere a „Fekete gyémántok“ szombat esti premierjén, amely zajos tapsok és kihívások közt a legnagyobb siker jegyében folyt le. Bajor Gizi eddigi művészi sikereit egy újabb babérággal gyarapította. D’Arrigó, Stella Gyula, Sebestyén Géza és Deiréky szereplése a közönség méltó elismerését vivta ki. A „Fekete gyémántok“ szerdán, pénteken és szombaton kerül szinre a premier kitűnő szereplőivel. Szenzációs siker az „Asszonyok bolondja“ a Budai Színkör sláger-operettje, mely e héten csütörtökön és vasárnap este kerül szinre a nagysikerű premier szereplőivel. 53—59-edik előadása lesz ezen a héten az Andrássy-uti Színház nagysikerű uj műsorának, amelynek keretében a nagysikerű Fazekas-dráma, a „Cirkusz", ai gyönyörű zjenéjii Reinhardt-operett. a „Pajkos griziettek“, Móricz Zsigmond kitűnő falusi komédiája, ,ai „Hány óra, Zsuzsi?“, a pompás Pierre Weber-villát ék, „Baj van“, „A moly“ cirnii tréffa, Kökény Ilona és Németh Juliska nagyhatású szólói és Békeffy konfenánszia kerülnek szinre. A Kamara szombati bemutatóján állandó kacagás közben pergett le a nagysikerű ui műsor. A Star- filmgyár hires operett-filmjét, a „Nebántsvirág“-ot u.iitotta fel a főszerepben Lóth Havai és a legjobb magyar filmszínészekkel. Az amerikai vígjátékokból egész csokoriravalót ad ez a műsor. „Hogy lesz a fehérből fekete?“, a „Jónás“ és az „Eszterke“, egytől egyig a legkiválóbb produktumai az amerikai filmgyártásnak, a főszerepekben a legbájosabb gyermek- szinészekkel. Az előadások háromnegyed 6, háromnegyed 8 és háromnegyed 10 órakor kezdődnek. Paplant adok! virágos, divatos színekben, bárkinél olcsóbban Szalai a paplankSrály, VII., Kertész-u. 35,
