Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-05-23 / 21. szám

Budapest, 1923 május 23. 5 ÁJOV/lKOAlJlijZLÍP TŐZSDEI HIRW Szász Dezső SZÓRAKOZÁS A Fővárosi Opereítszinház e he'he is a „Marinka. a táncosnő“ heie lesz. Harmadik jubileuma után is minden este telt házak 'előtt adják 'a nagyszerű operettet. Jövő vasárnap délután a „Tatárjárás“ kerül színre.. ,.A sárga kabát“ műiden este. A nagysikerű Lehár-daljáték. „A sárga kabát“, minden este színre kerül a Király Színházban, mindannyiszor Honthy Hannával, Karácsonyi Iliivel. Rátkaival. Latabánral és a vendég Urayval a főszerepekben. Vasárnap délután a »János vitéz“-t ismétlik. 3 órakor, mérsé­kelt hely árakkal. A Magyar Szinliáz hód játékrendjén Vaida Ernő vigjátéka. „A válóperes hölgy“, csütörtökön, pénte ken és vasárnap este szerepel. Szerdán és szom­baton Tersánszkv J. Jenő „Szidiké“-je megy. Vasár­nap délután Molnár Ferenc 100-ik előadásához köze­ledő drámáját, az „(Égi és földi szerelmet“ játsszák. A Vígszínház eseménye a „Négy frakk1 szom­bati bemutatója lesz. A legnagyobb érdeklődéssel várják Lakatos László uj vigjátékát nemcsak nálunk, de külföldön is, ahol számos nagy színpad játék- rendjén szerepelnek a kitűnő szerző müvei. Másik eseménye a „Kis cukrászdádnak, Heltai Jenő pom­pás vígjátékénak jubiláris — 5(J-ik ellőadása, amelyet csütörtökre tűztek ki. Szerdán fél 8 órakor „Az Ur szöllejé“-t adják, pénteken fél 8 órakor a „John Gábriel Borkmann“-t ismétlik. Móricz Zsigmoud „Sári biró“-ja. Csütörtökön, pénteken és vasárnap este kerül szilire a Belvárosi Színházban, mindannyiszor Rákosi Szidivel es Somlayval az élén. a bemutató kiváló együttesével, szerdán és szombaton ,a „Kékszakáll nyolcadik íele- ségé"-t adják. Vasárnap délután >,A buta ember“-t adják. 3 órakor, mérsékelt helyárakkal. A Blaha Lujza-szinház újdonsága, Rajna és Czo- bor a „Szép asszony kocsisa“ cimü operettje teljesen betölti a színház heti műsorát. A főszereplők minden alkalommal Somogyi Nusi, Vaály Ilona. Ötvös Gitta. László, Szirmai és Tamás lesznek. Vasárnap délután a „Levendulá“-t játsszák. 3 órakor, mérsékelt hely­árakkal. A Budai Színkörben e heten is: Bródy és Lajthay diadalmas operettje, az „Asszonyok bolondja“ domi­nálja a műsort, mellette csütörtökön és szombaton Zeller világhírű klasszikus” operettje. „A madarász“ kerül színre Koronkay Rózsi, Szász Edit, Halmos, Ba­lázs, Pallós és Derékyvel a főszerepekben. Az „Asz- szonyok bolondja“ előadásain minden este a premier kitűnő együttese, Della Donna. Kondor Ibolya, D‘A'rrigó, Dénes és Gallai lépnek fel. Az Andrássv-uti Színházban minden “He. továbbá vasárnap délután fél 4 órakor, mérsékelt helyárakkal „A pajkos grizettek“, „Cirkus“. „Hány óra, Zsuzsi?“ „Baj van' és „A moly“ cimü nagysikerű darabok, a mulatságos tréfák. Békeffy konferánsza és a nagy­hatású magánszámok kerülnek ismétlésre. A Kamara nagy műsora mindkét ünnepnap alatt zsúfolt házakat vonzott, ami igazolja közönségünk­nek a magyar filmek iránti nagy szeireteitét. A „Szentmihály“. amely Pakots József feldolgozásában és Balogh Béla rendezésében a magyar Star filmgyár alkotása, meg is érdemli ezt a nagy érdeklődést, úgy a szereplők művészi produkciója, mint a rendkívül érdekes cselekményénél fogva is. A másik sláger a „Lejtőn lefelé“, a külföldi filmgyártás egyik nagysza­bású alkotása, főszerepben Magda Somával, a köz­kedvelt nagy művésznővel. Előadások ma tél 6. fél 8 és fél 10 órakor. ­viseljünk Paima-sarkot! Megtakarítjuk vele a cipöjavitást és kíméljük idegeinket. ^.Ta mozgókép-Otthon m Amerikai barleszk-királyok versenye Fatty, Zigottó, Percy és Harald Lloyd legkiválóbb alkotásaikban. Igazak útja Izgalmas Jewel-regény 5 felvonásban. Előadások 7,4, 7,6, 7,8 és V2!0-kor kezdődnek A kormányzó Szász Dezsőnek, a Ma­gyar-Német Bank vezérigazgatójának a pénzügyi főtanácsosi címet adományozta. Szász Dezsőnek fiatalon, de érdemekben gazdagon ju­tott ez a magas kitüntetés. Merészen feltörő pá­lyája, nagyrahivalfottsága számára azonban csak kis stáció ez, amelyet sok. jelentős eseménynek kell követnie. Alkalmat szolgáltat azonban ez az esemény ahhoz, hogy a fiatal bankvezérnek, Radnóti József tollából származó kitűnő portréját bemutassuk az olvasónak: Van egy régi zsargon igazság, amely magyarul így hangzik: Szépnek kell lenni és szerencsésnek kell lenni. Ezt ugyan nőkkel kapcsolatban szokták alkalmazni Morris Roseníeld nyelvén, de ráillik néha férfiakra is, akik fiatalon; csinosan, jól ápoltan és választékosán öltözve indulnak neki az életnek és örökre és elválaszthatatlanul el jegy zik magukat Fortuna őnagyságával. Szász Dezső ma már nem is szép fiú, nagy pufók, rózsás arcával olyan, mint egy kedves kis gyerek, a szerencse isten- asszonyával kötött Mezonja azonban változatlan. Eh­hez az adottsághoz azonban kivételes képességek já­rulnak,, mint Szász Dezső kivételes karrierjének oko­zói és magyarázatai: tehetség, ösztön, lendület, ener­gia. fáradhatatlanság, önbizalom ési le nem törhető optimizmus. Ezekből az eredőkből adódik, hogy egy a Hajdúságban született fiú elindul Debrecenből zse­bében az érettségi bizonyítvánnyal és harminoegyéves korában egy százmilliós pesti bank vezérigazgatója, hat-nyolc virágzó vállalat patrónusa, egy nagy berlini bank igazgatósági tagja, egyik magyarországi expo­nense a nagynémet gazdasági expanzivítiásnak és olyan kilátásokkal áll itt, hogy inás megszédülne tőlük. Szász Dezső nem szédül meg. Pontos, nyugodt, szabályozott egyensúlyozott és számító ember, any- nyira számító, hogy — kiszámíthatatlan. Szász Dezső az 1891 december 31-ről 1892 ja­nuár elsejére virradó éjszakán született, ebben is sze­rencséje van, ha akarja, egy évvel fiatalíthatja, ha akarja, egy évvel öregitheti önmagát; harmincegy- éves korában adódnak az embernél helyzetek, ame­lyekben mindkét eshetőségre szükség lehet. Középiskoláit Debrecenben végezte, onnan Lip­csébe ment, ahol megszerezte a Handelshochschule diplomáját. Ezzel a diplomával jött Budapestre, ahol a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tisztviselője lett. A háború alatt kilépett a Kereskedelmi Bankból és egy háborús intézmény, az Állat- és Takai mányfor- gaimi szolgálatába lépett, amelynek rövid idő alatt igazgatója lett. A háború végén, 1918-ban megvette az Industria Bank részvénytöbbslégétt. Ez a tönpebanik akkor háromszázezer korona alaptőkével a tőzsde mögött, a Széchenyi- és Nádoir-utca sarkán működött. Szász Dezső szinte szédítő iramban virágoztatta föl az Indusitriát, meglátta és kihasználta a kedvező bank­kon,junktura minden előnyét, nem mulasztott el egyet­len alkalmait és nem mulasztott el egyetlen lehetősé­get sem. Minden eszközt az Industria fejlesztésének szolgálatába állított, a bank helyiségeinek a tőzsdéhez való közelségét csak úgy, mint a rokonszenves egyé­niségéből származó baráti kapcsolatokat. Az Industriáruak már egészen jó csengésű hire volt, mikor Szász Dezső azt is látta és ösztönösen megérezte, hogy a bankkionjunktura egy-két-öt évig tarthat, de kihasználása csak.addig lehetséges, amig a nagy átértékelési folyamat be nem fejeződik. És neki nem az volt a célja, hogy gyorsan meggazda­godjék és itt álljon fiatalon dolgavégezetleniii, egy csomó papiirikorónával, akart valamit teremteni, ami megmarad azokban az időkben is, amikor a milliók már nem maguktól teremnek a Szabadság-térien. Már az Industria keretei között is kereste az iparvállalatok és egyéb vállalatok griindolásának, átvételének, vagy fejlesztésének lehetőségét, de még valamit akart: kapcsolatot a külfölddel, olyant, amelynek jövője van. Abban az időben mindenki jó valutáiul nexusokat ke­resett, angol, olasz, belga, svájci és hollandi orien­tációk voltak divatban, Szász Dezső egy merész ka­nyarulattal német gazdasági kapcsolatot próbált te­remteni, bár ez politikailag nem látszott népszerűnek és anyagilag nem tetszett előnyösnek. Előbb Becsbe ment, majd Berlinbe, ahol a nagynéniét párt gazda­sági vezetői előtt kifejtette, hogy magyar-német bankot akar létesíteni Budapesten. Rövid tárgyalások után létre is jött a megállapodás és a kis Industria Bankból százmilliós Magyar-Német Bank lett, amely legközelebb már kétszázmillióra emeli az alaptőkéjét és üzleti céljaira miiliárdok fölött rendelkezik!. Pontos, gondos, óvatos és körültekintő bankigaz­gató, nem hazardőr, soha életében nem játszott ha­zárdjátékom, lóversenyen nem volt, amellett egy jó­kedvű és javíthatatlan bohém. Ma már nagy appará­tussal dolgozik, mégis mindenről tud. ami bankjában és vállalatainál történik. Olyan, mint egy állandóan befütött mozdony, örökké zug és zakatol, minden ér­dekli és minden foglalkoztatja, de főként és legelső- sorban a business. Pestre átplántált tipusa az ame­rikai pénzcsinálónak és nagy ambícióval, elpusztítha­tatlan derűvel és letörhetetlen munkabírással csinálja a pénzt. Szivar nélkül még soha senki nem látta, a karrikatnristának úgy kellene megrajzolni őt: füstölgő szivar mögött egy pufók gyerekarc, élénk fekete sze­mekkel. Nagyon szereti a jó zenét, a jó könyvet, a jó szín­darabot és a szép képeket, mindent, ami szellemi, vagy anyagi valör. Nagyon sokat utazik, szinte állan­dóan cikkázik Budapest—Becs—Berlin között. Első­rangú összeköttetéseket teremtett a maga és a bankja számára, igazgatósági tagja a Berlinben székelő Deutsche Ausland Banknak, ő hozta el Mannesheimékat Magyarországra és amikor legutóbb nála voltam, a titkárja szobájában Bardolfí ezredessel találkoztam, aki egykor Ferenc Ferdinánd katonai irodájának fő­nöke volt és aíki most a Westennek, Becs egyik leg­nagyobb konszernjének igazgatója és a Magyar-Né­met Banknak előkelő üzletfele. Mindig dolgozik, az ö számára nincs pihenés, azt mondja, hogy nem akar pihenni még ötvenéves korá­ban sem. A munkának ettől a lázától hízik és ugy- láfszik eszeágában sincs fogyókúrát tartani. Az ő ut­ján nincs megállás egy pillanatra sem, nem is illene hozzá, az egyéniségéhez, sem a komolyságához, sem a bohémiájához. Bírja a munkát, állja a harcot, ötlet­szaruja 'kifogyhatatlan és ambíciója végnélkül való. Bs, märt a szerencse élete egyetlen vonatkozá­sában sem hagyja el. még akkor is könnyű dolga lesz, ha a folytonos zakatoló munkában egyszer kifárad egy hétre. Könnyen segíthet magán: befekszik pihenni a Fasor-szanatóriumba. Az is az övé. Működnek az adáfelszólamSási bizottságok Uj emberek a régiek helyén — Általános elégedetlenség és panasz Irta : dr. Sebeőlt Dezső Közismertek azok a mozgalmak, amelyek az 1920—21. évi jövedelem- és vagyonadó kivetésével kapcsolatban országszerte megindultak. Egész vár­megyék mozdultak meg és kétségbeesve látták, hogy az uj kivetés mennyire nem felel meg az adózó vi­szonyainak és főleg az 1920—21. 'évben elért tényle­ges jövedelemnek. Nyugodtan megállapíthatjuk, az adókivetö közegek az adók késedelmes kivetése miatt optikai csalódásban éltek cs az adóalanyok ké­sőbbi és kedvezőbb viszonyait hozták vissza a múltba és állapították meg az adóalapokat és adóté­teleket. Mindenki az adófelszólamlási bizottságtól várta a sérelmek orvoslását. A vagyon- és jövedelemadóról szóló törvények szerint ugyanis a pénzügyminiszter minden vármegye székhelyén és minden törvényhatósági joggal felruhá­zott városban esetleg több adófelszólamlási bizott­ságot alakított, amelyek nyolc rendes és hét póttag­ból állnak. Az elnököt a belügyminiszter nevezi ki, három rendes és három póttagot a pénzügyminiszter jelöl ki, az utóbb említettek közül azonban egy ren­des* és egy póttagot a Kereskedelmi és Iparkamara, egy rendes és egv póttagot az Ügyvédi Kamara jelöl ki. A pénzügyminisztériumban és belügyminisztérium­ban megalakították, sőt egyes helyeken szaporították az uj adófelszólamlási bizottságokat. A legtöbb he­lyen mellőzték a régi, a polgárok helyi viszonyaival ismerős tagokat és uj és olyan adófelszólamlási bi­zottsági tagot vetett a politika örvénye a felszínre, akik közül igen sokan nemcsak a tételes adótörvényt nem ismerik, hanem saját kerületük adózó polgárai­nak viszonyaival siem ismerősek. Beszéljünk őszintén. Azokban a kerületekben, ahol a kereskedői elem van többségben, ott nem fun- gálhat jól egy olyan adófelszólamlási bizottság, amelynek tagjai az adózók széles rétegével ismeret­ségben és összeköttetésben nem állanak és főleg olyanok, akiiklet csak a mostan divatos politikai jel­szavak hulláma és’egy esetleges kurzuspártban való szükkörii szereplés dobott a kurzuspárt utján az adó- felszólamlási bizottságba. A gyakorlatban megtörtént, hogy néhány adó­felszólamlási bizottsági tag feltett kérdéseiből kitűnt, hogy fogalmuk sincs arról a törvényiről, amit alkal­maznak. Sőt néhánynak fogalma sincs arról, hogy az 1920/21 -es gazdasági év tulajdonképen súlyos vál­ságot jelentett nemcsak a tőzsdén kenyerüket kere­sőkre. hanem mindazokra a kereskedőkre is, akik árukészlettel rendelkeztek. Tehát ha az adóielszó- lamlási bizottsági tag azt feltételezi, hogy az illető adózó az 1921. évben nagy árukészlettel rendelke­zett, azzal tulajckuiiképen saját maga ad cáfolatot arra. hogy az adózóra hatalmas adóalapot és adó­tételt kell alkalmazni. De a legfontosabb és minde­nekelőtt való a kincstár érdeke. Ezzel kapcsolatos az. hogy az adóztatás igaziságos és meg­nyugtató legyen. Már pedig hogy érhetjük el ezt akkor, ha a polgárság jelentős zöme nem bízik az előtte amúgy is ismeretlen adófelszólamlási bi­zottsági tagokban? És ha a kincstár érdekét vesszük elsősorban valónak, akkor is azt kell szem előtt tar­tani. milyen hatalmas tévedések történhetnek a kincs­tár hátrányára abban az esetben, ha az adóíelszó- tlamlási bizottság tagjai az adózók viszonyaival nem, vagy nem megtelelően ismerősek. Ennek pedig csak az lehet az orvossága, ha megfelelő és a polgárság teljességét képviselő és ismerő bizottságokat alakí­tanak. ______ A Mezőgazdasági Ipar R.-T. igazgatósága elha­tározta. hogy a május 30-ra egybehívott közgyűlés­nek az 1922. évre osztalékjogosult részvényekre 500 korona = 50 százalék osztalék kifizetését fogja ja­vasolni. az előző évi 60 koronával (30 százalék) szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom