Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-05-09 / 19. szám
BudapeLst, 1923 május 9. ff 3 Baseltól Szmirnáig és vissza A két intranzigens vezér útja — Sipőcz Erekyről Az egtfik intranzigens vezér Baselról, a másik Szmirnáról számol be a héten. Kétségtelen, hogy a hasznosabb munkát az végezte, aki Baselben igyeke- zeitit minél jobb fizetési módokat kiharcolni Budapest számára. Friedrich István, a másik; intranzigens vezér sikere viszont szerintünk inkább annak* a bizonyos magyar-török áruforgalmi társaságnak a megalapításában, mint a díszkard átnyujtásábau rejlik. Be mind a két dolog az egyéni akciók sorába illik bele, mert amint Budapest magyközönségérnek semmi köze a disizikardos parádéhoz, éppen úgy majmán ügy a részvénytársaság alapítása is. Budapestet és az országot ma sokkal nagyobb dolgok érdeklik, semhogy diszkardos politika-csinálásnál volna kedve asszisztálni és 'így- csak helyeselni lehet, hogy a Fri|edinich-fé,le felvonulás Kemaf pasa arcképe körül elmaradt. Egészen okosan mondta ki a tanács, hogy ma kerülni akar minden ni e ® m o z d u- 1 á s t, aminek politikai tüntetés jellege van. Sajnos, nlein tartja ugyanezt kötelezőnek önmagára nézve a másik intranzigens vezér, Wolff Ká- -roly, aki baiseli babérjait teregetve, élénken zsidózik éá nagyokat próbál rúgni a múlton. Addig azonban, amíg a részletes beszámoló meg nem történik, nem lehet a baseíi „sikert'4 felmérni, mert amit eddig hallottunk, nagyon könnyen tágítható. Annyit azonban mái' ma konstatálni lehet, hogy a világítás és villamosközlekedés jövedelmeinek lekötése révén ezek az ii ze m|e k örök passz i- vitásra vannak k é m y s z e r i t v e. A 'nagy sajtó- és toaszt-lradjáratban, a múlt óc,sarlósában azonban a legnagyobb ágyúja Wolf imák az, hogy a német adósságlevél nagyon pongyola alkotás és hogy itt milliárdos károkat okoztak a régi rezsim vezetői. Elsősorban is, igazán senki sem' gondolhatott a k k ok arra, hqsy a német márka egyszer alig haladja meg a 0.01-et. De a tulaj dónk ép eni választ majd bizonyára megadják azok. akiket ma. Wbíff Károly záporos vádakkal és szemrehányásokkal illet. A n é m e te k egyébként még május hónapban megér ik, ezne k B u d a- p e stre és remélhetőleg meg lehet velük csinálni a méltányos megállapodást. Belekapcsolódik ebbe a külföldi kölcsönökkel való korteskjedésbe az a két jellegzetes beszéd,, ameA Hollós Mátyás-Társaság egész erkölcsi súlyával felkarolta a budai állandó színház ügyét. Az irók, tudósok és művészek e neves budai tömörülése nem hajlandó belenyugodni abba, hogy’ vidéki színigazgatóik közvetítőkként hozzák a vidéki színvonalra. leszállított kultúrát az ősi kultúrájú koronázó Budának. Az egész fővárosra nézve nagyjelentőségű ügyről tájékozódást óhajtottunk szerezni és ezért Exner Kornél államtitkárhoz, a Hoiiójs Mátyás-Társa,ság ajlel nőkéhez fordultunk, aki tudósítónk előtt a kövétkező érdekes kijelentéseket tette: — Én a budai állandó színház építése ügyében különleges álláspontot foglalok el, ameny- nyiben az állandó színház felépítésének tervét időszerűtlennek, anyagi okokból most megvaliő- sithatatlanmak tartom. Ezt a megokolt nézetemet ülésünkön sem titkoltam el. Eleve tiltakozom azonban az ellen az esetleges feltevés ellen, hogy a legcsekélyebb mértékben is lekicsinyelném a majgyar színjátszás kulturális jelentőségét és ne volnék áthatva annak szükségességétől, hogy Budán állandó és méltó hajlékot emeljünk Tháliáwak. Már joghallgató koromban, mint a .pozsonyi jogász ifjúság elnöke, sikeres társadalmi mozgalmat szerveztem azért, hogy Pozsonyiban, a magyarságnak nyugat felé e végső őrtüzénél, a magyar színészet otthonra találjon. Sőt maga(m is elkövettem akkor egy kis színdarabot, amely ott szinre is került. Ezt azért említem fel, nehogy bárki is azt higyje, hogy nincs érzékem a magyar színészet nemzeti és kulturális jelentőségének kellő meglyet Wolff Károly az intarlaikeni hotelportásról és az .aacheni vasutasról, Sipőcz polgármjester pedig elég tapintatlanul a kurzusnak be nem hódolt polgárságáról mondott. Ezekkel a beszédekkel lapunk vezércikkében. foglalkoznak, itt csak Sipőcz beszédének egy passzusát ragadjuk ki, amelyben a polgármestiyr az egykor dicsőített Ereky Károlynak próbál nekirohanni. — Ariiig mi odakint harcoltunk — mondta a polgármester —, addig idehaza a Községi Keresztény Párt egyik tagja jóinak látta épp ezt az időt felhasználni arra, hogy kiváljon a pártból és ezt a kiválást egyben a párt politikája ellen intézett támadásával tetézte. A Keresztény Községi Ibii t politikájának épii- letje sokkal erősebb, semhogy egyes kihulló téglák megbonthatnák. Ez a verfielen, erőtlen mondatocska nem fog sok vizet zavarni. Szinte illemtani problémaiként kezeli Ereky kilépését, hogy ezzel a szinleges nyugalommal leplezze a félelem-érzést, amely tanyát ütött a szivükben. Álmosan, rezignált módon vesz tudomást a sorsdöntő eseményről és egy szál tégláról beszél, amikor az egész épület düliedezik. A heÍ3rz:etet különben úgy Ítélik meg, hogy es az ;ai bizonyos vihar előtti csend, amelyben a többségi páVt egyik-másik sasmadara csicsergéssel mulatozik. Vannak azonban készülő események, amelyek hamarosan fel fogják verni a városháza mai csendjét. Egyebekben nem igen foglalkoznak mással a városházán, mint makacs és következetes áremelésekkel, amelyek tekint,etében a viz vezet. Nagyobb jelentőségű esemény nincs is, hacsiak azt iaiz elvi döntést meg nein említjük, hogy a villamosnál az alisó vezeték örökébe a felső vezeték fog lépni. Ez alkalomból Folku.sházy alpolgármesternek oly nevezetes kijelentését ktil,ön is fel kell jegyezni. — Az emberi kultiirigéníyeket is — mondotta — ki kellene elégíteni, nemcsak ia ridieg iszámoik szempontjából kellene nézni a dolgokat. Ez tökéletesen igaz is, de magyarázza meg az alpolgármester ur nagynevű pártvezérének és tiszteletreméltó pártjának, hogy \ez nemcsak a;z alsöveze- íckre áll, hartem egyebekre is. becsitilése iránt. Az ellenkezőről élő tanúságot téliét Krecsányi Ignác, a, magyar színigazgatók 1 eg ér d eme s ebb nesztora. — A budai állandó színház felépítésének helyéül háromféle javaslat merült fel. Az egyik szerint azt a mai aréna helyén, a Horváth- -kér/- ben kellene felépíteni. Igen ám, de ez a főváros készíttette szabályozás útvonalába esik. A másik javaslat szerint, amelynek pártolására Herczeg Ferencet is sikerült megnyerni, a kő- szinlhá'zat a Szénatéren, a Retek- és Lövőházutca sarkául kellene létesíteni. Ennek a tervnek a megvalósítását meghiúsította az, hogy időközben a színház részére kiszemelt telektömb mögött egy előretekintő városatya szalámigyárat építtetett, amelyet méregdrágáin! meg kellene vásárolni és lerombolni, mert a színháznak szabadon kell állania. A harmadik terv pártolói a színház helyéül' a1 Döbrentei-teret ajánlanák, ! minit amely a pesti oldalról is a legkönnyebben megközelíthető volna. Ennek azonban a talaj- építészeti akadályok állják útját; ott torkollik ugyanis a Dunába az Ördögárok és ott húgyosnak a kifogyhatatlan melegvizü források. , _ A legnagyobb baj azonban — és ez, sajno s, mind a három tervnek közös baja — az építéshez szükséges tőke 'teljes hiánya, amire pedig hozzávetőleges számításom szerint ki- lené száz- millió korona kellene. Azok, akik a. felihevülés pillanatában minden akadályt lekicsinyelnek, azt felelik, hogy adjon erre a kulturális célra pénzt az állam vagy a főváros. Aki azonban betekintett az állami költségvetésbe, aki. tud valamit külkereskedelmi és fizetési mérlegünk passzív adatairól, az már évekkel ezelőtt tisztán láthatta, amire most a pénzügyminiszter ur is elképedve ráeszmélt, hogy' koldus-szegények vagyunk. A fővárosnak nem telik arra, hogy a közegészség legelemibb előfeltételeit biztosítsa, hogy kellő mennyiségű vízzel ellássa a háztartásokat és a szanatóriumokat (lásd az Erzsébet-királyné szanatórium illem (helyiéit), hogy a betegség innia zmáit az emberi szervezetbe oltó port lekösse, hogy az utcák kövezetét kijavíttassa és a tn a k ad á mnburkod a tok a t. amelyeken 15 centiméteres porréteg fekszik (lásd a Mar- git-hid budai hídfejénél, tehát a főváros szivében a Lipthay-utcát) és arnelvieknek, évről- évre való kavicsoltatáisa és hengereltetése óriási összegeket nyel el, rendes kövezettel cserélje fel. Az állam és a főváros még kellő számú ba rákot sem tudott építtetni a menekültek elhelyezésére. Ariiig a napi élet elsőrendű életszükségleteit nem tudjuk kielégíteni, amíg az utolsó vagonlakót nem kisértük emberhez méltó haj tékába, addig sem az állam, sem a főváros állandó aj színház építésére nem gondolhat. — Addig elégedjünk mjcg a budai színkör kijavításával, a várszínházzal és a Kisfaludy- szinházzal. Ha ez a három színház évtizedekig elég volt a háború előtti jólét napjaiban, akkor beérhetjük azokkal ma is, szűkölködő szegénységünkben. A várszínházban azonban szerepeltessék az Operaház és a Nemzeti Színház személyzetéi, mint egykoron, amikor még a sugó- lyukból is legalább miniszteri tanácsos nézte végig az előadást. Hány jeles erő érvényesülésének nem jut ma kellő tér két nagy állalmi színházunknál! Nyáron, kősiziinlhíálzaink zárva vannak. Állami színházaink kitűnő személyzetéből a budai aréna számára elsőrendű társulatot lehetne egybeállitani. Az Operaház és a Nemzeti Szimhátz e ,,leveezőtagjait" avassuk ezúton valióságos működő tagokká. Felhívom erre ifj. Wldssics Gyula bárónak, a Imiinden szép eszméért tettekkel lelkesülő főigazgatónak figyelmét. — A budai állandó színház felépítését pedig kapcsoljuk össze Hildának világfürdővé való fejlesztésével, ami — Imiiként már egyelőadásomban részletesen kifejteni szerencsém volt _ eg y varázsütésre lehetséges, ha az állam a játékbarik felállítását engedélyezi,. Ha nemi vagyunk képmutatók és, álszemérmesek, ha tudjuk, hogy ma az állam rendezésében sokkal erkölcstelenebb játék folyik az osztály sorsjáték és a totalizator neve alatt, mint amilyen a rulett, ez a legbecsületesebb szerencsejáték, úgy szívesen megbarátkozunk a gondolattal, hogy az idegen állampolgároknak megengedjük Budapesten a rulettjátékot. Ezzel kapcsolatban lemondhatunk az osztálysoiisjáítókról és a totalizator adóbevételeiről. Bő^en jutna pénz a közegészség ápolására és a budai állandó szitv 'ház luxusba jlékának felépítésére, — Ezt az álláspontomat most már annyiban magáévá tette a Hollós Mátyás-Társaság is, ameunyibeni legutóbbi ülésén kimondta, hogy a rozoga színkör átépítése sürgős feladat és a játékbank engedélyezésével kapcsolatban erre fölhívja az illetékes hatóságok figyelmét. TlTffiT ÍI flu II fmi 111 Ti A lUMWltliMÉÉM——M—— DIANA sésborszesz 1 kis üveg ára ..................................... K 500.— 1 középüveg ára ............................... K 1250.— 1 nagy üveg ára ............................... K 2500.— MI NDENÜTT KAPHATÓ! Világszenzáció ! NARTA FARRA a vaskSrálynó „Breitbart“ legnagyobb ellenfele, szenzációs, bámulatba ejtő mutatványaival a TABARI N BAN Fill., Bdtóczi-út 63Telefon "József 21-61. Elsó'rangu meleg konyha. Kezdete pont 1/,I0 óraior Játékbank a kultúra szolgálatában Exaer Koméi nyilatkozata a budai állandó színházról és a játékbank tervéről i !
