Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-05-10 / 18. szám

2 Budapest, 1922. május 10. István. Katlan y a János; pótjelöltek: Szent­irma y Imréné, dr. Székely Vilmos. Sehe er Gyula. Gazdaságpolitikai Párt: Becse y Antal mérnök, főv. biz. tag. Szávay Gyula iró. a Petőfi-Társaság főtitkára, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, dr. Lendl Adolf egyetemi tanán a székesfővárosi állatkert volt igazgatója, volt országgyűlési képviselő. Iirivnyák János székesfővárosi iskolaigazgató, dr. Hódy La­jos, a Postatakarékpénztár ny. aligazgatója. Király Gyula vasutas; pótjelöltek: Vályi Gábor citn- festö, a 11. kér. iparoskor elnöke, Balázs Antal vendéglős és Kaiser Gyula szabóiparos. Függetlenségi K o s s u t h-P árt: Listavezető Schubert Sándor és .Bállá Aladár lesznek. A többi hely még nincs betöltve. fi e i n .r i c h-p árt: Dr. S z ii r y János, dr. Lakatos Gyula. A 1- p á r Ignác, dr. B u r c h a r d-B élaváry Rezső, dr. Nagy Béla. Várnai Alajos; pót jelölt: b i k a f a 1 v i M á t h é Dezső. A n d r á s s y—F r i e d r i c h-p á r t: Listavezető gróf A nd rássy Gyula és dr. \Y i r t e r László. W o 1 í f-p á r t: Dr. Wolff Károly, dr. B e n á r d Ágoston, Kontra Aladár, Perczel( Béla, dr. Joanno- v be h Pál, Farkas Elek; pót jelöltek: Hil­bert Vilmos. Lackenbacher György. S ü d y Aladár. Szociáldemokrata párt* P e i d 1 Gyula, B a t i t z Gyula, K é t h 1 y Anna, Pásztor Imre, Katona Sámuel, Spielmairn János; pótj el öltek: özv. Knur Péterné. Mi­hályi Gyula. Szilágyi Kiss István. II. választókerület. (Pesti oldal, északi r'é s z: V., VI., VII. k ö z- igazgatási kerület.) Liberális pártszövetség: Vázsonyi Vilmos, Ugrón Gábor, Sándor Pál. báró Szt erényi József, Bródy Ernő. Gál Jenő, Kiss Ferenc, Magyar Miklós, Hoffmann Mihály; pótjelöltek: Szilágyi Gyöngy, K i- b o v i c s Károly, Koncsek Károly. G a z d a s á g p o 1 i t a i Párt: Listáját még nem hozta nyilvánosságra. Függetlenségi Kossuth-Párt: Listavezetők lesznek: P. Ábrahám Dezső és V i r á g h Géza. H e i n r i c h-p árt: Lukács László, dr. D é s i Géza, dr. Márkus Jenő, Berger Mór, Oetl Aladár, Eise le József, He in János, P a 1 k o v i c s ‘Ede. Körösi Sándor. A n d r á s s y—F r i e d r i c h-p árt és Haller- P á r t: Haller István, Homonnay Tivadar, O rt- v a y Rezső. Szekeres István, Salomváry Jenő, Törökné Kovács Hermin, K e 11 z Gyula, K a i c h János. Wolf f-p á r t: Eddig nincs listája. Szociáldemokrata párt: Peyer Károly, Propper Sándor. Rothen- stein Mór, dn. G y ü r k i Imre, Sütő József, Deák Lajos, Csillag Ferenc; pótjelöltek: Gabnai István. Horváth Pál, Illés István. III. választókerület. (Pesti oldal, déli rész: IV., VIII., IX., X. köz- igazgatási kerüle t.) Liberális pártszövetség: B á r c z y István, R a s s a y Károly, Rupert Rezső, Baracs Mancel, Pakots József, Hajdú Marcel, dr. K ö n c s Boldizsár, dr. W e i 11 e r Ernő. dr. K ö r m ö c z i Zoltán. Gazdaságpolitai Párt: Listáját még nem hozta nyilvánosságra. Függetlenségi Kossut h-P árt: Nem állít listát. H e i n r i c h-p árt: Heinrich Ferenc, Gaár Vilmos. Schiffer Miksa, dr. Konkoly Elemér, Lé vay István, A ich György, Mocsay József, Majthényi Béla, dr. Héder Lajos, Halászy László; pót­jelölt: dr. Kleiner Artur. Andráss y—F r i e d r i c h-p árt: Friedrich István, Weiss Konrád. Miki ó s- s y István. Hornyánszky Zoltán, D i n i c h Vi­dor, 11 o v s z k y János. özv. dr. Dirner Gusz- íávné, dr. Takács István, Kovács P. József, dr. Szenté Gyula; pótjelölt1 ek:dr. Oberschall Viktor, Jajczay Mihály, Zinhober Nándor, Szakái Géza. Wolf f-p árt: • * Dr. Ernszt Sándor, U s e 11 y Ferenc, Bu’day Dezső, Petrov ácz Gyula, Bohn József, C z i- gány Sándor, dr. Miklós Ferenc, dr. Minke Béla, Glatz Géza, dr. Ilosvay Bálint; p ötje­iül te k: ifj. Zimmer Ferenc, Nagy Ferenc, W e n s k y Nándor, Nemes István. Szociáldemokrata párt: Vanczák János, Farkas István, Kit ajka Lajos, Jászai Samu, Horovitz Gábor, Reisz Mór, Dincsér István, Pikier Emil, dr. Berkes Jenő; pót jelöltek: Lakatos József, Zaka Imre, Zöld József, Somogyi Károly. Budapesten nem szabad nevetni A mozicenznra be akarja savanyítani a várost A mozicenznra működéséről már sok érdekeset, sok figyelemreméltót Írtak az újságok. Nem írták meg azonban még azt, hogy ennek az intézménynek legfőbb szándéka, hogy besavanyítva ezt az amúgy is szomorú várost, ki akarja irtani a humort és ha eléri ezt a vértfa­gyasztó célját, akkor eljutunk oda, hogy: Budapesten nem szabad nevetni. Erre cklatánsabb esetet nem is lehetne találni, minthogy a mozicenznra nem engedélye­zett egy kedves, ötletes filmet, amelyben a Gazdaságpolitikai Párt akarta a maga gazdasági politikáját szellemesen népsze­rűsíteni. Igazán nem tett volna senkiben és semmiben kárt, ha ezen filmen jóizüt nevettek volna az emberek. De lássuk a filmet. Budapest fölött vagyunk. A látvány szomorú. Gyárkémények merednek az égnek, de a város ha­lott, a kémények mozdulatlanok, elállt mindennek a lélegzete, megfagyott a szívverése. Fönt, a horizon­ton egy fej jelenik meg. És ez a tej azizuil szórakozik, hogy buborékokat bocsát ki a száján. Buborékokat, amelyeken ilyen fel­írások vannak: forgalmi adó, luxus-adó, v i z- dij, egyenes adó, gázszámla, fény űzési adó. És igy tovább. Az adó-buborékok lassan leszállnak, leereszked­nek a szomorú, élettelen, mozdulatlan városra. És lassan eltűnnek a kémények, szaporodnak, sokasod­nak az adóbuborékoik. A kémények után eltűnnek Bu­dapest falai. Nincs többé város, osiak adó-buborék van, amelyek kövéren, lomhán terpeszkednek ott, ahol dolgozni, építeni, alkotni kellene. Most „deus ex machina“ egy erélyes és erős kéz tűnik fel és irtó munkát végez az adóbuborékokban. Lassan tisztiül a levegő, kibontakoznak a város kon­túrjai, megjelennek a kémények és vidám füstöt lök­nek az ég felé. Megmozdul a város, él, föltámadt, al­kotó munkára lendült . . . És fönt szivárvány ivellik ezzel a fölirással: EZT AKARJA A GAZDASÁGPOLITIKAI PÁRT! ügy-e nincsen benne bolsevista pro­paganda, ugy-e ennek a kedves kis ötlet­nek nincs lázitó hatása, a külföldön se kompromittál bennünket. És talán nem is lett volna ellene kifogás, hogy a savanyu budapestiek nevessenek rajta, ha véletle­nül azt írták volna a végére, hogy: ezt akarja az egységes kormánypárt. Lás­suk azonban, hogy cselekedett a cenzor. íme, igy: Magyar királyi országos mozgóképvizsgáló bizottság. Szám: 498/1922. P. H. A magyar királyi Országos Mozgókép­vizsgáló Bizottság Budapesten 1922. évi áp­rilis hó 26-án a Projectograph Mozgófény­kép és Gépgyár r.-t. kérelmére a „Hogyan é 1 ti n k“ cimü mozgóképnek megvizsgálása alkalmá­val meghozta a következő határozatot: A magyar királyi Országos Mozgókép­vizsgáló Bizottság a Projectograp.h Mozgófényfcép és Gépgyár r.-t. által meg­vizsgálni kérelmezett „H o g y a n élűn k“, „A gazdaságpolitikai pú r't p r o p a g a n.d.a- f i 1 m j e" cimü l fclvonásos mozgóképet, mely a budapesti Rónai Dezső filmműteremben 1922. év­ben készült, előadásra alkalmasnak nem találta. Indokolás: A film akkor, mikor az ^iótörvényék ellen oly- kép foglal állást, hogy azokat egyrészt kigunyolja, másrészt úgy állítja be a dolgot, mintha a gazdaság- politikai párt azokat el akarná, vagy el tudná tö­rölni, — lehetetlen i*g éreteknek csinál propagandát és burkolt izgatást fog­lal magában. — Amint a törvény és a fennálló rendeletek tiltják ezt a sajtóban és az élőszóban, úgy megengedhetetlen a mozgóképen is. Ennélfogva a bi­zottság az engedélyokirat kiadását az 1920. évi 5123. B. M. számú rendelet 8. §. a) pontjára hivat­kozással megtagadja. Projectograph Mozgófénykép és Gépgyár r.-t. Budapest. Erről a Projectograph r.-t. cég értesittetik azzal, hogy ezen határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt — birtokon kivül — a magyar királyi Országos Mozgóképvizsgáló Bizottságnál benyújtandó és a magyar királyi Belügyminiszter úrhoz címzett felebbezéssel élhet. Budapest, 1922. évi április hó 30-án. Tehát, ha valaki nincs megelégedve a mai adórendszerrel, az izgat, aki jobb adórendszert akar csinálni, az lehetetlen ígéretekkel áll elő. Természetesen a filmcenzura határozatát megfelebbezték. Értesülésünk szerint a belügyminiszté­riumban ugyanazon a véleményen van­nak, mint mi, hisz tudniillik a „Hogyan élünk“ egy kedves, ötletes, mulatságos film, ami éppenséggel nem ártalmas. En­gedélyezni is fogják. Igen, június 10-ike táján. Ifem Kan nadrűghitelt a villamos Az alkalmazottak egyenruhájának beszerzé­sére 30 millió kölcsönt kért a Villamos Vasút a fővárostól, — de nem kapott Úgy látszik, nem túlságosan jól megy az Egyesí­tett Városi Vasutaknak, legalább erre lehet követ­keztetni abból, hogy a minap harmincmillió koronát kért kölcsön a fővárostól, de nem kapott. A városházán egyértelműen eluta­sították a kérést, pedig a dolgot meghányta-vetette a vasutak megváltását előkészítő 12-es bizottság éppen úgy, mint a tanács. Egész furcsa előzménye volt ennek a harmincmillió koronás kérésnek. A vil­lamosvasút egyenruhákat akart belőle csináltatni a kalauzai, meg a kocsivezetői számára. Mivel pedig önmagának pénze nem volt rá, tehát gondolt meré­szet' és nagyot és megkérte a fővárost, hogy segítse ki pillanatnyi pénzzavarából. A villamosvasút azzal érvelt, hogy hiszen a jövő év első napján úgyis a fővárosé lesz az egész vasút, szőröstől-bőröstől, adósságositól. Akkor! aztán a fővároséi lesznek azok a kalauz-egyenruhák is, amelyeket a vasút abból a bizonyos harmincmillióból akar csináltatni, amelyet a fővárostól kér. A városházán nagy megdöbbenést keltett a vasút kérése. Arra gondoltak, hogyha most odaadják a vasútnak a harmincmilliót egyenruhára, akkor* a vasutígazgatóság — felbátorodva a sikeren — más­kor is felkereste volna a fővárost egy-egy kis köl­csönért. Ez volt az egyik oka annak, hogy a város­házán megtagadták ■ a kérés teljesítését A másik ok az volt hogy a fővárosnak magáinak sincs pénze, a hartmadik ok..., mert volt egy harmadik ok is. Hogy ne soká kerülgessük a dolgot el kell monda­nunk, hogy mikor a vasutvállalat föl akarta emelni a tarifáit: kalkulációt csinált, összeállította, hogy milyen és mekkora kiadások fedezésére lenne szük­sége a tarifaemelésből várható bevételekre. Ebben az összeállításban ott szerepel a kalauzok egyenru­hája is, még pedig kerek ötvenmillió koronával sze­repel ott A főváros és kereskedelmi miniszter épp azért egyezett bele a tarifaemelésbe, hogy a vasút­nak legyen miből fedeznie a folyó kiadásokat, többi között legyen miből megcsináltatni a kalauzok és kocsivezetők egyenruháját. Nos. a vasút nem csinál­tatta meg az egyenruhákat és most 30 millió koronát kért a fővárostól azoknak az egyenruháknak az el­készítésére. mely egyenruhák elkészítésére ezelőtt egy fél esztendővel még 50 millió koronát prelimi- nált. Itt tehát) egy húszmillió koronás differencia van a két kalkuláció között, ami egymagában véve is érdekes jelenség. Hová tette, mire költötté a vasút azt az ötvenmillió koronát, amelyet a kalauzok egyen­ruhájára szánt?! Ugy^ látszik, hogy a vasútnak csakugyan nincs annyi bevétele, mint amennyire számított, vagy pe­dig sokkal nagyobb a kiadása, mint amelyet a fel­emelt viteldijakból származó bevételek fedeznének. Az Egyesített Városi Vasútnak most átlag négy­millió ‘korona a napi bevétele. Napi négymillió ko­rona bevétel mellett: negyvenmillió híján másfélmil- liárd lenne a vasút bevétele. És ebből a hatalmas summából a vállalat havi 1.5 millió korona terület- használati dijat fizet a fővárosnak — ezt is csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom