Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-05-24 / 20. szám

4 Budapest, 1922. május 24. vetőjét is, akit a budaiak rajongásig szeretnek. S amikor Becsey szólni kezdett, szinte minden mondata után felhangzott a taps, amely Budán frissebb, ünnepélyesebb, mint ideát Pesten. Nagyon érdekesek voltaik Becsey fejtegetésében azok a részek, amelyek közgazdasági vonatkozásokat tartal­maztak. A nagy nyomorral szemben, — mondotta, — ha látunk is egyeseknél vagyonosodást. ez csak 1 á t- szatvagyon, P o t e m k i n-v a g y o n. A terme- lés három ága: a mezőgazdaság, ipar és kereskede­lem között meg keld teremteni a harmó- n i á ti. Mezőgazdasági téren az árterületek lecsapo- lása, öntözőcsatornák létesítése, a mezőgazdasági ipar fejlesztése a fontos teendő, a kisipart támogatni kell. a nagyipar is állami gondoskodásnak kell. hogy tár­gya legyen. A kereskedelem terén pedig meg kell szűnnie a favorizált szövetkezetek révén űzött állami kereskedeleminek. A kereskedelem pedig le­gyen nagystílű. Legyen vége a gazdasági de- faitizmusnak, hiszen majdnem megtörtént, hogv va­súthálózatunk idegen tőke kezébe került, a kikötő építését franciák kaparintották meg és a petróleum- kutatás tényleg az angoloké tett. Pedig nyilvánvaló, hogy kividről nem várhatunk jót. a külföld csak. a maga hasznát fogja nálunk is keresni. Bízhatunk ma­gunkban. van még itlt term-elő'tehetség, csak kellő koncepció kell az erők összefogására és az, hogy mindenki a maga hivatásának szolgálatára állhasson. S z á Va y Gyula szólott még, főleg a budai höl­gyekhez intézve szavait, mert úgymond, m i n d e n nő s z ü be t e 11 gazdaságpolitikus, ök leg­jobban érzik át! a gazdaságpolitikának ezernyi prob­lémáját. Álljanak a férfiaik! Becsey mellé, ő pedig a budai hölgyek támogatását és szavazatát kéri. És újra meg újra virággal kedveskednek a höl­gyek, akik, úgy látszik, Budán kivétel nélkül Szávay- pártiak. Mutatja ezt az is, hogy a gyűlés után a leg­szebb lányok sorfalat álltaik és kiadták a jelszót: .— A Szávay bácsit akarjuk látni! 1 Éz azonban már nem Szávaynak, a gazdaságpoli­tikusnak, hanem Szávaynak — a poétának szólt . . . Kőbányáé Irnpozáms volt a kőbányai 'gyűlés is, amely szombaton este 6 órakor ment végbe a Horváth-féle vendéglőben. Gratz Gusztáv itt is imponáló beszé­det mondott, amelyet bő kivonatban a következőkben ismertetünk: Gratz Gusztáv beszéde Gratz Gusztáv gazdasági helyzetünk fejtege­tésétből indult ki, amelynek katasztrofális leromlá­sában még nem értük el a legmélyebb pontot, ha nem sikerül államháztartásunk több mint 20 milliár­dos deficitjét 'eltüntetni és közgazdaságunknak a ke­reskedelmi mérleg passzivitásában mutatkozó ugyan­csak 20 milliárdos hiányát elenyész'tetfii. Létezhet­nek ezzel egyenlő fontosságú, de nem létezhetnek ennél sürgősebb állami feladatok, mert előbb kell meigélni, aztán leheti politizálni. Az á 11 a m h á z- t art ás helyzetét vizsgálva, úgy látja, hogy nincs népszerűbb dolog, minit általában a takarékosság szükségességéről beszélni, de nincs népszerűtlenebb dolog, mint1 egyes konkrét megtakarjtási lehetősége­ket érvényesíteni. Pedig Magyarország ma olyan helyzetben van, mint az a jómódú ember, akinek életstandardját lie kell szállítania, mert gazdasági ka­tasztrófa érte őt és akinek sokat még kell magától tagadnia, ami régebben életszükséglet volt részére. A mai Csonlkamagyarország átvette a régi 20 milliós Nagy magyar országnak intézményeit, hozzá még a háború állatit kifejlődött hypertropikus formáiban, pee dig egy 8 milliós népet épp úgy lehet' kisebb appa­rátussal eligazgatini, mint ahogy egy kis, 5 milsliós alaptőkéjű vállalat sem fog egy hatalmas nagy bank apparátusával berendezkedni. Ézt a kérdést csak szervesen, egységes koncepció szerint és az állam összes intézményeinek egyszetrüsitésével lehet meg­oldani. Átmenetileg kénytelenek leszünk a bankóprést igénybe venni, de kétlséges. hogy helyes-e az olyan pénzügyi politika, amely egyszerre zuditja a közgaz­dasági életre az inflációnak és a pénzszűkének ösz- szes, egymással! ellentétes bajait. Hasznos beruházá­soktól most sem szabadna tartózkodnunk. Az olasz egység megteremtője, Cavour, akkor, amikor az ál­tala vezetleitt uj országnak a legrigorozusabb taka­rékosságot ajánlották, ezzel szemben nagy és költsé­ges beruházásokra határozta el magát, amelyek Olasz­országot néhány év alatt virágzó állammá tették. Ha tehát van észszerű lehetőség beruházásokra, azt meg kell ragadni. Adózási rendszerünk túl­ságosan komplikálttá vált. annyira, hogy ma csak a specialisták tudnak benne úgy ahogy eligazodni. Éz a sokféle; adó pedig tiílkevés vállra hárul és a gazda­osztály. amint ezt szónok számokkal is illusztrálja, aránytalanul kevésbé van megterhelve a városi la­kosságnál. Közgazdaságunk terén a folytonos súlyos konvulziók korát éljük. Az utolsó két évben mező- gazdasági termelésünk eredményei a há­ború előtti termeléshez képes't kb. 30 százalékkal apadtak és jelenleg körülbelül csak annyit 'termelünk, mint amennyi saját fogyasztásunk fedezésére szük­séges'. Ha csak annyit termelnénk! is. mint amennyi a háború előtt1 Csőn karnagyai-ország területén termett, 25—30 milliárd értékű gabonaterméket ltudnánk ex­portálni és közgazdaságunk passzivitása véget érnd. A termelés csökkenésének Ikéfségkiviil meg vannak a maga mélyenfekvö okai. de az ezek lassú elhárí­tására vonatkozó törekvésekben hiányzik a koncep­ció. az eszmegazdagság és a kellő bátorság is. Az ipar a mai Magyarországban fontosabb, mint valaha. Fejlesztése és támogatása közgazdaságilag is indo­kolt, csak túlzásoktól kell tartózkodni. Az ipar ögyik baja. hogy a fogyasztó piaca Magyarország felosz­tása folytán szükebb lett. De túlzott vámvédelem, amely fokozza a drágaságot, leszállítja a fogyasztók számát is. úgy. hogy minden túlzott védelem szük­ségszerűen élvezet arra a pontra, ahol a megadott védelem elégtelennek mutatkozik. A kereskede- 1 e m főleg az állami beavatkozások folytán szen­ved. Nem vált előnyénél közgazdasági életünknek, hogy a szakképzett kereskedőket kevés szakértelem­mel rendelkező szövetkezeti direktorokkal próbálták helyettesiteni. Azok a 'kísérletek pddig, amelyeket maga az állam tett egyes kereskedelmi funkciók el­látására, hasonlítanak a gyereknek próbálkozásához, aki egy komplikált óraművet szétszed, hogy azt sa­ját naiv ideái szerbit újból állítsa össze. A gazda­sági egyenjogúság elve ellen rosszul értelme­zett fajpolitikai érdekből elkövetett vétkek gazdasági térén megbosszulták magukat, de meg fogják bosz- szulni magukat politikai téren is. Miként akarunk Nagymagyarországot létesíteni, amely szükségsze­rűéin különböző fajok, vallások és felekezetek talál­kozóhelye lesz. ha a legkorlá’toltabb fajiság állás­pontjára helyezzük egész politikánkat. Ennek a poli­tikának nincs •semmi vonzóóereje. ez csak elidegeníti ínég kevésszámú barátainkat is. Külpolitikánk­nak erősebben kell felkarolnia a gazdasági érdeke­ket. Eddig túlságosan abban a szuggesz’tióbian éltünk, hogy Magyarország azokért a gazdasági előnyökért, amelyeket szomszédainak nyújthat, politikai ellenér­tékűt is kaphat. Ez illúziónak bizonyult és esetleg meg kell alkudnunk azzal, hogy gazdasági előnyökért mi is csak gazdasági téren fogunk rekompenzációkat találni. Nem járhatniuk el. a makacs gyermek mód­jára. aki. mert valamely kívánsága nem teljesülhet. kULlenél, hogy akkor nem ül le az ebédhez. Végül szónok fejtegeti a király kérdésben elfoglalt álláspontját. Nem lát az országra nyugodt fejlődése szempontjából más lehetőséget, mint a régi alkot­mányhoz és a legitimitás gondolatához való hü ra­gaszkodást1. Az országot végveszedelembe dönthetné, ha a. nálunk úgyis tulszenvedeknes párttusákat még praetendensi aspirációk is komplikálnák, ami pedig úgy szabadkirályválasztás mellett, mint köztársasági államformában elkerül hetet len volna. Végleges meg­nyugvás csak a Ikirálykérdés legitim alapon való meg­oldása esetében fog létrejönni. Kívánatos volna., hogy e'z a megoldás minél előbb lehetővé váljék, de ha ez nem teljesen tőlünk függ. akkor legalább is a kérdés­nek minden más irányú megoldását feltétlenül ke­rülni kell, addig pedig ki kell használni az időt a kérdés megoldásának megfelelő előkészítésére. A Gazdaságpolitikai Párt a régi alkotmány biztos tala­ján mozgásszabadságot akar teremteni gazdasági té­ren minden tisztességes és tehetséges munkaerő ré­szére és azt a mozgási szabadságot fokozott gazda­sági munkára akarja kihasználni. Szónok annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy ez a törekvés az, amely ma leginkább felel mjeg az intelligens vá­rosi közönség felfogásainak és vágyainak. A magyar politikának meg kell szűnnie sportnak lennie és ko­moly munkává kell válnia. Payer a pártot ért támadásokról Fayer Sándor beszéde bevezetésében csodál­kozással! emlékezett még ama támadásokról, amelyek a Gazdaságpolitikai Pártot más pártok részéről érik. Hiszen a pártnak egyedüli programmja a gazdasági kérdésnek felkarolása, a termelés meg­indítása. a megélhetés javítása, kétségtelenül csupa oly törekvés, mely pártkülönbség nélkül mindenkinek érdiekében áll. Rámutat arrai, hogy'e termelő munka jegyében álló programúi az egyedüli lehetséges guvernament'ális politika és azon körülmény, hogy ezzel a programmal a párt kénytelen a kormánnyal szemben ellen­zéki álláspontra helyezkedni, csak azt jelenti, hogy a kormány programmja nem lehet guvernamentális. Részletesen feltárja az országos és községi politikának hibáit, melyek főként az ipari, a kisipari és a kereskedelem kifejlődését gátolják. Nagy megelégedéssel állapítja még. hogy a pártalakulás szükségességét és a gazda­sági kérdések .előtérbe helyezését a legnagyobb élő magyar, gróf Appenyi Albert is helyeselte. Rá­mutat arra, hogy e céltudatos gazdasági politikát csak olyan gyakorlott gazdasági férfiak valósíthat­ják meg, akik a politikán nem keresni kívánnak. Mi­után úgy hiszi, hogy a pártnak a programmja tárgyi, annak élén álló férfiaíkj pedig személyi biztosítékot nyújthatnak a választóközönségnek, kéri azok bi­zalmát). ) A kőbányai menyasszony Utána Horváth Károly főv. biz. tag szólalt fel. Főként annak a kérdésnek a fejtegetésével fog­lalkozó tti. miért nem voltak a múltban a főváros kö­zönségének érdekei kellőképpen m-egvédelmezve és leszögezte, bogy a főváros leendő képviselőinek az a legfontosabb teendője, hogy a polgárság megélhe­tését biztosítsák. Nagy derültség közben elevenítette fei a kőbányai menyasszony esetét, aki — szegény — a sorompó miatt maradt pártéban. Ez a sorompó néha órák hosszat zárja el Budapestet Kőbányától, amieilyet igen sokszor külön városnak 'tekintenek és úgy kezelnek, mintha nem is tartoznék a fővároshoz. A kőbányai menyasszony esetében is addig tartották leeresztve a sorompót, amig végre a vőlegény meg­gondolta magát és falképnél hagyta bájos aráját. Ilyen és még sokkal nagyobb bajokat csinál ez a sorompó, amdy szimbóluma annak, hogy Kőbánya csak mostoha gyermeke Budapestnek. Ezen segíteni kell és a Gazdaságpolitikai Párthoz tartozó politiku­sok minden erejükkel azon lesznek majd, hogy úgy a városházán, mint a parlamentben, tegyenek valamit ezért a fejlődésképes városrészért. A Ferencvárosban A Gazdaságpolitikai Párt vasárnap délelőtt 11 órakor a ferencvárosi Széclienyi-kávéházban tartott választói nagygyűlést, amelyen a kávéházat zsúfolá­sig megtöltő közönség előtt Gratz Gusztáv a libe­ralizmus helyes értelmezését és lényegét fejtegette %endkiviili tetszés mellett a következőikben: — Ma a liberalizmust akarják bűnbaknak oda­állítani mindazért, amit a nemzetnek az utolsó 8 év­ben el 'keltett szenvedni. Pedig minden szenvedésünk a liberalizmustól való eltérés következménye volt. A keneszténys'ég fogalmával együtt jár a tiirelmes- ség. a szeretet és az emberiség szolidaritásának esz­méje, amely alapja a liberalizmusnak is, aminthogy vallóban liberális életfelfogás másutt, mint a keresz­tény világfelfogás talaján, ki sem fejlődhetett1. A libe­ralizmus nem destruktiv-tan. sőt leginkább alkalmas az alkotómunka lehetővé tételére, mert az összes, a nemzet szempontjából értékes erőknek összefogására törekszik, faji. felekezeti és osztálykülönbséget figye­lembe nem véve. A korrupció sem azonosítható a li­beralizmussal; a korrupció felé inkább az a politika vezet, amely különbségeket' tesz polgárok és polgá­rok között. Az igazi ellentéte a liberális politikának nem a keresztény szellem, amellyel a liberális poli­tika a maga legtisztultább alakjában teljesen azonos, hanem a balkanizmus szellemei, amely az államhata­lom korlát lan kihasználásában jelentkezik az ural­kodó pártok érdekében. Ennek a szellemnek, amely­hez veszedelmesen közeledünk, legtipikusabb képvu selő'i jelenleg a kormány árnyékában húzódnak meg. A nagyszámú -yálasztóközönség lelkes tapssal fo­gadta Gratz Gusztáv beszédét és annak végén a ferencvárosi hölgyek hatalmas virágcsokrot nyújtot­tak át a szónoknak. A következő szónok Fayer Sándor vezérigaz­gató volt. Beszédében elmondotta, hogy a Gazdaság- politikai Pártot nem politikusok intrikái, hanem a vá­lasztók alapították meg és mikor már megalakult a párt, akkor néztek körül, kik azok. akik alkalmasak

Next

/
Oldalképek
Tartalom