Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-05-10 / 18. szám
18. sza;n. Tizenegyedik évfolyam Budapest, 1922. május 10 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 400 K. Félévre 200 K. Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban '£><£><£><£)&& VÁROSI, politikai és közgazdasági hetilap FELELŐS SZERKESZTŐ DAC SÓ EMIL Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Szív-utca 18. sz. Telefon 137—15. szám. ««*Vl »■l'V) Kortestanyákon, népgyiiléseken, vacsorákon zajlik most az ólet, de mi azt hisszük mégis, hogy nem ez az igazi élet. így választások idején bizony nagyon hasonlítanak a dolgok ahhoz, ami a színházban történik, festve, kendőzve, kothurnusosan jelennek meg a tervek, a szándékok, a prograrnmok, a hétköznapi emberek, a szegény csak dolgozó, csak robotoló szürke egyedek előtt. Nem tudjuk, sikerül-^ *és mennyiben sikerül a korteseknek ópiinnos álmokba szenderiteni a való életben iajgatókat és szenvedőket. Nem tudjuk, mennyiben sikerül színesre festeni a fekete jövendőt; de az azután kétségkívül bizonyos, hogy ha most színesre festik a jövőt és narkózist bocsátanak az elmékre, akkor nagyon, de nagyon keserves lesz a fölébredés és pedig nemsokára. Sokkal inkább kegyetlennek látjuk azonban a mai életet, semmint elhihetnénk, hogy a kábító szónak hatása lehetne. Politikai Olcsó Jánosok, kikiáltók és hintáslegények szavának hatástalannak kj:ll maradnia. Győzni ezúttal azoknak kell, akik a becsületes, a természetes gyógymóddal akarják a bajokat orvosolni. Nem lehet hatása a politikai szélhámosságnak, mert az élet szenvedése, a gazdasági viszonyok züllöttségének jajszava tulkiált minden csepürágót. Szomorú, fájdalmas élet ez, amelynek ezer orvossága valamennyi azoknak a kezében van, akik komolyan kutatják a bajokat, akik nem keltenek túlzott reményeket, nem Ígérnek csodákat. Mert csodák nincsenek és az agyonfiitött remények gátolják a munkát. Elsősorban a budapesti emberről beszélünk, amelynek sorsáért való küzdelmet irta ez az újság a zászlójára. A pesti embernek tisztában kell lennie azzal, hogy bármilyen szép regényeket sugdosnak a fülébe, bármilyen izgalmasan állítják be — például — a királykérdést, azért ő a maga összezsugorodott kis magyar koronájáért alig tud valamit venni és egy esztendei jövedelmét kell összerakosgatni, lemondani még az étkezés luxusáról is, csakhogy egy öltözet hitvány ruhácskát vehessen immár meztelenre kopó tagjaira. És hiába állítanak dübörgő szónoklatokban gátakat, kínai falakat ember és ember közé, hiába gyújtanak gyülölet-tüzeket, hiába különböztetnek meg felekezetieket és fajokat: mindez nem adhat jobb megélhetést, mindez nem változtatja meg a bajokat, nem enyhíti a nyomort, nem csökkenti az adót, nem tölti meg az éléskamrát és a ruliás-szekrényekjet. Nagyon könnyű jelszavakat kurjongatni különösen igy izgatott, lázas, fantáziában bővelkedő választási napokban: de a bajokból kivezető utakat ezek az emberek nem tudják megmutatná, Mi olyan emfíereket szeretnénk látni majd a porondon, a politikai arénában, akik minden bajt, minden fájdalmat' vele éreznek a szenvedő tömeggel. Olyan embereket szeretnénk látni, akik nemcsak a bajokat ismerik fel, de a természetes orvosságokat is megmondják és akik sohasem vetemednek kuruzslásra. Ha valaki nincs megelégedve a jogrenddel, mondja meg, hogyan kell jobbat csinálni. Ha valaki soknak találja az adót, nemcsak azt kell megmondania, hogy kevesebb adót szedjenek, hanem azt is, miképpen kell igazságosabban igénybe venni a polgárság áldozat- készségét és miből kell felépíteni az állam jövedelmeit. Nem elég, ha valaki riadót fuj a drágaság ellen, fel kell állítani a csatasort is és ki kell dolgozni a stratégiai terveket is, amelyekkel meg lehet nyerni a csatát a legszürnyiibb ellenséggel szemben. Nem elég sopánkodni a korona elértéktelenedése miatt, de meg kell mondani a módját annak is, hogyan lehet megjavítani. Mindenek felett pedig olyan emberek kellenek nekünk, akiknek minden szava, minden gondolata azt hirdesse, hogy ebben az országban mindenkinek a békén, az összetartáson kell dolgoznia, folyton, szünet nélkül azt kell hirdetni, hogy dolgoznia, nagyon sokat kell dolgoznia minden magyar polgárnak önzetlenül, igen-igen nagy, hazafias önfeláldozással. Akik ezt cselekszik.a nagy kortes- hadjárat harsogó szimfóniájának lármája közben, azok az igazi emberek, azok az ország jól- tevöi. Mert ma nem hajánál fogva előráncigált — koncedáljuk — nagy kérdésekkel, nem jelszavakkal, nem a hatalomért való versengéssel kell az országot és Budapestünket megmenteni. Az menti meg az országot és azé lesz az igazi hatalom, aki a legtöbb kenyeret, a legkevesebb gondot, a legjobb megélhetést, aki az ország föl- virágzását hozza, vagy legalább céltudatosan, lelkesen, becsületesen dolgozik érte. Városatyák ostroma a parlament ellen Elkészültek a budapesti választási lajstromok — A pártok nagy felvonulása az utolsó hetekben — A Gazdaságpolitikai Párt budai listája a szenzáció erejével hatott A budapesti választások most már véglegesen megállapított terminus szerint junius elsején lesznek. Csütörtöki napon vonul az urnák 'elé Budapest székesfőváros választóközönsége, hogy gyakorolja jogait. A választás belenyulik valószínűleg a pénteki napiba is, úgy hogy az eredmény valós'zinüteg csak szombaton késő este készül el,- hiszen a szavazatok összeszám- 1 áfása, meg a mandátumok kikalkulálása nagy időt vesz igénybe. Pünkösd reggelre fogunk hát alighanem virradni, amikor a nagyközönsélg értesülni fog az eredményről, ami csak a liberális tábor döntő jelentőségű, -fölényes győzelme lehet. Ma ott tartunk, hogy Budapest három kerületében egymás utáni jelennek meg a választási plakátok a legváltozatosabb sziliekben, a legváltozatosabb tartalommal, folytonos egymásra igéréssel. Bs már imitt-amoítt jelölt-listák is ékesítik a falakat, a szegény járókelő pedig nem egy ilyen plakát előtt áll: meg fejvakaró mozdulattal; hogy bizony ő nagyon elmaradhatott a világtól, mert egész csomó olyan áll'am- férfiunak a nevét látja öklömnyi betűikkel kinyomtatva, akiknek eddig hírét sem hallotta. Csaknem valamennyi párt elkészült már a mágia listáival, bár még a legtöbb nem publikus. A szövetkezett liberális ellenzék már teljesen elkészült a maiga listáival és készen vannak a Gazdaságpolitikai Párt listái is, de ezideig még csak a budai lista kerülhet a nyilvánosság elé, a többit még taktikai okokból ngin lehlet kiplaka- tirozni. A budai lista a'zonban olyan kitünően van összeállítva, hogy túl a Dunán igenl nagy feltűnést keltett. Mesteri kézzel választották ki a legnépszerűbb embereket éis az olyan férfiakat, akiknek a neve a szavazók tömegeit jeleníti. Budán a Horthy Miklós-ut 1. szám alatt megalakult a párt budai irodája is, ahol már serényen folyik az ajánlási ivek aláírása. Különösen a Wolff-párt körében keltett igen nagy meglepetést a Gazdaságpolitikai Párt budai listája, mert a maguk szavazóit látják veszélyeztetve azok által a nevek által, amely neveknek a tulajdonosaival a párt a győzelmes harcnak nekiindul. A másik két listáról még folynak a tárgyalások és különösen a III. választói kerület (IV., VIII., IX., X. közigazgatási kerület) listája fog szenzációt kelteni. A tárgyalások most folynak, de úgy értesülünk, hogy listavezetőnek olyan fényes név van kiszemelve, amilyennel kevés budapesti lista dicsekedhetik. Rendkívül érdekes jelenség, hogy a budapesti jelöltek között rengeteg sok a városatya, úgy, hogy csak az eddig ismert listákon vagy ötven ilyen nevet olvastunk meg; de különösen a, Wolff-párt, az Andrássy- Friedrich-párt és Haller-párt voltak azok, amelyek a városatyák társaságából válogatták össze lajstromjukat. Wolff Károly pláne olyan szerelmes a maga városházi pártjába, hogy szinte kivétel nélkül közülük toborozta össze társaságát. A társaság azonban lényegesen hűtlenebb, mint a vezér, mert számos olyan! fővárosi bizottsági tag van Andrássyék listáján, akiket Wolff Károly boldogan számított a maga nyájához. Érdekes felsorolni azoknak a városatyáknak a névsorát, akik rajta vannak a már összeállított budapesti listákon. Alpár Ignác, Bar ács Marcel, Bárczy István. Becsey Antal. Benard Ágoston, Bohn J ózsef, B r ó d y Ernő, B u d a y Dezső, C z i g á n y Sándor, C s e f k ó István, özv. dr. D i r n e r Gusz- távné, Ernszr Sándor. Gaár Vilmos, Gál Jenő, Hajdú Marcel, Haller István, Haller József, H i 1 b e r t Vilmos, Homonnay Tivadar, 11 o v- s z k v János, J a j c z a y Mihály". Joann o vies Pál, K a i c h János, K i b o v i c h Károly. K i ss Ferenc, Kontra Aladár, dr. Körmöczy Zoltán, Lacken bacher György, dr. M árkus J enő, Miklós Ferenc, dr. Minke Béla, Nagy Ferenc, Ortvay Rezső, dr. O b e r s c h a 11 Viktor, P a- k o t s József, P e r c z e 1 Béla, P e t r o v á c z Gyula. Schubert Sándor, Szakái Géza. Szilágyi György, Szil á g y i Károly, báró S z t e r é n y i József, dr. Takács István, Török:né Kovács Hermin, Usetty Ferenc, dr. Weill er Ernő, Wensky Nándor, Weiss Konrád, dr. Wolff Károly. A városatyák tehát ostrom ala veszik a parlamentet, amelynek kapuit Íme nagy fel- .sorakozásbani készülnek döngetni. Szinte szerencse azonban, hogy ennek a névsornak majd csak az elitje fo<g bevonulni a parlamentbe, a többiek pedig tovább statisztálhatnak Wolff Károlynak — a városházán. A Fővárosi Hírlap mindenesetre koszorúba gyűjtötte az eddig megállaptott listákat, amelyeket itt együttesen mutatunk be az olvasónak; I. választókerület. (Buda, 1.. II.. III. közigazgatási kerület.) Liberális pártszövetség: Dr. Benedek János, dr. Szilágyi Károly^ K o p o 1 y a i Károly, B a r a c s Károly. C s e i 1. e
