Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-01-11 / 2. szám
Budapest, 1922. jandár 11. Humorral fizet az állam A kommunista pénzeket visszaköveteli a fővárostól A Budapesti Közlöny december 29-iki számában 11.090/921. M. E. jelzéssel rendelet jelenti mest. mely a városházán óriási riadalmat okozott. Mindössze arról van szó ebben a rendieletben, hogy a törvényhatóságok, amelyek „aiz úgynevezett proletár-diktatúra idejében4' clőlegett kaptak a kormányzattól, ézt a Pénzt íizessék vissza az államnak. A főváros csakugyan kapott pénzt a proletár-kormányzattól és éppen azért teljesen érthető a megdöbbenés, amelyet a miniszterelnök rendelete keltett. Úgy tessék megérteni a dolgot, hogy mikor kiütött) a proletár-diktatúra: egyszerre megszűnt az adófizetés és megszűntek a főváros bevételei is. Proletárországban nem volt adó. A közigazgatás természetesen akkor is pénzbe került, c}p ez nem okozott sok gondot a városházán, miért ha pénzre volt szükség: egyszerűen betelefonáltak a belügyi népbiztosságra és a belügyi népbiztosságról annyi fehér-pénzt küldtek, hogy no. Ha más nincs, jó a fehér-pénz is, gondolták a városházán, és jöttek a fehér milliók. A négy hónap alatt a közigazgatási személyzet fizetésére 54 millió korona fehér-pénz érkezett a városházára. A négyhónapi diktatúra alatt természeteseit nem 54, hanem körülbelül 80 millió koronát tett ki a tisztviselők fizetése, mert a jó diktatúra felemelte a fizetést, de addig, amíg a város kasszájában tartott! a régi készletből: azt fogyasztották. Azonban nemcsialk maga a főváros kapott fehérpénzt, hanem a gázgyár is. Ha jól emlékszünk: tizenöt millió koronát kapott szénvásárlásra. Azutíán a kórházak is kaptak, mert hát a diktatúra idején nem volt ápolási dij. Aki beteg volt, vagy néha beteg sem volt: befeküdt valamelyik kórházba, vagy szanatóriumba és a költséget fizette a diktatúra. Természetesen ez a mulatság jó néhány millióba) került még fehér-pénzben is, úgy. hogy legkevesebb száz- százharminc millió korona az a summa, amelyet most az állam a fővárostól követel. A fővárosnak pedig most nincs kidobni Való százharminc millió koronája. De meg másik oldala is van ennek a dolognak. A fővárosnak is rengeteg háborús és a proletárdiktatúra idejéből származó követelése van az állammal szemben. A humoros állam már most úgy akarja megtréfálni a fővárost, hogy a főváros diktatúra-követelését diktatúra-követeléssel akarja kiJ egyenliteni. A főváros hátralékos ápolási dijak fejében körülbelül 250 millió koronát követel az államtól; az állam ebből a fehér-követelésből le fogja vonni a maga fehér-követelését. Nyilván igy eszelték ezt ki a miniszterelnökségen. A városházán azonban nem akarnak larmigy szimplán belenyugodni ebbe a megoldásba, mert azt mondják; hogy a főváros tulajdonképpen nem is kapott pénzt a proletár-kormánytól, mert a diktatúra idején Budapest egyszerűen megszűnt. Közigazgatását! elkommunizálta a diktatúra, mely a városházára a maga embereit ültette be. Hogy azok mit csináltak, mit nem a fehér- pénzzel, azért nem felelhet a mai vezetőség és a más adósságát nem lehet követelni ettől a rezsim- itöL A tanács az ügyet a közgyűlés elé akarja vinni és töliriatot akar intézni a kormányhoz, melyben kifejtené, hogy a mai vezetőség teljesen ártatlan ebben a fehér-pénz-ügyben és a kormány mondjon f© arról a hiú ábrándról, hogy a kommunisták rossz fehér-pénzeért értékes, valódi, hamisitatlan Korányi- bankókat fog kapni a fővárostól. LUKACS VILMOS ÉS FIA TŐZSDEÜGYNÖKI ÉS BANKBIZOMÁNYI IRODA BUDAPEST, V., FALK MiKSA-U. 3. Tőzsdéidé alatt Teleron: IS8 32. TELEFOS: HM-04 és 39-11. BÉRAUTÓK NAPPAL BENZIN, OLAJ, PNEUMATIK, SZERSZÁMOK Ä K1RÁ19-AUT0I10BIL «?!& 1C4-03’ Részvénytársaság ,o6'.<>8 ÉJJEL- Központi Iroda és mlntaraktár CSAK NAPPAL vi.# ANDRASSY-UT 8. NAPPAL T ■ ozsdei megbízások: Értékpapírok, valuták és devizák vétele és eladása legelőnyösebb feltételek mellett. Aranycsempészek ElMója A bűnszövetkezet tagjait letartóztatta a rendőrség A Nyugati pályaudvarról induló Budapest— Szob—Prága-i gyorsvonatnak, a D. expressnek és a bécsi gyorsvonatnak a« elmúlt három napban tizenhat olyan szenzációs eseménye volt. amelyek egymás után igazolják a rendőrség feltevését, amely szerint Budapest—Bécs és Budapest—Prága között néhány hónap óta olyan nagyszabású arany- és ékszercsempészés folyik, amilyenre példa még nem volt a magyar sibolások történetében. A jelekből megállapították a rendőrségen, hogy mindien bizonnyal egy bécsi központtal rendelkező ékszer- és airany-siboló társaság működik a volt monarchia területén. Ennek a társaságnak, a rendőrség eddigi adatai szerint, körülbelül 40—45 tagja lehet, mind olyan emberek, akik vakmerőén dolgoznak és ügyességükkel a legtöbb esetben sikerül a szigorú határzárat kijátszani. A 40 ember rendszeresen beosztott turnusokban utazik Budapest—Bécs. valamint Prága és Budapest között és ezekben a turnusokban való utazások csaknem hetenként megismétlődnek. A csempészés olyan ügyesen van megorganizálva. hogy eddig, ha le is fogtak aranycsempészeket vagy éksze.rsibereket a vonaton, vagy a budapesti állomáson, a lefogott emberen túl nem tudott tovább jutni a rendőrség, olyan ügyességgel és rafinériával tagadtak az elíogottak és inkább veszni hagyták a milliós értékeket, de soha egy szóval1 sem árulták el azt a láncot, amelybe csempészmunkájuk belekapcsolódik. Pedig a detektívek mozidrámákba illő jelenetekben leplezik le egymás után a csempésztársaságokat, pillanatok alatt kutatják át a fülkéket, arcról, szinte kétséget kizáróan megállapítják, hogy kinél kell személyi motozást alkalmazni, de még igy sem tudnak a helyes nyomra ráakadni, amelyen elindulva, a csempész-társaságok megalapítóira és a csempészések igazi rendezőire végül ráakadnának. A legutolsó három hétben arany csempészéssel vádolták meg és fogták le ,a D. expressen Fodor Jenő fővárosi bizottsági tagot, akinél szállítási engedély nélkül kivinni szándékolt aranytörmelékre akadtak. ' Ugyancsak aranvtörmeléket, dukátokat, aranyláncokat, órákat, gyűrűket, karpereceket találtak egy Braun Jenő nevű kereskedőnél éls egy Heim nevű volt kávéhűztulajdonosnál. akik szintén a D. expressen utaztak. Mindhármukat Nagykanizsán ai rendőrség őrizetébe adták, majd itt Budapesten folyt le az eljárás ellenük, de kiderült, hogy egyikük sem vádolható meg azzal, hogy talán összeköttetésben állna azzal a nagy ékszercsempészö-társasággal. ,amely á csempészéseket tulajdonképpen lebonyolítja. Csaknem ugyanebben az időben a Keleti pályaudvaron a Bécsbe induló gyorsvonaton fogtak el két embert, majd hallgattak ki egy harmadikat a rendőrségen, szintén csempészés miatt, de ezeknek a nevét már, bár a rendőrség feltevése nem volt beigazolható, sokkal közelebb hozták az aranycsempészéssel foglalkozó igazi társasághoz. A Fővárosi Hírlap munkatársának információja szerint, ezek a Keleti pályaudvaron elfogott és gyanúsított arany csempészek egy Wü.sztner nevii magán hi vatiahi ok és egy B a 1 o g nevű ékszerész. Wüsztnernél éppen három kilo aranyat találtak egy tégla-alakú és egy pogácsa-alakú tömbbé beolvasztva. Az aranytömböket a kabátja zsebében cinelte és a detektiiveknek az tűnt fel, hogy valami súlyos tárgy lehúzza a külső kabát zsebeit. Wiiszt? nert lefogták, a rendőrségre hozták, ugyanakkor behozták Balog nevű utitársát, is. maid, mint az1 arany tulajdonképpeni szállittatóia. egy Weisz nevű ékszerész került sí rendőrségre. Weisz azzal védekezett, hogy ő legális ütőn akarta kiszállíttatni az aranyat és azt mondotta Wüsztnernek és társának, hogy csak szánjanak be ai vonatba, amíg ö a szállítási igazolványok megszerzésén fáradozik, azután a pályaudvaron kézbesíteni fogja nekik a szállítási engedélyt. Azonban — mint mondja — a rendőri intézkedés olv hirtelen jött, hogy már nem volt ideje értesíteni társait, aiz engedélyek megszerzése iránti lépések sikertelenségéről. A’rendőrségnek az volt a gyanúja, hogy egyedül ez a társaság 12 kilogramm aranyat akart kiszállítani, azonban a rendőrségi feltevést a nyomozás sikertelensége miatt nem voltak képesek igazolni és hiába volt minden házkutatás, olyan nyomra, amely a bécsi vagy prágai összeköttetést elárulta volna, nem tudtak ráakadni. Alig három nappal ezelőtt a Nyugati pályaudvaron a prágai express indulásánál egy olyan társaságot fogtak le. akiknél rengeteg váltópénzt, valamint aranytörmeléket és ékszereket találtak. Itt négy ember került ai rendőrség kezére, akiknek aranykészleteit- letétbe helyezték az államkincstárnál, ö ellenük viszont az árdrágítás. vétségéről szóló törvény alapján indult meg a kihágási eljárás. A legutolsó két napiban meg hat esetben tartóztattak fel csempészésben gyanús embereket a határállomások felé robogó vonatokon és ezekben az ügyekben &, belügyminisztérium nyomozóosztálya folytatja most a legszigorúbb vizsgálatot, de az eseményekről éppen a nyomozás anyaga miatti bővebb részletekben nem számolhatunk be. Annyit megírhatunk, hogy rendőrségi vélemény szerint, a legutóbbi hetekben az igazi nagy siboláso- kat hölgyek segítségével követték el. s a legutolsó esetekben is a nyomozás ilyen irányban keresi a nagyban dolgozó sibertársaságok igazi segítőtársait. • • • Tisztelettel kérjük t. elöiizetöiuket, hogy lapunk zavartalan küldése érdekében az előfizetést idejében megujitani szíveskedjenek. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre . ................................ 300 kor. Fél „ ,................................150 „ Huszár Laci. Vasárnap éjszaka megszólalt a telefon Huszár Károly Fehérvári-uti polgári egyszerűséggel berendezett lakásában. Az egyik kőnyomatos szerkesztő, Huszár Károly régi politikai hive, jelentkezett, s a kegyelmes úrral akart beszélni. — Itt Laci beszél, édesapa ágyban fekszik, beteg, izzadnia kell. nem jöhet a telefonhoz — volt a válasz. A szerkesztő azonban nem nyugodott, mire a kedves, rendkívül eszes Huszár Laci rögtön kész is volt a tervvel. Majd ő meginterjúvolja az édes ■apját, leírja a nyilatkozatot és lediktálja azt a szerkesztő bácsinak. A szerkesztő bácsi tehát) mindenekelőtt lediktálta Lacinak a polgármester nyilatkozatát. Rohant vele apja ágyához és percek alatt megvolt a válasz is. A szerkesztőségben a gyorsíró serényen irta, amit Huszár Laci fölolvasott, igy született meg a híres nyilatkozat, amelyben Huszár Károly bejelenti a maga megbizotltaiként a két rokkantat az (angyalföldi nyomortanyáról. Akár megfelelnek ezek a getlemanek a polgármester „nevelésé“-nek. akár nem. Áltálában azonban érdemes körültekinteni ezekben a napokban Huszár Károly lakásában. Hajnali félhétkor már szól a telefon és ugyanakkor már sorfalat állnak az ajtó előtt aiz élet nyomorultjai. A helyzet ellen a családból senki, csak a cselédleány lázadt fel: — Én ezt nem bírom tovább. — mondta — én felmondó k. Mire azután éppen olyan kioktatásban részesült a keresztényi szerétéiből, mint Budapest polgármestere. A Huszár-családot azonban most napestig nem lehet odahaza találni. A képviselőházban levő irodában dolgoznak valamennyien. Huszár Károly gyors áttekinté'sü utasításokat ad, a kegyelmes asz- szony kétszer annyit dolgozik, mint egy irodistakisasszony, százával állítja ki az utalványokat és dűl a pénz a szegények közé. Huszár Laci a gyorsíró és a gépiró egy személyben. Nem lehet annyi dolga, hogy csak egy pillanatra, csak egy gondolat ereiéig lázadozna. Csak egyszer bicsaklott meg, de akkor igen makacsul. — Ha a Sipöcz — fakadt ki ekkor — tényleg elveszi a húsz százalékot, én többet meg nem ütöm ennek az. írógépnek egyetlen betűjét sem. Az apja megnyugtatta és most gépel és gyorsír tovább páratlan szorgalommá.!. Budapesten mindenki zsidó. Már tudniillik igy gondolják, vagy csak igy hirdetik azok, akik életük hivatását a felekezeti gyűlölködésben látják. Ennek a gondolatnak esett áldozatul ismét a többségi párt vezérkara, amikor nemrégiben egy kőnyomatos tudósítóról mondott Ítéletet. A könyomatost Magyar Kűri r-nak hívják és a szerkesztője M a 1 c s i n c r Emil. A Magyar Kurir-t valaha a magas klérus támogatásával alapította Malcsiner Emil. majd a Központi Sajtóvállialat vette át, míg végre most újra Malcsiner kezébe került vissza. Ismét azé- a Malcsineré tehát a kőnyormatos, aki a kurzus megszületése előtt már évtizedekkel keresztény politikát hirdetett, aki a Bónitz Ferencek, Krüger Aladárok stb. fajtájából való. Hát egészen természetes, hogy kimondották rá és kőnyomatosára a szentenciát, hogy mind a ketten, szerkesztő meg az újságja, egyszerűen — zsidók. Már pedig zsidó l lap és zsidó szerkesztő szolgálatait nem veheti I igénybe a városházi kurzus. Történt azonban, hogy a nagyszerű megállapítás után pár nappal tényleg bebizonyosodott Malcsiner és a Kurir zsidó mivolta. Ez volt ugyanis az a kőnyomatos, amely Huszár Károlynak, ennek a notórius zsidó politikusnak hires nyilatkozatát közölte, amelyben Huszár annak a destruktiv óhajtásának adott kifejezést, vajha a Láthatatlan Vendég estéjén láthatatlan lenne Budapest „keresztény" polgármes tere is és amelyben kijelentette, hogy „s a j n á 1 j a
