Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-04-12 / 15. szám

Budapest, 1922. április 12.

3

Exner Kornél nyilatkozata

Budapestnek világfürdové fejlesztéséről, a játékbankról és az idegenforgalomról

Már megemlékeztünk arról a minden oldalról megalapozott előadásról, amelyét Exner Kornél dr. ny. államtitkár, egyetemi tanár. Budapestnek világfiirdővé való fejlesztéséről tartott, a kérdést az állam és a főváros pénzügyei szempontjából világítva meg. Meggyőzően kifejtett álláspQntja az. hogy Budapestből világfürdőt fejleszteni csak já-• tékbank felállításával lehet.

Lapunk munkatársának felkérésére Exner Kornél a következőkép volt szives a beláthatatlan jelentőségű eszméről nyilatkozni:

— Örömmel tapasztalom, hogy magánérdek szolgálata nélkül fölvetett ötletem kezd népszerűvé válni. Egyik nagy közgazdasági kapacitásunk tervemet Kolumbus tojásának nevezte.

— Ha az állam és a főváros pénzügyi helyzetét vizsgáljuk egyrészt és a világfürdő céljaira szükséges befektetés költségeit óhajtjuk megközelítően meghatározni másrészt, úgy a 20 milliárdos szám háromszor fordul elő számításainkban. Húsz milliárd az állam évi deficitje, ennyi a főváros külföldi adóssága és ennyi kellene a világfürdő céljaira. A deficitet és az adósságot befektetésként felhasználni nem lehet, szükséges tehát, hogy külföldi töke ide- csalogatásával érjük el nagy célunkat. Azzal azonban legyünk tisztában —1 és ezt méltóztass;anak nekem elhinni, aki hivatásomból kifolyóan ismerem a .tőke természetrajzát. — hogy semmiféle külföldi pénzcsoport nem fog megmozdulni, az idegen tőke nem fog hozzánk bekivánkozni, ha csak nagy és biztos haszonra nem lesz kilátása. Csak nagyszabású tervek és nagyarányú üzletek bírhatják rá a külföldi tőkét arra, hogy nálunk termékenyitően elhelyezkedjék. Előadásom után néhány nap múlva máris jelentkezett egy párisi pénzcsoport, mely hajlandó lenne a játékbank felállításába és Budapestnek világfürdővé leendő fejlesztésébe egy milliárd francia frankot, azaz 77 milliárd koronát befektetni.

— Engem tisztán és kizáróan az állam és a főváros közérdekeinek előmozdítása vezetett, amidőn minden álszeméremmel és tájékozatlansággal szem- beszállva^ a játékbank létesítésének gondolatát fölvetettem. Hiszen a bank nyereségében való részesedés arra képesítené az államot, hogy a szegényebb nép- osztályt degressziv módon terhelő, legigazságtalanabb egyenes- és fogyasztási, nemkülönben forgalmi adókait mérsékelje és idővel eltörölje. Hogy lemondjon legalább a kenyér, a hús és a só megadóztatásáról, mert hiszen a százszor és ezerszer több jövedelmű és vagyonú ember nem fogyaszt százszor és ezerszer több kenyeret, húst és sót, mint a szegény. Hogy mentesítse a forgalmi adó alól a legszükségesebb és legegyszerűbb ruházati és háztartási cikkeket. Lehetővé tenné, hogy az állam és a főváros hajlékokat építsen a menekültek számára, akik még ma is Budapesten 445, a vidéken pedig 2158 vaggon- ban kénytelenek meghúzódni.

— A játékbank nyereségében való részesedés arra képesítené a fővárost, hogy ne emelje a vizdi- jakat, mert hiszen a viz a táplálkozásnak, a tisztaságnak és igy a közegészségnek nélkülözhetetlen eleme, hanem hogy ellenkezőleg: szegényügyi, népjóléti és közegészségügyi célokra nagyobb összegeket áldozhasson. Az építkezés óriási arányokban életre kelne és föllenditene minden ipart, minden keresetet, amelyet az idegenforgalom és az építkezés közvetlenül vagy közvetve táplál. Ezek sora pedig számtalan.

— Budapesten most alig van idegenforgalom, szállók híján nem is lehet. Bécsben egy-egy hónapban átlag 350.000 idegen száll meg. Ezek lakásra és élelemre egy hónapban 62 milliárd osztrák koronát adtak ki s ezen kívül több száz milliárdot hagytak a bécsi kereskedőknél. Bécsnek Középeurópában egyetlen vetélytársa, Budapest, úgy látszik, egészen lemondott az idegenforgalom mérhetetlen gazdasági előnyeiről. A játékbank létesítése utján Budapestnek világfürdővé való fejlesztése megindítaná az idegenforgalom ipart, keresetet és közgazdaságot tápláló áradatát.

— A játékbankból eredő bevételit csak azok ítélik el felháborodással, akik tájékozatlanok arról, hogy milyen igazságtalan és egyenlőtlen szerencse- játékok folynak most az állam égisze alatt, Akik nem tudják azt, hogy az állam előnye a játszóval szemben az államsorsjátéknál 81.1 százalék, az osztálysorsjátéknál pedig 47 százalék, holott a játék- bank előnye csak 1.35 százalék. Ha a játékszenvedélyt olyképp adóztatjuk meg, hogy a kockáztatott

100 koronából elveszünk 81 korona 10 fillért, az nem szégyenletes dolog, ezt pirulás nélkül, a legnagyobb lelki nyugalommal el lehet fogadni, ellenben a rulettnél a föltett 100 koronából a játékbankot illető 1 K 35 fillér visszatartása erkölcstelen, ez arcunkba kergeti a vért. Adjuk fel a rosszabb eszközöket, ha azok helyett jobbat, tisztességesebbet és kevésbé kifogásolhatót tudunk alkalmazni.

— Előadásom ily irányban az egész nagy hallgatóságot meggyőzte. Négyen szóltak hogzá a kérdéshez és mind a négyen helyeselték az eszmét. Csupán arról vitatkoztak, hogy hol kellene a játék- kaszinót felállítani.

Vizinyaralók a Dunán és a Balatonon

Negyedmillióba kerül egy kétszobás uszó-lakás

A Pest-Budát kettészelő hatalmas folyam, a ’.kék Duna“ bizony nem részesül nálunk abban a tiszteletben és megbecsülésben, melyet megérdemelne. A kereskedelmi körök figyelme utóbbi időben ráterelő- dött ugyan az olcsó viziutakra s épül a kikötő is. mely hivatva lesz a dunai hajózás gócpontjává tenni fővárosunkat, azonban még messze vagyunk attól, hogy teljes mértékben kihasználjuk a te'rmészetadta előnyöket.

Külföldön minden tenyérnyi vizecskét kihasználnak. és egy-egy olyan tavon, mely kényelmesen elférne a Szabadság-tér közepén, a németek olyan élénk életet teremtenek, hogy sportembereinknek bízvást megfájdulhat a szive annak láttára.

A legfejlettebb viziélet azonban az angoloknál van. A londoni polgár, hacsak valamennyire is kedvező volt az üzleti év, nyár elején otthagyja a ködös Londont, a Cityt és hátatforditva a lármás nagyvárosnak, elmegy nyaralni a Themsére. A Themsére, mely távolról sem olyan szép és hatalmas, mint a mi elhanyagolt Dunánk. A folyón fölfelé, hosszú kilométereken át elszórva állnak a parti bokrok között, árnyas folyóparti fák árnyékában a vizinyaralók; virággal befuttatott verandáikat, fehérre festett apróablakos kis épületeiket mi csak Dickens megkapó leírásaiból ismerhetjük.

Ez a csábitó és mindenképen rokonszenves eszme nálunk csak most kerül kivitelre. Egy ötletes vállalat: a Magyar Yachtépitő Részvény- társaság az idén berendezkedett vizinyaralók építésére, az újpesti dunaszakaszon gyárat rendezett be és első alkotása, az első. magyar vizinyaraló már ott himbálódzik a budai parton, a Császárfürdő előtt. Tudjuk, hogy szívfájdalmat okozunk sokaknak, mégis leírjuk, mibe kerül: 250.000 K, vagyis egy negyedmillióba egy két szoba-konyhás vizinyaraló építési költsége. Viszont nincs Lakáshivatal, nincs nagymarosi sváb. aki a disznóólát ajánlja neked havi húszezerért és ez összeg fejében nyaralásod egész ideje, alatt zsarol és minden módon gondoskodik, hogy kellemetlenül érezd magad. Nincs nossz szomszéd sem többé és korlátlan ur vagy kis birodalmadon.

Talán a legnagyobb hibája ennek a birodalomnak, hogy kicsi. Valóságos babalakás. A nyaraló, mely már a Dunán ringatódzik, fenyőfából épült, csak a hajóorr készült kemény, bükkfából. A negyedmillióért teljesen be is rendezik, ellátják vízvezetékkel és bebutonozzák.

Az úszó lakás olyan formájú, mint a hajókikötő-ház. vagy inkább mint egy fürdőház. A hajó farán egy három méter hosszú, két méter széles veranda van, honnét lépcső vezet a virággal körülfuttatott fedélzetre. A verandáról a három és fél méter hosszú, két és fél méter széles ebédlőbe' jutunk. Pamlag fut a falak körül, két felhajtható asztal, egy könyvszekrény és egy ételszekrény van még a babaszobában. Sokkal több nem is fér belé. Innét a hálószoba nyílik; ez szintén nem nagyobb, két rendes nagyságú ágy és két szekrény áll benne. Van még konyha, mosdószoba, éléskamra és cselédszoba is a kis hajón. A konyhát és a mellékhelyiségeket nagy tartály látja el vízzel.

A társaság Balatoníiireden is létesít gyártelepet s nemsokára végét vethetik a jómódúak a balatoni lakásmizériáknak. Sajnos, csak a jómódúak.

A Szinészeevesület azonban életrevaló tervet eszelt ki. hogy a fáradt művészeknek pihenést nyújthasson. Hatalmas. 32 ágyas vizinyaralót rendelt meg és ugyanilyent építtet értesülésünk szerint a népjóléti minisztérium is. azonban még bizonjdalan, milyen célra. Az üdülésre leginkább rászoruló középosztály számára azonban még elérhetetlen messzeségben ringatódzik a Duna hullámain az úszó nyaraló. Nagyon hosszú ut még odáig; a távolság egyenlő azzal, amely az átlagos havifizetés és a kétszemélyes vizinyaraló ára között van.

LUKÁCS VILMOS és FIA

tőzsdeügynöki és bankbizományi iroda BUDAPEST, V., BANK-UTCA 5. FÉLEMELET

TELEFON : 129-30. és 39-11.

TŐZSDEIDÖ ALATT: 158-32.

Sürgönyeim : LUKÁCSFIA BUDAPEST.

ÉRTÉKPAPÍROK, VALUTÁK ÉS DEVIZÁK VÉTELE ÉS ELADÁSA

Robbanás után

A dohány-utcai merénylet és a polgármester beszéde — Mit akart mondani Ilovszky János ?

A dohány-utcai robbanás zaja nem hatolt el a városházáig, vagy legalább is itt nem csinált semmi kavarodásr. Becsületesen meg kell állapítanunk, hogy a budapesti városházán két esztendő óta történt események és intézkedések közül a dohány-utcai robbanás ügyében és a dohány-utcai gaztett áldozatainak temetésénél való eljárás volt az első olyan, amely ellen nem kell és nem szabad kifogásokat emelni.

A polgármesternek a merényletről szóló szavai mélyen elítélők voltak és arra kellett* volna gondolnunk, hogy miért^ nem lehetett ez eddig is minden egyes alkalommal 2 Nehéz is és nem is kell érre ma feleletet adni. de azok után a szavak után, amelyeket ezúttal dr. S i p ö c z Jenő polgármesteritől hallottunk, talán módunkban van megállapítani, hogy ő; a mag a személyében máskor is szívesen és becsületesen eleget tett volna a kötelességeknek, amelyek Budapest polgármesterére, Budapest minden polgárának polgármesterére hárultak. Mi ugyanis őszintéknek. szívből, meggyőződésből eredőknek tartjuk azokat a szavakat, amelyeket a polgármester csütörtökön mondott és annak a megnyugvásnak a reményét láttuk megvillanni szavaiban, amely megnyugvásra feltétlenül szükség van ahhoz, hogy Budapest polgársága nyugodtan, szorgalmasan és eredményesen tudjon dolgozni.

Teljesen kielégítő az az indítvány is. amelyet a polgármester előterjesztett. a közgyűlés elfogadott és amelyet a közgyűlés előtt pántközi megegyezéssel hoztak létre. Az áldozatok mindegyikének koporsójára eme határozati javaslat alapján került a főváros hatalmas, diszes koszorúja és a tanács megbízásából a temetésen dr. Sipöcz Jenő polgármester. B u- z á t h János alpolgármester. F o c k Ede és Csupor József jelentek meg.

Rendkívül érdekesek azonban a pártközi értekezlet és a közgyűlési határozat előzményei is. Eredetileg volt ugyanis Baracs Marcellnak egy indítványa és Ilovszky János is nagyon érdekes felszólalásra készült. Sipöcz Jenő polgármester a pártokkal egész nap tárgyalt, sőt maga gróf A ppo- nyi Albert is interveniált. Kielégítő megoldásként végre abban állapodtak meg. hogy a polgármester az elnöki székből teszi meg ismeretes, kompromisz- szumos indítványát.

Bán Ilovszky beszéde elmaradt, annak tartalma olyan lett volna, amelyről mégis meg kell emlékezni. Az el nem mondott beszéd keretében Ilovszky le akarta tenni a közgyűlés elé József főherceg proklamációjáhak eredeti szövegét, amelyet a kommunizmus bukása után akart kiadni. Ez a proklamáció, hir szerint, a társadalmi békének lelkes hirdetője volt. Ilovszky ennek alapján akarta kifejteni, hogy amint akkor össze kellett fogni a vörös .rém megbuktatására, úgy most is. pártállásra való tekintet nélkül arra kell törekednünk, hogy a társadalom minden rétegét egyesítsük a rendbontók ellen. Azt hisszük, hogy ezt a beszédet mégis el kellett volna mondani, sőt talán még mindig nem késő. Még mindig lehetne belőle tanulni.

Egy kis statisztika. Az uj városházán végre befejezték a budget-vitát. Kisisé nehezen ment, de befejezték. Ki tudja, meddig: vitáztak volna még, ha közbe nem jön az Erzsébetvárosi Kör halálvacsorája. A példátlan gazság, a pokolgépes gyilkosok eváva merénylete annyira megdöbbentett a városházán is mindenkit, hogy néhány órára elfelejtettek itt Is budgetet. felekezeti gyülölséget., pártviszályt mindent. A közgyűlés rendkívüli közgyűlés keretében hajtotta meg a gyászlobogót a pokoli merénylet hat mártírjának emléke előtt és a gyász jeléül aznap nem is tárgyalták tovább a költségvetést, sőt e n block elfogadták, ami még hátra volt. A hét utolsó napjára pedig már csak az indítványok fölött való szavazás maradt. Épp ezekről az indítványokról akarunk beszélni, mert ezek az indítványok az eredménye a.z egyhónapos budget-vitának. Nos. az indítványokról a következő statisztikát állíthatjuk össze: A vita során 20 bizottsági tag 107 indítványt adott be. Ebből 16 ellenzéki bizottsági tag indítványa volt 92 (87°/o); a 107 indítvány közül elfogadtak 8-a’t (7.47°/o), a nyolc indítvány közül 7 ellenzéki részről jött; egy a többség részéről. Tizenhét tárgyalási nap volt és minden tárgyalási napra átlag 6.3 indítvány benyújtása és minden két napra egy elfogadott indítvány jut. Elfogadták pedig dr. Baracs Marcell három indítványát, dr. Hegedűs József két, F a y e r Sándor egy, dr. B e d ő Mór egy és dr. Bozóky Árpád egy indítványát. Nem akarjuk olvasóinkat untatni azzal, hogy mely indítványokat fogadta el a közgyűlés. Ugyanis az el nem fogadott indítványok éppen olyan érdekesek és fontosak, mint azok. amelyeket elfogadtak. A hosszú és unalmas szavazásokat apróbb összeszólalkozások fűszerezték. Mikor épp F a y e r Sándor indítványai fölött szavaztak — tizenhárom okos és figyelemre méltó indítványa közül egyet fogadtak el, kettőt a tanácshoz utasítottak és tizet, amelyek a kereskedelmi és ipari érdekek fokozottabb istápolásáról szóltak, elvetettek — szóval, mikor Fayer indítványai fölött szavaztak, akkor tör-