Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-03-22 / 12. szám

Budapest, 1922. március 22.

3

ü gazteái érűekeK védelme gyaMii férfiak áltól

Gazdaságpolitikai párt alakul a kereskedelem, az ipar és a városi lakosság- védelmére — Fayer Sándor nyilatkozata —

Odaát a politikai világban a keresztény kurzus az idők folyamán kisgazda-kurzussá vedlett át. Kisgazda uraiméknak nem volt egyetlen szavuk sem, amikor 1920-íban a fővárosi törvényhatósági választójogot csinálták meg és a hatalmas VI. kerületnek ugyanannyi mandátumot adtak, mint például a Vizi- j városnak. Nem volt szavuk, amikor a kereskedelmet és ipart lehengerelteik, kiváló gazdasági tárcákat birtokló minisztereink, nekik nem fájt soha. hogy Buda- f pest ipara, kereskedelme koldusbotra jutó télben van. hogy a budapesti és általában a városi 'lakosság nap- ról-napra, órárólkóirára tengeti az életét. Nekik a kurta kis földadó, a búzaár, a kisüst a fontos, ezen túl nem terjed törvényhozói gondoskodásuk. El kell ismerni azonban, hogy az agráriusok a maguk védelmi, sőt támadó ía'lanlkszukban kitűnően szervezkedtek. Ezzel szemben feltétlenül bölcs és praktikus gondolatnak kell tekintenünk a gazdaságpolitikai páirt megalakítását, amely zászlaja alá hív minden kereskedőt, kis-, közép- és nagyiparost, aki saját érdekeit önmaga akarja megvédeni, valamim a polgőiri társadalom tagjai közül is azokat, akik átlátják, hogy az o r s z á g ;b o 1 d o g u 1 á s a a g a z- d a s á g i kérdések előtérbe helyezésétől függ. A gazdaságpolitikai párt létesülése és eljövendő munkája mélyen belenyúl majd a főváros életébe is. annál, is inkább, mert ennek a városnak a léte legelsősorban a gazdasági kérdések megoldásától függ.

Éppen ezért kérdést intéztünk az uj párt prog- rammjára vonatkozólag a párt együk legfőbb irányitójához.

Fayer Sándor

fővárosi bizottsági taghoz, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának, a következőket mondta:

— Ahogy ön mondotta, valóban úgy van. hogy az, agráriusok szervezettségének mintájára a városi polgárságnak, de legelső sorban az ipar és kereskedelem űzőinek is meg kell talál- niok a maguk számára azt a kapcsolatot, amely összefogja őket. Az említettem elemek lezideig teljesen figyelmen kívül hagyták azokat a gazdasági érdekeket, amelyeknek megvédésében egységesen foglalhattak volna állást és ahelyett, hogy ebben az egységben rejlő erőt saját céljaikra hasznosították volna, keresték azokat a politikai és viilágnézetbali különbségeket, amelyek részekre bontották, pártokra szaggatták és ellenállásra képtelenné tették.

—• Ezt az öngyilkos-politikát folytatni nem szabad tovább. Itt az ideje, hogy'’ a gazdasági érdekeket előtérbe helyezzük és a gazdasági érdekek megvédését, odavaló, gyakorlati férfiakra bízzuk. Követelnünk kell, hogy az uj parlament a gazdasági kérdések fontosságától áthatva fogjon hozzá munkájához. Ez alkalommal nem fogunk felülni a választási ígérgetéseknek, hanem saját erőnkre támaszkodva.

megalakítjuk a Gazdaságpolitikai Pártot.

— A Programm tökéletesen magától adódik. Annyi sérelem és annyi veszedelem halmozódott fel az ipar és kereskedelem és vele a városi polgárság érdekeivel szemben! hogy szinte egy rövid beszélgetés során mindenre kitérni szinte lehetetlenség. Vagy kinek a számára nem sérelmes, hogy mi városi polgárok, az ipar és kereskedelem képviselői a gazdatársadalomhoz viszonyítva, aránytalanul és igazságtalanul súlyos adóterheket viselünk? Akik majd a mi program- munkat fogják képviselni, a parlamentben, szorgalmazni fogják a közmunkákat, hogy lélegzethez juthasson a gazdasági élet, igyekeznek megszabadítani a kereskedelmet béklyóitól, a gazdasági életet pedig a visszaélések átkától, mert ezeknek árát mi fizetjük meg.

— Budapest léte és virágzása is kell. hogy országos ügy legyen és a parlamentben kell kiverekedni ennek a városnak létfeltételeit, a tran- zitó-forgalomnak a magunk számára való elhó- ditását, az ipar és kereskedelem1 felvirágzását., mert ezek nélkül kisvárosi nívóra sülyed Budapest és nem látjuk biztosítva megélhetését sem. Az ipar és kereskedelem lehetetlenné válik a példátlan vizdijak és .vasúti tarifák miatt, a lakosságot megsemmisüléssel fenyegetik a villany, gáz és közlekedés lehetetlen drágasága. Küzdeni kell majd a parlamentben az elviselhetetlen drágaságot előidéző minden ok ellen, gondoskodni kell a külfölddel való érintkezés minden akadályának elhárításáról, meg kell oldani a la- ‘

káskérdés botrányát és módot kell adni az építkezések megkezdésére, mert ez a gazdasági élet feltámadásának egyik legfőbb rugója. Mindezt azonban eredményesen csak gazdasági szakemberek közreműködése hozhatja meg és éppen ez az, amely bennünket a Gazdaságpolitikai Párt megalakítására ösztönöz. Bízunk benne, hogy a polgárság felismeri, hogy erre a pártra, erre a programúira, erre a küzdelemre legeslegelső sorban neki magának van legnagyobb szüksége.

Him initial n diilamos

Tormay kevesli a nyolc koronás viteldijat

Legyünk rá elkészülve, hogy egy-két hónapon belül újra megdrágul a villamoson való utazás. Ezt az ujabib stajgeroláist Tormay Géza miniszteri tanácsos már bejelentette' néhány nappal, ezelőtt a főváros közlekedésügyi bizottságának ülésén, amikor úgy nyilatkozott, hogy ami a villamos vasúti tarifaemelést illeti: a budapesti publikum az 5 koronáról nyolc koronára fölemelt jeggyel még nem érkezett el teljesítő képességének határához. Ami magyarul annyit jelent, hogy a fővárosi publikum zsebe meg fog bírni magasabb viteldijakat is. Szóval . Tormay- nak nem drága a nyolc korona. Az igaz. hogy Tormay autón utazik és azt is a villamos, illetve a villamoson keresztül a publikum fizeti és Tormaynak semmi sem drága, amit más fizet.

A bizottság tagjai nagy megértéssel hallgatták az Egyesi Litt Városi Vasutak fejtegetését, mert amióta a városatyáknak szabad jegyük van a villamosra, azóta mindent megértenek.

Azonban, hogy Toirmay mennyire érti a dóigát és mennyire itraza vau, az világosan kitetszik a villamos tarifaemelés első heti eredményéből. Az első számadatok azt bizonyítják, hogy

az utasforgalom jelentékenyen csökkent

és a bevétel messze esik attól, mint amit Tormayék kikalkuláltak. Az a nagyszabású dilettantizmus, amely- lyel mostanában a villamos vasutakat igazgatják, most már kifejezésre jut az üzemvezetés számbeli eredményeiben is, A vonaljegyelknél ugyan egv félmillió koronás bevételtöbblet mutatkozik, ellenben a heiikártyáknál már eddig is 1.2 millió korona az egyheti visszaesés, ami azt bizonyítja, hegy sokan nem váltják meg a jegyükét. Ha az utasok csökkenése itt megállana, akkor a vonaljegyekből 182.5 millió jönne be. a hetijegyeknél 63 millióval lenne kisebb a bevétel a preliminált összegnél; de a íegvérmesebb íremények mellett sem tudna a vállalat 450 ..milliónál nagyobb többletbevételre szert tenni, pedig a kalkulációk szerint 'tudvalevőén kerek 650 millió korona többletbevételre számítottak a villamos vasutaknál.

Hogy a legközelebbi drágításnál egyelőre csak 2 koronával fogják-e emelni a villamos jegyek árát, vagy mindjárt 7 koronával, azt mi nem tudjuk, de ezt. úgy látszik, még a városházán sem tudják. Azonban megnyugod'hatik benne a publikum, hogy mielőtt megint főiem élnék a tarifát, előzőleg ankéteket és megbeszéléseket fognak, folytatni. Az újabb tarifa- emelésre csak 3—4 hónap múlva számíthatunk. Addig azonban más meglepetést tartogat a publikum számára a villamos vasutak direkciója; ugyanis meg akarja drágítani a villamos utazási anélkül, hogy egyelőre fölemelné a vonatjegyek árát. Ennek, a nagyszerű reformnak a hogyanját és mikéntjét egy a kereskedelmi minisztériumban tartott ankéten beszélték meg. Ezen az ankéten tulajdonképpen arról akartaik tanácskozni, hogy az ingyen-utasok számát milyen módon lehetne csökkenteni. A vita során aztán — egyik életrevaló ötlet kergette a másikat — egyszerre csak fölfedezték, hogy a villamos vasúti probléma mezején hol van a kutya eltemetve. Nos. kimondták. hogy .,az átszállási kényszerűségek“ számát, csökkenteni kell, még pedig olyanformán, hogy egyszerűsíteni fogják a kétszeres átszállásra jogosító villamosjegyeket, ami annyit jelent, hogy

ezután csak egyszer lehet majd átszállani

a villamosjeggyel így éri aztán el a villamos vasút igazgatósága, hogy anélkül, hogy felemelné a tarifát: megdrágítja a villamoson való utazást és ezzel növeli a bevételeket.

A villamos vasutak igazgatósága azt hiszi, hogy ezt a reformot úgy lehetne megoldani, hogy az átszállás nélkül, vaió utazásra egy olcsóbb, tehát 8 koronás jegyet, az egyszeri átszállásra pedig egy drágább, tehát egy 10—12 koronás jegyet kreálnának. Kreálhatnának, mindjárt az egyszeri átszállásra egy

akár 15 koronás jegyet is. azonban nem teszik, mert Tormay kormánybiztos egyelőre nem akarja a budapesti villamoson átázó publikum teherbíró képességét teljesen kimeríteni. Vár vele az újabb emelésig.

Érdekes, hogy az ankét maga is rájött arra. hogy ez a reform ..részleges visszatérést“ jelent a régi szakaszbeosztáshoz. Ilyen aprósággal azonban nem törődhetnek a városházán.

HM szünlb s nyomorakció

Április vagy május végéig- főznek a konyhák — A házgyüjtések kudarca — Nem lehet ruhaakciót kezdeni

Az egyik napilapban nagy cikk jelent meg arról, hogy megszűnik a Sipöcz-t'éle nyomorakció. A mi álláspontunk ebben a kérdésben az volt, hogy ez az akció jelentőségében messze túlhaladta a polgármester szerény személyének jelentőségét és, aki ad. az nem a kurzust állítja talpra, nem a polgármester ismeretlen presztízsét növeli, hanem tényleg n nyomorultaknak, az éhezőknek juttat. Nem kell hozzá sokat elmélkedni ahhoz, hogy rájöjjön az ember, hogy az éhezők nein érdemlik meg azt a büntetést, amely azért sújtaná őket. mert Wolff Károly kegyelméből dr. Sipöcz Jenő Budapest polgármestere. Ezért egyetlenegy szájnak sem szabad Budapesten éltesen maradnia. Nem vitatjuk azt sem. sőt teljesen elismerjük. hogy Sipöcz Jenő szürke neve. amelyből Wolf; Károly vérpirosán izzó szilhuettje bontakozik ki. csak ártott az akciónak és nagyon jól emlékezünk arra is. .hogy amikor Bárczy István állott a főváros élén. akkor a Népjóléti Központinak nem volt szüksége tányérozásra, hanem céltudatosan példátlan összegeket biztosított a szegények számára.

Illetékes helye n az említett napilap információival szemben azt az információt kaptuk, hogy a nyomor enyhítő akció megszűnéséi ő 1 szó sincs. Ebből a forrásból a következő nyilatkozatot kaptuk:

— Az akció megszűnéséről szó sincsen, az a híradás, amely erről számol be, teljesen félreértésen alapszik és mindössze az az igazság, hogy az akció első fázisa lezáródott és a gyűjtés eddigi formáját beszüntetjük. De hogy maga az akció megszűnnék, erről szó sem lehet, hiszen a szegények élelmezését szolgáló konyhák működésűiket csak a múlt hónapban kezdték meg. Természetesen szó sincsen arról, hogy az érkező adományokat el ne fogadnánk, a gyűjtés tovább is folyik, annyival is inkább, mert a házi gyűjtések még nincsenek elszámolva, ezek most folynak be. Be kell vallani, hogy iez a gyűjtés nem járt a kivánt eredménnyel. A ház-gyűjtésekben a polgárság már teljesen kimerült, úgy hogy van olyan húz, ahonnan öt koronát küldtek be.

— Március hó végén ismét lesz intézőbizottsági ülés, ahol majd elő lehet terjeszteni az uj indítványokat, amelyeket az utasításhoz híven végre fogunk hajtani, amint most is végrehajtottuk az intézőbizottság minden utasítását. Valószínűleg az akció beszüntetéséről szóló hírek is abból keletkeztek, hogy miután az intézőbizottság utasításait végrehajtottuk, az akcióban természetes szünet állott be.

— Ma már körülbelül tizenötmillió van együtt, amiből az elöljáróságoknak két ízben adtunk egy-egy millió koronát, amelyet aránylagos kulcs szerint osztottunk el a kerületek között. Az egyik milliót karácsonykor, a másikat pedig nemrégiben bocsátottuk rendelkezésre a szegények pénzbeli támogatására. A Népjóléti Központ is csak nem régen kapott 500.000 koronát.

— Döntés abban a tekintetben, hogy az élelmezési akciót mikor szüntetjük be, még nem történt. Április, esetleg május végéig mindenesetre főzünk ebédeket, mert ezek a szegény emberek számára a legnehezebb hónapok. Rsj.ihaakciöt - fájdalom — nem is kezdhettünk, mert erre nem volt elegendő pénzünk. A drágaság ugyanis ma már olyan mértékeket öltött, hogy egy szerényebb felruházást akció céljaira 50—80 milliót kellett volna biztosítani.