Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-10-25 / 36. szám

Budapest, 1922. október 25. 3 Újabb merénylet a lakók ellen Megkétszereződik a házbér — Nagy teher a ház, — mondják a háziurak — A közüzemi pótlék karriérje Zajosnak és olyannak Ígérkezik az október 25-én kezdődő fővárosi közgyűlés, amelynek egyik határozata alaposan kihat az egész lakos­ság megélhetési frontjára. Arról döntenek, hogy elfogadják-e a tanács javaslatát, aimiely — amint elő’ző számunkban már részletesen beszámoltunk róla — 60 százaléknyi 300 százalékra kívánja a közüzemi pótlékot az 1920. májusi lakbér után fölemelni. Az arány oly zuditóani nagy, amelyik mellett elvesz az utóbbi idők minden árdrágitási manő­vere, Súlyosbítja a helyzetet, hogy a tanács kéz­zelfoghatóan akarja bebizonyítani, miszerint ez egészen méltányos. A pénzügyi bizottság pén­teken hosszan tárgyalta a kérdést, végül is öt­tagú bizottságot küldött ki, hogy az vizsgáljon át mindent. Amit a pénzügyi bizottsálg javasol, az minden jel szerint átmegy a jogügyi bizott­ságon,, de a szerdai közgyűlésen is. Ahogy a tanács mondja: „A főváros tanácsa az emeléshez csupán méltá­nyos szempontok figyelembevételével járult hozzá, mert bebizonyosodott, hogy a háztulajdonosok a mai viszonyok mellett ráfizetnek ezen' emelés nélkül.“ A drágítás! hullám mindenekelőtt a kislakás- sokra fog kihatni, minimálisan ismét 50—80 szá­zalékkal emeli a házbért. A közüzemi pótlék ugyanis, noha csak a viz- dijat, a szemétifuvairozást és a kéményseprési dijat foglalja magában, alapjában a’z egész lakás- viszonyt érinti. Útban a házbéremelés iiázbéreinelésröl van szó. Hogy igy lesz, bizo­nyltja a Háztulajdonosok Országos Szö­vetségének fölfogása. Az igazgatóság az akció­val kapcsolatban ugyanis ezeket mondta munkatár­sunknak: .— A Szövetség nem tehetett egyebet!, mint en­gedve az általános közfelfogásnak, kimondta, hogy még a kormánynál is a leghatározottabban tiltako­zik a pótlakásrendelet ellen. Lehetettén! helyzetbe* kerültek a budapesti háztulajdonosok. A llakók egy- része szintén, már az albérlőket értve elsősorban és azokat, akik a bérlő lemondása miatt óriási leíépési dijat kénytelenek megadni. — Mert mi történt? Az, hogy a házigazdának vajmi kevés a köze a lakásokhoz. Ellőször Is m i n- d e n hatalom a Lakáshivatalé lett. Má­sodszor, a lakók számára a rendelet uj tu­lajdont teremtett: a lakástulajdont. Hiszen milliókat kérnek rövidesen egy-egy két-háromszjobás lakás átengedéséért... — Ha számításba vesszük, hogy nem a háztulaj­donosok söprik be a leíépési dijakat és nem ők szab­ják meg a bútorozott szobák évi százezerkoronás ösz- szegét, sőt ellenkezőleg: igen sok esetben a ház fenntartási, tatarozása kiadásait koránt&e birják fe­dezni. — akkor meg is lehet érteni a Szövetség újabb mozgalmát. A háztulajdonosok a közüzemi pótlékot csak be­vezetésnek tartják. Itt nagyarányú h á z b c r- emelés a cél. Szakállas,, evikkeres ur toppant be a Szövetség hivatalos helyiségébe. Örvendve kiáltotta, hogy nem háztulajdonos többé, eladta a házát. Azt szeretné tudni, vájjon a házigazdák helyzete megváltozik-e előnyösen, mert akkor... — Csak akkor veszek ismét házat, — mondja elszántan. — Kérem, nekem volt egy házam Pesten, háromemeletes, eléggé modern, de mellékutcában állt és üzlethelyiségekkel nem rendelkezett. Mert csak azok jövedelmeznek. Kérem, én erre a három­emeletes, kamatmentes palotára mégis ráfizettem évi negyvenezer koronát. Csak az évi vizidij ötven­háromezer korona volt. A lépcsőház világításáért annyit adtam ki, amennyit két négy-négyszobás la­kás házbére címén bevettem. Egyik háromszobás lakás havi bérén legfeljebb csak egy kilogramm borjúhúst vehettem. Négyszobás, emeleti lakás évi bérén meg csak egy pár cipőt kaptam. Már most tessék elgondolni, mibe kerül a ház tatarozása? Igenis, el lehetünk készülve, hogy mind több lépcsőház fog a közeljövőben le­szakadni, mind több lift is, mind több sz ejr e n csótl ejns é:g .következni ab b ó 1 taz egyszerű okból, mert sok háztulaj­donos m a n cm rendelkezik annyi ösz- szeggel, hogy a házát rendbeszedhesse. Tiltakozik a Lakók Szövetsége ■ A Lakók Szövetségének titkársága me­rényletnek, egy uj drágasági hullám megindításának tekinti a közüzemi pótlék hallatlan emelését, mert azzal a kislakások bérét 50—80 százlékkal fölemelik. A házbér után eddig 60 százalékos közüzemi pótlék járt, 60 százalék után rögtön 300 százalékos drágí­tás, — hol van ilyenkor az uzsorabiróság? — mond­ják. S mozgósítani akarják a szociál­demokratapárt parlamenti frakcióját, hogy tegye szóvá, h i u s i U s a meg ezt a rendkívüli árdrágitási hullámverést. Beharangozás a közgyűlésen De a szerdai közgyűlés is mozgalmasnak Ígérkezik, föltéve, ha e kérdés sorra kerülhet e napon Városy Gyula dr. tanácsnok előadásában. A napirend 35-ik pontja lesz „a közüzemi pótlék­ról alkotandó szabályrendelet“, előtte (a 34-ik pont) „toronyórák karbantartása“ lesz. Vájjon milyen vészes drágaságot fognak beharangozni?... Készülődés a villamos vasutak átvételére A halvaszületett közlekedési adó — Clevelandtól Budapestig — Megalakult a „Nova“ — Till Antal tanácsnok nyilatkozata A főváros, mint ismeretes, január elsején megváltja és házi kezelésbe veszi a villamos vasutakat és az Egyesített Villamos Vasutakból részvénytársaságot csinál. A részvénytársaság alapszabály-tervezetén most dolgozik a közle­kedési ügyosztály és a közlekedésügyi kérdések előkészítésére kiküldött 12-cs bizottság hétfőin kezdte meg! az alapszabály-tervezet tárgyalását. Az alapszabály-tervezetben lesz 'néhány pont, amely nagyon alkalmas arra, hogy vitatkozza­nak róla. Az egyik ilyen érdekes pont, hogy mek­kora legyen az alaptőke; a másik fontos point az alkalmazottak nyugdijára vonatkozik. Az alaptőke nagyságában lapunk 'zártáig még nem állapodott meg a bizottság, mert hiszen a rész­vénytőke tudvalevőleg, különösen a niai eltoló­dott valutaviszonyok mellett, csupán szimbolikus jelentőségű. Ami a nytigdijdolgokat illeti: a) fő­város a végsőkig ragaszkodik azokhoz a jogok­hoz, amelyeket a területhasználati szerződés a nyugdij-kérdésben biztosit a városnak. A „Köz­úti“ területhasználati szerződése kimondja, hogy megváltás esetén a régi alkalmazottak nyugdíj­jal való ellátását csak abban az esetben köteles vállalni, ha a Közúti Vasút annak idején a nyug- dijszabályzatát bemutatta a főváros törvény- hatósági bizottságálnak és a törvényhatósági bizottság jóváhagyta a szabályzatot. Mivel a Budapesti'Közúti Vaspálya Társaság igazgató­sága ezt. annak idején nem cselekedte meg, ennél­fogva a főváros nem is hajlandó vállalni a Köz­úti volt alkalmazottainak nyugdíjjal való ellá­tását, csak abban az esetben, ha a Közúti igaz­gatósága a nyugdij-alapot a mai viszonyoknak megieieiőleg kiegészíti. A városházán számítá­sokat eszközöltek abban az irányban, hogy mek­korának kell lennie annak az összegnek, amelyet a főváros nyugdíj céljára követelhet a Közútitól és 200 millió koronát állapítottak meg. . Az utolsó napokban híre kelt annak is, hogy a főváros a folytonos tarifa-emelések helyett íixirozini szeretné a tarifát és a szénárak és a munkabérek drágulása folytán előálló deficitet pedig külön közlekedési pótadó kivetésével szeretné eliminálni. Till tanácsnok nyilatkozata Erre nézve kérdést intéztünk Till Antal tanácsnokhoz, aki tudvalévőén az uj villa­mos vasúti részvénytársaság vezérigazgató­jául van kiszemelve. Till tanácsnok munkatár­sunk előtt kijelentette, hogy ő ilyen tervről nem tud és egyáltalán képtelenségnek tartja, hogy közlekedési adót, pláne progresszív közlekedési adót vessenek ki a városi vasút várható deficit­jének az eliminálására. Ellenez minden, ilyen adót, először azért, mert meg van róla győződve, hogy a villamos vasút a főváros „kezében fölös­leggel fog dolgozni; de ellenzi azért is, mert képtelenségnek tartja, hogy a villamos vasúti vitel dijak egy részét azokkal fizettessék meg, akik — nem utaznak villamoson, szóval a gya­logjárókkal és a koesinjárókkal. A legtermésze­tesebb, — mondja a tanácsnok — hogy a villa­mos-tarifát azok fizessék, akik a villamos vas­utat igénybe veszik. Ha pedig a korona romlása, a szénárak és a munkabérek emelkedése szüksé­gessé tennék a tarifa felemelését, akkor még mindig igazságosabb az, ha a tarifát emelik fel, mint hogyha azoknak az adóját emelnék, akik egyáltalában nem óhajtják igénybe venni a vil­lamos vasutat. A clevelandi polgármester ideája Mint érdekességet említjük meg, hogy a közle­kedési adó ideája nem uj idea. Ezt luisz évvel ez­előtt meg akarta valósítani Tom L. Johnson, Cleveland polgármestere. Mint ismeretes, annak ide­jén az; amerikai városok voltak az elsők, amelyek a villamos vasutakon az úgynevezett univerzális, vagyis egységes tarifát behozták. Öt cent volt a tarifa a leg­rövidebb és a leghosszabb távolságra egyaránt és amikor Torn L. Johnson Cleveland polgármestere lett, ezt! az ötcentes tarifát három centre szállí­totta le. A tarifa-reform nagy kavarodást idézett elő, és Johnson nem is sokáig tudta fenntartani a három- centes tarifát. Abban az időben beszélte a cleve­landi polgármester, hogy tulajdonképen neki az a terve, hogy a clevelandi ember egyáltalában ne fizessen? ha. a villamos vasuton utazik. A villamoson való utazás — mondta Johnson — épp olyan primitiv szükséglet, mint a viz, vagy a levegő. Ezen tehát a városnak nyerészkedni nem szabad. Épp azért azt szeretné, ha meg lehetne csinálni, hogy a városi villamos fenntartási költségeit progresszív adó ki­vetésével szereznék be, s mindenki, aki igazolvány­nyal a villamoson be tudja bizonyítani, hogy cleve­landi adófizető polgár, vagy egy adófizető polgár családtagja: az nem fizet viteldijat. A villamos uta­zásért igy egyedül csakis az idegenek fizetnének. Johnson polgármester ideája csakugyan érdekes idea volt, amelyet azonban soha nem lehetett megvaló­sít a ní. A város készül az átvételre — Megalakult a „Nova“ A villamos vasutak átvételére különben nagy­ban készül a tanács. Anyagok beszerzésére már eddig is 200 millió koronát utalványoztak át a vasútnak és másik kétszáz milliót legközelebb fognak átutalni. Itt említjük meg azt is, hogy a „Nova“ rés zvény társas ág, mely tudvalévőért a Közúti Vaspálya Társaság szabad vagyonából létesült: a napokban megtartotta alakuló köz­gyűlését. Az uj vállalatnak 70 millió korona az alaptőkéje; részvényeinek száma pedig 350 ezer. A Közúti Vasút igazgatósága minden két Közúti részvény, vagy élvezeti jegy után három-három Nova részvényt cid. A Nova részvénytársaság­nak igazgatósági tagjai ugyanazok lesznek, akik a Közúti részvénytársaság igazgatósági tagjai voltak. Ezenkívül még beválasztották az igaz­gatóságba Némethy Károly nyugalmazott állam­titkárt is. A régi részvényeket december 15-ig cserélik át uj részvényekre. ASTORIA TAVERNA IksLVIl' niozgóbép-Öfttion fe'fgg Október hó 27-től nov. 2-ig AZ OKLEANSI SZŰZ \ (JEANNE D’ARC). ■ Amerikai film 10 felv. Főszerepben; GERALDINE FARRAR, S Előadások 4, 6, 8 és 10 érakor kezdődnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom