Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-10-04 / 33. szám
2 Budapest, 1922. október 4. lenniük, hogy igen nagy engedményekre van szükség, a kurzust erőteljesen le kell tompítani, ha azt akarják, hogy az ellenzék, amely talán már egy esztendő múlva a felelősségre- vonás jogát gyakorolja, ma a kurzus rombolásának nagyon előhaladott időpontjában, megosztozzék a felelősségben. Az eilenzék csak abban az esetben teheti meg ezt, ha azokat a széles terjedelmű tárgyi és személyi garanciákat megkapja, amelyeket követelni fog. ■ A többségnek nincs és nem lehet többé módjában ezeket a garanciákat megtagad'ni, mert ha ezek elől elzárkózik, előbb jut el a bukáshoz, mint az ma szinte matematikai pontossággal kiszámítható. És ez a bukás annál nagyobb lesz, minél inkább a maguk erejére támaszkodnak. Nagy hajók a soroksári Dana-ágban A kikötő egy részét már átadták a közforgalomnak A villamoskocsi zörögve botorkál végig a So~ /roksári-utcán. a! pesti Trade-avenueu. Egyfelől a dumaparti teherpályaudvar -raktári épületeinek szinte végnélkül! csatárlánca kisér utunkon, másfelől hatalmas gőzmalmok, gyárak, pörölyzörgéstől hangos műhelyek soralköznak. A közvágóhidi megállón túl megváltozik a gyárak jólneveltsége. Kellemetlen illatú, úgynevezett bűzös gyárak nőttek ki mindenfelé a földből. Danica és Spódium A Cso-nít-utcáná! kell leszállói a Tramwayaröl a végből, hogy az ember a csepeli kikötöépitkezés vezetőségét a legrövidebben elérje. A Gsont-utca különben az uj ikikö-tőhöz vezető, ceme-ntfaliazaitu vasúti viadukt tövében húzódik meg. A j^imonyi vasu-t fővonala derékon szielli ezt az utcát. A vasúton innen a Danica gyártelepe terpeszkedik. Vezérigazgatója Zágrábba emigrált és ott Schwarz nevét Danicic-ra kiroatizál-tai|ía. Rois-sz nyelvek azt állítják, hogy a Danica azóta emelkedik a pesti tőzsdén olyan lendületesen, amióta Schwarz-Daniele elvonult uj hazájába. Túlról, a zimonyi vasút vágánya felől gyilkos biizfelhőt kerget az őszi szél. Drága, aranyat érő bűz ez. A Spódium biize. 1 bt viriít teljés; nagyságában és a feldolgozásra kerülő nyerscsontok éppenséggel nem kendőzött bűzében a Spódium-gyár. Néhány száz lépéssel odébb a nyílt mezőnek szalad neki a vadregényes, petróleum, asztalosenyv és rothadó csontvelőtől illatozó Csiont-utca. Barakktábor, blokkházak, kanálisok Amiérre a szem lát: mindenfelé barakkok, blokkházak és szépen kiplanirozott óriási tenniszterlek szaladnak neki a soroksári Duna-ágnak. litt kanálist ásnak, amott földet talicskáznak. Egy pár fabódéra cijkOrnya betűkkel van rárajzolva: Élelmiszer- üzlet. Az édes levéltől csurgalékos hosszuiszilván lomha őszi legyek zsonganak. Egy szögellésnyi pázsitföldön fehér tol 1 az alt ukik al vaki-tó 3000 koronás libák kisérik figyelemmel Zielinszky Szilárd kikötő építési kormány,b-iztos legénységének hadmozdulatait. Szemle az iroda-dombról Nekivágunk a sima temniszténré földmunkáit kopár mezőnek. A libák nem riadnak meg. Emberi környezethez szokottak. Barakktól blokkházig kérdezősködve nyomulunk előre. — Nem ez a fehér ház... Amott a dombon, a másik az. kérem, az ott az irioda. Végezetül is elérjük a többszáz négyzetkilométeres kikötöépitkezés központi idegrendszerét, a H o- rémusz Iisitván királyi főmérnök vezetése alatt álló építkezési irodát. — Oh, a főmérnök ur? Moist meji-t el motorcsónakon a kormánybiztos ur Öméltóságával a Gubacsi-gáthoz. Megnézik a hidpilllérék lecölöpözését. A domb. melyen .a központi irodaépületet emelték, uralja az egész vidéket. Észak felé az összekötő vasúti hid és a hozzá vezető vasúti töltés, Kelet felé a Küliső.-Soroksári-ut gyárainak! palánkbástyája zárják el a kilátást. Nyugat felé a már teljesen kész Kamara-zsilip és a soroksári Duna-ág megduzzadt vizű medre látszanak. A Duna-ágon teherhajó teherhajó hátán. Szerényen húzódik meg közit ük egy rozoga remorkőr. A remorkőr még mindig csuka- szürke uniformisban diszlik. Most került haza a harctériről? Vagy csak elfelejtették átfesteni rajta a hadimázt? A Csepel-sziget északi csúcsán kukoricatáblák ringó pálmái (között moderin villák, irdatlanul nagy hombárok és hatalmas föld túrások ékeskednek. A soroksári Duna-ág belső partjának falazata, az u. n. városi partfal teljesen kész. Ugyancsak kész a vágány is, mely a kikötőnek ezt a részét a duna- parlti teherpályaudvarral kapcsolja egybe. Jólesik a szemnek nézni a serény munkát, mely a csepeli kikötő ez elsőnek elkészült részletén folyik. Tankhajóik állanak lehorgonyozva a partfal mellett és buzgalmasan szivattyúzzák ájt a hig petróleumot a vágányon _ á.liló vasúti ciszterna-kocsikba. Z i e 1 i n s z k y kormánybiztos jóslata tehát bevált. Még ez év elején mondita: — Szeptemberben átadjuk a kikötő első részletét a közforgalomnak. A soroksári Duna-ág Ki ne emlékeznék még a hol teljesén kiszáradt, hol pedig poshadtvizii. hairiagOiSizöld hínárral benöítt 'soroksári Dana-ágira? A v.izépitészieti tétlenség e felkiáltójele^ eltűnt. Helyébe ezüstcsillogásiu élöviz- ‘tükröt varázsolt a mérnöki tudomány. A nagy hajók otthonosak rajta. Jobbról-balról a két pajaton follyi!k a partépitésá munka. A vasúti vágány rozsdásodva kigyózilk kavicságyában a pesti pait hosszán. A Dana-ág egyik pontján 'békeidőikre emlékeztető szorgalommal kotorja és mélyíti a bagger a meder fenekét. A kotrógép a fciteirmeiit anyagot a pesti pánton .sortálló csillekocsikira szórja, amelyclkiet benzines és. gőzös mozdony vontat el í endeíitetésük helyére. A Duna-ágból kitermelt anyaggal töltik fel ugyanis a feltolté,síre szoruló mélyebb helyeket. Raktáraikat, tárházakat, vagy a kikötök jeíllegze- k-is darui- és elevátoiiszerkezeífceit hiába Ikleiresí a szem. A magánépitkezés még nem mozdult meg. Jó idő fog még; elmúlni, arnig a csupasz és kopár csepeli kikötőből az ország tranzitó-kereskedelmének legfőbb ütőere fog kifejlődni. Hogy mikor lesz ez? Eirre nézvie maga a k.iik'ötöépi/akiezés kormánybiztosa sem mer jóslásba bocsájtkozni. Általában azt hiszik a szakkörök, hogy 1926-foan lesznek készen a kikötő főbb objektumai. A gubacsi-gát halála A könyörtelen mérnöki technika megkonditotta a romantikus elhelyezésű Gubacsi-gát halálharangját is. A Gubacsi-gát Csepel község magasságában kötötte össze a Csepel-szigatet az erzsébetíalvai kontinenssel. Füzesei és liciumbokmai kedvelt búvóhelyei voltak hétköznap a környékbeli ifjúságnak, vasárnapon pedig a szerelmes pároknak. Nos: a Gubacsi-gát napjai meg vannak számolva. Zielinszky Szilárd, a galambepéjü egyetemi tanár, de egyszemélyben zord kormán ylbizltos nincs tekintettel az iskolákérülésisiel egybekötött titkos ciga/riet- íázás romantikájára, sem a vasárnapi szettékni kirándulások rusztikus szórakozásaira: a Gubacsi-gátat a föld színével, vagyis a soroksári Duna-ág medrének mély pontjával! téteti egyenlővé. A GubacsiA széikesífővárO'S a szállodai világpiacon különleges helyzetet foglal el azáltal, hogy sehol egész Európában nem ismerik a szállodai életbe való hatósági beavatkozást, csak Budapestien. Ez a hatósági gyámkodás a múlt esztendőben indult! meg. Kiindulási pontja a tíz-, illetve húsz-százalékos szállodai adó bevezetése volt. Ezit az adót tudvalevőleg a kormány a főváros javára engedte át. Azt a tényt, hogy a kormány a főváros leromlott pénzügyi helyzetét a szállodai adó jelentékeny összeget képviselő bevételeivel javította meg, a főváros vezetősége bázisul használta fél, hogy ármegállapitó szervként' viselkedjék a budapesti szállodás-iparral szemben. Erre vall az, hogy ez év augusztus tizedikén száz százalékkal emelték a külföldiek szállodai diját. A szállodások ugyanis kérelemmel léptek fel abban az irányban, hogy a nyugati gyenge valutájú országok szállótulajdoinosai mintájára a jóvalutáju külföldiekkel szemben magasabb szobadijakat számíthassanak fel, mint a belföldi, illative gyengevalutáju szállóvendégeikkel szemben. A főváros tanácsa készséggel helyeit adoT ejnnek a kérelemnek, amdy- lyel nemcsak száz százalékkal emelte a szálló- tulajdonosok bevételeit, de ugyancsak megduplázná a főváros pénztárába befolyó húsz százalékos szálloda-adó ti is,, amely naponkint többszázezer koronára rúg. Kevés a szálloda A kereslet messze meghaladja a kínálatot a hotel- piacon és a szállótulajdonosok fenékig kiélvezik a konjunktúrát. Es ezidőszeririt már oly rettenetes magasságú szobaárakat diktálnak a szállókra utalt közönségnek, mélyet a belföldi publikum egyáltalában nem bir megfizetni. Elismerjük, hogy a szállótulajdonosok a napi élet drágaságával arányosan megdrágult üzemi költségekkel állanak szemben. Ez azonban nem lehet jogcím arra,, hogy az egész vonalon több ezerszeresei drágítsák meg a szállodai szobák árát. Nem fogadjuk el a szállótulajdonosoknak azt a szemforgatásos védekezését sem, hogy azért forszírozták ki a külföldi vendégek száz százalékos surtaxe-ját, hogy ezáltal gát helyére modern szerkezetű vasbeítonhid kerül, mely úgy a vicinális vasúti, mint a közúti forgalom .lebonyolítására fog szolgálni. A Gubacsi-gát lebontásával a soroksári Duina-ág teljes hosszában hajózható lesz. Az uj vasbetonhid építésének munkálatai javában folynak. A parti pillének már betonba öntve állanak helyükön. Épül a francia kikötő is Évek, problémáját képezte: megépitik-e Schnei- der-Creuzo)t-ék a kormánnyal szemben megépíteni vállalt kikötőrésziekét, vagy sem? A francia tőke — mint azt mindenki igen jól tudja — a kormánnyal szemben végigjátszotta az elhidegedő kedves teljes szerepét. A francia töke annak idején nagy dirrel, nagy durral angazsmánt vállalt a csepeli kikötőn, hogy ezáltal más kellemetlen idegeneket-kiszorítson. A franciák jó eleve megvetették lábukat a csepeli! kikötőben, hogy egyrészt a Dunán már amugyis tüllőn-túl participiáló angol tőke terjeszkedésének határt szabjanak, másrészt pedig valahogy a német tőke ne tudjon oda beférfkrőzni. A komédia többi részlete ismerős: a jegyváltás után a frig-sipkás leányzó eltávolodik. Pozsonyba megy és oltt a cseh szénkikötő köti le csábos tekintetét. Idehaza izgalommal tárgyalják az esetet. Végül is Leon Daudet ur. a francia kormány budapesti megbizotjíja, visszahozza a hüte,lent. Borítsunk tehát mi is fátyolt a pozsonyi szénikiköiőben elkövetett ballépésre. A francia kikötő tényleg épül. Tulajdon,képen ez liesz a budapes/ti p u n t o franco, a szabad kikötő. Francia kikötőnek azért hívják, mert ezt a Schnei- der-Creuzöt-féle pénzcsoport építtet,i. Maga ez a ki- kötő-fészlelt közvetlenül a mostani Steana-Romana petróleum-kikötő felett, a nyílt Dunán épül. Egyelőre csak a nyílt-dunai partot és a horgonyzóhelyekéi építik meg. A dockmedencók kiépítésére később kerül a sor. A francia kikötő építési munkálataival egyidejűleg megkezdték annak a vasúti vonalnak az építését, mely e létesítményt a budapesti pályaudvarokkal fogja egybekapcsolni. ... Hatalmas szélvihar szánt végig a nyílt Duna szelíd hullámhegyei között. Mamoonaképü legények modern Kvklopszok módjára hatalmas köveket hen- gergetnek a köves hajóról a Dunába. Oh. nem a haragvó Dunát akarják megfékezni. Dehogy. Köti ányási munkát végeznek. A francia kikötő partfala építését kezdték el. (sz. j.) a belföldi vendégeik számára olcsóbbá tegyék a szobaárakat, Ez: az állítás; egyszerűen nem felel meg a valóságnak, mert a szállodások a külföldiek szállodai diját a maiguk egyéni céljaikra drágították meg. A külföldieken egyszerűen száz százalékkal többet keresnek mint eddig, anélkül azonban,, hogy egy fillért is elengedlek volna cserébe a belföldi vendégek által fizetendő szobaárakból. A szobaárak nálunk és a külföldön Budapesten ezidő&z-erinit a szállodai szobák az illető szálloda városföldrajzi fekvése szerint igazodnak. Természetesen a dunaparti szállókban, az úgynevezett luxushotelekben, a legdrágábbak a szobák. Négy-ötszáz koronától kétezer komáig és ezen felül is terjednek az egyágyas, szobák árai a belföldiek számára. Az áraikhoz azonban még külön kell hozzászámítani húszszázalékos szállodaadót. Jobb kétágyas szoba ezer koronánál kezdődik. Külföldiek ezeknek az ánaknak a dupláját fizetik. Ezzel szentben Londonban tizennyolc-húsz shilling, Párisban harminc frank, Rómában huszonnyolcharminc lima. Berlinben legfeljebb kétezer márka, Bécsben százötven-száznyolcvanezer osztrák korona a budapesti luxuisszállók tipusabelí szobák egynapos használatának ára. Látszólag tehát Budapesten volnának a legolcsóbbak a szállodai szobák egész Európában, mert még az esetiben is, ha a kétszeresen vett belföldi árat nyugati valutára átszámítjuk, akkor is olcsóbbak, mint bárhol a külföldön. A helyzet azonban a Ítéli idény beköszön,tével lényegesen megváltozik. A téli idény ’tartama alatt a szálló tulajdonosok — mint aura nézve már közösen megállapodtak — fűtés cimén 50—60 százalékkal fogják megdrágítani a szobák árát. Ez a súlyos szoba,áremelés, bizonyára azit fogja maga után vonni, hogy a külföldi látogatók tartózkodni fognak az öt- ha/t-hétezer koronás szobák igénybevételiétől. Es Budapest mesterségesen leszorított idegenforgalma ezáltal még jobban csökkenni fog. A külföldinek nem drága Tudósitónknak alkalma volt beszélni a budapesti szállóipar egyik vezető tagjával, aki a következőket mondta: — Tagadhatatlan dolog, hogy a szállodai dijak már ezidőszerint is exorbitánsan magasak. Mindazonáltal a jóvalutáju külföldi vendégek még ezeket a Szdllodn-niizéridk elriasztltiK az idegeneket Gálos Kálmán nyilatkozik a szállodahiányról, a szobaárakról és az idegenforgalomról
