Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-09-20 / 31. szám

Budapest, 1922. szeptember 20. 5 • • » Olvasóinkhoz! A Fővárosi Hírlap közönsége meg­szokta, hogy csak az utolsó pillanatban, csak a legvégső kényszer hatása alatt szoktuk levonni a konzekvenciákat, amelyek a pénz értékének csökkenésé­ből s a munkabérek, anyagárak emel­kedéséből már hónapok óta reánk nehe­zednek. A legteljesebb önzetlenséggel, sőt önfeláldozással töltjük be hivatá­sunkat és szolgáljuk közönségünket. Most azonban elérkeztünk ahhoz a pont­hoz, ahol a közönség belátására apel­lálva, kénytelenek vagyunk f. évi október 1-étől felemelni a Fővárosi Hírlap elő­fizetési diját, amely ezentúl évi 800 korona less. Olyan csekély áldozatot kérünk a kö­zönségtől, amely semmi esetre sincsen arányban sem munkánkhoz, * sem ki­adásunkhoz. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy közönségünk szives kész­séggel hozza meg ezt az áldozatot, ami­kor egyszersmind látja azt, hogy az ed­diginél is tartalmasabb és terjedelme­sebb lappal áll eléje a Fővárosi Hírlap. Szabó főorvos távozása. Dr. Szabó Sándor tisztifőorvos távozását, nyugatomba vonulását befejezett tényként emlegetik azokban a körök­ben, amelyek tisztában vannak Wolff Károly és alvezéreinek intencióival. A Fővárosi Hírlap már hónapok előtt megírta azt a szomorú és sze­rencsétlen tervet, hogy Budapest közegészség- ügyének ezt a páratlan éberségii őrét, példátla­nul szorgalmas dirigensét a kurzus elejtette. Egy pillanatig sem csodálkoztunk ezen, mert nagyon jól tudtuk, hogy a kurzusnak sem az a nemes liberalizmus, sem az a férfias őszinteség nem tet­szik, amelyből Szabó Sándor az egész rezsim alatt nem engedett. Csodálatosképen a főorvos­nál bűnnek rótták fel azt, hogy zsidó vallásu orvosokat mentett meg a nagy utcára szóró had­járatban, amikor már valakinek nem Írták ro­vására, hogy egy érdemes üzemigazgatóról, aki szintén zsidó vallásu, kijelentette, hogy pó­tolhatatlan. Az üzemigazgaló távozása tényleg milliárdokat érő vagyon pusztulását jelentette volna, de ezzel szemben meg kell állapítanunk, hogy a zsidó orvosok eltávolításának Budapest egészsége vallotta volna kárát. Szabó Sándor őszinteségét azonban nem bírták ki és most sem birják még ki és most, amikor szolgálati ideje lejár, nem fogják maradásra kérni. Mi a legmé­lyebb aggodalommal látjuk ezt a játékot, ame­lyet mindnyájunk egészségével folytatnak. Ha­lálos vétek ugyanis ezt a kiváló férfiút elbocsá­tani, mert ne feledjék el egy pillanatra se, hogy Budapest közegészsége nemcsak Kohn Mór, de Wolff Károly egészségét is jelenti. Hiszünk a józan észben, amely az utolsó pillanatban mégis csak felül fog kerekedni, hiszünk a józan észben, amely nem csinál politikát az emberéletből, va­lamennyiünk életéből és hiszünk a józan észben, amely nem küldheti el életerősen, munkakedvvel telítve azt a kiváló férfiút, aki Budapestet meg­mentette a háború ezer betegségétől és a hábo­rúban tönkrement, egészségében lezüllött lakos­ságát azóta is szeretettel és tudással oltalmazta. Ma azt mondják, hogy ez a józan ész még nem kerekedett fölül: Szabó Sándort nyugdíjazni akarják. Utódja e hírek szerint dr. Végh János lesz, akinek Szabó Sándor mellett való derék tevékenységét mindnyájan ismerjük. Az uj tisz­tifőorvos helyettese a kiváló dr. Szécsi Ernő mellőzésével dr. Csordás Elemér lenne,, aki­nek múltját — őszintén szólva — nem ismerjük, csak annyit tudunk róla, hogy eddig a fertőtlenítő intézetben működött. Valószínű azonban, hogy méltó ember kerül személyében erre a tiszteletreméltó helyre, mert az azután igazán köztudomású, hogy Wolff Károly még soha sem jutalmazott politikai érdemeket . . . Internálás a nyomorúságba. Szocialista részről egy interpelláció hangzott el a héten, amelynek sajnála­tosképen — talán a papirhiány miatt — egyáltalán nem volt visszhangja a sajtóban, dacára annak, hogy nagyon is foglalkozni kellene ezzel a kérdéssel. Szabó Imre képviselő kérdezte meg a közoktatás­ügyi minisztert, van-e tudomása arról, hogy a fő­városi tanítók és tanítónők közül nagyon sokan már harmadik éve vannak felfüggesztve és ezek békebeli fizetésüknek egyharmadát, mintegy havi 200—350 koronát kapnak fizetésül? Nem kál ehhez sok kom­mentárt fiizni, mindenki tisztában lehet azzal, hogy mit jelent az, ha valaki két-három esztendeig 200— 300 koronából kénytelen élni. Az is egészen bizonyos, hogy a felfüggesztés rnég nem jelenti, hogy valaki tényleg bűnös is, akár csak a Zilahi K i s s e k ér­telmezése szerint is. Nem mernénk azt mondani, hogy tudatosan huzcák ezeket az ügyeket és hogy a végén ez az éveken át való kínzás, a nyomorba való internálás lenne a büntetés. Föl sem merjük ezt té­telezni, de vádolni merjük a magyar adminisztráció kétségbeejtő lassúságát. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy amíg ezek az akták éveken át mász­nak át az egyik hivatalos asztalról a másikra, ezek a szerencsétlen felfüggesztett emberek, akik között biztosan bőven van tiszfaleliuisineretü is, más állást, még ha akadna is, nem vállalhatnak. Az elkövetkező tél borzalmai ezekre a családokra 200—300 koronás jövedelemmel köszöntének. Ideje lenne tehát, ha végre ítéleteket látnánk és látnának mindenekfölött azok, akik ma a nyomorúságba való imternáltságot szenvedik el. Hiszen pár száz emberről és azok csa­ládjáról, gyermekeikről van szó, akiknek télire nincs betevő falatjuk, nincs ruhájuk, nincs tüzelőjük. El leheti képzelni, hogy ezek az emberek "mindent elkö­vettek már, hogy dűlőre jusson a sorsuk. Minden hiábavalónak bizonyult. Hiába reklamálnak, hiába járnak fühöz-fához, hiába kérnek, könyörögnek, hogy fejezzék be már ezeket a vizsgálatokat, mert ez a három esztendő elég volt a képtelen nyomorból, ha nem volt is elegendő bűnösségük kiderítésére. Akár- hova mennek, akárhol sürgetik az, ügyüket, minden­hol azt a felvilágosítást kapják, hogy az ügy ii k eljárás alatt van, tessék bevárni a vé­gét. Nem akarjuk aiz.t mondani, amit S z á b ó kép­viselő mondott, hogy ^nyilvánvaló tenden­ciával e mb er e k e rmb e rít ár s a\ik ed lem i gyűlöletből késleltetik ezen ügyek be­fejez ését“; de ha ezt nem is mondjuk, bizonyos, hogy ez igy nincsen rendjén. A bizalom anionban gróf Klebelsberg kultuszminiszter felé fordul, aki be fogja látni, hogy ártatlan embereket nem lehelj nem emberséges dolog három esztendőre a nyomorúságba internálni, ha pedig bűnösök, de igazán bűnösök, ak­kor meg nem érdemlik meg azt sem, hogy a főváros havonkénti kétszáz, de azt sem, hogy két koronát fizessen nekik esztendők során át. A bérkocsisok már a múlt században is zsaroltak. A- bérkocsisok zsarolásait nem szabad a legújabb kor kinövései közé sorozni, nem a modern kultúra hozta ezt magával. Minden jel arra mutat, hogy ezek a visszaélések magával az ipar megszületésével egy­koriak. Amint az első b'érkocisis felült a bakra, azon a napon megkezdődött a közönség sarcolása is. Régi foliánsok között kutatva, ennek egy kétségbevon­hatatlan bizonyiltéikára akadtunk. 1863 október havá­ban ugyanis a pesti kapitányság uj árszabályt bo­csátott Iki a „pesti bérkocsisok korláto­zására“, melynek megtartását a bérkocsisoknak szigorúan meghagyta. Hogy a közönség annál biz­tosabban tájékozhassa magát, úgy intézkedtek, hogy a fölfogadott bérkocsis nyomtatott jegyet volt köte­les átadni fölfogadójának, amely jegyre a bérikocsi száma és az árszabály főbb pontjai voltak följe­gyezve. Így az egyíogatu bérkocsisok a következő szövegű nyomtatvánnyal voltak ellátva: Kocsiszám 14. Ezen jegy panasz esetére a legközelebbi nemdőr- közegnek átadandó. — Árszabály: az első negyed­órára 25 krajcár, félórára 40 krajcár, háromnegyed- drára 60 krajcár, egy órára 80 karjcár. — A vas- pályaudvartól: a Lipótvárosba 80 krajcár, Pest egyéb városrészeibe 60 krajcár, Budavárába 'és egyéb vá­rosrészeibe 1 forint, Császárfürdőbe és újtelepre 1 forint 40 krajcár, Óbudára 1 forint 60 krajcáid. — A gőzhajóállomásoktól: a Bel- és Lipótvárosba 40 krajcár, Pest egyéb városrészeibe 60 krajcár, Buda­várba és egyéb városrészeibe l forint. A kocsiban el nem helyezhető nagyobb podgyászérlt külön 10 krajcár fizetendő. — A jegyen kivid nagyobb elleni- önzés és bőviebb tájékozás végett minden kocsiban az egész árszabálynak ki kellett függesztve lenni. A szöveget olvasva, valószínűnek látszik, hogy nem a bérkocsisok konciliáns modora vezette a kapitány­ságot e szigorú rendszabály meghozatalában, sem az. hogy a bérkocsisok meg voltak elégedve a tisztes haszonnal, de egészen bizonyos, hogy természetük már akkor is erlösen hajlott a zsarolás felé. Décsj Gyulát megoperálták. Amint értesülünk, Décsi Gyulát, a Mozgókép-Otthon 'közszeretetnek örvendő igazgatóját, szombaton este a Grünwald- szanatóriumban megoperálták. Elsők közül József Ferenc királyi főherceg látogatta meg a beteg igaz­gatót vasárnap, a kora délelőtti órákban és tnajdnem egy félórát időzött nála. SZÓRAKOZÁS Schneider Hortense — Honthy Hanna. Az Offen­bach csütörtöki király-szinházi reprizén Rátkai és Dömötör Ilona mellett, aki Eugénia szerepét 40-szer nagy sikerrel adta. uj szereplő is lesz, Honthy Hanna, a Blaha Lujza-Szinház kiváló primadonnája, ajki Schneider Hortense brilliáns szerepében bensőséges alkalmat talál kvalitásai érvényesítésére. Uj lesz Heirminie szereplője, Fábián Frici is. aki eddig a nagyváradi és kolozsvári színházaknak volt ünnepelt énekesnője. Latabár. Ihász, Raskó. Vándory és Sá- rossy játsszák a nagyszerűi daljáték többi főszerepeit. Vastaps a Magyar Színházban. Tímár J. Mihály A púpos Boldizsár cimü legendájának második és har­madik előadásán még fokozódott az a síken amely- lyel a közönség a poétikus szépségekben oly gazdag dalrabot és Berény Henrik (kísérő zenéjét fogadta. Á főszereplőket: Törzsöt. Pécsi Blankát. Vaály Ilonát, Kabost, Körmendyt és Pártost, valamint a két szer­zőt: Tímár Mihályt és Berényt lelkesen tapsolták, sőt még a vasfüggöny >e|lé is hívták. A Cserebere harmadik hete. A Vigszinházban c héten is minden este a színház szenzációs sikeréit, a Csereberét játszók. Evek óta nem volt újdonság, amely oly rohamosad hódított volna, mint ez a rendkívül elmés; szövegű és végtelenül dallamos ope­rett. Az előadás pontosan félnyolckor kezdődik, szom­baton azonban éjjeli előadásul 10 és egynegyed órai kezdettel adják a Csereberét. Esti előadásul szom­baton hét órakor a Kék frakk kerül színre. Vasárnap délután a Mérföldköveket ismétlik. A Belvárosi Színház pénteki bemutatója a kül­földi nagy városokban aratott siikerei hi révéi jut a magyar közönség elé. A mosolygó asszony és A vig halál a színház legjobbjait foglalkoztatja, amennyi­ben a főszereplők: Németh Juliska, Ürmössy Anikó, Bánócziné, Gellért. Harsányi, Szegheő és a most szerződtetett Baróthy József lesznek, akik nagy am­bícióval készülnek! hálás feladataikra. Péchy Erzsit a Lili bárónö-ben estéről-estére előre eladott táblás házak közönsége ünnepli a Blaha Lujza-Szinházban. Osztályos társai a sikerben: Vigh Manci, Szirmai, László és Tamás, valamint a kisebb szerepekben Rozsnyai Ilona, Dobrovits Mártha, Raskó Baba, Rótt. Verebes és Boutoss. Az ember tragédiája e heti előadásai. Madách drámai költeménye csütörtökön este és vasárnap dél­után kerül színire a Budai Színkörben Sebestyén Géza felléptével. Budai Színkör műsora. Szerda, péntek: A detek- ttiv-kisasszony. Csütörtök: Az ember tragédiája. Szombat délután: Az ördög; este: Hazudik a mu­zsikaszó. Vasárnap délután: Az emberi tragédiája; esite: Orfeusz a pokolban. (Fél 8). A Kamarában a szezon legjobb amerikai filmje, az Ur és szolga, Barré Egyenlőség cimü színműve után, valamint a Megváltó szere- I e m elsőrangú drámai ajtitraikció ma fél 6. fél 8 és fél 10 órakor. i ■ SH3BSISSBH9 APOLLO-SZINPAD Bl^ha Lujza-tőr 2. Telefon: József 13—26. LOVAGOK 1 svagy az ember nem tudhatja ® furcsa zenés vidámság egy felvonásban. Irta: Zágony István. J SÓHiVATAL ® énekes tragédia. Irta: ifj. Békeffy István. CABINET-SEPARÉ Rokokó maszkajáték. Irta: Radó Antal. ^ Szöllosi Rózsi, Kondor Ibolya, Bánóczi Dezső, Sándor Anna, g g magánszámokkal. Kezdete 8 órakor. ■BfliiHBBHBäBBannBnasiagaHBKHaaHaa IkLVll: mozgókép-otthon Jgíí£! ■ -----------------------------------------------------------­i P éntek, szeptember hó 22-től 5 AZ IGAZI FÉRFI S amerikai regény ß felvonásban. Főszerepben Elmo Lincoln. i ARANY AZ UTCÁN ■ regény a börzevilágból 5 felvonásban a ------------—-------------------------------------------------------------------------• 5 Előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek ■ 1922 SZEPTEMBER 21 - OKTÓBER 2 EGÉSZ NAPNYIÉVÁ MINDEK DÉLBEN TOILETTE-BEMKTATÁSOK /4»AroS' c!ßt< O* Telefon-szám: 55-55. Naponta este Va8 órakor, csütörtök és szombat délután 4 órakor 1LLENEB kapitány, 6 oroszlán, 2 tigris, 2 medve ezenkívül az ::: új szeptemberi műsor:::

Next

/
Oldalképek
Tartalom