Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-01-25 / 4. szám

4 © © ft A Melnhardt-Stanlíovich-rzerződésre kilenc­milliót fizet rá a főváros, A gázgyári bizottság aján­latára és a tanács, valamint a pénzügyi bizottság- hozzájárulásával a gázgyár Tisza Kálmán-téri telkén levő hatalmas, amfiteatrum-jellegü vasépitménvt igen előnyős feltételek mellett bérbeadták a M e i n- hardt testvéreknek és Stankovich Szilárd ny. székesfővárosi tanácsnoknak, akik ott cirkuszt \ragy mulatóhelyet kívánnak létesíteni. Stankovich Szilárd fiatal tetterejét Budapest polgársága minden­esetre jobban szeretné a hivatalos működés terén látni, minthogy érdemei elismeréseként ilyen pompás szerződéssel honorálják kitűnő szolgálatait. Egészen bizonyos ugyanis, hogy a tanácsnoki fizetést sok­szorosan kifizetné a Meinhardt-félc szerződés és az egyéb ajánlatok között levő különbség. A Tisza Kál­mán-téri bérleti objektumra ugyanis a Meinhurdt- Stankovic h-egyesiilés tizenötesztendös szerző­dést kapott és fizetnek érte évi 50.000 korona, fix bért és a bruttó bevétel 5°/o-át. Ezt a szerződést magában a Keresztény Községi Pártban-sem fogad­ták valami kitörő örömmel és sokan kifogásolták, hogy a kurzus első lendületében elkövetett hibákat igen drágán kárpótolják. Az iigy, miután a Meinhardt- Stankovich-szerződést a fővárosi cirkusz megíeleb- bezte, nemsokára a közgyűlés elé fog kerülni. A feled­be zés kijelenti, hogy a bérletre nem volt ajánlat­tétel és a nyilvános pályázattal1 sem a tanács, sem a pénzügyi bizottság nem foglalkozott; pedig a íeleb- bező Fővárosi Cirkusz lényegesen előnyösebb aján­latot kész tenni. Hajlandó belemenni egy tízéves szerződésbe és évi 100.000 korona fixbér mellett még 71/a°/o-os bruttó-részesedést is biztosit a fővárosnak, amelyet ha a Meinhardt-Stankovich-szerzödéshez köti le magát, tizenöt esztendő alatt kilenc- milliós veszteség éri. Hogy ez meg ne tör­ténjék, a felebbe zés nyilvános versen y- tárgyalás kiírását kéri. Ankét a szállodákról. A Fővárosi Hírlap számtalanszor megemlékezett már arról, hogy nem­csak a budapesti, de az egész magyar szállóipar a katasztrófa szélére jutott el. Csak a minap rajzolta meg a mai állapotok szomorú, bár kissé rikító képét Friedrich István is a nemzetgyűlésen. Hogy azon­ban milyen körülmények juttatták ebbe a súlyos helyzetbe a múltban virágzó iparágat, azt majd a szállodások maguk fogják elmondani a pénteken, e hó 27-ikén rendezendő ankéten, amelyet Hegyes- halmy kereskedelmi miniszter hivott egybe. Ez a miniszteri meghivó nagyon érdekes dokumentum. Miultán ugyanis megállapítja, hogy a szállodák tönkre­mentek, kijelenti, hogy „ennek a helyzetnek hátrá­nyait súlyosan érzik vidéki városaink; de ezeknél is erősebben sínyli meg azokat m a. g a a székesfőváros, amely nemcsak attól a lehetőségtől esik el, hogy azokat a kincseket, amelyekkel a természet e 1 h a 1 m o z t a, az üdülni kívánóknak hoz­záférhetővé tegye és ezeknek megfe­lelő kenyérkeresetet biztosíthasson, hanem elesik attól is, hogy az európai gazdasági életben elfoglalhassa azt a helyet, amelyre földrajzi f e k v é s é n é. 1 fogva egyenesen hivatva van.“ Megjelöli a miniszter a szállodák romlásának közvetlen okait is, amelyek között a legsúlyosabbak a katonai be­szállásolások, a menekültek számára való rekvirálá- sok, valamint az. emtente-missziók és egyes hivatalok elhelyezése. Vígszínház müsbra. Szerda; Osztidgás Mici. Csütörtök; A bálvány. Péntek; Osztrigú's Mici. Szom­bat d. u.: Az agyafúrt köszörűs; este; Zaza. Vasár­nap d. ii.: A hattyú; este: A bálvány. A Kamarában Lya Mara a „Miss Beryll“-ben egy táncosnő szédületes karrierjét érzékelteti tempe­ramentumos játékával, mig Hollay Kamilla a „Szür­keruhás leány“-ban egy érdekesen kedves kalandor- idill hősnője. Előadások naponta 5. 7 és 9 órakor. A legforróbb siker legyében zajlott le szomba­ton az Eskü-téri Helikonban a grandiózus Biró Lajos-film, az Ábra n d és valós á g (Ser- polette) bemutatója. A közönség, amely elővételben kapkodta cl a jegyeket, nem győzött betelni Korda Sándor mesteri rendezésével cs a nagyszerű fősze­replők Capozzi, Pálma Mici, Várkonyi Mihály és Szö- reghy Gyula fenomenális játékával. Előadások 5. 7 és 9' órai kezdetitek Jegyek Bárdnál is. ITT cS~V~- A.BQ.SI OBFieU IvH Móg csak rövid ideig ! Kezdete fél 8 órakor. A pompás Jananftrii miiser eSe|éSő3 végeiig rendkívül mulattató! ✓** / y ***' Terjeszkedik a Lloyd-Bank, Mint minden uj bankitól, a Lloyd-B.anknak is kisebb-nagyobb nehézségeken kellett átesnie, mig belejött a rendes kerékvágásba, de most már mindjein zökkenő nélkül folytathatja széleskörű üzleti tevékenységét. Nagy Béla vezérigazgató megválása ;i bank működésében semmiféle kilengést sem idézett elő és ez legfeljebb csak a H a Zi a i Fa t e r m e I ö n é 1 okoz gondokat, ahol a pénzszükséglet kielégítésénél most fokozot­tabb mértékben kell R őszi er pénzügynök segít­ségét: igénybe venni, mig annakelőltte a Lloyd- Banknál ez; simán lebonyolították. A vezérigazgatói állást egyelőre nem szándékozik a bank betölteni és az ügyvezetést dr. S. aliisin seky Gyula. dr. Mándy István, dr. Dréhr Imre és Miklós László igazgatók végzik. Elintéződtek a differenciák a bécsi kirendeltséggel is, amelynek vezetője Lu­kács Henrik, a Lukiács & Co. wieni bankház ’fő­nöke, lemondását, hogy kilép az igazgatóságból, visszavonta. Folyamatban vannak a tárgyalások az amsterdami Einhorn őr S ö h n e-bankházzal a bank alaptőkéjének fölemelése tárgyában is és hogy az intézet nagy mértékben terjeszkedni kíván, leg­jobban bizonyítja a hivatali helyiségeknek egy újabb emelettel való kibővítése, mert a Nádor-utca 9. sz. háznak első és második emeleti helyiségei máris szűknek bizonyultak. A Hitel- és Közvetltöbank 150 millióra emeli az alaptőkéjét. Megírtuk már, hogy a Hitel- és Köz­ve t i t ö b a n k, amely az Angol-Osztdák bankkal jutott szoros összeköttetésbe, alaptőkéjét 150 millió koronárja emeli föl. A tökíeemelő közgyűlést e hó 30-án tartják meg. Az: intézet átszervezése már be­fejezéséhez közeledik, az ügyvezetést Kral Gyula és P ó r Ervin igazgatók végzik, aligazgatónak Sziklai Gyulát, .-a Magyar-Olasz bank volt cég­vezetőjét szerződtették és tárgyalásokat folytatnak még több főtisztviselői álljás betöltésénél is. Dr. Domony Móric — vezérigazgató. A magyar folyamhajózás s evvel kapcsolatosán a Magyar folyam- és tengerhajózási r.-t. nagyarányi! fejlesztése körül dr. Domony Móric min. tanácsos, igazgató, elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ezeket a bokros érdemeket méltányolta vállalata, amidőn annak két évtizeden történt céltudatos és szakszerű vezetéséért dr. Domony Móricot most vezérigaz­gatóvá léptette elő. Aki nem tűri a kritikát. Hoffmann Gusztáv tőzsdeügynök, még bizonyára emlékeznek reá. né­hány hónap előtt megbokszolta a tőzsdeteremben az egyik hétfői újság alkalmazottját, mert azJ neki nem tetsző módon kritizálta meg üzleti tevékenységét. Hoffmann Gusztávnak ez az eljárása akkor nagy fel­háborodást váltott ki, amire ö azzal védekezett, hogy pillanatnyi felhevülésében követte lel a súlyos inzultust. Ez a kimagyarfázás megértésre is paláit, pedig most utólag úgy gondoljuk, hogy a kritika el­nyomásának brutalitásában valami tervszerűség is lehetett. A lapokban ugyanis azt olvassuk, hogy Hoff- ■ mann Gusztáv legközelebb r,i Lipótvárosi Demokrata­körben előadást fog tartani a tőzsdéről. Erről az elő­adásról valószínűleg tudósítások lógnak megjelenni és Hoffmann Gusztáv bizonyára úgy gondolkodott, hogy nem árt a kritikus urakat jó előre figyelmez­tetni, hogy miként szokott azokkal a bírálóikkal el­bánni, akik nem az ő szájize szerint intuk. Százmilliós bank az Aiidrássy-uton. Mint a F ö- városi Hírlap már jelentette, az O r s z á g o s bank és kereskedelmi r.-t. megalapítására vonatkozó előmunkálatok befejeződtek, külföldi töke részesedésével a 100 millió korona alaptőke jegyezve van és az alakuló közgyűlést legkésőbben e hó 30-áig megtartják. Az uj bankba beleolvad a Central- Bank, amely 25 millió korona alaptőkéjét és intézeti helyiségeit bocsátja rendelkezésre. A bank vezér- igazgatója Márkus Sándor, ni Wiener Commer- zialbank budapesti fiókjának volt igazgatója lesz, az ügyvezető-igazgatói állást pedig Sivó Jusztin fogja betölteni. A Nemzeti Hitelintézet részéről azon, részben rosszakaratból, részben tájékozatlanságból eredő hí­rekkel szemben, amelyek a legutóbbi napok folya­mán a Nemzeti Hitelintézettel kapcsolatosan egyes lapokban közlésre találtak, a következő sorokat kap­tuk: Az intézet ,az Angol-Magyar Bankkal, a Keres­kedelmi Bankkal, avagy bármely más pénzintézettel fúzióról vagy egyéb kapcsolatról nem tárgyalt és Budapest, 1922. január 25. nem tárgyal. Úgy ez. mint egyéb az intézet üzlet­kötéseire vonatkozó közlemények is tendenciózus- és megtévesztésre szánt ferdítések. Az igazgatóság fe­lelőssége tudatában mint eddig, úgy a jövőben is: min­dent el fog követni, hogy a részvényesek és üzlet­felek érdekeit a legteljesebb mértékben minden irányban megvédje és1 evégből az összes intézkedé­sek megtörténtek, hogy megfelelő fegyelmezett tiszt­viselői kar legyen ebben segítségére. Hegedűs Lóránt öröké az iíalmérökaek. Dr. Guicks'thal Samu íőv. bizottsági tag, a kiváló adószakértő, az ügyvédi körben az adóügyi kérdé­sekkel kapcsolatban a budapesti jogászvilág előkelő­ségei előtt rendkívül érdekes előadást tartott. Ez elő­adással kapcsolatban dr. Sebeők Dezső, az Ital­mérők Egyesületének főtitkára Glücksthal Samuhoz a következő levelet intézte: <„Az ügyvédi körben az adóügyi kérdésben tartott magas színvonala előadá­sát különös élvezettel hallgattam. Bevezető szavait azonban egy pontban hiányosnak tartom. Hegedűs Lóránt pénzügyi törvényei közül nem méltőztatott megemlékezni az 1921. évi IV. szám alatt törvénybe iktatott, az állami italmérési jövedékről szóló tör­vényről. amelyre méltó kritikát csakis a legújabban hozott törvénybe ütköző módon gyakorolhatnék. Ez a törvény, mely kétségtelenül Hegedűs alkotása és amelynek végrehajtási utasítása Hegedűs Lóránt alá­írását viseli, Hegedűs: liberalizmusa dacára a „kur­zus“ jegyében fogant, jött létre és erősödött meg. Hegedűst semmiesetre sem mentheti az. hogy bizo­nyos felelőtlen elemek hatása ala;tt volt kénytelen e törvénynek a törvénytárba való beiktatásához hoz­zájárulni. Ez a törvény megtagadása Hegedűs egész múltjának és veszedelmes precedens a magyar ke­reskedelem ési ipar egész jövőjére. Ez a törvény retrograd intézkedéseivel különböztet állampolgár és állampolgár között; ez a törvény még a törvény szerint is kifogástalan exisztenciákat vagyontömegük egyrészétől inperative megfosztani rendelt. Ez az a törvény: melynek tárgyalásakor leszavazták a nem­zetgyűlésen Ugrón Gábornak azt az indítványát, hogy a magántulajdont bántani nem szabad. Ez az a törvény, amely egy kereskedő személyi (politikai) megbízhatósága firtathatóságának törvénybe iktatá­sával lehetővé teszi, hogy pénzügyi, sőt közigazgatási hatóság tetszése, vagy nem tetszése szerint exiszten- c iákat a megélhetés addig gyakorolt lehetőségétől elüssön. Ez az a törvény, amelyiknek egyik kima­radt, de később még Hegedűs alatt és Hegedűs álíaJ törvénybe iktatott szakasza kereskedőket arra köte­lez, hogy iparigazolványt váltsanak akkor, amikor nem is akarják azt az ipart űzni, amelyben ipariga­zolvány megváltására kötelezték őket. Es így foly­tathatnám ezt a felsorolást, amelynek mindegyike csakis a felek indokblatlan zaklatásának szándékát és a gyakorlatban annak keresztülvitele: keserűsé­gek és íogcsikorgatások'. megaláztatások és meg- gyötörtetősek egész sorát jelenti. De ez még nem elég! A végrehajtási utasitáis kiadásánál Hegedűs híven múltját megtagadó ehhez a törvényhez: meg­szegte az érdekképviseleteiknek kérésemre tett azt az ígéretét, fiogy az italmérési engedélyek felülvizsgá­latának nevezett szerzett jogfosztási eljárást egy' olyan szakbizottságra fogja bízni, amelyben a döntő szó az érdekképviseletek kiküldötteié lett volna. He­gedűsnek erre az ígéretére egy egész küldöttség a tanú és egy a közvéleménynek felelős pénzügyi dik­tátor nem hivatkozhat ügyosztályának felelőtlen tisztviselőire akkor, amikor az érdekképviseleteket megnyugtató beszédében azoknak valamilyen irány­ban Ígéretével lekötötte magái. Hegedűs törvényalko­tásainak ez a szégyenfoltja Hegedűs pénzügyi poli­tikájának tárgyilagos bírálatából ki nem maradhat s ezért kötelességemnek tartottam ezeket leszögezni“. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emit Kiadja: a ..FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat Révai-Nyomda Budapest V. kér.. Ügynök-utca 8. sat. NEMZETI ROVfU, OiíPEUM VII., Erzsébet-körut 31. Kintien este V28 órakor. Tel.: József 121—68. Az uj fényes januári műsor. ■■■ na ■■»iRtiil _______________■■■■■■OBvaBRwanr.iBi:rj|iQ«flB nioiaBUB lK e1l' mozgókép-otthon EÄi--------- p Pé ntek, január 27-161 « Elveszít! paradicsom jj amerikai regény 7 felv. Priscilla Dean a kettős női főszerepben * és a kitűnő amerikai kísérő műsor jj ■ Előadások: 5, 7 és 9. Pénztár: d. e. V311-től ’/.jl-Jg és d. u. S-tól. ■Ünnep- és vasárnap : 4, ;i/.6, l/s8 és ’/.10. Jegypénztárt telefon : 182—82. naflaatBBaHEia ‘BBbbabbbbbbbbhrisbdbbb (APOLLO-KABARÉ) * Blaha Lujza-tér 2. Telefon : József 13-26. ■ •jj MBBaaiaga«Bi:ic«Biani»Bisa»DíaatrBBBMVü RBJiara cjM;B:Ba^Ba»niBBB g \ JÁTÉKOSOK SS;4s. £ * Fordította és színre alkalmazta : Dr. HEVESI SÁNDOR. 1 3 Vígjáték. Irta : "ST ÖZ El.'K' Ä Rfí Forditotta : 5 S R03ERT0 BRACC0 •^■'*** ** ***** \J galla Sándor, j® 3 1 Szöllősi Rózsi, Boross Géza, Kondor Ibolya, Saásdy Alice, B Áldori László uj magánszámokkal. ■ 3 B íj Kezdete '/.Bórakor. Pcnztárnyitás: 11-től 1-ig, d. u. 4-től 6-ig. H) fBBBffiBBBBBBBBBKBEBBBnKBHBBfflBBBBBB® *• *r> *

Next

/
Oldalképek
Tartalom