Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-07-05 / 24. szám

Budapest, 1922. július 5. JfxmwosjiüzMP lönbséget mindenki érti. de dr. Sipöcz Jenő még erre a „meghallgatásira sem vállalkozhatik. Ha tehát, ami ma még nem hihető, a kormány tény­leg a budapesti törvényhatósági bizottság fel­oszlatásának tervével foglalkoznék, akkor előbb változásnak kellene beállani a főpolgármesteri székben, mert az talán még sem lehetséges, hogy a gillotiin gombját pont dr. Sipöcz Jenő nyomja meg ... — De általában, csak maradjanak még egy kicsit az urak, a színdarab ugyan megbukott, de csak tessék eljátszani az utolsó felvonást is... Hetin! drágít a villamos A tehetetlen vezetőség az oka Megint a villamos vasúti probléma a legaktuáli­sabb problémája a városnak. Aktuális ez a probléma részint a Közúti és a Városi vasút megváltása miatt, de aktuális azért is. mert Tormayék — mint ismere­tes — ismét föl akarják emelni a tarifát. Anélkül, hogy kérkedni akarnánk a jóstehetsé­günkkel. meg kell állapitanunk, hogy a Fővárosi H i r 1 a p már áprilisban megjövendölte, hogy az Egyesitett Városi Vasutak a képvi selö válasz­tás o k után ismét föl fogja emelni a viteldijakat. Okát adtuk annak is. hogv miért a választás' után. A tarifaemelésből remélt bevételi többlet a, személy­zet fizetésének az emelésére kellett. Ezt a fizetés- emelést sem megtagadni, sem elhalasztani nem le­hetett, épp a közelgő képviselőválasztásokra való te­kintettel. Elvégre a vasút vezetősége nem tehetne ki a kormányt annak, hogy tizenkétezer villamos kalauz és kocsivezető a — szociáldemokratákra szavazzon. Pedig bizonyosan odaszavazott volna, ha idejében meg nem kapja az emelést. A villamos vasút alkalmazottai tehát megkapták a fizetésjavitást. A tarifaemelés azonban, amely n fizetésemeléshez szükséges milliókhoz juttatja a vál­lalatot. csak a képviselőválasztás utánra maradt, ne­hogy a választók, — akik egyidejűleg tudvalévőén villamos utasok is: — a szociáldemokratákra és a demokratákra szavazzanak. Az Egyesitett Városi Vasutak direkciójának, sze­génynek tehát nem elég a maga baja, mellé még olyan problémákkal is kell törődnie, hogv Isten ments: a publikum és a villamos kalauzok nehogy valamiképpen a szociáldemokratáikra és demokra­tákra szavazzanak. De mit tes,z Isten, csakugyan oda szavaztak, mert a publikum is nagyon jól tudta, hogy ha a választások előtt nem is. de a választások után föltétlenül fölemeli a vasút a viteldijakat. Az Egyesitett Városi Vasút igazgatósága eleinte 12 koronára szerette volna fölemelni a tarifát, de a városházán ilyen mértékű emelésbe csak akkor mentek volna bele. ha ai vasút az emelésből valamit lead a városnak is. A vasút azonban erre nem volt hajlandó: igy aztán a vasút igazgatósága úgy döntött- hogy egyelőre megelégszik a tizkoronás viteldijjal is; később azonban, ha maid ismét szükség lesz rá, jobban bele fog nyúlni a publikum zsebébe. A terve­zet szerint tehát az egyes jegyeket csak 25 százalék­kal emelték volna, ellenben a kedvezményes bérlet­jegyeknél csaknem ötven százalékos- sőt egyik-másik jegyfajtánál még ennél is nagyobb arányú lenne az emelés. A vasút igazgatósága már azt is publikálta, hogy julius, 15-én szeretné életbeléptetni, a felemelt tarifát. Egyelőre az a helyzet, hogy a főváros közlekedésügyi bizottsága a tarifaemelés elutasítását javasolta. Túl­ságosan tragikusan nem szabad venni ezt a határo­zatot, mert ez a határozat nem egészen komoly és főképpen maszlag a publikum számára. A közlekedési kérdések előkészítésére kiküldött, úgynevezett 12-es ad hoc-bizottság például akcepálta a tizkoronás vil­lamos vasúti jegyeket és föltétlenül akceptálni fogja a tauács is. Érthetetlen tehát, hogy miért játszanak színházat a városházán akkor, amikor ebből a ko- médiázásból ügy sincs haszna senkinek. Azt még értenék, ha a képviselőválasztások előtt hókuszpóku- szoltak volna, dehát most már tül vagyunk a válasz­táson, tehát nyugodtan emelhetnek. A városházán úgy eszelték ki a dolgot, hogy a város a nagy nyilvánosság előtt el fogja utasítani az emelést mert hiszen a kereskedelmi miniszter úgyis fölemeli a jegyek árát, akár akarja a főváros, akár nem. A főváros tehát kint lasz az obligőból. Kényel­me« és ravasz politika ez. A tarifaemelésből 170 millió korona jövedelem­többletre számítanak; állítólag ennyire van szükség, ahhoz, hogy az alkalmazottak béremelési követeléseit kielégíthessék Mindenesetre nagyon érdeke®, hogy másfél évvel ezelőtt még csak 350 millió koronát tettek ki a vasút személyzeti kiadásai, ma pedig 840 millió koronát. Ki tudná megmondani, hogy hol fog megállami ez az evolúció?! A tavaszi tarifaemelés következtében 19 százalékkal csökkent az utasforga­lom, ennek a csökkenési százaléknak körülbelül a felét visszaszerezte a vasút. És a bevételek a 8 koro­nás tarifa mellett még sem tudta fedezni a kiadásokat. Ennek három oka van. mondják az Egyesitett Városi Vasutaknál. Az egyik ok, hogy a bérek és az anyag­arák időközben nagyot emelkedtek; á másik ok. hogy a tisztviselő-kártyák ára nagyon alacsonyra van meg­szabva és végül, mert az egv utazásra szóló jegyek­ből való bevételt, ha elosztjuk a jegyek számával: egy-egv jegyre, más szóval egy-egv utazásra 6 korona és egy fillér esik. Ez azért meg­lepő. mert az ember azt hihette volna, hogy a S koronás egy utazásra szóló jegyek nagy tömege mellett 6 koronánál nagyobb bruttó-átlag esik egy- cgy utazásra. A valóság azonban az. hogv a kültelki egv utazásra szóló olcsó jegyek és a 3 koronás gyer­mekjegyek nagy száma nagyon lenyomja az átlag- bevételt. úgy hogy a vasútnak az egy utazásra szóló I ! jegyekből egy-egv jegy után átlag csak hat korona { j és egy fillér bruttó-bevétele. Irt említjük meg. hogy a múlt héten ketten j is megpiszkálták a közgyűlésen a villamos vasút problémáját. Dr B e d ö Mór volt az egyik, aki egy I interpelláció keretében megkérdezte a polgármestert, | hogy tud-e róla. hogy a „Közúti“ ingatlan vagyonából külön részvénytársaságot akar csinálni és tudja-e, I hogy. ezzel a fővárosnak a Közútival szemben tá­I masz tható követeléseinek teljesítése veszélyben forog. Szabó Imre főügyész megnyugtatta a közgyűlést. Eber Antal szintén a villamos vasutak megváltása dolgában interpellált. A polgármester meg akarta nyugtatni őt is. de Éber nem nyugodott meg. Mivel azonban a többségi párt már nyugodt volt. mielőtt a ! polgármester megnyugtatta volna: ennélfogva na­gyobb baj nem lett a dologból. Botrányok a főváros közgyűlésén Nyári szünet előtt még két közgyűlés lesz Utolsó előtti közgyűlését kezdte tárgyalni a múlt szerdán a főváros törvényhatósági bizottságai és nem tudja befejezni. Épp 19 óra óta tárgyal már a köz­gyűlés és eddig alig néhány jelentéktelen: ügyet inté­zett el. A szerdai közgyűlésen a munkaügyi bizottság összeállításán kapott össze a tanács a közgyűlés­sel. Érdekes, hogy ebben a. kérdésben a demokraták pillanatilag egv táborba kerültek a kereszitényszocia- listákkal és a Friedrich-pár'tiakkal. És amikor L i p t a y Lajos Friedrich-párti városatya figyelmeztette a ta­nácsot. hogy siessen a bizottság megalakításával, í ment itt a közüzemi alkalmazottak sztrájkja. B u z á t h János alpolgármester dühösen szólott oda neki: — Ez nem igaz! Ez lázútás! Úgy látszik azonban, hogy mégis csak Liptaynak volt igaza, ment az utcaseprők csak ugyan sztrájkba léptek és amikor e sorokat inuk, még mindig ellent- állnak. A pénteki közgyűlésen főképpen a kórházak dol­gát firtatták. Azt mondták,-, hogy- rosisz az élelmezés, durvák és erkölcstelenek az ápolónők és az egész közgyűlés az apácák után áhítozott. B r ó d y Ernő a lakáskérdést csipkedte meg egy kissé és szo­kás szerint most is elevenére koppintott ennek a problémáinak, mely maholnap teljesen elvésiz a hiva­talok és minisztériumok útvesztőiében. A lakáskér­désnek nincs gazdája, nincs akit felelősségre lehetne vonni azért, mert nincs lakás és mert két esztendő óta semmi sem történt annak az érdekében, hogy legyen. * A közgyűlés harmadik folytatása szombat délután 4 órakor kezdődött és. tartott végkimerülésig, azaz éjíélután pont háromig. Voltaik harcias városatyák, akik még akkor is folytatni akarták, de a polgármes­terek már nem bírták az elnökiért, mind kidőlt. Apróságokkal kezdődött a közgyűlési. Horváth (IV.) Károly azt indít vány őzt a, hogy mivel a Köz­munkatanács megszűnik, a tanács sürgősen tegye meg a szükséges lépésekét ahhoz, hogy a Margit­szigetet a főváros kapja meg; Azután apró-cseprő telekbérleti ügyeket kezdtek tárgyalni, de a dolog lassan ment. mert a demokraták a kereszténypártiak nagy örömére minden egyes te­lekügyhöz hárman-négyen feliratkoztak. Az egyik telekügynél Horváth (IV.) Károly beszéde közben Bohn József közbeszólt valamit, mire Horváth azt mondta, hogy jobb lesz. ha hallgat és menten meg is magyarázta, hogy miért. Bohnnak virágkereskedése volt. amelyet átíratott egy rokonára, amikor a fővá­ros temető-üzemének lett igaizgatósági tagja. Azóta- ha a főváros temetkezési intézetének virág vagy koszorú kell, a Bohn-íéle virágbolt szállítja. A polgár- mester a bejelentést áttette az össze fér hét lenségi bizottsághoz. Azi első vihar magvát ezúttal is Petrovácz Gyula ipariskolai tanár hintette el. Gáspár Fülöp felé olyasmit mondott, hogv zsidó, Gáspár dühbe jött és magából kikelve kiáltotta Petrovácz felé: — Majd a sógorától fogok illemet tanulni, aki most is a fegyházban ül. mert Samuellynek titkára volt. Engem ne zsidózzon. az én hitem van olyan- Tibit a magáé! Erre aztán kitört a vihar. Éktelen lárma támadt- amelyet sehogy sem lehetett lecsillapítani. Ordítoztak és a padokat csapdosíák néhányat! a kereszténypárti oldalon. Mikor a lárma elcsitult. Petrovácz szólalt föl és elmesélte, hogy az, akit Gáspár a sógorának mon­dott, neki nem sógora, hanem csak a felesége testvé­rének a'férje. Egyébként keresztelt zsidó az illető. aki az ö akarata ellenére vette el Petrováczaé nővérét. A bolsevizmus alatt aztán, — mondta Petro­vácz — a keresztvíz nem volt elég hozzá, hogy elfe­lejtesse vele a zsidó faji öntudatot. Miközben Petrovácz beszélt, a közbeszólások sortüze löveit felé. —1 Alias! Nem restellj magát! Períidia. amit állít! — mondták neki. Az ülés izgalmasan folyik tovább. E r e k i már az .ügyrendet akarja módosítani. Közben Körmöczi Zol­tán interpellál az elbocsátott szabadkőműves igaz­gatók ügyében és azzal végzi, hogy: — Hailandó-e a polgármester ur ennek az ember- vadászatnak véget vetni?! Sipöcz dühös lesz. — Ezért a 'kifejezésért rendreutasitom. Az inter­pellációt nem fogadom el. ha ezt n kifejezést nem korrigálja. Erre megint kitört a vihar. C s i 11 é r y rekedtre kiabálja magát. Közben Kreisler odaszólt Bed ő- nek, a folyton kiabáló Csilléryre célozva: — Pont Csiiléryt fogják a te kerületedben meg­választani! — Mit beszél ottan? Maga szociálistól agitátor! — riadt rá Csilléry. — Nem igaz! Családom minden tagja a hazáért vérzett! — adta vissza a szót Kreisler. A következő percben már ismék felfordult min­den józanság. Néhányat! ordítottak, mások a padot verték. Breki nagy beszédben kijelentette, hogy ők verekedni fognak és tekintettel, hogy ők többen van­nak, nagy a valószínűség, hogy győzni fognak. Ereki vezetésével meg is indultaik az uj keresztes hadak; néhány ember, aki nem vesztette e! sem az eszét, sem a hidegvérét a nagy tumultusban; megakadá­lyozta a verekedést. Közben múlt az idő. Éjfélt muta­tott az óramutató. A közgyűlési teirembem gőzfürdői hangulat uralkodott. Az indítványokat kezdték tár­gyalni és Woiffék arra számítottak, hogy a demok­raták maid csak megunják a dolgot és elmennek. A'kk-or aztán a többség en block elfogadhatja az egész napirendet. De az ellenzék résen volté nem mentek el. sőt megszaporodtak. Re rich Elemér azt az indítványt teilte, hogy az ingatlan megszerzésé­nél bizonyos korlátozásokat tegyenek és kérte, a sür­gősség kimondását. A keresztény pártiak ki is mond- ! ták a sürgősséget. Erre aztán az ellenzék vette át a szót. Megkezdődött az obstrukció. Egymásután szólalt föl Körmöczi Zoltán, rayer Sándor, H e 11 a i Béla. Rényi alpolgármester ült az elnöki székben és karjára hajtotta a fejét. Szunnyadozott. Akkor jelentkezett szólásra Horváth (IV.) Károly és ötnegyedóráig beszélt. * A városatyák lassacskán kivonultak a pipázóba és a büffébe, Virsliztek. Az egyik sarokban ramsliz- tak. Egy öneg ur nyitott szájjal aludt egy párnás- sz'ékben. A közgyűlési teremben csak az inspeikció- sok hallgatják a szónokok Végre Sipöcz tanácsko­zásra vonult vissza előbb Wolffal, majd Baracs- csal. Békéről, megoldásról tanácskoztak. A nagy éj­szakában egyszerre! üde éljen hangzik a közgyűlési teremből. A kiváncsiak odarohannak. Mi történhetetíí? Horváth (1V.) befejezte beszédét. Ennek örültek. Egynegyed négyet mutatott az óra. amikor a városatyák hazafelé kezdtek szállingózni. • • • Az Árumintavásár és a főváros. Lezáródott az Arumiutavásár és lehetetlen elmennünk mellette anél­kül, hogy le ne vonjuk azokat a tanulságokat, ame­lyek legelsősorban a fővárost illetik. Nem kell külön bizonyítanunk, hogy az Árumintavásár a magyar ipar és magyar kereskedelem érdekeinek szolgálatában mit jelentett akkor, amikor az újjászületés fellé való megindulás idején minden eszközt meg kell ragadni, amely érvényesülése utján jelenthet valamit. Az Áru­minta vásárnak ezt a jelentőségét a maga csökönyös rövidlátásával nem vette észre* K egyes halmy Lajos volt kereskedelmi miniszter, aki miután az ipar és kereskedelem legfőbb patrónusa volt. nagy oda­adással gördített akadályokat az elé, hogy iparosaink és kereskedőink érintkezésbe léphessenek a külföld­del1. Nem is említettük volna ezt a jelentéktelen ün­neprontást. ha nem akartuk volna kiemelni azt a különbséget, amellyel viszont a főváros az Áruminta­vásár segítésére sieltetr. Itt legelsösorban P u r e b I Győző tanácsnoké az érdem, aki megégette, amiről szó van és mindent elkövetett az ügy érdekében. Hasonlóképeu rendkívüli érdemei vannak Zilahy Dezsőnek, az Idegenforgalmi Hivatal igazgatójánalk, akinek leleményes, lelkes és eredményes munkáját bármelyik világváros idegenforgalmának intézője jog­gal megcsodálhatta volna. Budapest nem csalódott az Árumintavásárban, amely igen jelentős, igen szép idegenforgalma; hozott. Az idegen pedig, különösen aki jobb valutájú országból jön, többet és könnyeb­ben költ. Az Áruminravásár vendégei Legnagyobb­részt a Balkánról és a megszállott terű leitekről ke­rülték ki, akik könnyű kézziel adták ki a pénzt, gaz­LUKACS A C© BANKHÁZ, WIEN WIEDNER HAUPTSTRASSE 1. - KARLSPLATZ 14. TÁVIRATCÍM: LLOYDLUKÁCS TELEFON: 54-2-31 39—4—88 59—5—7 < 59_5_79

Next

/
Oldalképek
Tartalom