Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-01-18 / 3. szám

Budapest, 1922. január 18. 3 Eldorbézolt milliók, amelyekről a főváros nem veszi le a vámot Korcsmái „müvészesték“, álkabarék, Jazz- Band-!okálok,Schrammel-TuneUekésShinnny- lefoujok A clözsöílö Budapestről már sok szó esett. Lep;-' utóbb Huszár Károly rontott neki kemény parla­menti beszédében, amelyben nem titkolta el azt a tényt sem, hogy a külföldi jótékony missziók is el­sősorban azért szüntették be nemes és áldásos se­gélyezési akciójukat, mert látták azt a féktelen dor­bézolást, a pénznek azt a .tébolyodon kétkézzel szó­rását. a,mely a mulatóhelyeken, egyes zengerájjá vedlett vendéglőkben és táncos kávéházakban fo­lyik. Sajnos, Huszár Károly kemény kritikája hiá­ba ültette oda a dorbézoló-asztalokhoz a Látha­tatlan vendég kegyetlen rémét, ezekben az emberekben nincs emberi érzés, ezek szempillarcz- üülés nélkül tolybartják tovább a.z őrületet. B u d a- pest szó kési öv á r o s p olg ármestere p e- d i g m e g t a 1 á 11 a a m ó d o t a r r a, h o g y a H u- s z á r K á !' o 1- y ii rés teáját megad ó z t a s s a, de sajnos, nincs, lehetősége annak, hogy a szabály­rendelet értelmében sürgősen hozzányúlhatna a korcsmái mű vészesték“, álkabarék. Jazz-Bnud-lo- kálnk. Schrammei-Tunellek és Shimmy-lebujok mil­liókra menü jövedelméhez. Tisztában vagyunk a helyzettel, eszünkben sincs, hogy a törvényben vagy szabályrendeletben nem biztosítóit jogok gyakorlá­sára biztatnánk, csak éppen leszögezzük ezt a ferde helyzetet. Tudjuk azt is, hogy a főváros k ö z- g y ti 1 é s e rn -a r i s in ó d o s i t o t t a s z a b á i y- rendeletét, amely esek még a belügyminiszter jóváhagyására vár, hogy azután lecsaphasson a bu­dapesti vendéglők és kávéliázak uj „üzletágáénak jövedelmére, az e 1 d o r b é z o 1 t mill! ó k r a. Á régi szabályrendelet értelmében ezt nincsen módjá­ban megtenni a. pénzügyi ügyosztálynak, amelynek figyelmét azonban nem kerülték ki ezek a ma még meg nem fogható luxusniiiliók; de már nem soká tart az az állapot, hogy Huszár Károly üres teája vigalomszámba megy ugyanakkor, amikor a fővá­ros vámszedő keze nem tudja elérni a Shirmny- lebuiokat. Hisszük és reméljük, a főváros tanácsa már értésére adta a belügyminisztériumnak, hogy ez a szaimlyrendelet-módosítás legalább is sürgős, ha ugyan még el nem késett. A főváros száraoiitarija a „lokálw-okat ! eny az, hogy soha nem látott módon elszapo­rodtak Budapesten azok a vendéglők, kávéházak, bárok, ahol hajnalig folyik a pezsgőzés, shymmizés, duhajkodás. Tizenöt-húsz számból álló műsorokkal •'dolgoznak' ezek a lokalitások, köztük 'nem egy olyan, ahol nemcsak magyar színészek- és artisták- hanem orfeumszerii attrakciók, külföldi bűvészek, énekesek, táncosok, eromüvészek slb. produkálják magukat. Csak a főbbeket említjük meg ezek'közül a hibrid-szórdkozásokkaí szolgáló, szinte meghatá­rozhatatlan zsánerű, de a pénzdobálásra alkalmat nyújtó mulatóhelyek közül: ott van a N e w-Y o r k- k á v é h á z, a G a rn b r i n u s. a R e naissanc c- I ii n e 11. I m p e r i a 1-s z á 11 o d a, E m k e-p i u c e, S i m p 1 i c i s s i m n s-'k a. b a r é, V i g s z i n h á z-é t- t e r e m, Brit a n.n i a-s .z á 1 1 o d a. Kai r o-k á v é- h á z, P o 1 a-k ájjv é h á z, C a s i n o-Gr ill, Asto- ' i a-s z á 11 ó stb. slb. Ha ezekhez hozzávesszük még -az -ötórai teák“-nak nevezetet tánc-' és flört- lokálokat, akkor azt mondhatjuk, hogy minimálisan örvcure tehető azoknak a vendéglőknek és kávéhá­zaknak a száma, amelyek eltértek eredeti rendelte­tésüktől és amelyekben a dorbézolás ütött tanyát. Vigasztalásul szolgáljon az az információnk, hogy a főváros már számontartja ezeket a ,,Íokál“-okat, hogy rátegye a kezel minden megfogható jövede­lemre és megadóztasson mindent, még a r u h a t á- r a t is. Belépődíj nincs Ezek a hibrid szórakozóhelyek mind a legutolsó időben keletkeztek. A nevezetességük az a tetsze­tősen hangzó invitálás, hogy belépőéi j n i n c s. Ez a legnagyobb világcsalás,, amit valaha Budapes­ten láttunk és ez az alapja egyszersmind annak is, hogy a mai napig ia szabályrendelet értelmiében, amely nem gondolhatott előre ezekre a íuríangok- ra. nem lehetett vigalmi adóval sújtani ezeket a ma­kit ozások at. Hiszen ha beléptidij nincs, akkor a fő­város amely a beléptidijak után szedi a vigalmi adót, elesik ettől a nagy jövedelemtől. Mi a rend­őrséget is hibáztatjuk, miért ad e n g e- d é 1 y t az i 1 y e n vitass á g o k r ia am e I y c k- nek nyílt célja részben a b a 1 e k f o g á s, részbe n a v iga! m i a d ó t ó 1 v a 1 ó m cnek- v é s. Természetesen a rendőrség megkapja a maga licencia-diját az állam beszedi a fogyasztás után a 1 ii x ii s a d ó t, a helyiségtulajdonos pedig dúsan megtalálja a maga számítását, amikor a nyúj­tott műsor cimén 50—100 százalékkal emeli a fogyasztott ételek és ital o k á r á t. Egyedül a fővárost nullázzák ki. mert beléptidij nem lévén, nincs vigalmi adó se. De megrövidül a fővá­ros azért is, mert a közönség, amely inkább fizet többet a korcsmáért, mintsem művészetet nyújtó helyeken váltson belépődíjat, lassankint elszokik a legális orfeumok é.s kabarék látogatásától, ahol pe­dig 1 beszedik a vigalmi adót. Sőt egyenesen azt kell mondanunk, hogy ezeknek a shimmy-lebujoknak és egyebeknek a megadóztatását sokkal nagyobb mér­tékben kell eszközölni, mint a rendes orfeumokét ég kabarékét, mert itt a tulajdonosoknak a fogyasz­tás méregdrágasága cimén olyan magas a jövedel­mük, hogy azt semmiféle belépődíj nem tudná pó­tolni. A Renaissance ezerkoronás vacsorája Még csak a Renaissance-sziuház Szilvesztcresti mulatozását kell még egyszer meg említeni ezen a helyen. Erre mi előbb felhívtuk a polgármester ur figyelmét, mint az ő szeme megakadt a Láthatat­lan vendégen. Elmondtuk akkor ezeken a ha­sábokon, hogy a Rcnaissance-ban Szilveszter estéjén e z e r k o r o n á s m. e n ii t s z o 1 g á l t a k í e 1. Ezt Lidin kellett a városházán, hiszen meghí­vókat küldtek szét, rjipiveket osztogattak. És mit szóljunk ehhez a tébolyodon városhoz, amely töme­gestől tódult az ezerkoronás vacsorára, úgy hogy akadtak tékozló őrültek, akik pincéreket veszteget­tek meg 2000 koronás összegekkel, hogy helyet kap­janak. Hogy teljes legyen ® kép. megkérdeztünk egy kiváló szakembert, bemutatván neki a RenaiSr sáncé ezerkoronás menüjét. Ez a szakember kije­lentette, hogy ezt a iméntit egy elsőrendű ven­déglő 240 koronáért tudja és szokta adni. Volna, itt módja a polgármester urnák ebben a tébolyodon- dorbézoló, bacchanáliákban elerkölcstelenedő város­iján nemcsak vámszedésre, hanem aratásra is. És akkor nem kellett volna a Láthatatlan vendég bot­rányát megrendezni. lilm lantást a pipázó zugó tömegére, ahol elszánt demokraták robogtak hadvészülte képpel és za- iosan tárgyalták Rényi Dezső alpolgármester-, nek férfias bátorságát, amellyel megvédte Czi­gány Sándor történelmi magaslatból kimondott, objektiv •kritikáját. Rényi Dezsőt soha öleiében nem befolyásolta a demokraták zsinagóga! lár­mája. most sem volt hajlandó meggyőződésén erőszakot venni, de azért rendreutasitotta a tűzről pattant uj vezért, mert csakugyan nem mondható egészen, hogy a demokraták voltak a kommunisták elődei. Közben Wolff Károly megkezdte a stratégiai műveleteket. Félrevonult Kossalku úrral, aki gyorsfutárként érkezett a demokratákhoz. FI kell ismerni, igen higgadt modorban, komolyan tárgyalt velük. Majd —idők jele megjelent Folkusházy Lajos alpolgármester is és nyomá­ban ki jöhetett volna más, mint Bérezel Jenő dr, tanácsnok? Ami igaz, az igaz, Folkusházy teljes lélekkel exponálta magát a békességért és ami­kor dr. Feleki Béla, ez a vérszomjas terézvá­rosi tigris, Rényi alpolgármester eljárását hely­telenítette, Folkusházy mindent elkövetett, a lel­két kitette a tenyerére, a tüdejét kibeszélte, sőt a szivét is odadobta volna az emberevőkuek, hogy megvédje alpolgármester kollégáját. Végül dr. Szőke Gyula, Wolff Károly har­madik követe, is megérkezett és tapintatos, okos eljárással megszelídítette a demokrata-orosz­lánokat. Lépteit siker koronázta és mint békés nyájat terelte be az ellenzéket az ülésterembe, ahol azután a lovagiasság szabályai szerint el­intézték az ügyet Rényi alpolgármesterrel. Meg kell azonban állápitani, hogy — a felek a pár­baj illán new békáit ek ki. A demokraták, ahogy szavaikból kivehető, nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget ezek­nek az eseményeknek. A pártoktól távolálló szemlélő azonban megállapíthatja, hogy némi leiúggaáús észlelhető volt ezen a viharos napon a többségi párt oldalán. Szőke és Kossaika bi­zottsági tagok becsületes, józan munkát végez­tek é.s Wolff Károly is azzal a ténnyel, hogy ügyes parlamenterek révén, megakadályozott egy újabb, szerencsétlen szakadást, objektivnek mutatkozott. A kérdés csak az, hogyha Wolff Karoly az idők változása következtében elhul­latja mér eg fogait, Wolff Károly marad-e to­vábbra is? Wolf? Károly pan laraesitérjeí: — Folkusházy és Rényi — Vihar níán szélcsend A főváros szerdai közgyűlésén lejátszódott eseményekből a helyzetet jól ismerő egyénisé­gek azt a következtetést vonják le, hogy Wolff Károly egyeduralma kezd a városházán meg­inogni, a teljhatalmú vezér, mintha talajt veszí­tene lába alól. Wolff és vezérkara a nagy össze­ütközésben annyira elvesztette a fejét, hogy a demokratákkal egyezkedési tárgyalásokat kezd­tek és a fegyverszüneti tárgyalásokat maga Wolff Károly irányította figyelemreméltó stra­tégiai tudással. A rettenthetetlen vezér tehát — úgy mondják — a békülékenyek, a szelídek, a uram bocsáss! — liberalizmus felé hajlók irányában orientálódott. Azt is mondják azon­ban, hogy ez is elhibázott lépés volt a részéről, mert ezek a mérsékeltek, ha majd egyszer rá­kerül a sor, a maguk soraiból akarnak valakit vagy valakiket vezérré, vagy vezérekké emelni. Itt tehát sohasem volt talaja; ugyanakkor azon­ban az intranzigcnseknél is kezdi megérlelni a maga bukását. Itt már is kezdenek kibontakozni egy nagystílű vezérnek kemény, markáns kör­vonalai. Ki lehetne ez más, mint a nem is vc- zéri, de egyenesen államférfiul kvalitásokkal megáldott Czigány Sándor, aki a régi római tör­ténetírókra valló éleslátással állapította meg, hogy ,.a kommunistákat azelőtt demokratáknak hívták.“ A helyzet tehát az, hogy ma Czigány buktatja Wolffot. Helyes is ez, mert csillagok mennek, csillagok jönnek és sohasem baj a csil­lagok változása, a fontos az, hogy csillag nél­kül ne maradjon a menyboltozat. Fzeknek megállapítása után vessünk egy pil­® tt o Tisztelettel kérjük t. előfizetőinkéi, hogy lapunk zavartalan küidése érdekében az elő­fizetést sürgősen megújítani szíveskedjenek. SLŐFJZETÉSS ÁRAK: Egész évre .....................................300 kor. Fé l ..............................................ISO B. u. é. k. Bocsánatot kérünk, de nem mi késtünk el ilyen erősen, hanem maga dr. ifipöcz Jenő pol­gármester. aki szombaton, január. 14-én küldött 5, mondd ö t B. u. é. k. névjegyet a sajtóirodába. Hogy csak öt névjegyre volt szüksége, annak az az oka, hogy a polgármesteri előszobában kitett ivre csak öt ujságiró jegyezte fel a nevét. Ezeknek szólt a késői válasz. A Doigármester urnák — ugv látszik —- nagy gondot okozott, hogy válaszoljon-e vagy nem? Két hétbe tellett, amíg erre a súlyos lépésre eltö­kélte magát. Ugrás a sötétbe! — mondhatnánk, de mi csak annyit állapítunk meg. hogy a polgármester ur két hetes töprengés után vakmerő lépésre hatá­rozta el magát. Olyan vakmerőre, hogy ez a férfias lépése már nekünk is imponál és nálánál még jobban megkésve bár, de kénytelenek vagyunk neki mi is őszinte tisztelettel boldog uj esztendőt kívánni. Elöljáróválasztás. Rózsavölgyi Antall nyu­galomba vonulásával megüresedett a VIII. kerületi elöljárói állás, amelyet a január 25-iki közgyűlésen töltenek be. Pályázó természetesen bőven van, még­is alig férhet hozzá kétség, hogy7a sok érdemes pá­lyázó közül a közgyűlés bizalma Liber Endre fő­jegyzőre fog esni, akinek működése, munkájának si­kerei a városházán túl is eléggé ismertek. Liber Endre, mint helyettes ügyosztályvezető, esztendő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom