Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-05-18 / 21. szám

4

Budapest, 1921. május IS.

aztán a szövetség tagjai körében is meglehetős szerteziillés mutatkozik, a kari érdekek egységét semmiféle összetartás nem szolgálja, ennek pejdig az az eredménye, hogy a választásoknál bátran lehet követni az igazság és érdem rovására a politikai szempontok szolgálatát, nyugodtan lehet készíteni fekete listákat; — senki sincs, aki a szegény tisztviselők igazát, a kari összetartás és a testületi elv alapján megvédelmezze, Legkevésbé várható ez a nemzeti szövetségtől, amelynek qrre se ereje, se hatalma, de még szándéka sincs, hiszen a tagok körében annyira elfajult már az elégülétle.nség, hogy míg a régi vezetők még játszva érvényesültek a többiek hátán, addig a mostani vezető, Márkus József tanáesjegyző maga is a kíméletlen konkurr énei álluk egyik támadoltja, annyira, hogy elkedvetlenedve, az elnöki ügyosztályból már valami nyugalmas anyakönyvvezetői állásba kívánkozik.

1 ........ O IJ IIH» n —I 1 II ■!! II !■ ■

Átku

tatják e réSíséS-kcreskstíéseKct

Hamisított Benczúr-, Mednyánszky- és Mun- kácsy-képek kerültek forgalomba — Hetven feljelentés a főkapitányságon

A budapesti főkapitányság hetek óta nagyszabású bűnügyben nyomoz, amelynek részletei szigorúan fogják érinteni a főváros egyik kereskedő csoportját, a régiség-, kép- és műkereskedőket. Az első feljelentés, amely a bűnügyet megindította, Bécsből származik, ahol egy A. Wilheim nevű bécsi cég feljelentést tett a bécsi rendőrfőnökségen ‘és panaszában azt imondta, hogy hét magyar hires képet vásárolt, három Mednyánszkyt, két Paál-t, két Munkácsy-skizzet és ezeket a képeket részint bécsi, részint külföldi vevőinek adta tovább. A képekről néhány hónap múlva kiderült, hogy azok egytől-egyig hamisítványok, másolatok és a művészek hamisított kézjegyeivel vannak ellátva. Egy állítólagos képügyinök, akinek azóta nem tudott nyomára akadni a bécsi kereskedő, azzal hozta hozzá a hamisítványokat, hogy azok egy előkelő magyar arisztokrata gyűjteményéből származnak, aki pénzügyi zavarokkal küzd és azért kénytelen a képeken, ha kell, potom áron is túladni.

Ennek a feljelentésnek alapján a bécsi rendőrség a nyomozás lefolytatására a budapesti rendőrséget kérte meg, ahová az utóbbi hetekben rengeteg hasonló feljelentés érkezett képekkel és egyéb állítólagos antik értékekkel való csalásokkal kapcsolatban.

A feljelentéseket dr. Hegyi rendőrkapitányra szignálták, aki Munkácsi Arthur detektivfőfelii- gyelővel kezdte meg a nyomozást a nagyarányú kép- és régiség-hamisítási ügyben.

A nyomozás eddigi folyamán már megállapították azt, hogy nagyon sok régiségkereskedőcég raktárában rengeteg ilyen hamisítvány van összezsúfolva amelyeknek a származását akarja előbb a rendőrség megállapítani, mert ezzel egyszerre tisztázódni fog a hamisítványok forgalomba kerülésének egész története.

Hetven esetben történt feljelentés, hogy hamisítványokat leginkább házaló ügynököktől vásárolták előkelő budapesti műgyűjtők és mind a hetven esetben a bécsihez hasonló mese volt az ügynök rábeszélése. Volt olyan, aki az Esz- terházy-hercegek titkos gyűjteményének kiárusításáról beszélt, volt, aki a Széchenyi-grófok műkincseként tüntette fel az eladott képet és műtárgyakat, de legalább 15 visszaélést követtek el azon a címen, hogy Károlyi Mihály hozzátartozói adják el a képeket, mert a birtokok zár alá vétele miatt más utón nem tudnak pénzt juttatni Károlyi Mihályiénak. A vásárlók és igy egyben a feljelentők is leginkább kereskedők, tőzsdések, de akad közöttük néhány műgyűjtő is, akiket úgy látszik az állandóan emlegetett előkelő nevek tévesztettek meg. A képek között több Munkácsynak tulajdonított rajz és vázlat van, amelyeknek eredetije tényleg Munkácsyé, de ezek csak silány másolatok az eredeti vázlatokról. Van két Beiniczur-hamisitvány is, amelyeknek ügyében a vizsgálat folyik. Az egyik egy politikus portréja, a másik pedig a hires, Erzsébet királyné képéhez készült vázlat. Mind a kettőről megállapítást nyert, hogy szintén

csak gyenge másolataik az eredetieknek. Az egész másolaton a legjobban Benczúr aláírása sikerült.

Hogy a rendőrség nyomozása minél előbb eredményesen befejeződhess ók, információink szerint egy bizottság szakértőkkel együtt végig fogja járni Budapest valamennyi műkereskedőjének üzletét. Ha a műkereskedőknél ilyen hamisítványokat találnak, informálódni fognak, ki honnan és kitől szerezte a hamisítványokat és igy remélik, hogy sikerülni fog a valószínűleg szervezetten dolgozó hamisitóbandának a nyomára akadni.

Értesülésünk szerint külön érdekessége a rendőri nyomozásnak, hogy nemcsak magánosokat csaptak be a hamisítványok ügynökei, hanem a feljelentők között szerepel néhány fővárosi közintézmény is, továbbá két nagyon előkelő budapesti klub. Az egyiknek egy skót, 14. századbeli — természetesen hamis vitrinát, a másiknak pedig egy Szinnyei-Merse képet adtak el, amely szintén hamisítvány.

Azt azonban, hogy a főváros közintézményei közül melyeket csapták be a hamisítványokkal, a rendőri nyomozás a legszigorúbb ami titkolja.

® 9 9

Tovább emelnek rendületlenül. P u ciö r á j r ó 1,

v i z d i j r 6 f, lakásrendeletről és hasonló témákról vitatkoztak a legutóbbi közgyűlése©. Amint tehát látható, csupa zsebbe vágó kérdésről íanácsi- koztak. Legnagyobb vitát provokált és legnagyobb türelmetlenséget váltott ki a vizdijemelés. Arról volt szó, hogy a szén megdrágult, a vízmüveik számadásában 75 millió korona deficit támadt, mire a tanács gondolt merészet és nagyot és azt proponálta, hogy a közgyűlés az üzemek vízfogyasztását drágítsa meg háromszáz percenttel. Ez pedig azt jelenti, hogy egy köbméter viz, amely ma két koronába kerül, ha gyár, üzem, kávéház, bolt fogyasztja, akkor mám két koronába kerül, hanem nyolcba. Két városatya: Payer Sándor és dr. Fábián Béla figyelmeztette a közgyűlést, hogy ez az emelés, amely csupán csak az ipart és a kereskedelmet sújtja: lágyrészt igazságtalan, másrészt pedig nagyon alkalmas rá, hogy még jobban tönkretegye az ipart és kereskedelmet. F a- yer Sándor igen helyesen rámutatott arra, hogy ez a kis árdrágítás, ez a kis vizdijemelés egy közepes mosodában százezer koronát tesz ki évenkint. Egy gyáriizemben, vegyi üzemben, vagy téglagyárban pedig egy millió koronára mg egy esztendőben a felemelt vizdij. Az Egyesült Tégla- és Cementgyár Részvénytársaság például kikalkulálta, hogy a mérlegét kerek egy millió koronával' terhelné meg a felemelt vizdij. Ezzel szemben a vízvezetéki ügyosztály előterjesztésében azt állítja, hogy a S koronára felemelt vizdij nem ?s olyan veszedelmes, mint látszik. A szálloda-szobáknál például 3 fillértől 1 korona 20 fillérig, a szikviz 2 fillértől 8 fillérig, a kávéház vendégenkiut 3—4 fillérrel, a vendéglő 10—17 fillérrel drágul. A mosodáknál a vizdij megdrágítása — mondja az előterjesztés — egyáltalában nem jak- szik szerepet, mer.t egy gallérmosásért 3 koronát, egy pár kézelő mosásáért 5 koronát és egy ingért 20 koronát fizettetnek és igy nem számit a vizdij emelése. Payer Sándor csak azt nem érti, hogy ha igy áll a dolog, akkor miért csak 8 koronára és miért nem 80 koronára emelik a vizdijat? Joanovich Pál Payer Sándor okfejtésére azt feleli, hogy ha a 2 koronás vizdijból egy gallérrá 5 fillér esik, akkor a 8 koronás vizdijból 20 fillér fog esni és ezt a 20 fülért a gallér 3 koronás pucolási költsége még mindig nagyszerűen megbirja. Ps ha egy fehérnemiitisz- titó intézet évi vizdijkiadása százezer korona, akkor annak a pucerájnak olyan nagy a forgalma, hogy elbírja a százezer koronás vizdijat. Girem-gorem, a vége az lett a vitának, hogy a közgyűlés elhatározta, hogy az üzemi viz diját két koronáról nyolc koronára emeli föl. Ezután parázs vita következett a lakásrendeletről; a vitából azonban nem támadt semmi épületes dolog. A lakáskérdéssel egyáltalában nincs szerencséje a főváros közgyűlésének. Mindig megkésik. Most is megkésett. A városházán akkor kezdtek foglalkozni a házbéremeléssel, amikor a belügyminisztérium rég elkészült a házbéremelő rendelettel. A háziuraik azóta már föl is emelték a

házbért, de azért a közgyűlés termében még máig is vitatkoznak, még pedig arról vitatkoznak, hogy „ki az oka, hogy elkéstek". A publikum, amelynek a magasabb házbért, a magasabb közüzemi pótlékot, a magasabb liitiizemi járulékot stb. kell fizetnie, meg lesz nyugtatva, ha megtudja, hogy „ki az. oka?"

U] felső leányiskola. Szekeres Margit, az Ajid-rássy-iiti leányiskola kiváló tanárnője, V.. Kál- máin-utca 22. szám alatt í e 1 s ö 1 e á n y i s k o 1 á t nyit. Minthogy az állami, községi és felekezeti leány-középiskolák az odaforduló tanulók nagy száma miatt kivétel nélkül itiulzsufodtak. az. uj magán- intézet a közérdeket szolgálja, különösen akkor, ha ■annak vezetései Szekeres Margit, a jeles pedagógus kezében van. Beiratkozásra jelentkezhetnek oly tanulók, akik az elemi iskola IV. osztályát, vagy a leány-középiskola, polgári iskola 1., 11., 111. osztályát végzik. Az intézetben a tanulóik iskolai feladatukat délutánonként szakszerű felügyeleti mellett végezhetik. magántanulók pedig a gimnázium V. osjztályu vizsgálatára kiváló tanárok vezetése melletti élőké* szülhetnek. A tanulók felvételére nézve tájékozta- ilúissal szolgál minden hétfőn, csütörtökön, szombaton délután 3-tól 0 óráig Honvéd-utca 10., IV. emelek 12. sz. a. lakásán Szekeres Margit, az intézet tulajdonosa.

Elhunyt újságíró. Hajnal István, a Ferenc Jó- zseí-riend lovagkeresztjének tulajdonosa, a Fővárosi Közlöny cimü hivatalos lap megalapítója és volt felelős szer készítő je. a Magyar Fölklhitdintiézet ny. fő- tisztviselője 08 éveis korában elhunyt. Hajnal István nesztora volt a kommunális laptudósitóknak, mintaképe a lelkiismeretes, becsületes újságírónak. Legutóbb az „Alkotmányinál dolgozott.

Bazalt- és traehit-zuzottkö szállítása. Budapest tanácsa nyilvános versenytárgyalást hirdet a főváros részéire 1921. evben szükséges 18U0 nr‘ bazalt zúzottkő. 2ÜU nr‘ bazalt zúzalék, 88UU m:! trachit-zuzotitkő és 9U0 m;1 zúzott mészkő szállításúira. A szabályszerűen kiáLlitoitlt ajánlatokat 1921 május 27-én délelőtt 11 óráig kdll a tanácsi 11. ügyosztályba (Központi városház 11. em. 297. sz.) benyújtani.

A Corso-mozgóban Gunnar Tolnaes parádés alakításában, a „Prometheus“-ban gyönyörködhet a közönség. Egész héten mindkét rész egy előadás keretében kerül bemutatásra.

Budai Színkör e heti műsora. Szerda: Leányvásár. Csütörtök: Hejehuja báró. Péntek; A vasgyáros. Szombat: Tatárjárás. Vasárnap délután: Debrecenbe kéne menni; este: Pillangó főhadnagy.

„Big-Bill-Barry“ a Royal-Apollóban és az Dunnában. Az utóévad eddigi legnagyobb filmeseménye, a „Big-Bill-Barry" került e héten színre a R o- y a 1-A pollóbanés az ümn iában. Három héten át az izgalmas és hajmeresztő artista bravúr ok, lovaskalandok és ismeretlen trükkök kifogyhatatlan soro- zaiíla lesz a film cselekménye és a főszerepekben két utoUérhettetlenül ügyes artista, Edith Johnson és William Duncan (utóbbit már jól ismerj a közönség) excetlál. Az első résznek „A z arany menyasszony" a ciine. Megelőzi a darabot egy pompás amerikai burleszk. Az előadások egyformán, agy a R o y a 1-A pallóba n, mint: az O rn n i á b la n 5, 7 és 9 órakor) kezdődnek. Jegyek Bárdnál is.

„A fehér páva" az Oinnlában és a Tivoliban. Németország idei filmtermelésének egyik legnagyobb sikert élért diarabja, „A fehér páva", amelyet E. A. Dupont rendezett és amelynek főszerepeit a kitűnő Hans Mié rendőri és a népszerű Brit H e g e s a. a berlini Hofoper prima-bakrinája játszák. Az Umniában a „B i g-B i 11-B|arr. j y" előtt kerül színre a fűm, a Tivoliban pedig elsőrangú bur- leszkak egészítik ki a kitűnő német drámát. Az előadások a Tivoliban küznapokon 5. a/«7 és ‘/a9 óraikor, vasárnapon és ünnepnapokon 4, :'/ü>, '!& és 9 óira kori kezdődnek.

Mozgókép-Otthon. A Mozgóké p-0 11 h o n uj nagy amerikai műsora pünkösdi priemiérjén két nagyszerű újdonságot hozott. „A v a d m a c s k á b a n" (5 felv.) a szépségéről és művészetéről egyaránt hires Priscilla Dean nagyszerű alakításával, azután a „F e h é r dáma" (5 felv.) cimü amerikai er- kölcsregény a bájos Louise: Lovely főszereplésével és érdekfesziő tartalmával ragadta el a közönséget,