Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-04-27 / 18. szám

2 Budapest, 1921. április 27. Kirohanás a „Fővárosi Hírlap** ellen Egry városatya, akinek fáj a sajtószabadság A főváros pénzügyi bizottságának legutóbbi ülé­sén egy kis, kövérkés, szemüveges, de haragos úr bepanaszolta a Fővárosi 11 i r 1 a p-ot Nem azzal, hogy mi csináltuk volna a forradalmat, vagy mi g3'il- kolfiuk volna meg gróf Tisza Istvánt; hanem azzal, hogy mi a kövér kés városatyának állítólag goromba politikai ellenfelei lennénk, őszintén szólva, nem akartuk ezt a kiváló reklámot, amelyhez érdemek nélkül jutottunk, kihasználni; de nehogy önmagunk­kal szemben elfogultakig láttassunk, kénytelenek vagyunk beszámolni az „esemény“-ről. Mindenekelőtt fáradságot nem kiméivé, megái- . lapítottuk, hogy az illető urat dr. Vasek Ernőnek hívják. Érdekelt volna megáillapiitiaini, hogy — amire büszkén hivatkozott — mint „újságíró“, hol irt egy maradandó sort; szégyelljük magunkat, de ilyen ügyességgel nem rendelkeztünk. Nevezzük tehát hő­sünket röviden dr. Vasek Ernőnek és reméljük, hogy a mai demokratikus korban nem fog ránk meg­haragudni ezért a konfidenciáért'. Dr. Vasek Ernő történelmi becsii beszédének bennünket kellemesen érintő részletei tehát a gyors­írói jegyzetek szerint, körülbelül igy hangzanak: — A Fővárosi Hírlap április 20-iki szá­mában úgy vagyunk lefestve, mintha m i egy­szerűen h ii 1 y é k n e k néznénk ki, mert adóikkal foglalkozunk. A lap utcaszéli hangot használ velünk szemben. Én újságíró em­ber vagyok és nekem kellemetlen, hogy éppen én teszem szóvá itt ezt a kérdést, de ilyen hangot nem lehet használni úri társa­ságban, de még külső körülmények között sem engedhető meg, hogy minket n y u z ó k n a k ■ és t eh e!te 11 e n e k n e k, meg nem ,tu d o m m i k n ek nevezzenek el. Kötelességemnek tar­tom ezt bejelenteni és azt hiszem, ebben talál­kozom a bizottság véleményével. Amit mi te­szünk, azt joga van. a sajtónak bírálni, de ezt a hangot vissza kell utasítani. Ne nevezzenek bennünket zsarolók n a le, n é p n y ú z ó k ti a k, a lakosság tönkretevőinek. Kérem a polgármester urat, hogy enne k konzekve n- c i á i is legyenek és ha másként nem, m é 1- t ó z t a s s é k a legszigorúbb eszköz­höz fordulni, a főváros s z ii n tess e. meg ennél a lapnál az összes előfi­zetéseket és ha még mindig ezt az utszéli hangot fogja használni, tessék kitiltani az illetőt. így nem lehet tárgyalni, én újság­író e m b e r v a g y o k, de ezt nem tűrhetem el. Haragudott még dr. Vasek azért is, mert a F ő- v á r o s i Hírlap legutóbbi számában „leeresztett rostélya urjafc“ megállapilották, hogy a főváros anti­szociális javaslatai között Hegedűs pénzügymi­niszter „gyomlálni“ fog. Persze ennek is a szegény Fővárosi Hírlap az oka, nem pedig a minisz­ter, legkevésbbé pedig a lakosság minden rétegében ellenszenvvel fogadott, rossz adójavaslatok. Nem akarjuk elégtételként odaállítani, de az eseményhez tartozik, hogy a bizottság nem ítélt ben­nünket se botbüntetésire, se kötél általi halálra, se gályarabságra, a felszólalásra egyszerűen eit felejtett-ek reflektálni. Az elnöki szék­ben Folkusházy Lajos alpolgármester ült. Ha ‘dr. Vasek nem tudná, elmondjuk, hogy fí az a férfiú, akinél keményebb gerinccel, idegtelenebb józanság­gal, önmagának bölcs értékelésével még kevés em­ber viselte el a .sajtó „utcaszéli hangját“, amely sok­szor az ócsárlásig ment el. Öt szinte az egész sajtó állította pellengérre háboríts közélelmezési politikájáért, hogy aztán eljöjjön az idő, amikor a z egész sajtó spontán belássa tévedését és s p o n tá n szolgáltatott neki elégi é- t e 11. Az ilyen embert mi kemény férfiúnak hívjuk, ő nem va;ló a hisztériás asszonyok fajtájából, akik a kanosaiul rájuk néző szemet is szeretnék kikapar­ni. Tanulhatnának tőle, akik újonnan lépnek a köz­pályára. Aki biztos a in a g(a igazában és a maga tehetségében, annak nincs oka i é 1 ni még a v á daskodástól se m, n e m- h o g y csendőrért kellene k i á ,11 ia n i a ak- K o r, ha jogos kritikával élnek vele szemben. Dr. Vasek urnák a hangunk ellen van kifogása, az ellen a haing ellen, amely ugyan adott sebeket az idők során nemcsak a mai rezsimnek, Iranern Bár- c z y Istvánnak és Body 1 ivadarnak is, akik azon­ban a mi kritikánkban sohasem láttak utcaszéliséget. Amikor pedig most az említett! április 20-iki szám­ban k ö t e 1 e s s é g s z e r ii e n megkritizáltuk a la­kásadót, igazán nem gondoltunk Vasek arra, hogy még ennek az antiszociális adónak a kigondolásában része lenne, sőt feltételeztük volna róla, a keresz- tényszocialistáról, annyi szociális érzéket, hogy még ha kényszerűségből ő terveltie volna ki ezt a két­ségbeejtő adót, akkor is letagadná az apaságot. Ha keményen leszóltuk ezt az adót, kérdeznék meg Bu­dapest népét, nem volt-e igazunk? Mi Vase'lc urat, vagy a szegény pénzügyi bizottságot igazán nem bántottuk, de igenis megállapítottuk a. felelősséget, amelylyeíl ennek a javaslatnak a szerzői tartoznak. Ami pedig a- „konzekvenciákat“ illeti — amint Vasek ur igazán koilégiális ötleteit és a sajtószabad­ságról való nemes felfogását nevezte — azokat mi boldogan fogjuk üdvözölni, bár nein hinnénk, hogy a jogos kritikát, .sőt akár a vélemények szabad meg­nyilatkozását ilyen módon kívánnák a városházán elnémítani. A budapesti városházán a sajtószabadság ellen sohasem követtek el merényleteket és ha volt valami, megtorolni való, azt a független bíróságra bízták. A Vasek-íéle önbiráskodási elméletet aligha fogja magáévá tenni a mai többségi pártnak igen sok tekintélyes, nemes közéleti múltra visszatekintő ki­tűnősége. Ám felvilágosíthatjuk kiváló vádlónkat ar­ról, hogy a Fővárosi H i r 1 a p nem abból él, hogy a főváros előfizet! rá, abból az összegből nem sok kritikánkat lehetne kiszedetni. Minket a közön­ségünk tart el. amely igenis kiváncsi arra, hogy mi a véleményünk a városházán történtekről. Inditványozo'tt azonban Vasek, az „újságíró“, még valamit. Hogy tiltsanak ki bennünket, alighanem a Fővárosi Hírlap összes munkatársait a városházáról. Hát ez mutatja, hogy Vasek ur nem újságíró. Ha újságíró lenne, tudná, hogy a rendőri riporter soha olyan jó riportokat nem ír, mint mikor néha-napján begom- bolóizik előtte a rendőrség; a politikus soha úgy har­colni nem tud, mint mikor egy politikai klub ajkai bezárkóznak előtte. De'lia Vasek ur újságíró hinne, ezért a koilégiális ötletéérf mindenesetre erkölcsi tes­tületünk elé állíttatnánk, mert ilyen bolondgombát mondhat egy városatya, mondhat egy ügyvéd, mondhat mindenki, de egy újságíró — soha. Tolloczkó ny, lengyel miniszter nyilatkozik a Fővárosi Hirlap-nak a magyar fővárosban szerzett élményeiről, a lengyelek budapesti fogadtatásáról és az érintkezés gyakorlati hasznáról A Fővárosi Hírlap hirt adott már arról, hogy a Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamara meg­hívására Lengyelország közgazdasági és politikai életének legkiválóbb tényezői érkeztek Budapestre, akik itt körülbelül 10 napi tartózkodásuk alatt igen behatóan tanulmányozták a főváros különböző üze­meit és Magyarország közgazdasági viszonyait. A főváros tanácsa és közönsége a lengyel vendégeket külsőségeiben is olyan pompával fogadták, aminofc Budapest már régen látoltt. A lengyel vendégek a legnagyobb elragadtatás­sal nyilatkoztak a főváros vendéglátásáról, különö­sen igen melegen emlékezett meg erről1 Tolloczkó Julián nyug. lengyel közlekedésügyi miniszter, a var­sói Lengyel-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, aki tudvalévőén vezetője volt az egész delegációnak.. Tolloczkó Julián hétfőn reggel utazott el a fővárosból, elutazástól előtt azonban szives volt még a Fővárosi Hi r lap munkatársát fogadni. A kegyelmes ur, aki igen jelentős szerepet játszik Len­gyelország politikai és közgazdasági életében, mun­katársunknak a következőket mondotta: — A legnagyobb elragadtatás és a leg­mélyebb hála hangján kell, hogy megemlékez­zem arról a, valóban nem várt és minden te­kintetben bennünket mélyen megindító fogadta­tásról, amelyben a magyar közönség, elsősorban természetesen Magyarország gyönyörű székes- fővárosának kormánya és a Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamara részesített bennünket. Hazaérve Varsóba, kétségkívül meg fogjuk találni a formáját annak, hogy hivatalosan is a legmé­lyebb hálánkat és köszönetiinket fejezzük ki a bennünket körülvevő ünnepségek rendezésében résztvett tényezőknek, itt e helyen csak röviden óhajtanék' részleteiben is megemlékezni azokról a momentumokról, amelyek annyira a szivünkbe Írták magukat. — A megérkezés. Fellobogózott, kidiszitett pályaudvar. Fock tanácsnok, Wimmersberg báró és Nyáry Albert báró gyönyörű szónoklatai, a budai dalárda éneke, a bevonulás, az első kel­lemesen eltöltött vacsora, olyan impressziókat hagytak bennünk már az első napok, amit soha feledni nem tudunk. — Ls másnap. Az a minden várakozást felül­múló impozáns fogadás, amelyben a főváros ta­nácsa, élén az Önök gyönyörű metropolisának kiváló vezetőjével, dr. Sipöcz Jenő polgármes­terrel, a minden képzeletet felülmúló ragyogó termekben részesített, a miniszterelnök palotá­jában megtartott fényes fogadás, a Magyar- Lengyel Kereskedelmi Kamara impozáns köz­gyűlése, a meleg, meghitt és külsőségeiben is nagyszerű bankettek, a főváros közüzemei, a tiszteletünkre rendezett exportkiállitás, a felejt­hetetlen váczi hajókirándulás, a budapesti ipar­telepek és még sok-sok egyéb momentum olyan benyomást gyakorolt ránk, amelyeket fe­ledni nem lehet és amelyekről mi csak el­ragadtatással, hálával, meleg, nagyon meleg sze­retettel emlékezhetünk meg.-— Az Önök lapjának terjedelme nem lenne elegendő arra, hogy névszerint is mindenkinek köszönetét mondjunk. Az ország és a főváros több kiváló vezetőjéről azonban szeretnék már itt is megemlékezni. Elsősorban kell, hogy a legmé­lyebb hálával szóljak Horthy Miklós kormányzó ur őfőméltóságáról, aki hosszabb ideig tartó ki­hallgatáson volt kegyes fogadni és olyan benyo­másokat tett rám, aminő benyomásokat eddig egy ember sem hagyott szivemben. Meg kell emlé­keznünk a kormány tagjairól, Bethlen István gróf miniszterelnökről, a miniszterelnök ur őnagyméltóságának szeretetreméltó, barátságos nejéről, fíúnffy, Hegyeshalmy, Hegedűs, Belicska, nagyatádi Szabó miniszter urakról, akikkel gyak­rabban volt alkalmam személyesen is érintkezni, Magyarország politikai életének olyan kiváló vezetőiről, mint Apponyi Albert gróf, Huszár Ká­roly, Giesswein Sándor dr., azután a főváros vezetőségéről, elsősorban ismét Sipöcz polgár- mester úrról, Folkusházy alpolgármester úrról, Vájná, Pur ebi, Till, Sallay tanácsnokokról és Zilahy Dezső úrról, az Idegenforgalmi hivatal kiváló igazgatójáról, aki valóban nappallá tette az éjszakáját is, hogy itt-tartózkodásunkat min­den tekintetben kellemessé tegye. — Sok köszönni valónk marad még hátra, azon­ban hangsúlyozottan szólni szeretnék szivem egész melegével a Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamará­ról, amely intézmény rövid fennállása óta olyan nagy eredményeket ért el a két ország gazdasági kapcsolatának megszilárdításában, aminő eredmé­nyeket eddig még egyetlen hasonló intézmény sem tudott felmutatni. Az egész lengi-'el nemzet mélysé­ges hálára van lekötelezve a Magyar-Lengyel Ke­reskedelmi Kamarának, különösen pedig annak, kiváló vezetői, Madarassy Beck Gyula báró és N y á r y Albert báró urak személye iránt. Valóban csodálat­tal bámuljuk ezeknek az uraknak jelentős munkás­ságát, azonban az elismerésünk pálmáját meg kell hajtanunk a Kamara ügyvezető igazgatója, Pa ál Jób előtt is, aki hónapok óta egész munkásságát, teljes értékes tevékenységet a lengyél-magyar gaz­dasági reláció fontos ügyének szenteli, és aki az. ed­dig elért eredményekért kétségkívül az elismerés oroszlánrészét érdemli meg. Nagy elismeréssel kell megemlékezni a Kamara kiváló főtitkára, dr. F o 1- tényi Róbertról, aki tudását!, értékes múltját és nagy 'tehetségét szenteli ügyeinknek. Nem szabad megfeledkeznünk a magyar kir. Kereskedelmi Mu­zeum kiváló apparátusáról, élén Návay Aladár ál­lamtitkár úrral, valamint Bodor Aladár iparmű­vészről, aki a tiszteletünkre rendezett exportkiállitás kérdését valóban művészi módon oldotta meg. — Amidőn végül — bár ezt elsőnek kellett volna említeni — köszönetét mondok a magyar sajtónak, azért a rendkívül meleg hangért, amelylyel bennün­ket; fogadott, engedje meg, hogy befejezzem a nyi­latkozatomat, mert — tette hozzá mosolyogva — mindiárt indul a vonat. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom