Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-09 / 10-11. szám
Budapest, 1921. március 9. 3 • • 9 Ernszt Sándor több vihart látott már életében a magyar parlamentben, mint egyik-másik közgyűlési hangádé) legszebb almaiban elképzelt. A városházán nem sokszor hallottuk még hangját. De ez á hang, és mindenek]elett a bölcsesség, amelyet a héten a pénteki bizottságban hallottunk, más volt, mint amit itt hónapok óta tapasztalunk. Akárki ült volna be a polgármesteri székbe, a mai súlyos viszonyok mellett nem jöhetett volna mással, mint a terhek növelésével és a takarékosság elvével. Benne is volt mind a kettő dr. Si- pöcz polgármester pro grammjában, de rezsim je alatt csak az adósrófot láttuk igazi szorgalommal működni. Ernszt Sándor azonban úgy véli, hogy ez nem elegendő, mert a másik pro grammpont, a takarékosság még fontosabb. A terhek növelése mindig igazságtalan és a terheket soha sem tehet egyenletesen megosztani; de a takarékosság a város minden lakóját egyenletesen menti meg a terhek bizonyos részétől. Mi nem mondjuk, hogy pazarolnak a városházán, ez a rezsim sem költ többet, mint az elődjei; de ennek a rezsimnek sokkal jobban kell takarékoskodni, mint azoknak, akiknek az a szerencse jutott, hogy egy ép, erős, teherbíró várost kormányozhattak. Ma szomorú idők romjain állunk, s ahol valaha jogos volt a fehér kalács, ott ma öröm a száraz kenyér is. Az Ábrányi-Wein cég kapja meg a Városi Színházat. Az emberek, amikor meghallották a hirt, egy kicsit vakarták a fülük tövét. Vannak olyanok is, akik egészen komolyan haragusznak ezért a megoldásért. Mi, őszintén szólva, nem tudjuk, hogy miért ez a nagy harag? Hiszen még azt sem ismerheti senki, hogy milyen nagyszerű terveket hozott magával Ábrányi. Azaz mégis: Breki, Csillár y és bibit In Horváth bizottsági tagok tudják. Nekik elmondta egyszer, amikor Csilláry lakásán véletlenül találkoztak. De ha haragusznak is, azt aztán igazán nem értjük, hogy miért csodálkoznak? Hiszen hetek óta a verebek is csiripelték, hogy Ábrányiék kapják a színházat. Vagy már azon is csodálkozni kell, ha egyszer valóira védik, amit mindenki tud? A játékbarlang terve örökre megbukott A Margit-sziget sorsa Hírek jelentek meg a napokban arról, hogy a Q r ü ii w a 1 d és Schiffer cég, a Margit-sziget legujiabb bérlője, a főváros tanácsához benyújtotta építkezési tervezetét. A terv szerint állítólag egy óriási méretű Stadion építése is szerepelne, sőt G riinwald és Schifíerék átvették volna azt a szomorú örökséget is, amely egy játékbarlangnak, a Cercle des Étrangé re s-nak ötletében áll. Mint ismeretes, az előbbi bérlőtársaságnak a részvénytöbbségét még a múlt esztendő novemberében Schiffer Miksa nagyvállalkozó vásárolta meg a bérlőtánsaság anyaintézetétől, a Pesti Magyar Kereskedelmi banktól. Ezzel meghiúsultak azok a tárgyalások, amelyek feltétlenül igen előnyöseknek ígérkeztek és amelyeket az előző bérlőtársaság igen komolyan folytatott egy francia pénzcsoporttal. A franciák igen nagyarányú beruházásokat helyeztek kilátásba és a tárgyalások már igen messzire jutottak, amikor a deus ex machina megjelent Schiffer Miksa és megvette a részvények többségét. Nem lehet kétséges, hogy a franciák többet lendítettek volna a sziget sorsán, mint Schifíerék. Hiszen a francia pénzcsoport ^érdekköréhez tartozik többek között Ostende, Trouville, Wiesbaden és Konstanza is és a társaság 250—300 milliót lett volna hajlandó a szigetbe beruházni és nagyszabású programmjuk rendkívül megnövelte volna Budapest idegenfoi- galmát. Annál megdöbbentőbb volt tehát a hir, amely azt vélte tudni, hogy Grünwald és Schifíerék játékbarlanggal szeretnének kísérletezni. Ezzel a hírrel szemben azonban a városházán illetékes forrásból a következő információt kaptuk: Hogy a Grünwald és Schiffer cég benyújtotta volna építkezési tervezetét, nincs tudomásunk. így azt sem tudjuk, hogy abban Stadionról, vagy Cercle des Étrangéres-ről lenne szó. Ha tényleg Stadiont akarnanak építeni, ezért csak halas lehetne Budapest és az ország is, mert nemzeti sportunknak ez igen nagy hasznára lenne, őszintén szólva azonban nem hiszek benne, hogy a ibérlőtársaság ilyen áldozatra határozta volna el magát, hiszen a Stadion építése a mai viszonyok között töméntelen pénzbe kerülne anélkül, hogy látnám azt az óriási hasznot, amely a befektetésnek megfelelne. Lehet, hogy gondoltak talán egy junktimra, amely úgy szólna, hogy ha játék- kaszinót engedélyeznek a számukra, akkor áldozatot hoznak ezért a Stadion felépítése révén. Nem hihe- tem azonban, hogy a Közmunkatanács, amelynek élén olyan puritán férfiú ál'l', mint ZLeliusz. ky Szilárd, bármilyen formában is belemernie egy játék- barlang felállításába. Azok az értesülések, amelyeket mégis módunkban volt hallani, semmit sem tudnak Grünwald és Schifíerék ilyen terveiről. Mindig csak* azt hallottam, hogy a szállodát .akarják kibővíteni, modernné akarják tenni a fürdőt és ezen a réven akarnak Budapest idegenforgalmának szolgálatába állani. Ha a játékbarlang ötlete mégis felmerülne, amit nem hiszek, a főváros mindenesetre résen lesz, hogy ne legyen az ötletből semmi. A j á- t é k b a r 1 a n g terve min d ö r ö k r e m e g b u- kott. jönnek a lengyelek Áprilisban visszaadják a magyarok varsói látogatását \ A Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamara, amely a külföldi kamarák között a legintenzivebb munkásságot fejti ki. tudvalévőén november és december havában egy szakemberekből álló bizottságot küldött ki Varsóba, Kriakőba, Bielitzbe és Lodzba. Ez a bizottság, amelynek vezetői Nyár y Albert báró és S z ü c s Zsigmond voltak, igen beható tárgyalásokat folytatott nemcsak Lengyelország közgazda- sági tényezőivel, hanem a lengyel hatóságokkal is. E tárgyalások igen értékes adatokat eredményeztek a lengyel-magyar gazdasági egyezmény megkötésénél és sok szempontból fontos gyakorlati eredménynyel is jártak. Ennek egyik jellemző megnyilvánulása, hogy a lengyel közgazdasági világnak harminc illusztris vezetője érkezik április első napjaiban Budapestre. A lengyel delegáció érkezéséről és e delegáció terveiről, munkásságának programtanáról Paál Job, a Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamara igazgatója, munkatársunknak a következő érdekes nyilatkozatot tette: — Ma kaptuk meg a varsói Lengyel-Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének, Tolloczkó Julian nyug. lengyel miniszternek táviratát, amelyben közli velünk, hogy a Lengyel-Magyar Kereskedelmi Kamarának harminc tagból álló küldöttsége Kamaránk látogatásának viszonzásául április 9-én Budapestre érkezik. E bizottságban részt vesznek Varsó város főpolgármestere, Varsó város országgyűlési képviselője, a hatalmas lengyel textilérdekeltség vezetői, a különböző lengyel kereskedelmi kamarák reprezentánsai és Lengyelország közgazdasági életének azon kimagasló íérfiai, akik ma Lengyelországban nemcsak a közgazdaságot, hanem a politikát is irányítják. — A Magyar-Len gyei Kereskedelmi Kamara természetesen mindent elkövet, hogy a lengyel vendégek fogadása igen ünnepélyes keretek között történjék meg, az irányukban megnyilvánuló szívélyesség és melegség hasonló legyen ahhoz, ahogyan bennünket fogadtak Lengyelországban, másrészt azonban a Kamara elkövet mindent olyan irányban is, hogy ez a látogatás gyakorlati eredményekkel végződjék. A Kamara Nyár y Albert báró elnöklésével máris megalakította a fogadó-bizottságot, amelynek Giesswei n Sándor, pápai prelátus, gróf E e s t e t i c h Pál, Palugyay Ferenc, Szirmay Oszkár és S z ii c s Zsigmond a társelnökei és amelyben a miagyar társadalomnak, iparnak, vállalkozásnak és kereskedelemnek úgyszólván minden reprezentánsa benne van. A fogadó-bizottság máris perma- nenciába lépett és rendelkezéséhez képest Kamaránk állandó irodája megkezdte a szervezés és az adatgyűjtés munkáját. — Kamaránk mindenekelőtt felhívással fordul az összes vállalatokhoz, cégekhez, akik a magyar-lengyel relációkban kapcsolatot keresnek. E vállalatokat felszólítjuk, hogy Kamaránknak a Vigadó-tér 3. alatt levő irodájában jelentsék be, hogy exportálni •akarnak-e Lengyelországba, vagy importálni szándékoznak-e onnan Magyarországba árut. Megkérjük a cégeket arra, hogy haladéktalanul jelentsék beaizon megbízottjaik nevét, akik részükről tárgyalásra fel vannak jogosítva. Ezeket az adatokat szakmák szerint gyűjti a Kamara és az érkező lengyeleknek nyomban kész adatokat bocsát rendelkezésükre. A Kamara igiaizgatója szives volt elmondani még, hogy a magyar közgazdasági világban a lengyel delegáció érkezését rendkívül nagy érdeklődés előzi meg és minden kilátás meg van arnai, hogy a gazdasági kiránduláshoz fűzött remények — éppen úgy mint a Kamara eddigi akciói — valóra válnak. • • • Fölemelték a fürdők árait. A szén és egyéb anyagárak folytonos emelkedése, valamint az újabban ismét megszaporodott személyzeti kiadások folytán dr. Bérezel Jenő tanácsnok kénytelen volt a főváros fürdőinek árszabályát revízió alá venni és az árakat mintegy 40 százalékkal fölemelni. A G e 1- 1 é r t-f ü r d ő ben például a termál-fürdők árát 3h K-ról 50 K-ra, ajz I. oszti. kádfürdőt 60 K-ra, a 11. oszt. kádfürdőt 50 K-ra, a szénsavas fürdőt 80 K-ra és a diszfürdőt 100 K-ra emelték. Az áremelések dacára a budapesti fürdők még mindig a legolcsóbbak a kontinensen. A kultuszminiszter köszöneté az Artesnek. Az A r t e s művészeti r.-t. N a d 1 e r Róbert festőművész Tromsői este cimii müvét megvásárolta és az Országos Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta. A kultuszminiszter a hivatalos lapban köszönetét mondott a vállalat áldozatkészségéért. Itt említjük meg, hogy dr. Bálint József, az Artes ügyvezető igazgatója, aki több hónapig amerikai üzleti körúton volt, a napokban hazaérkezett és újra átvette hivatala vezetését. A brikett csődje. A fővárosi iskolákban megkezdték a tanítást és egynémely iskolában tényleg tanítanak is. Általában azonban bajok vannak. A főváros ugyanis brikettet gyártat az iskolák számára. Az akció azonban csődöt mondott, mert a .kísérleteket későn kezdték meg, akkor, amikor az anyagot tulajdonképpen már a tüzbe kellett volna dobni. Akkor kezdett a főváros az idei fűtőanyagról gondoskodni, amikor már a jövő évi tüzelő gyűjtését kellett volna, megkezdeni. így történt az, hogy a normális 36 heti szorgalmi idő az idén legíöllebb 18—20 hétre tehető. Nem lehet leírni azt a romboló hatást, amit ez az iskolanélküliség a gyermekek lelkében végzett. Mindez a negatívum pedig akkor következett be, amikor a gyermekek leikéből ki kellett volna irtani mindazt a förtelmes gyomot, amelyet a „proletár diktatúra“ nevelt fel benne. A Corso e heti slágere Harry Piel idei legszenzációsabb 6 felvonásom attrakciója, a H u 11 á m s i r. Ezenkívül a legkitűnőbb amerikai burleszkíilm. a főszerepben C h a p 1 i n-nel Vihar az áruházban került bemutatásra. Várszínház e heti műsora: Kedd: Gül Baba. Szerda: d. u.: Gyermekelőadás, este: Éva, Csütörtök: Tatárjárás. Péntek és szombat; Eg.v pesti leány története. V asárnap d. u.: D o- lovai nábob leánya, este: Az elvált a s z- s z o- n y. „Roland mester“ a Royal-Apollóban. Az első Eva May-film kerül színre e héten a Royal-Apolló- ban „Roland mester" címen. Éva May, a leánya a világhíres M i a Maynak, maga az üde fiatalság, a temperamentum, szépség és kecsesség, és már első fellépésével megmutatja, hogy tehetség dolgában méltó leánya a nagyszerű M i á n a k. Megelőzi ezt ‘Charlye Chaplinak, Amerika legnépszerűbb burleszk-komikusának fellépése, egy kacagtató komédiában, a ' .„Viám ciyop' m u'zsik'u js“fban. Az előadások köznapokon 4. 6 és 8 órakor, vasárnapokon 3, 3É5. W7 és 1/-i9 órakor kezdődnek. Jegyek Bárdnál is. „Roland mester“ az Omniában. E héten az első Éva May-íilmet mutatja be az Omnia, a „R o l a n d mesterit, amelyet Jöe May rendezett mindenütt ismert művészi készséggel. Éva May, Mia May leánya és igy most már hárman vannak,, akik a May nevet világszerte kitünően csengővé teszik. Ä középkorú legenda elragadó mesét dolgoz fel. melynek közreműködői, kitűnőségei a német drámai szinját-
