Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-02-23 / 9. szám
Budapest, 1923. február 23. leveleket írtak. Addis csak ment is a dolog, mert Pár i ss kollégánk a Nagyapó postája cimii rovatban levelezett velük. Persze le is rajzoltatta magát csinos, hogy úgy mondjuk, kaekiás ősz szakálla!. De az ifjúság pszichológiájából következik, hogy Nagyapót látni, sőt talán megtapogatni is szerették volna. Kezdtek íöljárogatni a szerkesztőségbe. A fiatal Páriss előbb letagadta magát. A szerkesztő- séd szolga szigorúan kijelentette: — Nagyapó most nincs itt. tessék máskor jönni. Hát az apró vendégek persze máskor is eljöttek. Tisztában volt ezzel Páriss Pál is és előre berendezkedett. Nehogy a gyermekek, akik szembekerülnek vele, elveszítsék illúziójukat, csináltatott magának hosszú, ősz-szakállas parókát és ha jöttek a kis barátok. felköltötte a parókát és senkisem kételkedett benne, hogy igád Nagyapó. Hát Sipöcz „atyánkénak is gondoskodni kell valami ilyesmiről. A fiatal polgármester valószínűleg joggal büszke a fiatalságára, de ha már „atyának" kell lennie, aikkor nem nélkülözheti a parókát. Mások Steinach professzor módszere szerint megfiatalítják magukat. De hát ez a szomorú polgármesteri sors. Neki parókát keli szereznie. Értesülésünk szerint a parókára nem fognak versenytárgyalást kiírni. A polgármester egy megbízható zsidó cégnél rendeli meg. Mizériák a tej körül Garázdálkodnak a tejcsempészek Égy re gyakoribb a járvány, egyre több a beteg Budapesten. Gyöngébb a lakosság ellenálló ’ereje a betegségekkel szemben. A betegségek is és a fizikum ellentálló erejének lecsökkenése mind a háborús esztendőkről jnaradit! ránk örökségképpen. Nyugodt, gondtalan élet: kiadós táplálkozás, sok tej.: ezek lennének azok iái panaceák, amelyek ki tudnák gyó- gyjtani Budapest népét a háborúból. Sok itej . . . Vájjon mennyi tejet! iszik most Budapest? Megkérdettük Mousso n g Gézát, a központi tejhivatal agilis igazgatóját, aki mosolyogva, felelt: — Hogy mennyi tejet iszik mosti Budapest? Először is állapítsuk meg, hogy vannak, akik isznak és varrnak, akik nem isznak. Egyébként, ami a tejfel- hozatal mennyiségét illeti, annyit megállapíthatunk, hogy ma sokkal jobban állunk, mint ma egy éve. A % múlt év januárjában átlag 43.509 liter volt aznapi te.iielhozatal, most pedig átlag 65.000 liter. Azonban amennyire javult a kvantitás, annyira romlott a kvalitás, Múlt esztendőben a Budapestre hozott tej csupa édes 'tej volt. mig ai mostani tejfelhozatalból 9—10 ezer liter naponta savanyu állapotban érkezik a fővárosba- Annak, hogy olyan nagymennyiségű tej savanyodik meg: ,az az oka, hogy nincs jég és nicsenek hűtő vaggonjaink. —7 Egyébként a napi tejfelhozatalból nagyjából el tudnánk látni az igényjogosul tálcát, ha nem lenne annyi a, beteg-igazolványos. aki egy-egy fél liter t-eire tarthat számot. 1921. év januárjában 47.000 1920. „ „ 39.000 és 1919. „ ,. 41.000 volt a beteg-igazolványósok száma, ami amellett bizonyít. hogy a betegek száma jelentékeny tempóban emelkedik. Meg kell jegyeznem, hogy' a tej minősége is romlott az utóbbi időkben. Ma az édes tej is magas sav-fokkal érkezik, úgy hogy a sav-fokon messze! és szódával kell tompítani, nehogy a forralás után összemenjen. Érdekes és jellemző, hogy naponta 15.000 liter tejet csempésznek a íövá- rosbai A vegyvizsgáló-intézet rémes dolgokat tudna beszélni a csempész-tejről, melynek kílenc-tized- része teljesein linsznavehetetlen. És ezt az agyon- vizezett tejeit literenkinfc 16—18 kánonáért árulják a íejkofák. Hogy ez a drága csempész-tej nem használ Budapest közélelmezésének, süt ellenkezőleg: azt mondanunk sem kell. A rossz tej becsempészését razziákkal próbáljuk lehetetlenné tenni. A razzia alkalmával lefoglalt tejet csak elvétve lehet — mint tejet’ — forgalomba hozni. Különösen Budapest környékéről kerül be sok rossz tej a fővárosba. Ezeket próbálják megcsípni a pályaudvaroknál és a vámoknál az embereink. Be kell vallanunk, hogy a raizzia nem sokat segít, mert a csempészek olyan magas .•áron adják a telet, hogy a csempészés akkor is kifizetődik, ha a hatóság néha-néha el is kobozza a portékájukat. A razziáknak és lefoglalásoknak annyi .eredménye mégis csak vám, hogy a csempészek • egyrésze megunka a „zaklatást“ és tejkészletét át- jadia a legális kereskedőknek. — Érdekes, hogy hány gyerek kap tejet Budapesten. 1 udvalevöen a 0—5 éves gyerekek részére adunk tejigazolvány,t. Ebben a hónapban például 15.800 csecsemő 10.500 1—2 éves 6.300 2—3 éves és 3.400 3—5 éves gyermek kap tejigazolvánvos édes tejet. Hm nem érkezik föl elég tej, akkor elsősorban a 3—5 évesektől vesszük el a tejet, aztán a betegektől. A kávésok és kávémérö-tulajdonosok naponta 14—15.000 liter tejet fogyasztanak. Ezekből az adatokból természetesen nehéz megállapítani, hogy végeredményben hányán isznak tejet Budapesten. Mégis, ha a fővárosba hozott tejmennyiséget elosztjuk a lakosság számával, akkor kiderül, hogy 1920 nyarán 0.073 liter 1919 0.040 1918 0.089 „ 1917 0.12 „ 1916 0.16 .. és a háború előtt 1913 0.36 „ tej jutott naponta a főváros minden lakójára. Illetve ennyi jutott volna, ha a tejet szétosztották volna igazságosan a lakók között. De nem osztották szét. így 3'Ztán voltak, akiknek jutott tej, és voltak, akiknek nem jutott. * * Itt említjük meg, hogy a Tejkereskedők Egyesii- iete, amely alatt a fővárosi tejnagykereskedők testületé értendő, az utóbbi időben meglehetős mozgékonysággal szorgalmazza a tejíorgalom szabaddá tételét. Mi ugyan hívei vagyunk a szabadkereskede- lemnek, de a te.ikérdésbeu azonosítjuk magunkat Szabó Sándor dr. tiszti föonvos álláspontjával, amely közegészségügyi szempontból ellenzi a, tej forgalmának szabaddá tételét. ® ® ® Ä páholyokról, tudniillik — szabadkőműves-páholyokról is szó volt e héten a közgyűlésen. Nekünk erről a vitáról, amely nem igen érdekelt bennünket, egészen nuis páholy jutott eszünkbe. Az a díszes páholy, amely a Városi Színházban eddig a népszínházi bizottság tagjainak kínálta esténként bársonyos ölét. Mindenesetre kényelmes és előkelő dolog, ha fejedelmi páholy áll rendelkezésére az embernek. Van valami komoly varázsa ennek a bizottsági tagságnak. Most azonban arról van szó, hogy a népszínházi bizottság jogait — már legalább ami a Városi Színházat illeti —• a közgyűlés visszaköveteli magának. Ha pedig ez igy lesz, akkor a páholy-használat joga is a közgyűlésre száll út. Aggódó töprengéssel nézzük, hogyan fogják azt elosztani? ügy-e, mint mikor három kisgyereknek van egy macskája? Vagy sorra megy a páholy tulajdonjoga is az egész közgyűlésen, mint a falusi bíróság? Tessék elhinni, ez lesz a legnehezebb problémák egyike. i’t Ä „távollevő“ alkalmazottakról újabban sok szó esik. Itt is, amott is emlegetik őket és kétségtelen, hogy valami erélyes intézkedés készül ellenük. Nem tudjuk, vannak-e, nincsenek-e ennek a problémának titkos rugói, de maga az elv helyes. Aki fél bemenni a hivatalába, munkahelyére, mert bolsevista bűnei vannak, vagy duzzogási szabadságon van: ezeknek az állapotoknak meg kell szűnnie, mert a fizetésért dolgozni szokás. Helyes, hogy a távollevőket vessék újabb vizsgálat alá. Ha egészségesek, dolgozzanak. Ha betegek, gyógyuljanak meg. Tudjuk, hogy a fővárosnak minden garasra szüksége van, tudjak, hogy nincs kidobni- való pénzünk. De... Mert „de“ is van. Az elhangzott beszédekben nem igen találunk túlzóan emberséges hangokat. Méltányosan, igazságosan, emberségesen tessék mindenkivel bánni. A szegénység még nem ok az embertelenségre. Legyünk szigorúak, de a szívünket soha egy pillanatra se felejtsük el. Á pesti publikumról sok rosszat mondanak és bevalljuk sok rosszat irtunk már mi is. Ez a közönség tényleg nem szereti a rendet, sokszor nw- dortalan, türelmetlen, bolondul ideges. A sok rossz tulajdonság közül a legtöbb megvolt a békében is, csuk a háborúban minden modortalanság, minden idegesség megizmosodott. Baj az, de a nevelés igen súlyos feladat. A főkapitány most hozzákezdett a közönség rossz szokásainak lény esc get éséhez. Csak az a kérdés, hogy milyen mértékben fog ez neki sikerülni? Azt mondják azonban, hogy a kései szinhdzjárók között máris sikerült rendet’ teremteni. Három nap alatt megszelídült a rakoncátlan publikum és mindenki megérkezik pontosan'. Ebből is látszik, hogy a rendet megtartani nem ördöngösség. Viszont az is igaz, hogy a színházba késönjárók egészen más célokat szolgáltak a rendetlenségükkel, mint teszem azt, a villamoson lógók. Aki későn jött a színházba, az azért cselekedte, mert feltűnést akart kelteni. Ezt a rendetlenséget igazéin idejében volt megszüntetni, bár a békét is akkor fogjuk majd igazán köszönteni, ha csak olyan bolondok akadnak, akik a feltűnés kedvéért lógnak a villamoson. Buzay Károly megbízatása. Búza y Károlyt egy időben súlyos vádakkal illették. Ezek a vádak azt látszottak bizonyítani, hogy Buzay tanácsnok vagyont gyűjtött magának. Azóta minden vádtól tisztázták őt és most kiderül a legfőbb bizonyíték, hogy Buzay Károly nagyon szegény ember. Olyan szegény ember, hogy a .tanácsnoki nyugdíjból nem tud megélni. Állást vállfái tehát a fővárosnál. Most nevezte ki a polgármester a javadalmi dijak intézösé- gének igazgatójává, ahol tudását és tapasztalatait bizonyára bőven fogja a főváros hasznára kamatoztatni. Mellette továbbra is megmarad Bak Raphael igazgató, aki évek óta sikeresen dolgozott e hivatal élén. A Közúti hajlandó tárgyalni a várossal. A Közúti most újabb kísérletet tes^ arra, hogy a:zt a kétség- beejtöeri! súlyos káoszt, amelyet a Károlyi-rezsim fölidézett, megoldja. El kell ismerni, hogy a főváros nem gondolt arra, mi lesz azokkal a kérdésekkel, amelyeket a Közúti több mint két esztendős szocializáltsága idézett elő. Igaz, hogy a fővárosnak is igaza van, amikor azt mondja, hogy ehhez semmi köze nincs. De valakinek mégis közének keil hozzá lenni és ez a valaki mindenki lehet, c.sak a Közúti nem. amelyet mindenétől megfosztottak é;s amelynek semmi befolyása nem volt arra, ami a vasutakkal ez idő alatt történt. A Közúti igazgatósága most igen okos. igen érthető és feltétlenül méltánylandó határozatot hozott ebben a kérdésben. A határozat iffy hangzik: A Budapesti Közúti Vaspályatársaság a kereskedelemügyi m. kir. miniszter felhívására foglalkozott Budapest főváros azon közgyiiEXCELSIOR CSEMEGE KONSEDVTO&ft ISX gyártmányai '«o 11^ | UBamÁj- I Guümöks; pástétomoké, ) fözdekkus is conserved, mdeonservek ELSŐRENDŰ GARANTÁI1Í TISZTA GYÁRTMÁNYOK MINDENÜTT KAPHATÓ!
