Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-02-09 / 7. szám
Budapest, 1921. február 9. ** 3 A házbér-adó átengedését kéri a főváros az államtól A főváros meg akarja kérni a pénzügyminisztert, hogy az állami házbér-adót engedje át a fővárosnak. A főváros pénzügyi osztálya érdelves munkálatban fejti ki nemcsak azt, hogy a főváros háztartásának milyen nagy szüksége lenne az állami ház- bér-adóra, hanem aizt is, hogy a városházán miképpen gondolják keresztüívihetőne'k a reformot. Több évtizedes tapasztalat igazolja, mondja a pénzügyi osztály, hogy a jelenlegi községi adórendszer tökéletlen, mert ebben a rendszerben az állami hozadéki adók szolgálnak a százalékos községi adók alapjául. Már pedig a hozadéki adók az adózóképességre figyelemmel egyáltalában nincsenek és ennélfogva ezek az adók az adózóval szemben a legtöbb esetben igazságtalanok, hozamuk pedig a fővárosra nézve csekély íejlödőképességet mutat. Mivel pedig a főváros mégis kénytelen emelni a pőtadó-kulcsot, mikor nagyobb bevételre van szüksége, ennélfogva az adókulcs emelésével kénytelen fokozni a közteherviselésben azt az aránytalanságot és igazságtalanságot, melylyel a hozadéki adórendszer már magában az alapadóban: az állami adóban sújtja a polgárságot. Már most lássuk, miképpen akar ezen a bajon segíteni ,a főváros. A főváros a mai pótlékos adórendszer helyébe egy ö n á 11 ó v á rosi ad ót kér a m a g a számára a kormánytól. Azt mondja, hogy az adófajtákat osszák két csoportiről. Az általános fizető- képességen alapuló adószedés joga legyen az államé: ellenben az úgynevezett szolgáltatás és 'ellenszolgált a t á s, a z é r d e k e 11 s é g a I ,a p- j á n v’ái I ó a d ó z t a t á s j o g a e 1 s ő s o r b a n a. v árasokat illesse. A reform tehát a z i n g a t- Lam-adókat a városoknak engedné át, viszont a városok — a1 nyilvános számadásra kötelezett váll állatok adójának kivételével -— a többi hozadéki adók után kivetett pótlékokról mondanának le és igy ezeket a hozadéki adókat az állam használhatja fel intenzivebben <a maga javára. Az ingatlan-adónak, már természeténél fogva is. városi adónak kellene lennie. Az ingatlan jövedelmezősége szoros összefüggésben áll a város életével, közigazgatásával és mindazokkal a városi intézményekké!, amelyeket a városfejlesztés érdekében megfelelő áldozatokkal a városok létesítenek. Az állami ingat!au-adó átengedése módot nyújtana a városoknak aima. hogy a házadót önállóan modern alapokra fektetve a Re 1 e k a d ó v a 1 k o m b i n á 1- t a n szedhessék. Az ilyen kombinált adó természetesen fejlődöképességével a jelenlegi adórendszernél biztosabb alapot teremtene a háztartásnak egyensúlyban tartására. Rekompenzációképpen a városok lemondanának a hozadéki adók pótlékolásának jogáról. „Azokra a városokra nézve azonban, — mondja óvatosan a pénzügyi osztály előterjesztése. — melyeknél a hozadéki adók után kivetett községi adó az állami ház- bér-adóhoz viszonyítva aránytalanul nagy, az ingatlan-adó átengedései magában véve természetesen nem elegendő. Az ilyen városok háztartási egyensúlyának biztosítására a: hozadéki adók helyett a i ö v e d e- 1 e m-a d ó p ó 11 é k o I á s á t kellene m e g e n- g e d n i.“ A pénzügyi osztály javaslata végül is az, hogy a főváros kérje a kormánytól a községi a d ó rendszer r e f o r m j á t, de í ö ként az álla m i* h á z b é r-a dó átengedésé t. Az állami házbér-adó, amelyet a főváros ajándékképpen szeretne megkapni az államtól, most körülbelül 55 millió koronára rúghat, ennek 33 millió a községi pótadójai. Szóvaíl 88 millió korona jövedelmei lenne a fővárosnak a pesti házból, amiből 1918-ban nem egészen 17 millió korona jövedelme voít. NEMZETI ROYAL ORFEUM VII., Erzsébet-körut 31. Minden este ’/«7 órakor. Tel.: József 121—68. I CniDnEnCDCa világhírű gladiátorok és a nagy- 9 »VnHWBWCm szeri! színházi és varietéműsor ! Foxtrott, One Step, Bostonkeringők, csárdások stb. — Óriási választékban ismét kaphatók: beszélőgépek osztályában, Budapest, József-körut 15- Fióküzlet: Ráday-utca 18. A LEGJOBB TERPENTINES Bibithi mester még az Abbázia kény házban, az öreg Eötvös Károlyién tanulta a bölcsességet. A vajda bizony mindig az ellenzék keserű kenyerét ette es ez a klasszikus, nagy magyar koponya koldus-szegényen hanyatlott le a ha- íottusdgy vánkosára. Hát politikában, világ- felfogásban Bibithi mester, a vajda egykori „udvari káplánja“, egy kicsit félrelépett az öreg ur egyenes, szép áljáról. A jó János nem kor pátens / ember, vékony dongáin testéi egy kicsit elragadták a szelek. Ilej pedig de szépen tudott valaha szónokolni a vajda modorában! Italos jókedvünkben néha agy hallottuk, mintha maga Eötvös Károly szólalt volna meg az ajkáról. De a kitűnő Horváth János, akit most Bibit Ilivé léptetlek elő, a vajfia erkölcseitől nem tagit, ha a politikában egy kicsit siklott is más irányban. Nekj nem kelt rongyos tízezer korona, pedig aligha kellett volna érte valami szizifuszi munkát végezni. Borítékot elő, jöjjenek a tanuk, pecsétet rá, gyerünk a polgármesterhez: itt a bűnjel. Hát persze, guvernamen- tális politikát nem tanulhatott az öreg Eötvöstől, aki hol harmad magával, hol magában csatázott a Göliáth-pártokkal. Naiv ember ez a Horváth János, a vajdától csak ellenzéki, harcos politikát tanult. Hogy lehet egy ilyen kényes kérdéssel zavarba hozni polgármestert, népszínházi bizottságot. De hát ö beledobta a követ a kútba, vájjon ki emeli ki? Egy hét telt el a pecsétes levél átadásától a népszínházi bizottság üléséig, az illésről pedig úllig begombolkozva jöttek ki az urak, izzadsdgos kommünikét gyártottak, amelyben azt mondják, hogy mindent tudnak, de nem árulnak el semmit. Hadd keveredjen gyanúba mind a tizenhárom pályázó. Hej, az Eötvös Károly tanítványának most kellene csak nagyot cserditenie a karikás ostorával! Skiiltéti bácsi. S k u 1 t é t i bácsi történelmet jelent már a bíidiaipest'i városházán. Hatalmas alakja nélkül a tanácsterem nem is lenne talán tanácsterem. Harminc esztendő óta csak ö rajta át lehet oda bejutni, harminc esztendő óta őrzője a közügyek eme szentélyének és harminc esztendő óta udvarias, kedves. egyenesen úri modorával lekötelezte az emberiek százait, akik a perdülő idők során ide bejáratosak voltak. Skul te ti Ernő 'február elsején töltötte be harmincesztendös jubileumát. Nem mentünk el hozzá interjút kérni, pedig megérdemelte volna, die nem mertünk, mert nem lehetett volna őszinte. Hiszen az ut, amelyet R á t li Károly tói Sipőcz Jenőig megtett, sok finom, előkelő, pikáns észrevételre átírna alkalmat. He Skiiltéti bácsinak egyelőre hallgatnia kell, mert szolgálatban van. Majd ha nyugalomba megy, mi jelentkezünk elsőknek, hogy megírhassuk a memorandumát. Amit ma mondhaitna, biztosan okos-, kedves és gáláns lenne, ele amit majd akkor mond el, biztosan szenzációnak kínálkozik. A maga egyszerű, természetes eszének mérlegére sok nagy urat állított és egészen bizonyos, hogy ő a;z, aki leglnztosaibbaii megmérte a fajsúlyúkat. Sok vihart, sok szépet, sok csúnyát- láthatott harminc esztendő alatt. Rezsimek diadalmaskodtak. rezsimek buktak, polgármesterek jöttek, polgármesterek mentek, de ö mindig a helyén maradt. Vájjon hányáin vannak a városházán ma dirigáló potentátok, akiket ő még aktacsomókkal szaladgáló s-ihedereknek látott? Mi aizzal üdvözöljük öt ezen a -napon, hogy tudjuk, ő sokkal többet használt Budapestnek szótlanul, mint azok, akik nagy hangon követelik ma városmentő diadalaik elismerését. A vásárcsarnok ellenőrei. A fővárosi bizottságok közül most alakítják meg az igen fontos vásárcsarnoki bizottságot, amelynek elnöke Vájná Ede tanácsnok, hivatalból tagjai Orczy Gyula tanácsnok, Szabó Imre tiszti főügyész és Acs Ferenc fő- számvevő. A 12 törvényhatósági bizottsági tag közül. akik tagjai a bizottságnak, hatot a közgyűlés, hatot pedig a tanács küld ki. A tanács által kiküldöttek: Becsej' Antal, Joan o-vi eh Pál, dr. Koznia Jenő, MihaJ kovits Szilárd, Pálíy József és Schmid kun z Laios. \ közgyűlés jelöltjei: A 1 p á r Ignác, A m b r u s s (iynla, M 1 a t k y Lajos. Nagy Ferenc, Sajó Sándor és Szál a y Gyula. Fgy futurista film sikeréről hozott a múlt héten hirt a külföldi sajtó. A G e n u i n a cirnii 6 felvonásos fihnfantasztikum, a főszerepben a buja szépségű Fern Andrával ez a filmszenzáció, mely merész meglátással hirdet egv egészen újszerű művészetet. A Corso hétfőn mutatta be a (i enni n á t, a közönség zajos tetszésnyilvánítása mellett. Egy repriz teszi érdekessé a V á r s z in h á /. c heti műsorát. Szerdán Három a kisfán y. csiiför- tökön Bob herceg, pénteken a. Faun kerül szilire. Szombaton lesz az Elvált asszony reprize, vasárnap este ugyanez kerül szilire, jövő vasárnap délután az I g 1 ó i d i á k o k a t adják mérsékelt helyárakkal. Vissza a paradicsomba a Royal-Apollóban. Klasszikus film a „Vissza a p a r a dics o rn li a“, amely a Royal-Apolló műsorán c héten iszerepel. Jack Londonnak, a hires amerikai regényírónak egyik főmüvéből, a Vadon s z a v á-ból íródott’(a könyv most jelent meg magyar nyelven). A főszerepet Nell Ship in a n n, egy nagyszerű drámai színésznő játsza. Megelőzi ezt az Eltűnt trónörökös címen egy kacagtató burlerszk. Az ezt követő héten a várva-várt nagy attrakció, a „Madame D u I) a r r y“ kerül szinte a Royal-Apollóban P o I a N e g r ivei a főszerepben. Az előadások köznapokon 5, :l/*7 és V*9 órakor, vasárnapon és ünnepnapokon 1A>4, 5. aó7 és J/_-9 órakor kezdődnek. Jegyek Bárdnál is. Vissza a paradicsomba az Omniában. Páratlanul érdekes film került szilire az Omniábán. A szintére Grönland örökjege,s; birodalma. A filmen Ncll S h i p m a n n játsza a főszerepet, a legelsőrangu amerikai drámai talentumok egyike. Az előadások köznapokon 5, :'U7 és 'K9 órakor, vasárnap és ünnepnapokon XM, '//i6, 7 és '/»9 órakor kezdődnek. Jegyek Bárdnál is. Szerelem virágai a Tivoliban. A Tivoli műsorát egy pompás Nordisk-filmattrakció dominálja. A cime: Szerelem virágai és egy lenyűgözően érdekes meße keretében a város és a falu lelkének különbségét bizonyltja. Az előadások közalapokon 5, 3/i7 és Vl>9 órakor, vasárnapon és ünnepnapokon 3, 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. fi TŐKE • • • A francia cserepes Hegedűs Lóránt az Otthonban H e g e d ii s Lóránt pénzügyminiszter múlt Héten megjelent az Otthon-Körben, régi kollegái között és nagyszabású előadást tartott. Örökké kedves emléke marad ez az előadás az újságírói karnak. A napilapok hosszú tudósításokat közöltek róla, de nem meríthettek ki mindent, mert nincs helyük. He meg más baj is van. Az, hogy a gyorsírók nem tudják követni azt az iramot, amilyenben Hegedűs beszél, sziporkázik. Háromszáz szótag! — ez a gyorsírók réme. Ez az,.amit nem lehet' kibírni. A Távirati Iroda például hét gyorsírót küldött ki. mégis csapnivalóan ro.ssz tudósítást adott. Hiába, ebben sem lehet Hegedűssel versenyezni. Mi aibbóJ, ami a tudósításokból kimaradt, szeretnénk egyet-mást reprodukálni. Mindjárt az első bókot, amit a minisztertől mi újságírók kaptunk. Azt mondta: — Húsz évé vagyok tagja az Otthon-Körnek és hogy jogom van itt felszólalni, bizonyltom azzal, hogy mindig rendesen fizettem a tagsági dijaikat. Már mindenki meg volt nyerve, mert a hallgatóság soraiban nem sokan voltak, akik ezt elmondhatták mialgukról. De most következett a legkedvesebb: — -Előre figyelmeztették, ne jöjjek el ide, mert babona, hogy az a miniszter, aki az Otthonba beteszi a lábát, máris megbukott. Ezért jöttem id e. Harsányabb derültséget keveset láttunk életünkben. Heltai Jenő és Karinthy' Frigyes irigykedve tekintettek a pénzügyminiszterire. El kell mondani azonban a francia cserepes históriáját is. Azt mondja Hegedűs : — A napokban egy bankdirekton barátommal beszéltem, aki azt kérdezte tőlem, hogy érzem magamat és hogyan állok a pénzügyi terveimmel? Egy Bismarc k-anekdotáva/l feleltem neki. A francia cserepes leesett a negyedik emeletről. Esés közben lábbal lefelé zuhant és nem fordult meg a levegőben, hogy. a feje legyen lefelé. Az első emeletnél megkérdezte tőle valaki, hogy hogyan érzi magát. Azt feleltei „Egyelőire jól. csak azt szeretném tudni, hogyan jutok le a földre.“ Hát igy érzem én is m?gam és igy vagyok én is az én pénzügyi terveimmel.
