Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-02-02 / 6. szám
2 Budapest, 1921. febrúár 2. eszközönünk ki. Bel fogjuk használni erre azt az alkalmat, hogy az állami alkalmazottak kedvezményes gáz- és villany-árakat fognak fizetni. Ezt a kedvezményt azonban csak akkor lehet megadni, ha az állam viszont a szén szállítására állapit meg lényegesen mérsékeltebb vasúti tarifákat és ha ugyanezt a tarifát engedélyezi az utak rendbehozásához szükséges kőanyag szállításánál is. A Magyar Aszfalt 100 százalékos áremelése. __ A legújabb mieigűepetés, ami beanüniklet ért, hogy a Magyar Aszfalt r.-t. éppen most jelentette be a száz százalékos áremelést. Értnek egyik oka az, hogy nincs bitumenünk'. Magyar- ország eddig Felsö-Dernaról szeiezte be bitumen-szükségletét,, azonban most ez is román kézen van. Az Angol Aszfalt-társaság viszont svájci bitumennel dolgozott, s úgy tudom, még rna is van vagy negyven vagon készlete, de a Magyar Aszfalt sem fogyott- ki még teljesen ebből a fontos anyagból. A Magyar Aszfalt egyébként a 100 százalékos áremelést az adók és munkabérek emelkedésével okolja meg. Az elmúlt évben az aszfaltozásra fordított összeg négy millió koronát tett ki miig az idén ugyanez a munkateljesítmény esetleg nyolc millióba fog kerülni. Nincs többé faburkolat. — Uj burkolásról természetesen szó sincs és örülünk, ha toldozni-foldozni tudunk. Miután pedig fában rendkívül szegények vagyunk, szakítanunk kell a fával való burkolással. Nemhogy uj utcákat tudnánk fával burkolná a régieket sem tudjuk karban tartani. Ez az oka annak, hogy több helyen máris kidobattuk a tönkrement faburkolatot, így a piárlistáik székháza előtt, a R'éviiczky-utcában és az Üllöi-uton. Az idén folytatni fogjuk ezt és a faburkolat helyett vay lósz'/nüleg kis kőkockával fogjuk ezeket a területeket burkolni,, mert fáink egyáltalán nincs, az import-fáért pedig óriási árakat -kellene fizetnünk. Még annyi faanyagunk vau, hogy az idén az Andrássy-uton el tudjuk végezni a javitásoi- kiat, de jövőre már ide sem jut ebből az anyagból. Általában mindennemű burkolatnál azt az elvet -kell szem előtt tartanunk, hogy a meglevőt kell megtartanunk, javítgatnunk, mert uj- burkolásokra nem igen van módunk. Elég baj az, hogy elárasztanak bennünket olyan igényekkel. amelyek teljesen lokális érdekeket képviselnek, ezeket a kívánságokat azonban a mai viszonyok között nem tudjuk kielégíteni. .Szüretien viz a ligetek öntözésére.- A parkok, betétek, ligetiek sorsa igen fontos, elsősorban a közegészség szempontjából. Szinte katasztrófával fenyeget bennünket az a szomorú tény, hogy esztendők óta nem tudunk öntözni, mert a vízvezeték vizét nem vonhatjuk el a lakosságtól. Egyetlen megoldás az lenne, hogy szüretien vizet kapjunk valami módon, miért ha nem kapunk, akkor megöl a por benj- niüinket. Egyenesen katasztrofális lenne, ha tovább is kopáron maradna a Városliget, a Népliget és az uj lóversenytér, mert ez az, a három f ásított, diisnövényzetii hely, amelyek valósággal Budapest tüdejét alkotják. Ezeknek intenzív ápolását meg kell kezdeni újból és pedig igen sürgősen, mert sohasem tudjuk, mikor köszönt ránk megint egy forró nyár, amely inkább ti- zedmagával jön, mint egyedül. Egy ilyen forró, tikkad.t nyár pedig kellő növényzet nélkül a járványok özönét hozhatja ránk, A vízvezeték igazgatóságával már meg is kezdtem a tárgyalásokat ebben az -irányban és abban az örvendetes meglepetésben volt részem, hogy a vízvezeték igazgatójának kész kidolgozott terve volt arra vonatkozólag, miként lehetné a parkokat, 1 iglet eket, betéteket szüretien vízzel -eli- látn-i. A terv szerint a Danaparton szivattyútelepet állítanánk tel, amely direkt nyomással a csövekbe juttatná a szüretien vizet. Fájdalom, ennek- a kivitele is 35 -40 milliió koronás kiadást jelent, más megoldás pedig nincsen, A kérdést mindenesetre meg kell oldani és íredig sürgősen, mert különben Budapest az egészségével fog ráfizetni. NEMZETI ROYAL ORFEUM VII, Erzsébet-körut 31. Te|.. József |2|_68. Minden este V«7 órakor. A szenzációs februári u| műsor! Meskó Zoltán belügyi államtitkár Wolff Károly leveléről Wolff Károly, a keresztény községi párt elnöke a héten levelet intézett a főváros tanácsának tagjaihoz, amelyben arra szólítja fel őket, hogy lépjenek be a pártba. Ezzel a kérdéssel mai vezércikkünkben tárgyilagosan foglalkozunk. A .tanács tagjai számára azonban azonnal adott helyzet teremtődött. Mindnyájuknak tisztában kellett azzal lenniük, hogy őket Budapest közgyűlése nem azért választottá meg, hogy pártemberek legyenek, hanem, hogy mint pártr tattan tisztviselők végezzék kötelességüket. Mi nem kívánunk azok fölött a főtisztviselők fölött pálcát törni, akik Wolff Károly kívánságának! eleget tettek. Megbízunk a legtöbbjükben, mert a legtöbbjük mögött szép és tiszteletre méltó mult áll, amelyekkel ez a lépésük sem fogja ellentétbe hozni. A belépettek a következők: Sipöcz Jenő dr. polgármester, akit már .mint pártembert választott-aki meg, Rényi Dezső alpolgármester, Szassowszky József, Sánta Dénes, Lobmayer Jenő, Zilahi Kiss Béla, Tilt Antal és Pur ebi Győző tanácsnokok. Nem léptek be,, tehát megőrizték pártatlanságukat az összes- régi tanácstagok): Folkusházy Lajos és Buzáth János alpolgármesterek, Fock Ede, Csupor József. Bérezel Jenő-, Bukovszky Viktor, Városy Gyula, Sallay Árpád, Orczy G'yula,, Bárdi Istvánt, Édes Eridre és Vájná Ede tanácsnokok. A' E ö v á i o s i Hírlap műnk '.'társának alkalma volt erről az eseményről kikérni MeSkó Zoltán belügyi államtitkár véleményét, aiki a következőket volt szives kérdésünkre válaszolni: A lapokból értesültem róla, hogy Wolff Károly, a keresztény községi párt elnöke, levelet intézett a főváros főtisztviselőihez, hogy lépjenek be pártjába, amely majoritásban van a közgyűlésen. Reményiem, hogy ezt a hirt hamarosan meg fogják cáfolni. Amennyiben mégis megtörtént, nem tulajdonítok neki különösebb jelentőséget. Wolff Károlyiak, mint pártvezérnek, joga volt fclszóllító levelet -küldeni a tisztviselőkhöz., hogy lépjenek he pártjába. Minden pártvezérnek joga van híveket toborozni. Ugyanezzel a joggal én is küldhettem volna levelet a fővárosi tisztviselőkhöz, hogy csatlakozzanak — teszem azt — az Országos Eöld mi vés Szövetséghez. Persze, nem mint államtitkár, ha,- nem mint szövetségi elnök. Más kérdés az. hogy kötelesek-e a tisztviselők ennek a felszől- litásnak eleget tenni? Erre a kérdésre aztán határozott „nem“-mel felelek. A tisztviselőket senki sem kényszerítheti egy pártba való belépésre. Általában azonban, miután a Wolff lépésének kellemetlen látszata lehet, azt semmi esetre sem helyeselhetem. Hatvan milliót keres a (óváros a villamos vasutakon Az egyesített villamos vasutak most zárták le a múlt. esztendő üzleti számadásait, és kiderült, hogy a B ti dap.est területén k ö z 1 e k e d ö vili a- m o s vas u t a k n a p o n t ív c s a k n e m egy m i 1- I i (3 korona bevételt hoztak. Kétségtelein, hogy- normális viszonyok melllett a napi forgalmi bevétel elérte volna az &gv milliót is. de az év folyamán több Ízben volt félnapig, olykor pedig egész napig is forgailomsziinet és ezek a forgalmi szünetek természetesen kifejezésre jutnak ai bevételt eredmé*- nyekben. Az egyes vasutak bevételi eredményei 1920- ban ezek voltlak: Közúti Vaspályalársaság 183,050.775.78 Villamos Városi Vasút 112,299.679.50 B. U. R. vasút 15,078.340.80 Eöldallaitti vasút 15,212.336.10. Bérletjegyekért 23,362.444.40 Külön kocsikért 312.450.00 Összesen 349,316.026.58. Ebből a hatalmas bevételből a fővárosnak az egyes villamos vasúti vállalatokkal! kötött terület- használati szerződése értelmében jelentékeny részesedés jut. A közúti Vaspályatársaság például! a forgalmi bevételből az első 9 millió után 510.000 korona részesedést fizet, a kilenc millió koronát meghaladó bevétel után pedig 16 százalékot. A Városi Villamos Vasút 3 százalékot; a Budapest—-Újpest—Rákospalotai Vasút szintén 3 százalékot; a földalatti vlasut 1 százalék részesedést fizet ai bruttó forgalmi bevétel után. Eszerint tehát a K ö z ti t i Vaspálya e g y- m a g a a: tavalyi b r ű 11 ó í o r g a Imi b e v é- t e 1 e ut ú n 28.56 m i 11 i ó k o r. részesedést fizet a f ő V'. á rosn a k, s z ó y a 1 rés z v é n y- t ő k é j é n e k 50.4 s z á z a, 1 é k á t. A Városi Villamos 3.36 millió koronát; a B. U. R. vasút 450.000 koronát; a földalatti 152.123 koronát fizet részesedésképpen. A bérletjegye k b ö 1 s z á r m a z ó b e- vételekkel egy ii t t pedig 35.4 m i 1 1 i ó k o- •rónára rug a főváros múlt esztendei részesedési jövedelme. De nemcsak a villamos vasutak bruttó bevételéből részesedik a főváros-, hanem ezenkívül igen jelentékeny összeget fizetnek a villamos vasutak közlekedési adó dinen is. A Budapest hátán közlekedő villamos vasutak havonta kereken 2 millió koronányi közlekedési adót fizetitek. Egy-egy esztendőben 24 millió koronát tesz ki. A forgalmi adó és a részesedés e< g y ü 11 e s e n 59.4 m i 1 1 i ó. Szóval hatszázezer korona hijján hatvan millió korona bevétele van a fővárosnak a villamos vasutakból; ti g y a ii a n n y i, m i n t a m e n n y i a z iá d ó p ó t- 1 é k b ó 1 és b á z b é r k r a j c á r-j övedele m b ö 1 e g y ii 11 e s e u v o I t e 1 ő i r á n y o z v a a főváros 1920. évre szóló költségvetésében. A villamos vasutak rhegváltásával ai főváros elesik ettől a jelentékeny jövedelemtől, amelyhez nem kellett befektetési töke és iá-mély nem járt rizikóval. A tarifaemelés pontosan 40 százalékkal emelte a villamos vasutak forgalmi bevételét, úgy. hogy ma már 1.25 millió korona Budapest területén közlekedő- villamos vasutak íiapi bevétele. A vicinálisokkal 'együtt másfélmillió korona a napi bevétel. Hűi tehát a mai napi bevételek megmaradnak az év végéig, akkor 1921-ben 547,5 millió koronás bevételre számíthat az E g y e s i t. e t t Vili a- m o s V a s u t. A hatvan millió koronás vasúti követelésből eddig csak a 24 millió koronányi közlekedési adót kasszába be a főváros; már most kérdés, hogy megkapja-e a 35.4 millió koronára rugó részesedést is. A főváros tanácsa hivatkozván a területhasználati szerződésre, mindenesetre követeli a 35.4 millió koronát is. Viszont megeshetik, hogy az Egyesített \ illamos Vasutak vezetősége esetleg azon a ebnen tagadhatja meg a fizetést, hogy annak idején, amikor a kormány szocializálta a vasutakat, kimondta azt is. hogy a területhasználati szerződések érvényét megszünteti. Már most tehát az a kérdés, hogy érvényesek-e ma is ezek a területhasználati szerződések, vagy sem? i manikür Okleveles pedikür ( masszőr Mit nem akar a tiszti főorvos ! Szomorodott szívvel jelentjük, hogy dr. Szabó Sándor. Budapest székesfőváros tis'zti főorvosa, kegyetlenül hadat üzent a manikűrök, pedikűrök és masszőrök rendijének. Röviden szólva, a rigorózus főorvosnak az a kívánsága, hogy mindezek az urak és hölgyek, akik e három társadalmi osztályba sorozhatok. a közel jövőben már csak iparengedélylyel. sőt ami több, kellő szakképzettséggel gyakorolhassák nemes és emberszerető mesterségüket. Mi azt tapasztaltuk, hogy ezekben az urakban és hölgyekben eddig is elegendő szakképzettség- volt. nemes hozzáértéssel és jeles buzgalommal fáradoztak körmeink tisztításán és csinosításán, humanitárius odaadással operálták ki kínzó gyúkszemeinket és közben kellemes humorral adták elő az előző pácienstől hallott anekdotákat. Végül pedig, egészen hálátlanok lennénk, ha el nem ismernénk, hogy a masszírozással foglalkozó zsemlémének a legnemesebb szakértelem magaslatán állottak és ennek ladba- vetésével igyekeztek friss vért nyomkodni petyhüdt és fáradt izmaink közé. Ismételjük, hogy hálátlanok lennénk, ha'mindezt el nem ismerjük és nem teszünk vallomást, hogy bizony sokszor önző érdekkel nyújtottuk át kezünket egy-egy csinos manikűrös kisasszonynak, aki bizony súlyos sebeket vágott néha — a szivünkbe. És konstatáljuk, hogy'az enemii operációs hibán az ipartörveny
