Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-12-14 / 50. szám

Budapest, 1921. december 14. 3 létesítésének költségeire az említett 500 millió koronából az 1921/22. költségvetési évre 125 mil­lió korona bocsáttatik a kormány rendelkezésé­re, mely összeg a pénzügyi tárcánál Átmeneti kiadások ..vagy on váltság“ cím külön té­tele alatt számolandó cl. Fenti megállapodás létesítéséről, valamint ezen munkálatok elohaladásáról a törvényhozás­nak az évi költségvetések során jelentés teendő. Ez a szakasz rri%rlehetősen szűkszavú. Töb­bet mond már az indokolás, amelyből már au­tentikusan megtudjuk, hogy a „nemzetközi Du­nán“ létesítendő szabad kikötő megépítése iránt Schneider és Társa francia céggel folynak tár­gyalások. A kormány tehát a fent idézett sza­kaszban arra kér felhatalmazást, hogy a neve­zett céggel létesíthessen megállapodást. El­mondja aztán az indokolás, hogy a már folya­matban lévő tárgyalások során, francia részről kifejezett kivánalomhoz képest, de a soroksári Dun’aág munkálatainak sikeres és gazdaságos keresztülvitele érdekében is kívánatos, hogy a Csepel-sziget északi részén megfelelő vasúti és közúti berendezések létesittessenek, amelyek négy év alatt volnának elkészítendők. Eme költ­ségek fedezésére 500 millió koronára van szük­ség. Az állam máris gondoskodik — valószínű­leg a. készülő francia szerződés értelmében — ennek az összegnek az előirányzásáról és ezt az összeget a vagyonváltság terhére kívánja el­számolni. Ezen a helyen ebben az elkésett pillanatban nem kívánunk egyebet megjegyezni, csak azt, hogy itt a legfőbb ideje, hogy a főváros a maga érdekeinek biztosítása tekintetében megtegye a legsürgősebb és leg erélyesebb lépéseket. « ® ® EskStt Lajosról a főváros közgyűlésén is szó eseti és a pa­namák ügyét, amelyek valószínűleg vele­járói a drágaságnak, igen vidáman elintéz­ték. Kijelentették, hogy Esküit az nem ur, s ezzel napirendre is tériek a dolog fölött. Bíró elé kell állítani, akik pamnnáztak — ez volt az ellenzéki vélemény. Nem lehel őket megfogni — volt a mélabus többségi megállapítás. Ekkor dobta fel valaki az Esküit Lajos nevét, de hamarosan lelőtték a levegőből, mondván: az nem ur. Milyen kedves, milyen joviális elintézése a nagy kérdéseknek! Milyen derűs kedély kell ah­hoz, hogy amikor Budapest nyomorának enyhítéséről szóló vita második napján a csirkefogókat, a panamistákat aszerint osz­tályozzák, hogy ur-e, vagy nem ur? Ez a lelki gazdagság, amely így szórja aranyait, talán elegendő lenne Budapest nyomorának megszüntetésére is. Iia ezt a sok közgyű­lési kedélyt mind fel lehetne váltani, talán nem kellett volna a jó Sipöcz polgármester­nek a bankok előszobáiban szégyenkeznie. Panaszom van a tekintetes vízügyi^osztályhoz, amely ed­dig mindig rám, budapesti polgárra, panasz­kodott, hogy eszeveszetten pocsékolom a vizet. Az ember csak hallgatja, hallgatja ezeket a leckézteléseket, tűri a fejmosáso­kat, amíg végre heteken át érzett nagy ke­serűsége elbődül benne. Addig fojtogatjuk magunkban a fájdalmat, áruig egyszer csak kibuggyan, egészen ellentétben a vízzel, amely az én negyedik emeleti lakásomon sohasem hajlandó kibuggyanni. Mert kérem alássan, tekintetes vízügyi szakosztály, én szigorúan betartom a rendszabályokat, ame­lyek szerint éjszaka nem szabad vizet ven­ni. Sőt tudom ezt a törvényt úgy is iormu- lázni, hogy vizet csak nappal szabad venni. No igen, de mikor nappal meg nem jön? Nem jön egy csepp se. Reggel héttől este tizenegyig folyton — nem jön. A rejtvény megfejtésére ezennel pályázatot hirdetek. Résztvenni azonban csak a tanácsi XII. ügyosztály mélyen tisztelt tagjai és a víz­vezetéki tisztviselők jogosultak, A kérdés: éjjel nem szabad, nappal nem jön, hogy szerzek én akkor vizet? Nagytakarítást rendez a rendőrség Éjszakai razzia a főváros egész területén Esztendőkkel (ezelőtt, hv. nagyon sok bűneset sorakozott már egymásután Budapest krónikájában, a rendőrség összes dttíektivjeivel, 40—50 rendőr- tisztviselőjével és párszáz rendőrrel átkutatta egész Budapestet, minden lebujt, minden szállodáit, minden zugfogadót átvizsgált és tizével-huszával fogta el az olyan bűnösöket, akik a főváros közbiztonságát veszélyeztették. Ilyenkor 4—5 hétre mintha elvág­ták volna a biinesettek sorát. Egyszerre kevesebb lett a szenzációs esemény s a hirtelen tartott éjszakai razziákon rendszerint 15—20 olyan ember került a rendőrség kezére, akiket gyanúsítottak vagy köröz­tek sok bűncselekményekkel kapcsolatosan. A mai Budapesten, a bűnesetek számát tekintve, szinte egy ilyen permanens razzia-sorozat lenne szükséges, igy talán elejét vehetné a rendőrség a mindennapos betöréseknek, fosztogatásoknak, utcai támadásoknak és egyéb éjszakai szomoru bűncse­lekményeknek. Hogy mennyire szükséges egy ilyen razzia-sorozat, mi sem jellemzi jobban, mint a szom­baton tartott általános razzia eredménye, amelyen 98 ember került a rendőrség kezére, jau varéset olyanok, akik ellett a legszigorúbb elfogatási parancsok vannak kiadva. A Fővárosi Hirl afp munkatársának alkalma volt a nyornortiamyákon át, a bünbarlangokon és orgia- helyeken keresztül, ezen az éjszakán belepillantani Budapest életébe és éjszakai tapasztalatairól a kö­vetkezőkben számol be: Kuíyakaparó és 30 csibésze. A Conti-utcai kapitányságon volt a gyülekező. Innét osztották szét a deiektiveket és 18 csoportban innen indult a város végigkutatására jól fegyver­kezve. mindenre elkészülve a razziazó rendőrcsaoat. Első állomásunk a T e 1 e k y-t é r volt. Éjfél. Csön­des és kihalt a hatalmas tér, sehol egy lélek. A kuny­hók, bódék, deszkaüzletek némán szunnyadnak és csak messziről hangzik ide egy-egy kicsapódó korcs­maajtón valami ócska verkli nyöszörgése. A detek­tívek szétoszlanak, óvatosan, árnyékban lopódznak a bódék közé és alig pár pillanattal később egy éles füttyentés szakítja meg az eddigi végtelen néma­ságot. A fütty után rohanó lépteik. A sötétben ú bódék között két kéltségbeesett menekülő ember, mögöttük rendőrök és detektívek rohannak. Most a fér sar­kán egy gázlámpához érnek. Egy pillanatra meg­állnak. de a következő pillanatban már égnek eme­lik a kezüket. mert előttük lövésre emeli revolver­rel rendőrök állanak. Egyenesen a karjaikba üldözte a kutató detektívek csoportja a Teleky-tér két me­nekülőiét. Éppen úgy, mint hajitóvadászaton a vadat. Kiderül, hogy a sötét, borús éjszakában éppen azon foglalkoztak, hogy az egyik állandó ószeres üzletét felnyissák. Ruhát és kabátot akartak lopni. Alig egy perc és két rendőr megkötözve viszi őket .a legkö­zelebbi rendőri őrszobába. A kutató csa-patt pedig vonul tovább a hatalmas téren, mintha „svarmlé- nrában“ menne. Most a Teleky-tér sarkán egy ko­pott, ócska ház pincéjéhez érnek. Már két hatalmas szál rendőr elállta a kijáratot, négyen rohannak a szomszéd utcába, hogy az oda nyíló kijáratot is el- állják. két detektív átugrik a kerítésen és az udvari ajtót állja el felhúzott revolverekkel, 8— 10-en pedig egy pillanat alatt benn vagyunk a korcsmában. Soha nem látóét megdöbbentő kép. Mintha Gor­kij éjjeli menedékhelyén volnánk, az élet kicsapotí- jai, kirugottijai mind a vendégek. Fantasztikusan ösz- szekombinált rongyok a ruhák, dülledt, dühös sze­mek, keserű arcok, bozontos hajak, mind-mind zül­lött emberek, — ezek a hírhedt ..Kutyakaparó" pince vendégei. 34 embert talált a pincében a rend­őrség. 30 csibész, öreg-, kivénült csibészek egymás­után kerülnek a rendőri sorfal mögé, négy igazolta, hogy rendes foglalkozása van. Eleinte tiltakoznak, majd könyörögnek és mikor látják, hogy zűrzava­ros lármájuk miit se használ, mint régi ismerősük állnak be ai rendörök közé. Már viszik is őket a kerületi kapitányságra. Az arcukon látszik, hogy már előre készülnek arra, mit is fognak odabent foglalkozásról, lakásról, munkáról hazudni. A detektívek kettőt kitünően ismernek a 30 csibész közül. Hetek óta keresik őket. mert az a hírük, hogy Erzsébetialván betörő-bandát szervez­tek és fosztogatják már vaigy négy hété a környék­beli elhagyatott házakat, villákat. udvar egész környéke, be csaknem egészen a város szivéig, a Nagy-kör útig. De egy óra már elmúlt. Az utcák kiürültek, a korcsmák bezártak, a. detektívek moát már a tömeg­lakásokat és magánlebujokat keresik fel. Különösen a Kis- és Nagydiófa-, Hársfa- és Szövetség utca termi ezeket a 'tömegszállásokat. Alig száz lépésre a fényesen kivilágított éttermektől és kávéházaktól van olyan lakás, ahol egy-egy szobában 18—20-an húzódnak meg. Es itt a nyomorban terem meg a prostitúció, innen indul igazi hóditó útjára a tildö- vész, itt ziillik el végleg, akit csak a véletlen sodort az összezsúfolt társaságba. EegtsaomoTiibb kép • a Szövetség-utca egyik szobájában tárult elénk: 40 ember feküdt egy akkora szobácskábán, amely alig volt 10 lépésnél hosszabb és T2 lépésnél szélesebb. Lemérni az igazi méreteket nem le­hetett, mert fejek, karok és testek tömegén kellett volna keresztül gázolni a méréshez. Kétségbeejtő, elszomorító és elijeszltő látvány volt A képet meg­írni Dosztojevszkij fantáziája és Zola tolla kellene. A szalmazsákok szemetét és a testek súlyos levegő­jét és kevertségét, összevisszaságát nincs toll talán, amely hűen tudná visszaadni. Ijedten és sietve mentünk innen és most a fővá­ros kellős közepén olyan ,.g á 1 á n s“ tanyák meglá­togatása következett, ahol Budapest pénzének lefö­lözöl, a sikerek és hadigazdagok tanyáznak éjjelente. Itt csak gyéren volt publikum, de a rendőrök leigazol­tattak itt is mindenkit, épp úgy, mint a piszkos bűnö­zök. a zsebtolvajok, betörők és fosztogatók társa­ságában. Ott, hogy nincs-e közöttük valaki olyan, a k i.t keresnek. Itt, hogy megismerjék őket arra az időre, mikor majd csalások és sikkasztások miatt keresni fogia őket a rendőrség. <* « e Gazdát cseréltek a budapesti hidak. Kevesen tud­ják, hogy a budapesti dunai hidak röviddel ezelőtt gazdát cseréltek. A hidak fölött eddig a mindenkori pénzügyminiszter uralkodott, miután azonban ma mar a hidvámok megszűntek, nincs semmi értelme annak, hogy a hidak tovább is a fináncminiszter gyá- molitása alá tartozzanak. Egyszerű eljárással átutal­ták tehát azokat a kereskedelmi minisztériumba, amely julius elseje óta kormányozza a budapesti hi­dakat. Miután pedig minden uj seprő jól szokott se­perni, egészen természetesnek kell tartani, ha a hi­dak most tiszták és csinosak. Komolyra fordítva azonban a dolgot, tény az, hogy a hidak körül az uj gazda tényleg csinál egyet-mást, igen jelentékeny javítási munkálatokat végeztet- ami bizonyára rá is fér a háborús automobilok vaskerekei és szabályelle­nes, vad rohanása alatt sokat szenvedett hidakra. Különösen az Erzsébet-hid és a Margit-hid kijavítása körül történnek dolgok és folynak további előkészü­letek. így most van folyamatban az Erzsébet-hid fa­burkolatának kicserélése, minthogy' a fával való burkolás megfizethetetlenül drága lett, itt is az apró kó'kockáké a jövő. Körülbelül hartnadíélmillióba ke­rült ez a munka, de legalább az Erzsébet-hidon ma már megjavult a kocsi-közlekedés lehetősége. A jövő esztendőben már csak az Erzsébet-hid csinosítása lesz a feladat, amennyiben a mázolást fogják felfris­síteni. Sajnos, egy általános mázolásról szó sem le­het, mert a íestékárak rettenetes magasak és a leg­szükségesebb javítások meghaladják a négymillió koronát. A hidak burkolásánál egyébként ugyanazok a szükség-intézkedések történnek, amiket a főváros, is állandóan csinál az utak és utcák burkolatánál. A kitűnő, kényelmes, zajtalan és a közlekedési eszkö­zöket is kímélő faburkolat egyelőre megszűnik egész Budapesten, s 'igy a hidakon is. Se az államnak, se a fővárosnak nincs annyi pénze, hogy az ehhez szük­séges óriási áldozatokat meg tudja hozni. így tör­tént ez a Margit-hidnál is, amelynek fabuTkol&tät először még csak kijavították a Lánchídon íölösle­-10 ember egy szobában. Záróráig 27 ilyen és hasonló korcsmában, lebuj­bán, zugszállodában fordul meg a razzia. Eeész tömegek kerülnek igy egyszerre rendőrkézre. Sorra kerül a Garantier. Tisza Kálmán-tér, Népliget. Prá­ter-, Bérkocsis-. Nap- és Józseí-utca. A Keleti-pálya­gessé vált faanyaggal, de ez is megviselt állapotban került oda és igy már a múlt esztendőben felmondta a szolgálatot. A hid közepén félkilométeres területet?, máris kőkockával kellett a faburkolatot kicserélni, majd következett az egész hid burkolatának kicseré­lése, amely nem régen ért véget és négymillió koro­nát emésztett fel. A Margit-hidon egyébként nagyobb- szabásu javítási munkálatokkal is számolni kell, úgy hogy a budapesti hidak uj gazdájának, a kereskedel­mi miniszternek meglehetősen sok gondja lehet ezzel a szegényes, de drága foldozó-munkával. Ügyvédi iroda áthelyezése. Dr. S e b e ö k Dezső ügyvéd, a Zsák-bizottság ügyvezetője, ügyvédi iro­dáját VI., Lázár-utca 16. sz. alá, néhai dr. Pető Sán­dor, volt nemzetgyűlési képviselő és főv. biz. tag irodahelyiségébe helyezte át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom