Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-11-30 / 48. szám
Budapest, 1921. november 30. 3 Déri Ferenc a kikötőről és a bettermentről »Az értékemelkedés megfogása nem késett e!“ — Tévedés az igeragozásban A Fővárosi Hírlap legutóbb megemlékezett arról a kitörőben levő viszályról, amely a főváros és a kormány, esetleg a kikötő kormánybiztosa közöft immár a kirobbanás előtt áll. A pénzügy! egyezményért folytatott harc mellett azonban megemlékeztünk arról is, hogy a pénzügyi bizottságban P i a 11 h y Oyörgy azzal vádolta meg a fővárost, hogy a kikötőépitéssel kapcsolatban a better- men t e t nem aknázta kies abból a körülményből, hogy az épülő kikötő körül fekvő telkek értéke rendkívüli módon emelkedett, a főváros a maga számára nem biztosította az öt jogosan megillető hasznot, de nem biztosította a maga számára az ott még megszerezhető telkeket sem. A főváros mai tanácsa ezt a vádat egyszerűen ad akta tette, oem volt különösebb válaszolni valója rá. Megfelel azonban a vádra Déri Ferenc ny. alpolgármester, aki a Fővárosi Hírlapot tisztelte meg a következő nagybecsű nyilatkozatával: — A Fővárosi Hírlap legutóbb cikket irt a kikötőről és a főváros pénzügyi bizottságának a tárgyalása nyomási azt mondja, hogy mielőtt az építés megkezdődött, meg kellett volna csinálni a bettermeniet. — A betterment is olyan kérdés, mint azok a többiek, amelyek egy negyedszázadon át megakadályozták a kikötő építését. És ha akkor, amidőn három esztendei nehéz küzdelem után végre rábírtuk az államot arra, hogy azt mondja: kezdjük meg a kikötő építését, — azt feleltük volna: igen, de előbb csináljuk meg a better men tét, még ma sem volna egy kapavágás sem a kikötő területén. N — Az értékemelkedés megfogása különben nem késett cl. Ha van közgyűlés, amely megszavazza és van kormány, amely jóváhagyja vagy törvényjavaslat gyanánt előterjeszti, bármikor meg lehet csinálni. Azokban az időkben nem volt se országgyűlés, se közgyűlés. Csak felfordulás volt és rombolás, s a rombolás közepette talán az egyetlen építés volt a kikötő építési munkája. Másfél év óta azonban újból van közgyűlés. — A betterment kérdésének már van történeti előzménye a fővárosnál. Mint a pénzügyi osztály jegyzőjének, hivatalos előterjesztésben először nekem volt alkalmam propagálni a betterment elvének az érvényesítését. Rövid idő múlva elkerültem a pénzügyi osztályból, s az előterjesztés azután nem ment keresztül a pénzügyi bizottságban. — Talán a nehézségekre gondolt a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén elnöklő alpolgármester úr is, amikor azt mondotta, hogy az érték- emelkedés megfogása helyesebben az ingatlanok kisajátítása utján történhetik. És azt is mondotta, hogy ha ezt el nem mulasztották volna, még előrelátásnak sem lehetett volna minősíteni, hanem csak szükségnek. Másfél év óta azonban nemcsak törvényhatósági bizottság van újból, hanem van újjáalakított tanács is. Valami kis tévedésnek kell lenni az — igeragozásban is. « — De tévedés van másban is. A soroksári Dunaág balpartján tervezett helyi kikötő céljára a már köztulajdonban levő terület teljesen elegendő és további kisajátítás nem szükséges. A környék ingatlanain tudvalevőleg gyárak vannak és talán csak nem valamely előrelátó közgazdasági politika kívánja, hogy megszüntessük azt a kevés ipartelepet is, amink még van? Pláne, mikor a rendelkezésre álló terület tul- bőven elegendő. Mert ha ennek a területnek aránylag csak igen kis részén felépülnek a tervezett raktárak, azoknak egy csekély hányada is elegendő volna pl. annak a gabonának az elraktározására, amelyet a fővárosnak az idén be kellett volna szereznie. — Egy dolog, azt hiszem, bizonyos és ennek a hangoztatása talán még ma sem fölösleges: ha választani kellene aközött, hogy legyen-e kikötő betterment nélkül, vagy ne legyen se kikötő, se betterment,, a választás nem lehet kérdéses azok előtt, akik átérzik a kikötő jelentőségét. Fáy államtitkár ésafőváros kórházai Kik szállítják a lepedőket ? — A főváros harca a népjóléti m'niszt áriammal — Spórol a pénz* ügyi tanácsnok — Dr. Fábián Béla f5v. bizottsági tag nyilatkozata A főváros közgyűlésének idegesen türelmetlen, de mlciadivákban szegény többsége igen kellemetlen helyzetbe jutott azon a réven, hogy dr. Fábián 6é:a az ellenzéki oldalon megbolygatta a lepedő- ügyet és vele vonatkozásba^ feltárta azt a rettenetes nyomorúságot és sivár állapotot, amelybe Budapest közkórházai jutottak. Azokról a kórházakról van szó, amelyek valaha, nem is olyan régen még büszkeségei voltak a fővárosnak és amelyek ma egyenesen botrányos állapotban vannak. Ezért a le- ziillésért nem lehet teljes mértékben a mai rezsimet felelőssé tenni, mert igen nagy része volt abban, hogy ide jutottunk, a háborúnak, de magának az ál- kunnak is, amely százmilliókkal tartozóik a fővárosnak, ellenben nem fizet és igy az anyagi bajokkal küzdő kórházi alapnak nincs meg a módja, hogy pótolja mindazt, ami az idők folyamán tönkrement A kurzus hibája és pedig igen súlyos hibája az, hogy ha már nem tud a kormánnyal megegyezni, ha nem tudja jogos követelését behajtani, más uton-módon nem intézkedett, hogy a főváros kórházainak botrányos nyomorúságán enyhítsen. Ahogy most Fábián Béla felszólalásai után lehet százmilliós köJ&önt felvenni és lehet tizmiLliót azonnal lepedővásárlásra kiutalni, ezt előbb is meg lehetett volna tenni. A nyomorúságon, a kórházait elképesztő állafedain ta- kargatással, hallgatással nem lehet segíteni és ha a többség kezében sent lettek volna alkalmasai)b eszközök, mint amilyenekkel az ellenzék rendelkezik, oekik már régen hangos segélykiáltást kellett volna hallatniok, már régen nekik kellett volna leleplezni a botrányos állapotokat. Most azonban mégis történik valami. Furcsa, de úgy van, hogy amikor az ellenzék részétől megbolygatták a kérdést, rettenetes -fdfortyanás volt a válasz a többségi padokon; másnap azonban rohanva kezdtek intézkedni, legalább is úgy, mintha tegnap ők maguk álltak volna ki a fórumra és leplezték volna Le a tarthatatlan állapotokat. Kérdést intéztünk Fábián Béla dr., bizottsági taghoz, akciója eddigi eredményéről és annak folytatásáról és tőle a Fővárosi Hirlap számára a következő nyilatkozatot kaptuk: — Nem tudom, hogyan volt lehetséges az, hogy első felszólalásom alkalmával, amikor rávilágítottam a székesfőváros közkórházainak mai állapotára, a többség padjairól egyenesen azzal vádoltak meg, hogy lázitok; az eredmény pedig az lett, hogy a következő napon a tanács előterjesztésem hatása alatt egyhangúlag elhatározta Folkiisházy alpolgármester indítványára, hogy százmilliós kölcsönt vesz fel a kórházak rendbehozatalára. Én aionban nem elégedtem meg ezzel az elintézéssel, mert látnom kellett, hogy ebben a kérdésben a főváros és a népjóléti, minisztérium között áldatlan harc folyik. Napszámban a kórházakat jártam és meggyőződtem, hogy azoknak állapota még szomorúbb. mint amilyennek első felszólalásomban azt megrajzoltam. Minél jobban megismertem a helyzetet, annál borzasztóbbnak láttam azt. Arra határoztam el tehát magamat, hogy interpellálni fogok. Amig interpellációm alkalmával a többségi párt részéről újabb heves támadásokban volt részem, ugyanakkor a tanács elhatározta, hogy a folyó rendkívüli kiadások terhére azonnal kiutalnak tízmillió koronát, hogy legalább lepedőket lehessen beszerezni. . — Hallottam, hogy ezer lepedő szállítására máris pályázatot hirdettek, egyes cégektől ajánlatot kértek. Remélem azonban, hogy a kórházak lepedőjét nem egyes, meghatározott cégektől akarják beszerezni, hanem attól, aki a legolcsóbb és legelőnyösebb ajánlatot fogja tejmi. Mert az mégis lehetetlen volna, hogy a kórházak leped öszáüiiásait egyesek lelsegitésére használnák fel, hanem cwra kell törekedni, nogy a tízmillióért minél több lepedő jusson a kórházaknak. — Az utolsó közgyűlésen Fáy államtitkár ur megkísérelte visszautasítani azt az állításomat, hogy ő az oka annak, hogy az állam olyan nagy összeggel tartozik a fővárosnak. Az államtitkár ur erélyessége dacára is határozottan megmaradok emellett az álláspontom mellett. Vájjon, hogy lehet azonban az, hogy azok az illetékes tényezők, akik személyesen tárgyaltak az államtitkár úrral és ismerik az 6 merev álláspontját, nem tartották a közöttem és az államtitkár ur között felmerült kontroverzla pillanatát alkalmasnak arra, hogy a közgyűlés elé lépjenek cs megmondják, mi történt tulajdonképpen az állami tartozások körül? A főváros a kórházakat az. állam mai elz<>kózása mellett fentartani nem tudja. A X. ügyosztálynak, amely a kórházak vezetésére hivatott, helyzete rendkívül súlyos, mert nemcsak egy meg nem értő minisztériummal kell szembehelyezkednie, de a székesfőváros pénzügyi tanácsnoka is minden spórolási tehetségét a kórházügyek terén akarja megmutatni. — Bizonyos, hogy ezeknek az állapotoknak meg kell sziinniök. Én a magam résziről azzal akarok hozzájárulni a kórházi mizériák megszüntetéséhez, hogy dacára minden közgyűlési tumultusnak, ezt az akciót minden akadályon keresztül tovább viszem. És éppen agy, mint a hadifoglyok hazahozatala érdekében megkezdett akciómnál, mindaddig nem nyugodtam, amig ez a kérdés a magyar élet előterébe nem került és azok a faktorok, amelyek azt a kérdést elhanyagolták, nem kezdtek azzal komolyan foglalkozni; hasonlóképpen az eddig elhanyagoló és agyonhallgatott kórház-kérdés állandó témája lesz a székesfőváros közgyűlésének. Nem nyugszunk addig, a/nig ezek a szerencsétlen állapotok meg nem szűnnek. Még egy lepedő-ügy Nagy csata a Népszáilő körül — Ágyhuzatot és mozit kapnak a lakók — Megszüntetik a könyvtárat Egészen különös, de az ujabb tapasztalatok azt mutatják, hogy a főváros csak a drasztikusabb biztatások hatása alatt hajlandó lepedő-vásárlásokba bocsátkozni. Így volt ez a kórházak lepedőméi, mig az ujab'o keletű lepedő-ügy a Népszállóval kapcsolatban pattant ki. Történt ugyanis, hogy a közigazgatási bizottságban Kozma Jenő bizottsági tag azt találta mondani: — Jó volna, ha a N é p s z á 11 ó b a n olyan állapotok volnának, m i n t a börtönök- b e n. Bizony ez súlyosnak tetsző kijelentés, bár mi azt tartjuk, hogy a börtönökben is emberekhez méltó állapotoknak kell uralkodniok. A — mondjuk — szangvinikus kijelentésnek első eredménye az lett, hogy sürgősen összeült a Népszálló kezdésére felügyelő bizottság, amelyen nagyon megdicsérték a Népszállóban levő állapotokat, de a legtárgyilagosabb mégis dr. Buzáth János, az elnöklő alpolgármester volt, aki igen okosan és igen természetesen kijelentette, hogy a háború és az azt követő nyomorúságok hatással vannak a mi Népstzállónkra is. A fehérnem üek ben például feltűnően nagy a fogyatékosság, nem tudnak lepedőt, párnahuzatot és paplanlepedőt adni. Ezt mi a tárgyilagosság hangjának nevezzük, de egyben kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy megint egy kemény felszólalás volt az, amely ime kibogozta a legújabb lepedő-ügyet. :És el kell ismerni azt is, hegy bármilyen agresszív legyen is egy felszólalás. meg kell bocsátani a hangot is, ha az tényleg lepedőt szerez a betegeknek, vagy' a Népszálló szegény lakóinak. Ebben az esetben is igy történt. Felszólalt ugyanis a bizottsági ülésen dr. N é m e t h y Károly tanácsjegyző és ezeket mondta: g _bármikor bárhová kapható Telefon: AUÍO^AXI (szám helyett)
