Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-01-19 / 4. szám

Budapest, 1921. január 19.

3

A demokraták a háziurak akciója ellen

Dr. Fábián Béla törvényhatósági bizottsági tag nyilatkozata

Egész Budapest lakossága izgalommal tekint a háziurak akciója felé. Kétségtelen, hogy a 'kormány nem fogja honorálni a mértéktelen és teljes anarchiát előidéző kívánságokat. Feltétlen honorálni' való tehát a nemzeti demokratapárt akciója, amelylyel tiltakozik a jogtalan és a város nagyobb részét tönkretenni, készülő háztulajdonos tervek ellen. Megkérdeztük a demokraták álláspontjára nézve dr. Fábián Béla törvényszéki bíró, fővárosi bizottsági tagot, a határozati javaslat szerzőjét, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta:

— A demokrata párt nem nézheti tétlenül azt az akciót, melyet az utóbbi időben a háziurak nagy applombbail vezettek be. hogy a házaik felett vuló szabad rendelkezési jogot visszakapják. Agitációjuk belső tartalma: egyrészt szabad rendelkezési felmondási jog legalább a‘laka,sok egy része fölött, másrészt pedig a lakbérek emelését korlátozó rendeletek hatályon kívül való helyezése.

— Követelésük jogosságát gazdasági helyzetük válságos voltával indokolják: házaik jövedelméből nem képesek megélni. Nekem erre vonatkozóiig az a felfogásom — és most már indítványom elfogadása után a demokratapártnak is, — hogy a ház'i uraság nem foglalkozás, mely megélhetési lehetőséget kell, hogy biztosítson. < A háziurak a házvételt tőkebefektetésnek kell, hogy tekintsék. mely még mindig alránytalanul j ö v e d e 1- m e z ö b b a bankbetéteknél, vagy a hadikölc,sünökben való elhelyezésnél, melyek alig valamit hóznak tulajdonosaiknak, de gazdaságosabb is. mert mig a bankbetétek pénzügyminiszteri rendelettel devalváltalak, a hadikölcsönök pedig névértékűknél alacsonyabb árfolyamra csönkkentek, addig a házak értéke — csak a 2—3 év előtti árakat tekintve. — 10—20, sőt 50-szeres emelkedést mutat fel

— A háziuraknak a házkölcsönökre vonatkozó érve sem állhat meg. Akik a háború előtt tábláztaitok be kölcsönöket házaikra, azok mat a írankértékii koronát vásárló erejének majdnem századára csökkent koronával fizethetik vissza, akik pedig a háború alatt vásároltak házakat, azok tőkéjük'elhelyezését keresték, nem pedig jövedelmük fokozását s gazdaságosan is jártak el. mert ezen tőkebefektetés- .sel vagyonukat megtöbbszörözték. Aki aranyban v a g y b r i 11 i á n s b a n helyezte el a pénzét v a g y v a 1 u t a p a p i r o k b a n, annak sem jövedelmeznek értékei, csak koronaértékükben növekedtek.

— Ha a háziuraknak csak egy-egy lakásra nézve is megadnék a felmondási jogot, ezzel a főváros lakóinak ezreit tennők hajléktalanná s ezzel az amúgy is zaklatott magyar közéletbe állami támogatással Fecskendeznénk újabb iz- gatási anyagot, melyet aztán bőségesen kihasználnának azon szélső jobb- és szélső baloldali elemek, akiknek a közállapotok stabilizálódása a legnagyobb veszedelmük.

— A lakbérek emelésének megengedése nem jelentene egyebet, mint intézményes átterjeszté- sét a drágulási folyamatnak egy oly terrénumra, mely eddig szüzén állott szemben a drágítás viharával. A kereskedők és iparosok a drágulást ismét áthárítanák a közönségre s igy az emelés egyrészt közvetlenül. másrészt közvetve az iparcikkek és élelmiszerek árának emelkedésében éppen a fixfizetésiieket sújtaná, tehát azokat, akik ez ország legszerencsétlenebbül szenvedő és kinlödó polgárai.

— Nerr. engedjük meg, hogy ez a kérdés a háziurak elleni agitáció céljaira használtassák ki, mert a meggyőződésünk, hogy itt a háziurak egy csekély töredékének akciójáról van szó, a nagytöbbség érzi és tudja, hogy a tőkének ilynemű agresszivitása, mely a polgárságot elsőrendű létszükségletei kielégítésében támadná meg, nem érdeke senkinek ebben az országban, még azoknak sem, akik tőkéiket házakba fektették.

— Budapesten felmondásról és a lakbérek jelentékeny emeléséről s az emelés el nem fogadása esetére kilakoltatásról mindaddig beszélni sem lehet, mig itt a lakásépítés olymérték- bep- meg nem indul, hogy szabad lakások állnak majd rendelkezésre és a lakí elmond á s nem 'jelent egyszersmind Budapestről való kiutasítást is.

Ami a párt akcióit illeti, a vasárnapi határozat értelmében a főváros minden kerületében gyűléseket fogunk tartani, hogy aztán egy közös értekezleten állapodjunk meg a nemzetgyűlési és a városházi harc taktikájára vonatkozólag. >

. — Hangsúlyozni kívánom, hogy a kérdést nem

tekintjük politikai természetűnek, hanem a legérzékenyebben gazdasági jellegűnek s igy nem lehetetlen, hogy ez akciónkban a többi pártokkal egy frontszakaszon fogunk haladni. Annál is inkább, mert a meggyőződésem, hogy az általános választói jog alapján mandátumot nyert pártok ebben a kérdésben más álláspontot, mint amelyet a vasárnapi értekezlet magáévá tett, el nem foglalhatnak.

Hobé, a rejtélyes idegen

Hogyan készül a francia likőr Budapesten

Horváth Károly h. államtitkár, fővárosi bizottsági tag néhány hét előtt a közgyűlésen interpellációt intézett a tanácshoz, amelyben visszaéléssel vádolja a D a m a s e Hobé & C i e. S. A. Budapest (Gyár és iroda: VI.. Lomb-utca 11.) céget, mert annak hirdetései és működése az ipartörvény 58. paragrafusába ütköznek. A hivatkozott törvény többek között azt mondja: „egy kereskedőnek nem szabad cégén, nyomtatványain, vagy hirdetésein olyan megjelöléseket használni, amelyek a tényleges üzleti viszonynak. vagy a valóságnak meg nem felelnek.“

Mielőtt fejtegetéseinkben tovább mennénk, kijelentjük, hogy minket csak Horváth Károly közérdekű interpellációja késztetett arra, hogy a felvetett kérdést tanulmányozzuk, egyébként semmiféle vonatkozásban sem kívánunk a Hobé-íéle gyártmányok iránt pártoskodást támasztani. Ipari terjeszkedésünk szempontjából' örvendenünk kell, ha egy francia cég Budapesten gyárat alapit és tart üzemben, természetesen annak a kötelességnek a tiszteletben tartásával, amelyet a magyar törvények reája is előírnak. Horváth Károly állítása szerint a Hóbé cég ebben vétkesnek találtatott. Mi úgy érezzük, hogy az interpelláló bizottsági tag urnák igaza van. De ha már hozzáfogunk e téren a nagytakarításhoz, akkor vegyük elő a többi likőr-gyárosokat is. „Grande dis- tillerie írangaise“: a Zwack, a Braun testvérek, az Ambra r.-t„ a G o 11 s c h 1' i e g r.-t. és az ösz- szes többi budapesti likőrgyárak. Valamint Damase Hobé, valamennyi magyar likőrgyár francia vignettával hozza forgalomba a ,,triple-s:2c“-et, a „curagao“-t, a ,,Cherry-brandy“-t, a Benedictinit, a Chartreust, az Allasht és ki tudja meg miegymás nevű italokat Emiatt megütközni nem igen 'lehet, mert akkor „cognac“ név alatt a Magyarországon készült borpárlatot sem szabadna forgalomba hozni. Cognac ugyanis1 egy francia város neve és az ott készült borpárlatot keresztelték ,.cognac“-nak. Ugyanígy vagyunk a „Médoc cordial“-lal (Médoc város nevét viseli) a Benedectinivel, (a hasonnevű apátság után) a Chartreussel stb. Ha tehát Damase Hobé párisi vegyészmérnök Budapesten személyesen likőröket gyárt és azt francia címkékkel hozza forgalomba, ez ellen szigorú kifogást emelni — az egyenlő elbánás elvénél fogva.,— nem igen lehet. Mert annyi joga Hobértak is van, mint a többi likőrgyárosoknak.

Tekintsünk bele különben a likörgyártás titkába. Kétféle módszer van: :a francia, vagyis a meleg utón való, gyártás é.s a másik, a hide g utón való készítés. A legtöbb magyar likőr hideg utón készül. Ehhez különösebb berendezkedés nem kell, ilyen módon mindenki házilag is készíthet likőröket. Aethe- rikus olaj, vagy essencia, cukor és szesz kell hozzá. Az illóolajat, vagy essenciát (pl. rum-aromát, császár- körte, vanília, allash, chartreus és mindlen más likör ■essenciáját) az aetherikus olaj gyárosoknál szerezzük be. Készítsünk tehát 100 liter vanilia likőrt. Veszünk 30 liter szeszt, amelyhez hozzáadunk 40 liter vizet és főzünk 30 kilogramm cukorszörpöt, melybe beleöntünk egy deciliter vanilia-essenciát. Mindezeket az anyagokat jól összekeverjük és kész a vanilia-likőr. Evvel ellentétben a francia-likőr igy készül. A „triple-sec“ aromáját például szárított narancshéjból párolják le. A narancshéj vízzel {elöntve kerül a rézüstbe, amelyet addig forralnak, amig a viz csövön keresztül gőz alakjában elpárolog. A gőzt légmentes edényben felfogják, lehűtik és kész a cseppfolyós narancs-essencia. Ez a főalkatrésze a „triple sec“-nek, de a különböző gyárak, — amelyek ugyanis francia módszerrel dolgoznak — saját titkos receptjeik szerint más aromatikus vegyszereket is adnak hozzá. A szesz, a cukor meny- nyisége és az aromatikus szerek keveréke is minden gyárnak a saját titka, de fontos', hogy az egész eljárás meleg utón történjék, tehát a vizet, a szeszt és a szirupot is forralt állapotban keverik össze. A francia eljárás szerint a fent leirt módon párolják különféle gyógyfüvek keverékéből a növényi illatokat (Benedektinihez, álláshoz, chartreushöz). igy készül kávéból a Mocca-illat, a vanilia-lehuzat stb. A likőrt aztán úgy gyártják, mint a triplc-secnél leírtuk. Ha kész a likőr, desztilálják, 'majd palackozzák és igy érlelni hagyják. Minél tovább — hónapokig. vagy évekig — fekszik á likőr, .annál érettebb, annál finomabb zamatu.

Ezek után teljesen mindegy, hogy Párisban, vagy Budapesten készül-e a francia módszerii likőr. Hobé mesternek saját receptje van, és e szerint gyártja Párisban, Berlinben, Wienben és Budapesten, szóval mindenütt, ahol gyára van a saját védjegyével ellátott likőröket. Jól, vagy rosszul? Ezt bírálja meg a fogyasztóközönség, amelyet nem lehet félrevezetni sem francia, sem kínai, sem arabus nyelvű címkékkel.

Jubilál az élelmiszerüzem

Százmilliót ér a telep

Érdekes jubileum lesz az idén. T i z esztend ö s jubileumát üli meg a Községi é I e ) miszer ii z e in, amely ez alatt a tiz esztendő alatt óriási missziót töltött be. Az uj közélelmezési bizottság tagjai, köztük Joanovich Pál ny, államtitkár és dr. Vasek Ernő ny. kormánybiztos, a napokban jártak kint a telepen. Elragadtatással szemlélték azt a mérhetetlen gazdagságot, amelyet itt halmoztak fel. A bizottság tagjai azonban csak azt látták, ami m a tárult a szemük elé. Hallhatták, hogy az élelmiszerüzem évenkint 13,000.000 kilogramm élelmiszert .szolgáltat ki.és első szempillantásra is észrevehettük, hogy a t é 1 e p ma százmilliónál lé n y <s g e- sen több értéket képvisel. De nem láthatták azt, hogy miből lett? Erre vonatkozólag érdeme,snek tartunk nehány adatot felsorolni.

1911 év őszén indult meg a közélelmezési ügyosztály akciója a drágaság leküzdésére. Az első cél az árnivellálás volt, d.e> csak aki most látta ezt a telepet, az tudja, milyen messze hagyta el az üzem ezt az eredeti célt. Folkusházy Lajos alpolgármester volt akkor a közélelmezési tanácsnok. A közgyűlés és a sajtó elkeseredetten támadta a gondolatot, majd évek során át az üzemet, mig végre egész Budapestnek látnia kellett a nagyszerű eredményt. Az első ‘esztendőben az üzemnek öt igazgatója volt. Az ötödik Reich Samu lett, aki azóta' is az üzem élén áll és akinek Folkusházy mellett legnagyobb érdeme van a felvirágoztatás körül. Ezt a rendkívül praktikus, kiváló szakembert, akinek szorgalma é.s odaadása is páratlan Folkusházy éles szeme fedezte fel és csábította haza Hollandiái:» ó 1. Amit itt c.sinált tiz év alatt, nem egyszer méltatták a világsajtó hatalmas orgánumai is áradozó cikkekben.

Az első 19 árubódé 1911 december 2-ikán nyílt meg. Azóta a számuk ötvenre emelkedett és vannak közöttük bérelt boltok, amelyek Budapest legszebben berendezett, legtisztább üzlethelyiségei közé tartoznak. Kezdetben c.sak birkahúst, vadhúst, éis> a főváros által gyártott kolbászárukat hozott forgalomba az üzem. de Reich már .az első esztendőben a tojást, a vajat, a sajtféléket, a szárnyasokat és édesvízi halakat is árusítani kezdte. A háború kitörése után az élelmiszerüzem úgyszólván egy éjszaka alatt nemcsak a fővárosnak, de az egész országnak legnagyobb élelmiszerelárusitó üzemévé lett. Leírhatatlan az a teljesítőképesség, amelyet az egész háború alatt produkált. Ma már nincs egyetlen élelmezési cikk se. amelylyel az élelmiszerüzem ne foglalkoznék.

Mint említettük, az üzem ma több mint százmilliót ér. Pedig a közgyűlés eredetileg a berendezésre és az üzleti forgótőkére együttesen 500,000 koronát szavazott meg. majd 2,500.000 K-ra emelte.

Értesülésünk szerint Reich Samu igazgató azzal fogja megünnepelni a- tiz esztendős jubileumot, hogy pompás újításokat léptet é'etbe. Valószínűleg még ebben az esztendőben elmondhatja az élelmiszerüzem. hogy minden, de minden anyagot, ami óriási üzemében található, iparilag is feldolgoz. így lesz ez kezdve a virsliktől és kolbászoktól egészen a papir-szipkáig. amelynek céljaira a baromfi vk szárnytollait fogják felhasználni.