Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-07-20 / 29-30. szám
Budapest, 1921. Julius 20. 4 centráltatnék. E tárgyalások ala.tt azonban csakugyan a szervezet átrefonnálása ügyében nem történt semmi és a kerületi közgyámok szervezete kezdett bomladozni, több lielyiitt felbomlott egészen. A forradalom kitörése azután betetőzte a bomlás művét. — A Népjóléti Központ iránt a Károlyi-kormány népjóléti minisztériuma bizalmatlansággal viseltetett, annyira, hogy az állami' dotáció kiutalása is függőben maradt s végre is csak egy negyedrésze utaltatott ki. Minden tervszerű továbbfejlesztés lehetetlenné vált, a kommiin pedig elpusztította még azt is, ami a közgyámi szervezetből megmaradt. _ A jogrend helyreálltával ismét a főváros uj vezetősége nézte rossz szemmel a Népjóléti Központot, vezetőjét eltették helyéről s azóta szerencsésen a Népjóléti Központ is a közgyámi szervezet sorsára jutott: leromlott teljesen és érdemleges szociális működést egyáltalán ma már ki sem fejthet. — Nagyon helyes volna, ha a közgyámi szervezet helyreállításának munkáját Hanvai Sándor nyugalmazott kerületi elöljáró kezébe tennék. Hanvai úgyszólván úttörője a főváros modern szegényügyének, mely mostanában visszasiilyedt oda, ahol félszázaddal ezelőtt tengődött. Lelket és életöt a hatósági szegénygondozásba csak a társadalom közreműködőinek munkája hozhat. De ezeket is ki kell képezni előbb erre a munkára. A Népjóléti Központ annak idején ezt is megkezdte. Ma ezzel sem törődik senki. De előteremtette annak idején a Népjóléti Központ a segítés eszközeit is. Képes volna-e erre mostani helyzetében? — erre nagyon kétséges a válasz. Olvasóinkhoz. A törvényhatóság közgyűlésének nyári szünete alatt, Julius és augusztus hónapokban, közös elhatározással kéíhetenkint, tehát minden második szerdán jelenünk meg. Fővárosi Hírlap Független Budapest Uj Budapest A Wesselényi-utcai telek sorsa. A főváros még 1889-ben ingyenes örökhasználatul átengedte a pesti izr. hitközségnek templom-épités céljaira az V. kér, Markó- és Koháry-utcák sarkán fekvő 396 48 és a Koháry- utca és Szalay-utcák sarkán fekvő 396H4 négyszögöles telket. 1893-ban azt a két telket megtoldották még 4 telekkel, hogy azokon monumentális jellegű templom épülhessen. Közben a hitköfcég elejtette a monumentális templom épitésének eszméjét és visszabocsájtotta a főváros rendelkezésére a kapott hat telket. A hitközség ezek helyett a Dohány-utcai templom mellett fekvő telket kérte, hogy ott a leányiskolát kibövitse és hitközségi épületet emelhessen. A közgyűlés a telket átengedte és kötelezte a hitközséget, hogy az épületeket 3 év alatt felépítse és a telket parkírozza. Időközben azonban a lebontásra került Károly-körut 3. sz. alatti Huszár-féle ház üzlettulajdonosai kérték a fővárost, hogy ott ideiglenes bódékban üzleteiket elhelyezhessék. Ez meg is történt, de a közben kiütött háború lehetetlenné tette a hitközségnek az építkezést. Ezért halasztást kért és kapott a hitközség 1917. évig. Mikor ez a terminus lejárt, újabb kérelem folytán 1918. évig kapott halasztást a hitközség. De jött aztán a forradalom és proletárdiktatúra, amikor természetesen megint nem lehetett szó arról, hogy építkezhessenek. Most a kisajátító és pénzügyi bizottság, valamint a tanács foglalkozott az ügygyei és elfogadták a kisajátító bizottságnak azt a javaslatát, hogy a pesti izr. hitközség használati joga megszűnt. Kimondták továbbá, hogy a főváros a telkeket azonnal birtokába visszaveszi. A szombati közgyűlés a tanács előterjesztését elfogadta. A telekértékadó. Antiszociálisnak és nemzetelle- n esnek mondta Wolff Károly ja, t elek ért étka dót. Nem tudjuk megéintelni, hogy mennyiben antiszociális éisi nemzetellenes dolog az, ha a Közúti vasút részvény- társaság, vagy a Lindenblaum-csaiád íir|es telkeit megadóztatják. A tölekér-tékadó szabályrendeletét még 1917-ben hoizitlák meg. A forradalom és kommunizmus azonban erősen késleltette a kivetési munkául» úgy, hogy csak 1920. évi június hónapban tette közzé a telekéirtéknyilvántantió hivatal az 1919. évi kivetéseket. A telekértékadóé 1919. évi augusztus óitia szedi be; a főváros és az évi kivetés 16 millió koronát tesz ki. Lehet szó róla, hogy a főváros speciális területi viszonyaira való tekintettel a telekéirtek- adó mai formájában helytelen, de semmiképen sem engedheti meg magának mostani pénzügyi helyzete mellett a főváros, hogy egyszerűen lemondjon a 16 milliós jövedelemről. És a szombati közgyűlés mégis úgy határozott, hogy a; telekértéikadóra vonatkozó szabályrendeletet hatályon kívül helyezi 'és az 1922— 24-re vonatkozó adókivetési munkálatokat elejti. A közgyűlés utasítja a tanácsot, hogy a telekér/tékadóra vonatkozó szabályrendeletet a pénzügyi bizottságban elhangzott ideák figyelembevételével dolgozza át és ősszel .tierjessze a közgyűlés elé. Úgy értesülünk egyébként, hogy a telekértékadó megszüntetésére vonatkozó közgyűlési határozatot megfelebbezik és igy végső fokon még Hegedűs Lorántnak is lesz hozzászólása a dologhoz. Tisztviselők választása. A tanács pályázatot hirdet az üresedésben levő és ezeknek betöltése folytán fokozatosan megüresedhető következő állásokra: 5 műszaki főtanácsosi (IV. fizetési osztály), 11 műszaki tanácsosi (V. fizetési osztály), 11 főmérnöki (VII. fizetési osztály), 11 közélelmezési tiszti (X. fizetési osztály), 1 adóhivatali tiszti (X. fizetési osztály), 3 végrehajtó II. oszt. tiszti (XI. fizetési osztály), 1 segédhivatali főigazgatói (VI. fizetési osztály), 1 segédhivatali igazgatói (VII. íizetési osztály), 1 11. oszt. kezelőfőtiszti (IX. fizetési osztály), 1 kezelőtiszti (XI. fizetési osztály), 5 gépészi (IX. fizetési osztály), 3 gépészi (X. fizetési osztály), 9 gépészi (XI. fizetési osztály) állásra. A most felsorolt állásokba az üresedésben levő állásoknak fokozatos előléptetése utján való betöltése esetén megüresedő alsóbb állások is beleszámittatnak. A pályázati kérvényeket 1921. évi augusztus 16-án délután 2 óráig kell a központi tanácsi segédhivatalban benyújtani. A főlépcső nem „ilem hej". A Deák Ferenc- utca 15. számú ház főlépcsőjénél szembetűnő helyen szigorú házmesteri ukáz van kifüggesztve, amely igy hangzik: Figyelmeztetés a főlépcsőn járó kelőket, hogy a tisztaságra tesék figyelni mert a mit az ilem héjén kéne el végezni azt a főlépcsőn teszik én a kit tétén érek hatóságilag vele intézkedek vagy magam sem tudom mire leszek képes vele. Házfelügyelő. A házfelügyelő ur nem tudja, hogy mire lesz képes? A „tétén értekkel* írassa le büntetésből százszor a figyelmeztetést az összes ortográfiái hibákkal együtt. Budai Színkör e heti műsora. Kedd: Tánckirály. Szerda: Túl a nagy Krivánon. Csütörtök: l’osca. Péntek : Tánckirály. Szombat: Orfeusz a pokolban. Vasárnap d. u.: A sárga csikó, este: Debrecenbe kéne menni. A Fővárosi Cirkusz remek júliusi műsora olyan látogaitottlságot szerzett ennék a legelőkelőbb nyári szórakozóhelynek, hogy a jegyek már napokkal előre elkelnek. Minthogy ez a Budapesten még sohsem látott íremek műsor mán csak tiz napig látható, ajánlatos, hogy mindenki idejekorán gondoskodjék a Jegyek megvételéről. A TŐKE • •• Elek Sándor emléke. Egy évvel ezelőtt tragikus szerencsétlenség áldozata lettdr. Elek Sándor, a Magyar- Olasz Bank korán sirba szállt vezérigazgató-helyettese. Halála évfordulóján az intézet igazgatósága, barátai, tisztelői és volt kartársai kegyeletesen áldoztak nemes emlékének. Dr. halmi Miklós és dr. Lányi Mór ügyvezető igazgatókkal az élén egy küldöttség, amelynek tagjai voltak dr. Karátson Antal, Meer Artur és Greiner Béla igazgatók, Kovács Miksa cégvezető-titkár, továbbá dr. Bálint József és dr. Elek Kálmán igazgatók, felkeresték az elhunyt sírját és azt kegyeletesen megkoszorúzták. A Turul versenye a kartel-biztositókkal. A Turul biztosító-társaséig, amely kartelen kívül áll és kizárólag magyar alapítás, a napokban számottevő biztosítást kötött le a fővárossal, amelynek élelmiszerüzemét 120 millió koronára biztosításba vette. A biztosítási összegből a Turul részesedést adott a Gazdák Biztosító Szövetkezetének és a Hungária biztosítónak is. A Tápszermüvek vidéki vendégszereplése. A Szent István Tápszermüvek r.-t. vagyontrejtő politikájáról legutóbbi számunkban már elmondtuk a véleményünket. Akkor még azt tudtuk csak, hogy a tószegi Freund-családnak ez a virgonc üzeme büffé-hálózatával csak a fővárost/ boldogítja. Most arról értesülünk, hogy a Tápszermüvek csápjai a vidékre is kinyúlnak. Beküld- ték szerkesztőségünknek a Kőszeg és Vidéke cimü lapot, amelyben az alábbi nyilatkozat olvasható: „Dr. Szovják Hugó kőszegi ügyvéd urnák, aki a sörgyári ügyben 2 hét előtt a közönségnek adott vészjelünkkel találva érezte magát, a Kőszeg és Vidéke múlt heti számában közölt nyilatkozatára két megjegyzésem van: a ,,Szent István Tápszermüvek r.-t.“ budapesti és a vele egyhuron pendülö „Nyugatmagyarországi Serfőzde és Malátagyár r.-t." soproni cég nem keresztény cégek, nyíltan hangoztatott céljuk: az egyelőre még a kőszegi polgárság kezében lévő sörgyárat azok kezéből kicsavarni, a kellemetlen konkurrenciát leszerelni. Saját s városa és faja érdekei ellen vét tehát, aki nekik részvényt juttat. Hogy a Kőszegi Sörgyár nem került a Nagykanizsai Sörgyár kezére, az tényleg dr. Lévy Béla — tudtunkkal nem dr. Szovják Hugó — et consortes „érdeme“, de azt csak nem állítja dr. Szoyják Hugó, hogy Lévyék ezt önzetlenül — talán a kőszegiek érdekében cselekedték ?! A tény az, hogy a soproni fajmagyar cég a nemkevésbé fajmagyartól elütötte az üzletet, hogy azt magának megkaparinthassa. Szóval az egyik tizenkilenc, a másik meg egyhiján húsz. Ceterüm censeo — újból felhívom sokak nevében a közönség figyelmét: vigyázat! Dr. Stúr Lajos.“ Mi is azt mondjuk tehát: vigyázat! És különösen Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter figyelmébe ajánljuk, hogy hol mindenfelé találhatja meg a Tápszermüvek- nek és anyaintézetének, a Polgári Söríőzőnek a rejtőt tartalékjait. A Lámpagyár vízmérőórákat szállít. A Magyar Fém- és Lámpiaiáirugyár máir éveikkel ezelőtt szállított a vízmüveknek vízmérőórákat, amelyek kifogástalanul beváltak. Moslti, hogy a főváros a vízmérőórák használatát kötelezővé tette; ismét* a Lámpagyárral kötbötib szerződést az órák szállítására. Egyelőre 5500 darabot rendelt, körülbelül tiz millió korona értékben. A Földbérlők Kereskedelmi Részvénytársaságának igazgatója. A napokban húsz millió korona alaptőkével es a Magyar Kender- és Lenipar R.-T részvételével megalakult a Földbérlök Kereskedelmi Bész- vénytársasága. Az uj vállalat már megkezdte működéséi és ügyvezető igazgatónak Zánkay Viktort szerződtette aki előbb a Magyar-Olasz Bank igazgatója volt. A Magyar Cukoripar r.-t. az 1920/21-re 300 K osztalékot fizet. Minden 1200 K névértékű részvényt 2 drb 600 K névértékű részvényre cseréli ki, az alaptőkéjét pedig 12 millióról 18 millió K-ra emeli. Az újonnan kibocsátandó részvényekből 6000 drb a régi részvényeseknek ajánltatik fel. Az elővételi jog minden 5 régi, illetve 10 kicserélt részvény után 3 uj részvényre, részvényenként 1500 K lefizetése ellenében f. hó 30-ig gyakorolható. Az „Atlantica“ Tengerhajózási Részvénytársaság folyó hó 7-én tartotta meg tiszasülyi Polnay Jenő vott közélelmezési miniszter elnöklésével évi rendes közgyűlését. A közgyűlés az igazgatóság indítványának megfelelőig részvényenként 100 korona osztalék tpO0/«) fizetését határozta el. A Magyar-francia biztositó r.-t.-nak junius 30-ikán volt a rendes évi közgyűlése, mely elhatározta, hogy az 1920-ik üzletévre részvényenkint 30 K = i5ü/o osztalékot fizetnek. A szerkesztésért ég kiadásért felelős: Dacsó Emil Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat Révai-Nyomda Budapest, V. kér., Ügynök-utca 8. sz.
