Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-01-01 / 1. szám

2 Budapest. 1921. január 1. dés kötelezi arra, hogy megfelelő mennyiségű gázlelet esetén a földgázt egész a főváros hatá­ráig elvezesse és a megállapított feltételek mel­lett a fővárosnak rendelkezéséire 'bocsássa. Ez természetesen csak az esetben lesz gazdaságilag lehetséges., ha. ply nagy menrfyiisiégíí földgázt találnak, liogy az ide vezetés, amely tudvalevő­leg óriási költségekbe kerül (kifizesse magát s az összes befektetéseket, a földgázt számításba venni szokott, aránylag rövid élettartam alatt amortizálni lehessen: Nekem azonban a földgáznak Budapestre való juttatása tekintetében az a véleményem, hogy sokkal praktikusabb lenne, ha nem föld­gáz alakjában vezetnek ide az energiát, hanem a földgázt ott, a termelési helyen elégetnék es elektromos áram formájában továbbutalták az energiát Budapestre, Ez nemcsak biztosabb, de olcsóbb is léiméi, mint a földgáz ■idevezetése. Hiszen a földgáz vezetéséhez rengeteg pétízbe kerülő acélcsövek fektetésére van szükség, míg az elektromos áram elvezetése a lényegesen olcsóbb dróton történik. A kőszén-gáznál min­denesetre nagy mértékben olcsóbb a földgáz, de még olcsóbbá tesszük a nagyközönség szükség­letére. a főváros világítására és az ipari telepek ellátására szolgáló energiát. A jövő. amelyet ez a perspektíva elénk tár. mindenesetre nagyon kecsegtető és minden reményünk megvan ráj. hogy reményünkben nem fogunk csalatkozni. Mulasztások a főváros fejlesztése körül Feleki Béla dr. kritikája a költségvetésről, a tanács és a közgyűlési többség feladatairól A törvényhatósági bizottság demokrata-program- mal megválasztott tagjai ismert okokból nem vettek részt a budget-vitában. A költségvetést azonban a párt városatya-tagjai alapos kritika alá vették. En­nek a vitának kimagasló pontja volt belek i Béla dr., fővárosi bizottsági tag, előadásai, aki két atka-, lotnmall két-két órás beszédben ismertette azokat a feladatokat, amelyeket a tanács és a közgyűlés n e m ♦ tűzött ki célul. F e 1 e k i Bélái dr. tudása, tárgyisme­rete, a főváros iránt való lelkes szeretete -révén a régi törvényhatósági bizottságban rendkívüli tekin­télyre tett szert. Az ilyen kimagasló egyéniségek vé­leményéit ma nemcsak jól esik hallani, de a közgyű­lési többségnek sem fog szégyenére válni. ha. az ő célkitűzése nyomán haladva. Budapest székesfővárost okosan, praktikusan kormányozza és alkotásokkal teszi emlékezetessé az eddig túlságosan sivárnak mutatkozó rezsimet. Feleki Bélái dr. felkérésünkre a következőkben körvonalazta a F ő városi H i r 1 a p közönsége számára ai főváros költségvetéséről szóló kritikáját: Budapest környékének kihasználása- Mindenekelőtt egy igen nagy hibára kell rámutatnom. A főváros tanácsa és közgyűlése mogifel ed kezeit most, amikor legaktuálisabb lett volna, egy igen fontos feladatról: Budapest környékének kihasználás ár ól. Most a földbirtok- reform me|g valósításánál meg lett volna a mód és az idő,, ahogyan és almikor ezt a gondolatot meg lehetett volna valósítani. A törvény miniden kisközségről gondoskodik), legelőt juttat, köz­célra szolgáló területeket ad nekik, de Buda­pestről, az ország fővárosáról nincsen benne szó. Pedig már gróf Serényi Béla volt földmű­velésügyi miniszter meg mondta annak idején, hogy Budapest egész környéke Szahara. A fő­városinak a vidéktől való függetlenitése élelme­zésének javítása és olcsóbbá tétele csak úgy képzelhető el, ha Budapest megkapta volna ezt a Szaharát, ha itt konyihakieirtészdíet, marha-, sertés- és baromfitenyésztést, 'tejgazdaságot stb. létesített volna. Ezekért a területekért eddigi tu­lajdonosaik horribilis árakat kérték, amiket a főváros meg nem adhatok. Most azonban meg lett volna a mód, hogy a törvény jogot adjon a fővárosnak ezeknek a területeknek normális árakon való megszerzésiére. Csak annyi jogra lelki volna szüksége az Ország fővárosának, amennyit az utolsó zsellérnek is biztosit a tör­vény. Ezen a területen virágzó gazdaságot le­hetett volna teremteni^ ami nemcsak Budapest, de a környék lakosságának is nagy hasznára lett volna, mert állandó munkaalkalmat nyújtott volna.- De amikor ezt a kedvező alkalmak elmu­lasztották, nem gondoltak a főváros közegész­ségi viszonyaira sem. Mert ne feledjük el, hogy hiábavaló minden óriási áldozat, amelyet kór­házak építésére és fenntartására fordítanak mindaddig, amíg a környék közegészségügyi tekintetben nem tartozik a főváros hatáskörébe. Hiszen évtizedek tapasztalata bizonyítja, hogy a vÖrkényt és a kanyarót, meg a többi gyer­mekbetegségeket a környékről hurcolják he Bu­dapestre. Az anya a karján, villamoson hozza be fertőző beteg csecsemőjét Budapestre, pedig a környék állandó fészke a gyermekbetegsé­geknek. Ha a főváros hatásköre kiterjedne ide is, meg lehetne akadályozni a fertőző betegsé­gek becipelését. Valahogy úgy képzelem a meg­oldást. ahogy Londonban van), ahol London, me­gyéje London város hatáskörébe tartozik köz­élelmezési, közbiztonsági és közegészségügyi tek hiteiben. A pótadó-emelés ellen Szólni kell a főváros pénzügyi helyzetéinek megj a vitásáról és e tekintetben meg kell állapí­tani, hogy a legszerencsétlenebb mód a pótadó emelése. Amennyivel a főváros a pótadó eme­lése révén többelií vesz be. annyival többet költ szükségletei beszerzésébe. Nem más ez, mint mindennek mesterséges megdrágításai ami ter­mészetesen m.aga után vonja, -hogy a lakosság is szenved ezáfel. Sokkal fontosabb lenne a gaz­dasági üzemek jövedelmezőbbé tétele. A fővá­rosnak huszonegy különféle üzeme van. Ezek­nek jövedelmezőségét 'kellene helyes ellenőrzés mellett fokozni. Ennek pedig nem az a- módja, amit most gyakorolnak: a folytonos, az örökös áremelések', hanem: az egységes beszerzés és jó gazdálkodás rév «^Kétségtelen,- hogy az adó­emelés egymaga sohasem fogja fedezni a fővá­ros s z ük s égletei t. — Itt meg kell r.imlitenem régi kívánságun­kat, hoigy egyes monopóliumok, mint például a gyógyszertárak adományozása, a városnak jus­sanak:. A főváros majd megtalálja a módját, hogy ezeket hasznosítani tudja. A vágó-dijak és a hús ára — Az élelmezés szempontjából igen károsnak tartom, hogy a sertés- és marha-vágóhídon 200°/o-ka*l emelték a vágási díjakat. Ez az intéz­kedés órási, áremelkedést okoz. Bármily nagy is a vásárra való fölhajtás, a rend kívüli vágó- dijak teszik, hogy a hús ára megfizethetetlenül magas. Ez rossz politikai mert amit igy a vágó­dijakon beszednek, a főváros • közönsége túlsá­gosan drágán fizeti meg. Az erők egyesítése Újjá kell építeni az egész várost. Erkölcsi­leg és anyagilag egyaránt. Csak az összes erők összefogásával lehet azonban ezt a nagy célt megközelíteni. Óriási hiba, hogy a törvényható­sági bizottság egyik pártja,, kizárta az alkotó munkából a másik pártot, a 72 tagú ellenzéket. Hiszen ma ezáltal a többségre elvégezheteitilenül sok munka hárul. A bizottságokban aranyi a te­endő, hogy a többségihez tartozó bizottsági ta­gok egymagákban elvégezni nem tudják. Ez fi­zikai lehetetlenség. Ugyaniakkor’! mikor a legfőbb törekvésnek az erők egyesítésének kellene lenni, e helyett ma az a helyzet, hogy a főváros kö­zönsége által választott 'törvényhatósági bizott­ság tagjainak egy része ki van zárva a mun­kából. A gyermclkvé deleim, gyermeknevelés, a csecsernövédelem és a. jótékonyság teljesein el van hanyagolva. Itt1 is csak úgy lehetne célt érui|, ha az egész társadalmat bevonnák az ak­cióba. A nagy reménységgel megalkotott Nép­jóléti Központ ma (tétlenségre van kárhoztatva. A jótékony elemek egy részének kizárása által és a társadalom teljes elbénulásával igen nagy a visszaesés a múlthoz képest, amelyhez viszo­nyítva a jelenlegi helyzet egyenesen szégyen­letes. A gazdasági élet fellendítése — A gazdasági élei fellendítésével se a tanács, se a közgyűlés egyáltalán nem foglalkozik. Bu­dapest ugyan egy agrárál!,am fővárosa, de mégis minden erővel törekietdini kell arra, bogy a ke­reskedelmi és ipari érdekeket hathatósan moz­dítsuk gjő. Az agrá-rétdekek ellátását azonban kitünően elvégzi a nemzetgyűlés), a városoknak a feladata az ipar és kereskedelem létalapjának megteremtése és megőrzése. Németországban már hazzáláttak ehhez és az egyes városok in­tenziven foglalkoznak azzal, hogy milyen gyá­rakat, ipari és kereskedelmi üzemeket kell léte­síteni. Budapesten, ilyen törekvéseket egyálta­lán nem lehet tapasztalni. Pedig ha ebben az irányban: nem történnek elhatározó lépések, Budapest jövedelme napról-iuipra csökkenni fog, igen sivár jövő áll előttünk. Természetesen nagy nehézség a nyersanyaghiány. A tanácsnak már is el kellett volna járnia a kormánynál, hogy a főváros nyersanyagot hozhasson be. Ugyanak­kor utat kelleti volna keresni arra) hogy a kül­földön való személyes eljárással, az itteni kül­földi képviseletCA ajánlataival előnyös módon nyersanyagot szerezzünk. Nem fér hozzá két­ség, hogy ez a törekvés nem lett volna kilátás­talan. Hónapok előlit jelentkeztek külföldiek, akik itt gyárakat akartak alapítani és külföldi elö- munkásoikat akartak ide hozni, hogy a magyar munkásokat kiképezzék. Mindennek a feltétele az volt], hogy állami kedvezményeké)u kapjanak. Itt azonban senki sem foglakozott velük, közö­nyösséget tapasztaltak* bábát fordítottak tehát Budapestnek. Ahogy a kereskedelem,-súlypontja bizonyos okok miatt Becsbe terelődött, úgy- eb­ben a tekintetben is napról-napra érkeznek hi­tek, hog|y a már Budapestből kiábrándult kül­földi tőkések Jugoszláviában alupiltianak gyára­kat részvénytársaságokat. Belgrádiban ma már egész csomó ilyen gyár vara, sőt a megíszáll1.; Délmagyarországon is látunk hasonló törekvé­selvet. Ahogy a kereskedelem átterelődött Bécs- be, úgy megy most a gyárakat teremtő kül­földi tőke Jugoszláviába. A mi nemtörődömsé­günkkel szemben legutóbb 'megtörtént, hogy Frankfurt város tanácsa elhatározta, hogy ta­nulmányozni fogja a cipőipar pangásának okait és megkeresi a rekonstrukció útjait. Ott azonban külön ügyosztály foglalkozik ezekkel a kérdé­sekkel, figyelemmel kíséri az ipari cégek állását, az okokkal, amelyek imiaKti egyes iparágak nem tudnak létesülni, vagy érvényesülni és megadja a segítséget természetesen a kormány közremű­ködésének igénybevételével. A takarékosság útja —- A főváros első feladatta a pénzügyi egyen­súly helyreállítása. E nélkül nincs hitel, hitel ’nélkül nincs munka. A takarékosságot meg kel­lett volna kezdeni imár a tanácsnoki1 állásoknál. Betöltöttük az összes tanácsnoki állásokat, holott itír mód lett volna állások egyesítésére, megszüntetésére. Nem tudom), miért ne lehetne egyesíteni a közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztályokat, vagy a két építkezési ügyosz­tályt? A három alpolgármesteri állásnak is csak jobb időkben volt jogosultsága. Ma kettő is elég lenne. A gazdag Budapest (megtehette, a sze­gény Budapestnek ír'raos joga hozzá. A hivata­lokban meg .kell követelni a hivatali erők teljes kihasználását. Űrnél l ett igen fontos a gazdasági vállalatok fruktifikálás’a) mert amíg a magán­vállalatok megélnek! sőt. sokszor föl is virágzot­tak, a mieink csakiiem csődbe jutottak. Meg kell kezdeni az építkezést Budapest mindig építkezett. A szénhiány nem ok arra, hogy ne legyen építkezés. Építke­zési célra a külföldtől minden szükséges anya­got megkaphatunk, ha bizonyos előnyöket biz­tosítunk a külföldi tökének. Uj élet. uj munká- lódás kekbkezhetik ezen, az alapon. Berlinben ezrével épültek az uj épületek, nálunk' ugyan­akkor 200,000 munkanélküli van, ami a tönk szé­lére vezet. ■ ' — Hitelt, bizalmat kell kelteni magunkkal szemben. Meg kell teremtetni a különböző osz­tályok békéjét. Mit használ a sok tanító, mit használ a sok pompás iskolaépület), ha az iskolák folyton szünetelnek, hol egészségi okokból, hol meg a széhhiánly miatt? Aggodalommal kell a

Next

/
Oldalképek
Tartalom