Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-01 / 1. szám
Tizedik évfolyam Budapest, 192) január 1-én 1. szám. pnÍDiiiaiiipiiiaigiBniayiia«iiaiHaniai»iaiiiaNmniniiic»iíBiiiainomninpinaniDmnmntiiaiiiPiiiBiiiPii»c ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 160 K. Félévre 80 K. Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban <£)& <s> & cd VAROS!, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁG! HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ DAC SÓ EMIL Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. Telefon 137—15. szám. [Ijesztendő vágyai, reményei töltik be a lelkünket, amikor ma útjára bocsátjuk ezt az újságot, amelyben immár a második évtizedben tárgyaljuk, vitatjuk, boncoljuk mindazt, ami Budapest jelenét és jövendőjét illeti. A vágyak és remények azonban a. tiz esztendő alatt igen kevésszer voltak olyan halaványak. olyan betegesek, olyan igen szánalomraméltók, mint ma. Nem tudunk boldogok lenni, hogy a régi esztendő kommunális mérlegét nem zárhatjuk le olyan eredménnyel, amilyent mi kívánunk ennek a nagyrahivatott, pompás városnak, Hz az elmúlt esztendő arra az egyre mégis csak jó volt, hogy Budapest tisztázni tudta magát a rá szórt vádak alól és ma rehabilitálva indul tovább a fejlődés utján. Budapestnek nincs szüksége, hogy kegyelmet kérjen, tisztán áll mindenki előtt és ha vörös színbe öltöztették annak idején, annak soha oka nem volt, mert ez a város nemzeti gondolkodását soha egy pillanatra sem tagadta meg. A szenvedések áradata szakadt erre a városra, attól a pillanattól kezdve, hogy felbomlott az ország rendje. Ha akadtak, akik ezeket a szenvedéseket is kejéfgésn'ék és doffrézoíítsfiák nézték' azok' csak annak akarták látni. Csak annyi az igaz. hogy a szennyes áradatnak természetszerűen itt volt a legtöbb alja, salakja és itt rohant el az örvény legsebesebben, legtöbbet pusztítva. Most aztán megint Budapesten a sor. hogy kitegyen magáért. Budapestnek kell hozzálátni a munkához, hogy példát adjon az országnak. Eddig két oka volt annak, hogy a munka meg nem kezdődhetett. Az egyik ok az a légáramlat. amely megakadályozta az ipari és kereskedelmi tevékenységet. Budapest pedig mindenkor ezzel foglalkozott, ásót-kapát most sem vehetett a kezébe, nem csaphatott fel kisgazdának. Most mintha enyhült volna a veszedelem. Mintha Hegedűs Lóránt egy csapásra megváltoztatta volna az emberek mentalitását és mintha sikerült volna meggyőzni nekik a legegyszerűbb gazdasági tételt, hogy a földművelésből csak úgy van igazi haszna az államnak, ha azt ipar és kereskedelem egészíti ki. Amig Budapest régi terjedelmű munkájának utjai el vannak zárva, amig a munka feltételeit meg nem adják, addig igen súlyosan szenved az ország. És fájdalommal kell megállapítanunk, hogy csak az njesz- tendötől várhatunk a múlttal szemben javulást. A másik munkaakadályozó ok az volt. ami a városházán történt, azaz hogy nem történt. Az ötlettelenség egymagában még nem jellemzi a mai városházát, a mai városháza igazi passzivitása abban domborodik ki, hogy a régi. komoly és jól bevált terveket sem hajtották végre. A közgyűlési többség azonban igen súlyos gyermekbetegségeken esett át és ha igaz, most kezd lábadozni. A tanács is elöbb-utóbb talán erőre' kap és kiheveri a súlyos veszteségeket, amelyeket el kellett szenvednie. Mi hittel hisszük és reméljük, hogy ez-igy lesz, mert különben az ujesztendő nem hoz Budapestnek semmi jót. A konszolidáció, amelynek áldásait immár az egész megcsonkított, megrabolt ország érezni kezdi, vonuljon be végre a maga egész szépségében és őszinteségében a városházára is. Mi Budapestnek ennél jobbat nem tudunk kívánni az új- esztendő alkalmából. Z/7ZZZ7ZfZrOJZ • • e A tanács végre teljes. A hosszé és áldatlan választás, a iölebbezések áradnia rettenetesen megtépázták az emberek idegeit. Csaták a többségi párt belsejébencsaták az ellenzékkel, győzelmek és veresét ck, vitas eredmények, a. véletlen ostoba játékai sorakoztak egymás mellé, amig végre a tanács kialakulhatott. Belső meggyőződésűi t, hogy a tanács másmilyen is lehetett vonta, mint amilyen ma\ sőt másnak is kellett ’ olna lennie, hogy azokat a feladatokat, amelyek kolosszális terheket jelentenek, jól meg tudja oldani. Bíznunk kell azonban lenne,, hogy a tanács minden erejével, akaratával és tehetségével most már a nagy válságok után hozzálát az alkotó munkához. Bukások és győzelmek fájdalmainak és örömeinek ma el kell néniülnia és a , szürke, de'munkás hétköznapoknak kell eík vetkezniük. Ä ilíia^ <f ai * CiiuCgáWÉ’ÍVi' C ' * amelynek mindenkor legendás hire volt, ma némiképen pironkodik, mert Budapest kénytelen adót vetni a szállodai szobákra ás. Eddig nem is gondoltunk jövedelmeink ilyetén való szaporítására de ma Budapest koldul és még mindig férfiasabb dolog, ha adót vetünk az idegenre, mintha kiállunk az utcasarokra kéreg,etni, vagy baksist koldulni, mint a török. Nemzeti jótulajdonságaink és hibáink fölött való érzékenykedéssel azonban nem is lehet a kérdést megoldani mert az idegenadó épenséggel \nem igazságtalan dolog. És ha az idegen a maga kijUnö valutájával egy esztendő alatt harmincmillió magyar koronát juttat Budapest székesfőváros szegény kasszái jóinak, bizony - nyal nem panaszkodhatik\K hogy\ lehúztuk a bőré!. Hiszen Budapesten csak a budapestiek élnek szegényesen és drágán; az idegen itt ■■úgy él, mint sehol a föld kerekségén és ráadásul olyan olcsón, hogy aki Budapestre jön kéjutazásra, szinte meggazáagodva tér haza. Nosi ilyen körülmények közárit igazán nem lehet panasza az idegennek, aki nehány garasával segíteni fog Budapest Pénzügyi helyzetének javításában. A borbélyok ma már tizenkét koronát akarnak kapni egy borotvállásért és ha ez így megy, akkor a borotválkozás is hovatovább luxussá válik és a tizenkét koronára lassankint még luxusadót is kell majd fizetni. Általában a borbélyok a legszorgalmasabb áremelők, pedig mesterségükre mindenkinek szüksége^ van tisztasági szempontból. Nem egészüli értjük az 'Árvizsgáló Bizottságot, amely énnek a primitiv, minden férfi számára, szükséges iparágnak minden kívánságát teljesíti. Csodálkozni kell, hogy a negyvenfilléres borotválkozásból hogyan lett tizenkétlwroms? Ez mindenesetre olyan horribilis percent, amilyennel nem sok ember munkája áicseked- hetik. Ha pedig az Árvizsgáló Bizottság tagjai félnek a borbélyok bosszújától, tanuljanak meg ők zsilettel borotválkozni és ne kényszerítsenek rá bennünket... Buzátli alpolgármester a földgázról Elektromos árammá alakítva kívánja a földgázt Budapestre hozni Budapest fűtése, világítási, ipara egészen ni, eddig szinte el sem képzelt perspekidva elé került annak a lehetőségnek számbavételével, hogy a földgázát Budaipestre lehet vezetni és mindent ezzel az olcsóbb iiitő és világító anyaggal lehet majd ellátni, minden- szükségletet ezzel lehet majd kielégíteni. A nemzetgyűlés már letárgyalta a földgáz-szerződésről szóló törvényjavaslatod és Így lassan megkezdődhetik a munka. Kétségtelen, hogy a külföldi töke nagy. rizikót vállal, amivel szemben a feltárható kincsek nagy részét a magyar állam rendelkezésére bocsátja, hol kell bt jegyezni, hogy a világ egyik legnagyobb és leghatalmajsabb olaj-vállalata, tíz Anglo-Per- s i a ti O i 1 C o m p a n y világhírű szakértőié, K ö n- n i n g bein K t e g mindenben elfogadta a magyar szakértők munkáját és teljesen arra apiipitja vállalkozását. Hogy mit jelent Budapestre nézve a földgáznak idevezetése, erre vonatkozólag csak pár adatot kell felsorolnunk. Ezek szerint 1913-ban az ország feketeszén importja kereken 38 millió métermázsát tett kj. a m í n e k te g n a g y o b I) r é szét B u da pest fogyasztotta el. Ennek békeértéke százmillió koro n á r a r u g o 11, mai értéke pedig, két milliárd lenne. Ezt az importszénre szükséges kétmilliárdot sokkal kisebb összeg váltja fel, ha a földgáznak Budapestre való vezetése megtörténik és még az a kellemes helyzetünk is meg lesz, hogy megszabadulunk ebben a tekintetben Csehországtól és más külső államoktól való kellemetlen függésünktől és egyben az eddigi megalázó kéregetésünknek is vége szakad. Fölkerestük dr. Buzáth János alpolgármestert és megkértük, ismertesse a Fővárosi H i ír 1 a p közönsége előtt a földgázhoz fűzött reményeit. Buzáth alpolgármester a következőket volt szives válaszolni:- Mi. úgy számítjuk, hogy két esztendő múlva Budapest áttérhet a földgáz használatára, aminek ma még szinte belüphatatlan előnjyei lesznek. Miután a nemzetgyűlés már törvénybe iktatta a földgázról szóló szerződést, az angolok három hónapon belül kötelesek mind a három helyen, telidet Tolnában, Kecskemét mellett és Budapest közvetlen közelében munkához fogni. Természetesen) arra vonatkozólag!, hogy melyik forrásból vezessék Budapestre! a földgázt, csak a szerzett tapasztalatok) birtokában lehet dönteni a szerint, hogy hol milyen mennyiségű földgázt, leheti kitermelni. Ebben a kérdésben már módomban volt úgy a kormánynyal, mint az angolokkal tárgyalni és az az impresszióm, hogy az angolok még vérmesebb reményeket fűznek a földgáz-forrásokhoz, mint mi magunk. Az angolok! bíznak benne, hogy Budapest számára évenklint több százmillió köbméter gázt tudnak átengedni. Ha meggondoljuk, hogy Budapest gázfogyasztása 1916-ban, amikor a fogyasztás csak kis mértékben volt korlátozva, 105.6 millió köbméterre volt szükségünk; akikor a több százmillió köbméter produkció rendkívüli ellátottságot jelent. Hozzá kell ehhez venni azt isi. hogy a földgáz a kőszén-gáznál sokkal nagyobb kaloriáju és igjy fűtési célokra kiválóan alkalmas. Természetesen számítunk arra is, hogy az ipartelepeket is földgázzal láthatjuk el. — A társaságot az állammal kötött szerző-
