Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1920-05-19 / 21. szám
Kilencedik évfolyam Budapest, 1920 május 19-én 21. szám F^QiHainaiiiniiiptiinmnniaTHainauiPiiiaiiiniiiamn^naiiiomgmaiiiniiiaiiinmpmatiiamaiiiaiiiPiHK msönxKTÉsr JtrtxKi Sgésx évvé .......... i 0 0 K. Wé l évvé ..........—» 50,#f. Eg yes számok haplka- tóh a kiadóhivatalban. Váv»ost9 politikai és közgazdasági hetilap Telelőm mmevhesxlö t DtlCSÓ Emii Megjelenik minden u mm dán. Szenkesz tőség éa kiadóhivatalt VI. hamm Sziv-utca mvm 19. mzdwm Telefon 137-99 Szerdán Kavarodás a községi választások körül A politikai válság és a törvényjavaslat sorsa — Harc a közigazgatási bizottságban — A demokrata-párt kilátásai — A két keresztény-párt tárgyalása — Ugrón Gábor, Hassay Károly és Usetty Ferenc nyilatkozata nagy nap lesz az uj1 városházáin;. A közgyűlési teremben összeül a tanács és a kormánybiztos elnöklésével —, közgyűlési tart. A közgyűlési terem mindenesetre az egyetlen; ebben az esetben. amely komolyan és elevenen a közgyűlésre emlékeztet. Megadja a méltóságot, miint az angol lordmajornak a' gyapjus-zsák. De lesz még valami, ami ezt a huszonhárom urat egészen komolyan közgyűléssé’ avatja, fis ez a valami: a törvény. Budapest törvényhatósági bizottsága, már akkor is a maga elvénütt, kiérdemesült mivoltában, 1918 októberében ült itt együtt utoljára, fiz volt az utolsó törvényes aktus, amely azóta lejátszódott. Jött a forradalom és hosszú hónapokon át csak a tanács zöld asztalát verte vö- rősi ököllel Bokányi és C zóbe le Aztán megszületett a kínjában keserves néptanács, amely szintén ide vonult be a közgyűlési terembe. A különbség nem volt sok: csak valamivel több Bokányi és Czóbel verte a padokat, fickándo- zott, nagy étvágygyal esve neki a közügyek kazalénak, szétszórásának. Orgiákat ült a város dolgaihoz való nemértés és a nekivadult szocialista cecóban fehorgásztott fejjel, ‘lakatos szájjal gubbasztott néhány polgárember és vagy két, furcsán félszeg, vagy furcsán nyüzsgő nő. filmült a nép1 tanács is, egy fiatal belügyminisz)- ter koraszülött, törvénytelen gyermeke. A közgyűlési terembe a Biermann Istvánok költözködtek be. Szamuelly, az akasztás nagymestere, a vér pribékje szónokolt a gázról és arról, hogyan kel!' ezen a címen is lehúzni a „burzsuj“ bőrét. Erdélyi Mórék dugták össze a fejüket azon, hogyan lehetne a polgárság kezéből kicsavarni az utolsó betevő falatot is. A vörös könyörületlenség, a rothadt szívtelenség ült orgiákat ebben a teremben és minden határozat, amely ezeken a bűnös konventikulumokon mieg- sziüetett, Budapest megrontása, megcsúfolása, népének kinzó-padra vonása, megfeszítése volt. Most a tanács felveszi a közgyűlés tógáját és a közgyűlés hatalmával, méltóságával nagy- fontosságú ügyeket intéz el. Bizonyos, hogy maga a kormány sem látja ebben az előléptetett tanácsban a tökéletes intézményt, amely Budapest lakosságának képviselete akarna lenni. De kétségtelen, hogy addig is, amiig a közgyűlés össze nem ül, az ügyeknek folynia kell, a gép nem állhat meg, Budapest óriási adminisztrációja nem szünetelhet. Ám nemcsak szükségre, de a jogra is hivatkozhatik szerdán ai tanács, a miikor -n agyfon toss ágú ügyeikben dönt, mert törvény jogosította fel erre. A nemzetgyűlés:, a magyar nép megválasztott törvényhozó testületé. törvénynyel jogosította fel a kormánybiztos elnök lés év el ülésező tanácsot, hogy Budapest nevében intézkedjék. Amikor hát jó munkálkodást, bölcsességet és elhatározó erőt kivan Budapest népe az avanzsált tanácsnak, legfőbb örömünk az, hogy a törvényesség költözik be ismét Budapest tanácskozó termébe, amelyet a törvénytelenség sajátított ki, ahol a gyűlölet, a jogtalanság, a rablás használt sötét barlangjának. Friss levegő áramlik' a terembe, a törvény ereje nyitja fel a zárakat és a jog szül mleg minden intézkedést, amely a szerdai tanácskozás eredménye lesz. A nehéz időkben örvendetes eseményeket alig készítenek majd itt elő, de mindnyájan boldogan fogadjuk a keserű poharat is, ha a poháron ott fénylik a törvény tisztasága. A múlt hét a politikában a válság hete volt. A kormányt támogató pártok között kiélesedett a helyzet és minden pillanatban attól lehetett tartani, hogy végleges szakításra kerül a sor, ami nemcsak kormányválságot, de a politikai erőknek uj csoportosulását is felidézte volna. Hétfő óta aizonban már bizonyos lehigga- dás észlelhető. A k i élesedett helyzetben ugyan nehéz jósolná, ámde kétségtelen az, hogy a momentán válság elsimulóban van, ami azonban nemi jelenti azt, ‘mintha a közeljövő uj és végleges válságot nem rejtegetne méhében. A politikai csillagvizsgálók számolnak azzal, hogy hamarosan uj kormánya lesz az országnak, amely uj kormány újonnan csoportosult pártokat számolnának többségükhöz. Egészen természetes ilyen körülmények között, hogy a politikai átcsoportosulás jelentős befolyással fenne a községi életre, sőt talán kedden tárgyalás ala Került és a budapesti Községi választásokat szabályozó törvényre is. Egéiszen természetes is, hagy miután hétfőn a keresztény-párt Teleki-Klebelsberg csoportja kivált és mint mérsékelt elem külön csoportosult és esetleg a kisgazdákkal vaJó koalícióban a kormányzást is átveszi, akkor ez az uj párt a községi választásokon, sőt talán a városházán is domináló szerepet kíván majd magának biztosítani. Magai a kisgazda-párt, ameíly ennek az előbb-uitóbb eljövendő kormány natk; legfőbb támaszai, ebben az esetben sem kíván Budapest ügyeinek irányításában komolyabb szerepet kapni, ami azonban nem jelenti azt, hogy már csak a forma kedvéért is nem juttatnak majd néhány községi mandátumot a kisgazdáknak. Annyii bizonyos, hogy a fővárosi törvényjavaslat megkezdődött tárgyalásánál. a kisgazdáknak is lesz egy és más kívánságuk, úgy, begy ennek a javaslatnak a sorsa ebben a pillanatban, amikor annak parlamenti tárgyalása megkezdődött, meglehetősen problematikusnak tekinthető, annyival is inkább, mert már a bizottsági tárgyalás tanúságai: szerint, de a Fővárosi Hírlap értesülése nyomán is megállapítható, hogy ebben a kérdésben a keresztény-pártban is rendkívül elágazók a vélemények. Ugrón Gábor volt belügyminiszter, a demokrata-párt kilátásairól Ugrón Gábor volt belügyminiszter, a nemzeti demokrata-párt eme vezéregyénisége a budapesti községi választásokról szóló törvényjavaslatról és annak a közigazgatási bizottságban történt tárgyalásáról i9 következőket mondta a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: — A közigazgatási bizottságban a leghevesebb harcot vívtam a belügyminiszternek a budapesti, községi választásokról szóló törvényjavaslata ellen. Valósággal technikai eS'Zlkőzökkel harcoltam a javaslat ellen, hiszen a bizottsági tárgyalást kétszer is el kellett halasztani, mert két ízben kértem konstatálni a határozatképtelenséget. A javaslatban ugyanis veszélyeztetve látom a főváros autonómiáját; de egyben és ez volt a legfőbb oka fellépésemnek, rendkívül igazságtalannak tartom, hogy a budapesti igen kiil önbözö nagyságú közigazgatási kerületek egyenlő számú községi mandátummal rendelkezzenek. A nemzet,: demokrata-párt természetesen teljes erejével felveszi a küzdelmet a községi választásokon és kilátásaink természetesen a legszebb reményekre jogosítanak. A legrosszabb esetben is számítunk rá, hogy a mandátumoknak minimálisan negyven százaléka a nemzeti demokrata-pártnak'fog jutni. Gondoltunk természetesen arra is, hogy szemrehányások ne érhessenek bennünket felekezeti szempontok miatt. A jövő közgyűlést senki: sem illetheti majd azzal a váddal, hogy a zsidók túltengenék benne. Ennek, a megoldása az lesz, hogy a nemzeti demokrata-párt a ráeső mandátumoknak felét fogja izraelita vallása városatyáknak juttatni. Ez azt jelenti, hogy a közgyűlésnek mindössze 20 százaléka lesz zsidó vallása, am.it soknak igazán nem leitet mondani akkor, amikor Budapest lélekszámúból mintegy 300.000 lélekszám esik a zsidó vallásunkra. Rassay Károly igazságügyi államtitkár a kisebbségi képviselet ellen A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjában a községi választásokról szóló törvényjavaslattal szemben a legkülönbözőbb felfogások uralkodnak. Erre vall Rassay Károly igazságügyi államtitkár nyilatkozata is, amelyet a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt tett:' A budapesti községi választásokról szóló törvényjavaslat ellen, illetve annak mai a köz- igzgatási bizottságban megálIap|itort formája ellen a legfőbb kifogásom a kisebbségi képviseletnek bevitele tekintetében van. A kisebbségi képviselet csak politikai ellenfeleinknek kedvezhet, a mi pártunknak csak kára lehet belőle. A köziigazgatási bizottságban azonban hiába küzdöttem ez ellen, remélem, a plénumbeLi tárgyalás megváltoztatja ezt. A pártban azonban — hogy úgy mondjam, — bele vannak szerelmesedve a kisebbségi képviseletbe és az ellene való küzdelemben csaknem egyedül állottam. A KNE és a Friedrich-párt választási paktuma Jelentette a Fővárosi Hírlap, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja és a F r i e d r i c h-párt között a múlt héten tárgyalások indultak meg a: községi választásokra vonatkozólag. Mimid a két párt belátta, hogy ha kiilön-kiilön veszi fel a küzdelmet, akkor csak egymásnak ártanak, hogy azután a demokrata-párt győzedelmeskedjék felettük. Ez a belátás arra indította a két pártot, hogy választási paktumot hozzanak létre, amely paktum értelmében mindkét párt hívei egy közös keresztény-listá val szavazzanak. A kiküldött bizottság, amelynek tagjai a KNE pártja részéről: Vass József. Lipták Pál és Usetty Ferenc, a Friedrich-párt részéről pedig: Mahn n k a Imre, Száva János és Hosszú István. már többizben tárgyalt is. Ezekről a tárgyalásokról Usetty Ferenc nemzetgyűlési képviselő, a bizottság egyik tagja, ezeket mondta a Fővárosi Hírlap munkatársának:
