Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-03-31 / 14. szám

Budapest, 1920 március 31. 3 8000 koronát és ezért joga volt a pesti dunai kor­zón. az Erzsébet-téren és a Stlefánia-utou kirakni e székiéit és ott az íiIesi illetékeket beszedni. Szer­ződése 1919. év vé^én járt le, de közbejött! a pro­letárdiktatúra, amely felszabadította az ülőhelyeket a Buchwald-adó alól és mindenkinek joga volt le­ülni ingyen oda, ahol helyet talált. De ez csak elv­ben volt igy, mert a gyakorlatban nem lehetett le­ülni a Dunapartion. A székeket ugyanis lefoglalták a szovjetház védelmére. A Hungária előtt raktak be­lőlük barrikádokat, hogy ezzel is védjék a népbiz­tosokat ai nép szeretetétlől. Közben Buchwald bácsi is meghalt és az örö­kösei az iilés adójánál többre becsülték a vasbutor- gyárat, meg miegymás jobb üzletet. A kommiin bu­kása után azután az örökösök azzal a kéréssel for­dultak a fővároshoz, hogy szüntesse meg a szer­ződést, illetve oldja fel őket szerződéses kötelezett­ségük alól. Magyarán szólva, lemondtak adószedői tisztükről és :a szerződés felbontása ellenében fel­ajánlották a fővárosnak teljesen ingyem az ülő- iizem egész berendezését, vagyis 1384 darab szé­ket. így lett a főváros Buchwald bácsi örököse A székek közül ugyan igen sok van hasznavehe­tetlen, mert a vörösök ezekben is nagy pusztítást vittek véghez, sokat összetörtek, a faalkatlrészeket pedig eltüzelték. Az örökség azonban igy sem meg­vetendő. mert jó néhány száz ép és egészséges szék jutott :ai főváros birtokába. És a főváros úgy határozott, hogy az ülő-üze­me t házikezelésbe veszi és április elsejé­vel saját közegei utján kezdi meg a pihenési adó szedését. A dijak beszedését a javadalmi hi­vatalra bízta, aimelyneik igazgatója, Bal: Ra­fael lesz a székek (főparancsnoka, Majd meglátjuk, méltó utóda lesz-e Buchwald bácsinak? A java­dalmi hivatal, amely a piaci helypénzeket, kirako­dási dijakat stb. szedi, teljesen be van rendezve erre az üzletre is és igy minden zökkenés nélkül megindulhat elsején az üzem. Egyben pedig a szé­kek dijait is alaposan felemelték és pedig olyan formán, hogy a dunaparti sétányom egy koronát, a .Stefánián és az Erzsébet-téren pedig 60 fillért kell majd fizetni. A főváros ebből az ui üzemből nem kevesebb, mint 120,000—150,000 korona jövedelemre számit. ® « o A tisztujitás. Városházi körökben újabban ismét igen élénken tárgyalják azokat a híreket, amelyek a közeli tisztujitásra vonatkoznak. Úgy mondják, ha az uj közgyűlés összeül, legelső dolgainak egyike lesz a tanács ujjászervezésie tekintet nélkül arra, hogy a tanács mandátuma csak 1921. év végén jár le. Természetesen minden attól függ, hogy milyen többsége lesz és egyáltalán lesz-e számottevő több­sége az uj törvényhatósági bizottságnak. Ha pedig, amiben a keresztény-pártban nem kételkednek, tény­leg a keresztény kurzus kerül Iki győztesen a köz­ségi választásokból, akkor még mindig meggondolni való, hogy az a minden megbecsülést érdemlő fiatal generáció, amely ma érvényesülni kíván, különb, jobb adminisztrációt tud-e biztosítani, mint a mai ■ tanács. Ennek a mai tanácsnak a hibáival teljesség­gel tisztában van Budapest közönsége, bár a tanács mai tagjai etikölcsi szempontokból kifogás alá nem eshetnek. De azt sem tudja senki, hogy az uj emberek, akik között vannak tehetségesek is, többet, jobbat tudnak-e produkálni, mint a mai tanács.. A keresztény pártban mindenesetre lesz annyi megfontoltság és érzék, hogy vakon nem fog a sötétbe ugrani. A jelen pillanatban mindenesetre az a helyzet, hogy az uj közgyűlés összeillése után egy hónapon belül okvetlen meglesz a restauráció. Ebben az esetben biztosra veszik, hogy Liber Endréből, Lung Gézából és Borvendég Ferenc- ből tanácsnokok lesznek, mig S i p ö c z Jenő dr.-nak, akit közben fölmentenek a kormánybiztosi állástól, az árvaszéki elnökséget szánták. Nincs kert a kávéházak előtt. Megtörtént az a furcsa, de komoly eset, hogy az idén másodszor kez­dődik a tavasz. Először is elkezdődött még március legelején, de hamarosan befagyott. Pedig olyan me­leg, kabátgomboló szép napok voltak, hogy az ember már egészen beleélte magát a tavaszba. Most aztán — reméljük — végérvényesen itt a tavasz és végér­vényesen búcsút mondhatunk a télikabátnak. Buda­pesten ma azonban igen különös jelenséggel találko­zunk: Nekünk volt egy eseményünk, amely minden­kor megelőzte a fecskék visszatérését, a télikabát ledobását, a szagtalan sváb ibolyát, a hóvirágot, szóval mindent, de mindent, ami a tavaszra emlé­keztet. Oh igen, a február egyébkor még ki sem húzta a lábát, mikor megjelent az utcán a többé- kevésbé fehérkötényii kávéslegény és kicipelte a .kávéház elé a kertet. Enélkiil nem volt joga megér­kezni a tavasznak és enélkiil nem fogadták el a fecskéktől az útlevelet a magyar határon. A pesti ember felgyiirt bundában, de ott kecmergett, ott ía- gyoskodott a kertben, amit frissen állított fel a kör­úton a kávéslegény. De mi van az idén? Se az Ab­bázia, se a Berger, se a Király, se az Udvari, se a Gresham, egy se, egyetlen egy se viszi ki a kertet. Mi ez? Talán a magyar békét várják, hogy nem itúli-e oda Millerand az Abbázia kertjét a jugoszlá- voknaík? A talányt azonban nem nehéz megfejteni. Annyi történt mindössze, hogy a főváros tanácsa fölemelte az utcafoglalási dijakat. Es most sztrájkol­nak a kávés urak. No mi nem félünk ettől a sztrájk­tól, mert mihelyt komoly üzlet lesz az utcai üdülés, meg fog jelenni a kávéslegény a kerttel. Egy ikicsit azonban nem árt durcáskodni a tekintetes tanácscsal. A szalámigyárosok ellenforradalma. A mészáro­sok és hentesek hivatalos lapjában a napokban fel­tűnést keltő közlemény jelent meg. A cime: A sza­lámi kilója 336 k oron a. A közlemény elmond­ja, hogy egy lipótvárosi csemegeüzletnek a kiraka­tába „téli“ sertésszalámit tettek ki. A „téli" szalámi meglehetősen frissnek látszik, tie — mondja a hiva­talos orgánum — alaposan be van borsozva: kilo­grammjának az ára ugyanis (egész rúd vételnél!) nem kevesebb, mint 336 korona. Hát bizony ez olyan ár, hogy ha már a hivatalos szaklap isi felháborodik rajta, a szerencsétlen vevőnek bizonyára a háta is borsódzik bele. Vájjon hogy is volt a télen egy kiló sertéshús? Semmi esetre sem volt több 100 koroná­nál és ha egy kiló szalámihoz 2 kg. húst számítunk, akkor is 136 korona nyereség egy kiló szaláminál (nagyban!) igazán nem megvetendő. Herzéik, Dozzi- ék, meg a szegedi Pickék kitűnő üzleteket csinálhat­nak, csak azt nem értjük, hogyan lehet 'szalámi, ami­kor a szalámigyártás már régóta meg van tiltva. Talán — ha jól emlékszünk — még a ikommün alatt tiltották meg. Vagy talán ez volt a szalámigyárosok ellenforradalma? Csak az a baj, hogy ennek az -el­lenforradalomnak nagyon drága a számlája, amelyet nekünk kell megfizetnünk. Drágább lesz a kutya is. A főváros tanácsának mostanában nincsen olyan ülése, amelyen ne lenne szó valami emelésről. Hol ez, hol amaz lesz diágább és a tanács tagjai valósággal vetélkednek egymás­sal, hogy ki tud jobban és többfélét stájgerolni. Az emelések karmestere pedig Sztankovits Szilárd tanácsnok, a pénzügyi ügyosztály vezetője. Szinte legendás hire van már a tanácsnoknak, aki mint egy vérbeli sportemberhez illik, valósággal versenyeket rendez az áremelésekből. Azt mondják, kéjjel veti rá magát a legkisebb tételre is, amellyel sikerülhet neki pár ezer koronával helyriébbállitani a főváros ház­tartási mérlegét. A tanács tagjai azt mondják, hogy valósággal szerelemmel eltelve emel a pénzügyi ta­nácsnok, akit a minap egy ilyen alkalommal meg is kérdezett Rén y i tanácsnok: — Mondd, Szilárd, igaz az. hogy ezek az áreme­lések rád felemelő hatással vannak? — Igen — mondta nevetve Sztankovits. — No, akkor gratulálok. És áttértek egy újabb áremelésre. Ezúttal az eb­adót emelték fel, még pedig igen jelentős mértékben, bár van abban sok igazság, hogy aki a mai nyomo­rúságos időkben kutyát tart Budapesten, az fizessen. A kutyák között azonban különbséget tesznek. Van­nak úgynevezett fény űzési és vannak haszon- ebek. Ez utóbbiak a kültelkeiken, házőrzői hivatást betöltő kutyák. Minden más fényüzési e.b. A luxus­kutyák után az újonnan megállapított ebadó kutya- fejenkint 200 korona lesz az előbbi 50 korona he­lyett, a haszonebek után pedig a régi 10 korona he­lyett 50 koronát fognak fizetni. Az emelés junius hó l-ével lép életbe és a főváros ezen a réven 800.000 —900.000 korona többjövedelemre számit. UJ és használt ZSÁKOK és PONYVÁK vétele és eladása KLEIN SÁNDOR Telefon : 81-18. VI., Eötvös-utca 8. A vendéglősök és az Árvizsgáló Bizottság. A vendéglősöket az utóbbi időben sok vád éri és vall­juk be, nem mindig igazságosan. Kétségtelen az. hogy ma minden olyan üzem, amely a közönségnek élelmiszerrel való ellátásáról gondoskodik, a legna­gyobb rizikóval dolgozik. Annyi oktalan megrázkód­tatás éri manapság a gazdasági életet, hogy reális számításokkal dolgozni szinte lehetetlenség. Minden apró gazdasági eltolódás pedig legelsősorban az élelmiszerpiacon érezteti meg hatását. A vendéglőbe járó ember rendszerint nincsen tisztában azzal, ami a piacon történik. Minden áremelkedést tehát a ven­déglősnek ró fel. Amennyire természetes, annyira csodálatos az, hogy az Árvizsgáló Bizottság is leg­szívesebben a vendéglősök nyakába teríti a vizes- lepedőt. Hiszen a vendéglősök közül sóik an rászolgál­nak erre. de az Árvizsgáló Bizottságnak mégsem szabadna kizárólagos vadászterületnek a vendéglős- ipart tekinteni. A vendéglös-ipartestiilet a héten tiltakozott ez ellen az eljárás ellen és azt kell re­mélnünk, hogy ennek a tiltakozásnak az lesz az eredménye, hogy az Árvizsgáló Bizottság végre eré­lyesen hozzálát az élelmiszerek árának szabályozá­sához, hogy aztán a vendéglői árak is végre normá­lisabb keretek közé juthassanak. A kislány zsúfolt házai. Szomory—Harsányi és Stejía-nidesz uj operettjének, A k i s l á n y-nak eddig minden előadásán zsúfolásig megtelt a Revü-Szinház nézőtere. A romantikus, librettó, a gyönyörű versek, a gazdag melódiáin zene. valamint a kitűnő elő­adás, pompáis kiállítás ősi szenzációs ruhák mind kiilön-kiilön biztosítékai a legnagyobb sikernek. Min­dem felvonás után zajosan éltetik A kislány bájos személyesitőjét, Péchy Erzsit, valamint partnerét, Gálét tm Ferencet, aki eg,yi huszártisztet játszik az operettben. Magaziner Erzsi méltó feltűnést kelt uj. szerepében és nagy sikere, vám Tomp á- h a k, G á 11 a i n a k. H o r t i n a. k, R a d ó Böskének és T a r n aiy Leonának. Zenekarok szervezése. Örvendetes kulturális ha­ladás jelét látjuk abban, hogy a vidéken egyre- másra alakulnak a tűzoltó-zenekarok, melyek rö­vid tanulás után a falunak ia legszebb szórakozást nyújtják. Ez a szép eredmény főleg Sternberg hang- szergyárosnak köszönhető, aki ma is békeminőségü. legfinomabb hangszerekkel szereli fel a falusi zene­karokat és saját karmestereivel oktatást nyújt ne­kik. Érdeklődők forduljanak Rákóczi-ut 60. sz. Zene­palotához. # TŐKE • •• Pallavicini contra Castiglione Támadás az olasz barátság ellen A nemzetgyűlésen Pallavicini György őr­gróf éles támadást intézett a Foresta különböző tranzakciói s azok lebonyolítói ellen. Nem tudjuk, mi volt a célja Pallavicininek azzal, hogy ezeket a „leleplezéseket“ a világ elé teregette, de kénytele­nek vagyunk megállapítani azokat a konzekvenciá­kat, amelyekkel a szigorú kritikusi egyéni akciója járhat. Mi tette aktuálissá a Foresta megalakulását és különféle tranzakcióit? Kétségkívül az a célsze­rűségi belátás, hogy a megsizállott területeken levő magyar vagyont meg kell védeni a szekvesztrálás- sal .szemben és ki kell venni a cseh. jugoszláv és román pénzügyi diktatúra hatálya alól, ami feltétle­nül clkövetkezett volna, ha a magyar kézen levő középeurópar faérdekeltség olasz tőke oltalma alá nem kerül. Azok. akik az olasz tőkét Magyarországra hoz­ták s akik ezzel lényegesen növelték Olaszországnak irántunk való érdeklődését és fokozták a két ország érdekközösségét, semmi esetre sem szolgáltaik rá Pallavicini támadására. C a s t i g l i o n i, a Foresta és Fónagy mögött a legnagyobb olasz bank, a Banca Commerciale Italiana áll, amelynek világszerte vannak alapításai s amely most végre Magyarországon is jelentékeny angazsmant vállalt. Ettől akarja Pallavicini elriasztani az olasz tökét és a magyar kormányt? Aligha hisszük, hogy ezzel jó szolgálatot tesz az országnak és még ke­vésbé hisszük azt, hogy közérdek volna, ha a román, cseh és jugoszláv nemzetgyűlés is feszegetné az olasz tőke magyarországi térhódítását. Pallavicini pillanatnyi sikert akart aratni: lehet, hogy ezt elérte, de hogy tartós károkat nem okozott az országnak, ezt csak annak köszönhetjük, hogy nem becsülik túl a szavát sem itt, sem abban az országban, ahonnan ő maga is származott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom